Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-28 / 23. szám
Halászi Gáborné (jobbról) egy ügyféllel Nicsak, ki beszél! Az egész városhoz lehet szólni a hangosbemondók segítségével, melyeket a polgármesteri hivatal fűtőszobájának egyik sarkában felállított berendezéssel lehet életre kelteni. Képünk készültekor gépjárművezetői tanfolyam indulásáról tájékoztatta a hölgy a lakosságot. Ezúttal két témában kértük ki a csengeri polgárok véleményét, az önkéntes tűzoltóságról, amelyet a közeljövőben akar ismét létrehozni a városban az önkormányzat, majd a nemrég újraindított családsegítő szolgálatról. Először a téeszirodán várakozók közül véletlenszerűen kiválasztottakat, végül pedig a polgármesteri hivatal egyik dolgozóját kértük meg, mondják el véleményüket. id. Demján László: Ferenczi Sándorné:- A tűzoltóság kell, mert előfordult már, hogy későn értek ki egy tűzhöz. A családsegítő szolgálattól azt várom, ami a nevükben van, segítséget. Sok a rászoruló munkanélküli, akikkel nem nagyon törődnek. Számukra kell különösen a segítség. 1997. január 28., kedd Varga Gábor: alatt érnek ki. Tavaly nyáron Csengersimán égett le egy pótkocsi szalma. El lehetett volna oltani tíz perc alatt, de Mátészalka mesze van, mire kiérkeztek, leégett a szalma, kiégett a pótkocsi, a gumik és minden. A családsegítő pedig jó, hogy van, mert nem kell máshová eljárni azokban az ügyekben, amelyek oda tartoznak.- Azt hittem, a téeszről lesz szó, de mindegy. Tűzoltóságra szükség van, hát hogyne lenne, amikor ez egy város! Amíg kijönnek Mátészalkáról vagy máshonnan, addig leég a város! Valamikor voltak itt tűzoltók, de megszűnt a testület, a kocsival meg nem tudom, mi lett, talán eladták vagy tönkrement. A családsegítő indulásáról még nem hallottam, nem is tudom, mi az ő dolguk. Azt megmondom, mi hiányzik itt az embereknek. A munka! A téesz is virágzó szövetkezet volt, most már semmi. Néhá- nyan jól élnek belőle, a többiek meg nem látnak a jóból semmit. Kondor Istvánná: gyón sok hivatalos ügyet kell intézni az embereknek, és ebben segítséget kaphatnak a szolgálattól. Nem tudják az emberek átttekinteni a gyakran bonyolult ügyintézést. Mindenféle problémához különféle nyomtatványokat kell kitölteni, ami nagy nehézséget jelent az embereknek. Egy kicsit hazabeszélek, mert ebben most csak mi tudunk segíteni, de a családsegítő indulása után könnyít ezen a terhűnkön. Ezenkívül a családsegítő nálunk gyorsabban tud lépni egy problémában, mert nincs annyira kötve az eljárási szabályokhoz, mint a polgármesteri hivatal. Szolgálat lesz a Családsegítő Szociális lakásépítést terveznek és földet adnak Csenger Polgárőrök és tartalékosok A város kis létszámú rendőrőrsének komoly segítséget jelenthet a városi polgárőrség a közrend és a közbiztonság megőrzéséért végzett munkájukban. A más városokhoz mérten későn, tavaly októberben megalakult polgárőrség szervezése a napokban fejeződik be, és néhány héten belül megkezdik a rendszeres szolgálatot-tudtuk meg Kecskeméti Béla alpolgármestertől, a városi polgárőrség vezetőjétől. Az önkormányzat 100 ezer forinttal támogatja 1997-ben a polgárőség működését, de segítséget remélnek a város vállalkozóitól is. A napokon belül várható rendőrségi bejegyzés után rögtön összehívják az eddig felvett 30 tagot, és beosztják a szolgálatot, legkésőbb február elsejétől polgárőrök fognak jár- őrözni a városban. Kecskeméti Béla nevéhez kapcsolódik a Tartalékos Katonák Országos Egyesülete helyi szervezetének megalakítása is. A tartalékos katonákat, tiszteket és honvédeket szeretnék összefogni, hogy a tervbe vett hivatásos magyar honvédség létszámát szükség esetén gyorsan fel lehessen emelni, mégpedig friss katonai ismeretekkel rendelkező tartalékosokkal. A tervek szerint az egyesület tagjainak haditechnikai tudását folyamatosan szinten tartják és frissítik. Lövészeteken vesznek majd részt, látogatásokat tesznek laktanyákban, sőt, megfigyelőként hadgyakorlatokon is lehetőséget kapnak a részvételre. Az oldalt írta és a felvételeket készítette: < Dojcsák Tibor- Jó lenne, ha újraalakul- na a tűzoltóság, mert egy tűz esetén nagyon sok idő- Nem gondolkodtam még ezen, de Mátészalka elég mesze van, biztos, hogy csak sokára tudnak a tűzoltók ideérni. Eddig szerencsére még nem hallottam ilyen esetről. A családsegítő újraindításának nagyon örülök, mert naA működését néhány hete megkezdő Családsegítő Szolgálat neve ismerősen cseng a városban élők számára, hiszen már volt ilyen intézményük, csak akkor Családsegítő Központ néven. Ez utóbbi az anyagi fedezet hiánya miatt mozgástér nélkül maradva két éve megszűnt. A munka iránti igény azonban megmaradt, ezért most - amikor 3000 lakoson felül egyébként is kötelező az önkormányzatoknak családsegítőt fenntartani - újra megalakították. Szervezésével és a munka- programok kidolgozásával az önkormányzat megbízta Halászi Gábornét, aki korábban vezető óvónő volt, majd a helyi középiskolában tanított, végül a középfokó óvónőképzés megszűnése után megpályázta ezt az állást. Vele beszélgettünk terveikről és lehetőségeikről.- Két éve az anyagi fedezet hiánya miatt akadt el a mun- ka. Úgy gondolja, most elegendő támogatást kaphatnak tevékenységükhöz?- Szociálpolitikai célokra az önkormányzat nem tud több pénzt lekérni, de egy nonprofit szervezetnek vannak pénzszerzési lehetőségei. Az önkormányzat és a polgár- mester úr vállalta fel az első lépéseket az alapok megteremtéséhez. Beadtak egy pályázatot a Népjóléti Minisztériumhoz családsegítő szolgálat létrehozására, és kaptak is négy és fél millió forintot. Ennek felét a korábban orvosi ügyeletre használt épület felújítására, a többit berendezésére és felszerelésére adták. Ott lesz a székhelyünk. Már a belső munkálatoknál tartunk, a felszerelés nagyobb részét is megvettem. A berendezett épületet április 30-áig kell átadnunk. Akkor kezdünk dolgozni 2 főállású és egy részmunkaidős dolgozóval. Szeretnék még közhasznú munkatársakat felvenni, mert így egy bérből 3 embert tudok foglalkoztatni.- Kinevezésekor öntől átfogó koncepciót kért az önkormányzat a szolgálat tevékenységére. Milyen programok szerepelnek a tervezetben? A hajléktalan tűzoltóautó Az új Nemzeti Alaptanterv nyomán felvetődő kérdések megválaszolására, mint minden városban, Csengerben is hozzáláttak a polgármesteri hivatalban az oktatásfejlesztés 6 évre szóló tervének elkészítéséhez. Az önkormányzati intézményekkel már egyeztettek a gazdasági szakértők, így rövidesen tárgyalhatja a képviselő-testület a város 1997-es költségvetését. Jótékonysági bált rendez a csengeri görög katolikus egyház február 8-án, szombaton este 8 órától. A rendezvény fővédnöke Juhász János, a Szamos Kft. igazgatója. A vacsora árát is tartalmazó belépőjegy 1500 forintba kerül, a bevételt a csengeri görög katolikus templom tornyának építésére ajánlják fel. Ha az olvasó látta már a Trombi és a tűzmanók című rajzfilm valamelyik epizódját, ismerősnek fogja találni a képen látható járművet. A csengeriek egykori tűzoltautója most a tűzoltó- szertár mellett, a szabad ég alatt várja sorsa jobbra fordulását. A Csepel autógyárban Szigethalmon, D344 05-ös típusjelzéssel 1967-ben gyártottjármű műzeumba illő darab. Tolóajtaja mögé pillantva két sorban fapadokat látunk, ahol egykor a tűzoltók ültek. Üres a fülke, akárcsak az oldalában kialakított, redőnyök mögé rejtett tárolórekeszek. Orrán Ikarus márkajelzést hord, és bár a festék már pattog róla, korához mérten meglepően jó állapotban van. Vétek az enyészetnek átengedni, hiszen Hírek- Elég nagy fába vágtuk a fejszénket, mert nem a mindennapi „napszámosmunkával” kezdünk, hanem szociális földprogrammal. Az ön- kormányzat megelőlegezte a szükséges pénz egy részét, hogy elindulhassunk. Van egy öthektáros területünk, ott szeretnénk uborkát és más, a környéken hagyományos növénykultúrákat termeszteni. Rászoruló családok kapnak parcellákat, de azon túl, hogy ez segít számukra megélni, pedagógiai célja is van. A gyerekek megtanulják a termelés fortélyait, és azt, hogy megélhetnek a két kezük munkájából. A szociális földprogram mellett a másik nagy tervünk a szociális lakásépítés. A városban legalább 70 két- három gyerekes család van, amelyiknek esélye sincs arra, hogy valaha saját lakáshoz jusson. Elképzeléseink szerint az önkormányzat közművesített telkeket adhatna a családoknak, ha nem is örökre, de legalább tartós használatba vételre. Ezután nem egy vállalkozó építené fel a lakást, csak a saját hasznát nézve, hanem a család- segítő egy alapítványon keresztül vállalná fel az építkezést. A rövidesen bejegyzett alapítvány a város Közhasznú Társaságát bízza majd meg az építéssel, amit közhasznú munkásokkal a lehető legolcsóbban végezhetnek el. Egy három- gyerekes családnak, ha kap telket, mindössze 2-300 ezer forintjába kerül, hogy egy 2 szobás házat beköltözhető állapotban felépíttesen. A programtól nem zárkózik el az ön- kormányzat.- Említette a mindennapi „napszámosmunkát”. Mit ért ez alatt?- Amikor valakinek nincs pénze elmenni Mátészalkára igazolványt csináltatni, vagy kórházba, akkor megyek, megveszem nekik a jegyet és felteszem őket a buszra, de visszafelé is megváltom, nehogy másra költsék a pénzt. Vagy például nyomtatványokat töltök ki számukra, és segélyek után járok. A költségvetésünk 1997-re 5 millió 600 ezer forint, ebből félmillió forintot szeretnék kifejezetten krízissegélyre fordítani. Ha jön egy cigánylány és abortuszra kell mennie, de sehonnan nem tud pénzt szerezni, vagy egy rászoruló család máshonnan nem tud már pénzt, segélyt kapni, akkor mi adhatnánk a lehetőségeinkhez mérten.- Tudnak a rászorulók a Családsegítőről?- Az emberek egymásnak adják az információt, hogy létezünk. Ha valakin tudtam segíteni, vagy eljártam az ügyében, küld hozám másokat hasonló bajokkal. Egy embernek sok ez a munka, de hely hiányában a külön épületünk elkészültéig nincs értelme új munkatársakat felvenni. Azonban, ha elegen leszünk, akkor is csak úgy tudunk eredményeket elérni, ha az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és mindenki úgy támogat bennünket, ahogyan azt eddig is tapasztaltam. minimális ráfordítással rend be lehetne tenni, és megőriz ni az utókor számára. Méj csak elszállítani sem gönc Városlátogató oda, ahol ezt a munkát elvégeznék, mert a vén tűzoltóautó a mai napig üzem- és „járóképes”!
