Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-21 / 17. szám
J 1 ■] Megyei krónika 1997. január 21., kedd Egyszer egy az Mit mond az APEH elnöke ? Az APEH újdonsült elnöke - dr. Kékesi László- székfoglalójában „polgárbarát” adóhivatalt ígért. Ez olyan jól hangzik. De nem igaz! Legalábbis az a kutyakomédia, ami arra a bizonyos egy százalékra vonatkozik, ezt látszik bizonyítani... Mandzák Lászlót, az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatóját kerestük meg. Palotai István (Új Kelet)- Arról az egy százaléknyi adóról volna szó, amellyel — törvényadta jogunknál fogva - mi magunk rendelkezünk...-Ajjaj....- Ügyel- Rögtön az elején el kell mondanom, hogy a kérdésnek csak technikai lebonyolítói vagyunk...- Világos. Elvégre a törvényeket „odafent" hozzák... Tudna-e nekem olyan listát adni, amely tartalmazza azokat a jogi személyeket (például alapítványokat), amelyek javára az állampolgárok átirányíthatják a befizetett személyi jövedelemadójuk egy százalékát?- Nem adunk ki ilyen listát. A korábbi hírek, amelyek erre vonatkoztak, nem állják meg a helyüket, hiszen minden szervezet maga dönti el, hogy megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyeket a törvény előír...- Ón szerint világosak ezek a feltételek, vagy inkább követelmények?- A törvény tisztán fogalmaz. Mellesleg, akit érdekel, elolvashatja a Magyar Közlöny tavalyi 120. számában.- Milyen kizáró okokat tudna felsorolni?- A törvényben megjelölt feltételek hiányát, így a nem létező belföldi székhelyet, a minimum hároméves működést, köztartozást...- Mondjuk egy alapítvány mérlegeli a saját helyzetét, és ha úgy gondolja, hogy belefér, megkezdi az akciót..?- Egyesek már hirdetik is magukat az újságokban, és rendre a számlaszámúkat adják meg. Helytelenül. Az adó egy százalékának átirányításához a kedvezményezett adószámát kell tudni, mert ezt kell ráírni a rendelkező nyilatkozatra.- Az egyházaknak is van adószámuk?- Van. De ha nem volna, akkor kérhetnek tőlünk egy úgynevezett technikai adószámot.- Mikor, illetve meddig kell rendelkeznem mint adományozónak?- Az szja bevallási határideje március 20., ezzel egyidejűleg. Aki azonban a munkáltatóján keresztül adózik, az március 25-éig a munkáltatójának adja oda a rendelkezvényt zárt borítékban...- Az adóhivatal mikor utalja át az összeget a kedvezményezettnek?- A határidő október 31.- Egy közbevető kérdés: Ha nekem mint „adóalanynak” adótartozásom van, mennyi büntetőkamatot kell fizetnem?- A késedelmi pótlék a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese.-Március20. és október31. között pontosan egy fél év telik el. Fizet az APEH erre az időre valamilyen kamatot?- Nem. Hiszen nem visszafizetésről van szó, hanem utalásról...- És ha engem ez nem érdekel? Elvégre, ha egy bankon keresztül utalok valakinek egy összeget, és az fél év múlva kapja meg, akkor joggal követelhet kamatot...- Az más. A várakozási idő arra szolgál, hogy a kedvezményezettek beszerezzék a szükséges igazolásokat, és mi elvégezzük az ellenőrzéseket.- És mi van akkor, ha a kedvezményezett egy hét alatt beszerez minden igazolást? Elvégre szüksége van a pénzre...- Ez még nem jelenti azt, hogy mi annyi idő alatt le is tudjuk ellenőrzni. Mondom, a törvény szabta határidőnk október 31.- Ugye, sejti, igazgató úr, hogy nem teljesen nyugtatott meg a válasza? Szerintem ugyanis — mivel magam rendelkezem az összeg felett — az lenne a logikus, hogy amíg nem adhatom oda, akinek szántam, addig visszatarthassam. Mégis milyen alapon forgatja az állam - ingyen és bérmentve - azt a pénzt fél évig, amely felett én rendelkezem!?- Megközelítés kérdése...- Ebben egyetértünk... És mi van akkor, ha az általam megjelölt kedvezményezett nem felel meg a törvényben rögzített feltételeknek?- Akkor nem kapja meg a pénzt.- Világos. És ezt természetesen az adóhivatal közli is velem, hogy új kedvezményezett után nézhessek...- Automatikusan nem.- Nem értesítenek? Hát akkor honnan tudom meg?- Érdeklődésére betekintést adunk, természetesen csak a konkrét ügybe, és Ön más kedvezményezett után nézhet.- És akkor mi van, ha nem érdeklődöm, hanem természetesnek veszem, hogy a pénz befutott oda, ahová szántam?- Megy a nagykalapba...-A nagykalapba? Hiszen ez törvénysértés! Sérti törvény adta jogomat, amely kimondja, hogy a személyi jövedelemadóm egy százalékának felhasználásáról magam dönthetek!- Nézze, az is előfordulhat, hogy mi átutaljuk a pénzt, és csak három év múlva jövünk rá, hogy azt jogtalanul vették fel...-Ilyenkor minden bizonnyal visszakérik a pénzt, és még szankcionálnak is...- Természetesen.-És én, mint jogaimban megsértett állampolgár ugyan kihez fordulhatok, ha már a nagykalapban van a pénzem?- Azt hiszem, az a legjobb, ha mindenki előre jól megnézi, hová irányítja a pénzét.- Hogyan ? Elmegyek hozzájuk, és kérem én is az igazolásokat meg a főkönyvet? Nem gondolja, hogy ez képtelenség?- Nem. Hiszen nekik is érdekük, hogy a pénzt megkapják!- Bizonyára. Igazgató úr, köszönjük a tájékoztatást. * Nem akarok rosszmájú lenni, de nagyon úgy fest ez a dolog, az egészet úgy fundálták ki a tisztelt pénzügyi kormányzat nagymoguljai, hogy nekem, a kisembernek az egész ingyencirkusztól elmenjen a kedvem és hagyjam az egészet. Végtére ez is érthető. Elvégre összesen több mint négymil- liárdról van szó, és ha belegondolunk, hogy ebből mennyit lehet tocsikázni... A felvételeket Csonka Róbert készítette Egy ezüst tengericsikó kalandjai Fekete Tibor (Új Kelet) __ Me zei Sándor ötvösmester tíz évet töltött a pályán, mire megszerezte a mestervizsgát. Vizsgamunkának egy tizenöt centiméter magas tengericsikó formájú öngyújtót készített. Ritkán nyílik lehetősége saját elképzelése alapján míves ékszereket vagy tárgyakat alkotni. Többnyire javítással, vagy hozott anyagból ékszerek készítésével tölti napjait. Évente egy-két alkalommal végzős egyetemistáknak emlék pecsétgyűrűt is gyárt. Most is a Miskolci Műszaki Egyetem hallgatóinak szánt, címerrel ékesített pecsétgyűrűk sorakoznak az asztalon. Tévhit, hogy ha valaki beviszi a nagymama megkopott aranyláncát, akkor azt beolArany. Minden korban a gazdagság, a pompa, a vagyon jelképe volt. Értéke és tartóssága miatt sokáig fizetőeszköznek használták, de manapság inkább ékszereket készítenek belőle. Emiatt sokan irigylik is az ötvösöket. vasztva, ugyanabból az anyagból formálják meg az új ékszert. Mint mondta, nem érdemes neki bíbelődni az ol- vasztgatással, és ráadásul kockázatos is. Nem mind arany, ami fénylik, azaz nem minden ékszemek annyi a karátszáma, mint amennyit feltüntettek rajta. Főleg a török, az olasz és a nagyon régi magyar aranynak kevesebb a karátértéke. A behozott törtaranyat inkább elküldi a fővárosba további feldolgozásra, és cserébe aranyhuzalt kap, amiből karkötőt, láncot vagy gyűrűt lehet készíteni. Akármilyen óvatosan is bánik az alapanyaggal, az arany tíz százaléka elvész, vagyis aranypor lesz belőle. Egy bonyolult, sodrott aranylánc készítése is komoly szakmai kihívás, mégis az ékkövek befoglalását tartja a legnehezebb feladatnak. Csak ritkán kerül a kezébe egy-egy drágakő, többnyire szintetikus anyagú díszítőelemeket használnak. Sokan viszik hozzá javíttatni az elszakadt láncokat vagy az eltört karkötőket. Mint mondta, nem érdemes házilag kísérletezni az összeforrasz- tással, mert nem valószínű, hogy tartós megoldás lesz és félő, hogy akkor szakad el újra, amikor a legkellemetlenebb. A nagyon kopott láncokat nem érdemes javítani, úgysem bírja sokáig. A hazai ékszerviselési szokásokat nem tartja ésszerűnek. Nálunk, aki megteheti, vásárol egy minél vastagabb aranyláncot, és minden alkalomra azt hordja. A piaci bevásárlákor vagy a báli nagyestélyihez is ugyanazt veszi fel. Nyugat-Európában már régen szokássá vált, hogy a hölgyeknek legalább két garnitúra ékszerkollekciójuk van. Az egyik egyszerű kivitelű és olcsó, amit, ha elveszít sem kell hetekig siratnia. A másikat otthon, a családi széfben tartja, és csak nagyon különleges alkalmakkor veszi fel. ...Talán ml tudunk segíteni Tanulás, jogi és lelki tanácsadás munkanélkülieknek A tavalyi esztendő végén a Népjóléti Minisztérium meghirdetett egy pályázatot, melynek segítségévei Nyíregyházán a Családsegítő Szolgálat kidolgozott egy három részből álló programsorozatot, munkanélküliek és álláskeresők részére. Az önismereti és személyiség- fejlesztő tréninget és a komplex szociális, munkajogi, mentálhigiénés és munkaügyi tanácsadásokat Vo Khanh Toan, a Családsegítő pszichológusa vezeti. Slkli Tímea (Új Kelet)- A munkanélküliség a megélhetési gondok mellett számos problémát szül. A munkahely elvesztésével az emberek jó részének az önérzete is megsérül, s ha nem ismerjük ezt fel időben, a hetek, hónapok múlásával egyre erősödik a stressz. Az újrakezdéshez azonban mindenkinek össze kell szednie magát, hiszen a munkahelyeket nemcsak megkapni, de megtartani is nagyon nehéz. A munka nélkül maradottak gyakran szégyellik a barátok és ismerősök előtt, hogy már nincs hol megkeresniük kenyerüket, s ahelyett, hogy válaszolgatniuk kellene a számukra kínos kérdésekre, inkább elhanyagolják a barátokat, felrúgják a korábban oly jól működő kapcsolatokat. A tanfolyam három részből áll. Az első az önismereti és személyiségfejlesztő tréning. Erre elsősorban azok előzetes jelentkezését várjuk, akikben már felmerült a „nem tudom, hogy mit csináljak... én vagyok a hibás... mit mondjak, hogy engem vegyenek fel...” gondolat. A tréning segítséget nyújthat abban, hogyan oldhatja meg könnyebben konfliktusait, hogyan fedezheti fel rejtett képességeit, hogyan hasznosíthatja már meglévő munkatapasztalatait. Nehéz élethelyzetekben gyakran szükségünk lehet olyan készségekre, tudásra, amely segít a problémák eredményesebb kezelésében. A tíz héten át tartó tanfolyamon olyan önsegítő technikát sajátíthatnak el a jelentkezők, amely segítségével fejleszthetik önbizalmukat, megelőzhetik a stressz okozta betegségek kialakulását, növelhetik a stressztűrő képességet és belső nyugalmat, megbékélést találhatnak. Már beindult, és január 15- étől folyamatosan működik szerda délutánonként a komplex tanácsadásunk, ahová minden előzetes egyeztetés nélkül bárki bármikor ellátogathat. Feladataink közé itt elsősorban az információnyújtás, a folyamatos tájékoztatás, a feszültségoldás és az állástechnikai ismeretek oktatása tartozik. Az elsőnél a munkanélkülieknek adunk tájékoztatást a nekik járó szociális támogatási formákról és lehetőségekről, míg a második témakörben a mun- kaviszony-nyal és annak elvesztésével összefüggő alapvető jogokról beszélgetünk. A jövő hónaptól várhatóan tovább bővülnek szolgáltatásaink. Terveink közt szerepel állásbörzék, előadások megszervezése, valamint alkalmi munkalehetőségek közvetítése és információk továbbítása a munkaügyi központtól. A kultúra napja Ünnepi hangversenyen köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Művészeti Szakközépiskola diákjai. Az 1997. január 22-én, 19 órakor kezdődő hangversenyen, mely egyben Nyíregyháza város központi megemlékezése is, Felberman Endre alpolgármester mond ünnepi köszöntőt. A műsorban Liszt Ferenc és Franz Schubert művei hangzanak el. A . hangverseny egyben egy ! rendezvénysorozat nyitánya, amelyet az iskola tízéves fennállásának tiszteletére rendeznek. A Művészeti Szakközépiskola zenekarát Kollonay Zoltán . vezényli. Közreműködik i dr. Szabó Gyula. i ! Bemutató Ma délután két órától j Nyíregyházán, a megyei i pedagógiai intézet ta§- j könyvtárában találkozhat- i nak az érdeklődő pedagógusok, tankönyvárusítók Romanovics Andrással, akinek olvasástanulási módszerével sok iskola kisdiákja tanulta-tanulja meg a betűvetést. Könyve ez alkalomból, az előadás alatt kedvezményes áron vásárolható meg.
