Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-15 / 12. szám

I Nem kell a vér? Sok az alkalmatlan segítő Megyei krónika 1997. január 15., szerda Kevesebb jármű, hosszabb oltás ? Nagyobb önkormányzati támogatásra számítanak Megrökönyödve vettük kézbe a tűzoltóság ez évi kártyanaptárát. Egy lángoló épület van rajta - tűzoltó sehol. Ez lenne a jövő? Nem valószínű, de a vörös kakas őrzőire a korábbiaknál még nehezebb év vár. Legalábbis a nyíregyházi tűzoltókra bizonyosan. Esz­közeik fokozatosan elavultak, a központi támogatásuk csökken. Letter György (Új Kelet) A vér, tudjuk, életet ment; a véradás pedig a legönzet­lenebb, legemberibb meg­nyilvánulások egyike. A me­gyei vérellátó állomás, koráb­ban jó ötletnek tartva azt, „sátrat vert” a megyei mun­kaügyi központ nyíregyházi kirendeltségén, s a beje­lentkező munkanélküliek között szép számmal akadt, aki nem félt a tűszúrástól, sőt rendszeres donorrá vált. Tu­domásunkra jutott viszont, hogy az elmúlt héten az állo­más dolgozói búcsút intettek a kirendeltségnek, annak rendje-módja szerint meg is köszönték a vezetőknek az együttműködést, akik azóta sem tudják mire vélni az egészségügyiek távozását. Ezzel kapcsolatosan kerestük meg dr. Fodor Erzsébet fő­orvos asszonyt, a vérellátó állomás vezetőjét. — Honnan az ötlet, hogy véradást szervezzenek a mun­kaügyi központ nyíregyházi kirendeltségén? — A megyeszékhelyen, sajnos nagyon sok munka­hely megszűnt, ennek bizony mi is kárvallottjai lettünk. A kialakult gyakorlat szerint ugyanis a munkahely volt a kapocs köztünk és a véradó­ink között. Ennek hiányában új utakat kellett keresnünk, hogy az évi véradószámot, ha növelni nem is, de szinten tudjuk tartani, miközben a kórház egyre növekvő meny- nyiségű és minőségű vért igé­nyel. — A döntés okáról sejtése­im vannak... Jól gondolom? — Nem szükséges rébu- szokban beszélni, merthogy jól gondolja. A kirendeltsé­gen számunkra is meglepően sokan jelentkeztek véradás­ra, mígnem a kezdeti örömöt szép lassan felváltotta a két­kedés, a bizonytalanság, majd a helyzet megérett a már is­mert döntés meghozatalára. Azt mi sem gondoltuk, hogy ilyen magas számban lesznek alkalmatlanok a véradásra az B. A. (Uj Kelet) ____ A Kereszténységért Ala­pítvány IBM 486-os számí­tógépet ajándékozott a Ma­gyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának. A nagy értékű berendezést dr. Endreffy Il­dikó, kuratóriumi elnök és Molnár Ferenc, a Keresz­tény Demokrata Néppárt megyei alelnöke, az alapít­vány létrehozója adta át Nagy Miklósnak, a stúdió vezetőjének. Az alapítvány eredeti célkitűzéseinek meg­felelően nem zárkózik el ma­alultápláltság, vagy a táplál­kozás egyoldalúságát jelentő túl zsíros étkezés és egyéb okok miatt. A legfőbb gondot viszont az alkoholizmus je­lenti. A véradásra alkalmatla­nok, sajnos beteg emberek, s nálunk igen magas a levett, de éppen az előbbi okok miatt fel nem használható vérmennyi­ség. — Tud ezzel kapcsolatosan viszonyszámokat mondani? — A mindennapok során az országos átlagban 6-10 szá­zalék körüli azok aránya, akik valamilyen egészségügyi ok miatt alkalmatlanok a vér­adásra. A munkaügyi köz­pont nyíregyházi kirendeltsé­gén — a természetes szűrés ellenére — ez az arány 35-40 százalék volt, amely azt jelenti, hogy mintegy 400 egység vér használhatatlan­nak bizonyult. Mi nagyon sze­retnénk az eddigi véradóinkat megtartani, ezért kéijük, hogy a munkanélküliek is a vérel­látó állomásra szíveskedjenek jönni, ahol rendes körülmé­nyek között vehetjük le a vért. A vérellátó állomáson min­dennap reggel 8-tól délután 2 óráig váijuk szeretettel a 16— 60 év közötti, magukat egész­ségesnek érző, és a bajba ju­tott embertársaikon segíteni szándékozók jelentkezését. — Tapasztalataik szerint elsősorban kik adnak vért? — Nem a felső tízezer tag­jai! A véradók zömét főként a 30—50 év körüli korosztály „átlagpolgárai” alkotják, akikre egyébként mindenből „átlagosan” nagyobb teher hárul. A terveink között sze­repel a fiatalok nagyobb ará­nyú megnyerése, illetve aZ az elgondolás, hogy megke­ressük azokat az embereket véradás céljából, akiknek közvetlen hozzátartozóik betegként vérellátásban ré­szesültek. A munkaügyi központ ki- rendeltsége vezetőinek pe­dig hamarosan személyesen is meg kívánom köszönni az eddigi lehetőséget és segít­séget. gánszemélyek támogatásától sem, amely időközben integ­rálódott a KDNP megyei szervezetébe. Adományokat szívesen elfogadnak. Akik céljaikkal egyetértenek, azok a 104044544097547-787 00000 számlaszámon fizet­hetik be felajánlásaikat. A mindössze fél éve mű­ködő jótékonysági szervezet már eddig is több ízben segí­tett a rászorulókon. A nyír­egyházi rádiónak adományo­zott berendezéssel a tervezett adásbővítéseket kívánja se­gíteni. K. Z. (Új Kelet) _________ Ni ncs kizárva, hogy az idén gondjaik miatt az optimálisnál és a szükségesnél kevesebb egységük vonul ki tüzekhez il­letékességi területükön, Nyír­egyházán és körzetének negy­venkilenc településén. Az már bizonyosnak látszik, hogy a jövőben az önkéntes tűzoltók nagyobb szerephez jutnak. A részletekről Pernyák Sándor alezredes, a Nyíregyházi Hiva­tásos Önkormányzati Tűzoltó­ság parancsnoka tájékoztatta lapunkat. — Összesen 885 — ebből 644 tűzeseti — jelzés érkezett 1996-ban a parancsnokságra. Volt olyan nap, hogy egy időben több káreseménynél kellett helytállnunk. Műszaki mentéshez, balesetekhez 172 esetben hívtak bennünket. Ez a szám az 1995. évinél közel 150-nel több. Nehezítette a szolgálat ellátását, hogy tizen­két kollégánkat helyeztük szol­gálati vagy rokkantnyugdíjba, így, a tartós betegeket is bele­számolva, kevesebben láttuk el a jóval több feladatot. — Megvolt-e a pénzügyi hát­tere a megnövekedett felada­toknak? B. E. (Új Kelet)_________- Nagy örömmel vállaltuk el a házigazda tisztét, hiszen ez a hétvégi esemény alkal­mat ad az elmúlt negyedszá­zad amatőrfilmes eredménye­inek áttekintésére. A szemle öt megyét érint, itt lesznek Jász-Nagykun-Szolnok, Haj- dú-Bihar, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye alkotói. Elő­zetesen 25 versenyfilmet ne­veztek be, amelyek között a háromperces etűdöktől a há­romnegyed órás programig terjed a skála. — Az állami költségvetés kevésnek bizonyult a kiadások fedezésére. A megyeszékhely önkrmányzata több mint 16 millió forinttal támogatta a Nyíregyházi Hivatásos Önkor­mányzati Tűzoltóságot. így tudtuk megőrizni a szervezet működőképességét, és kifizet­ni a nyugdíjba vonuló tűzoltók járandóságait. Igen szomorú, hogy míg tavaly központilag 20 millió forintot kaptunk do­logi költségekre, ez az összeg 1997-ben már csak 17 és fél millió forint. Ez azt jelentheti, hogy nagyon komoly problé­máink lehetnek ez évben, ha a vonulásaink száma nem csök­ken. — Elképzelhető, hogy tűzhöz nem vonulnak ki a nyíregyházi tűzoltók? — Bízom abban, hogy erre nem kerül sor, de az előfor­dulhat, hogy a szükséges erők­nél kevesebb járművel, vagy kisebb létszámmal vonulunk ki. így a beavatkozás ideje megnőhet. Vidéken sokkal job­ban előtérbe kerül az önkéntes tűzoltók munkája. Ez évben minden olyan vízszivattyúzá­sért, mentésért, amely nem je­lent közvetlen tűz- és életve­szélyt, meghatározott tarifa Most először új helyen fo­gadjuk vendégeinket, a Hotel Titász épületében, Sóstófürdőn, a Szódaház utca 16. szám alatt, ahol kellemes környezetben, ideális feltételek mellett egy helyen lesz a szállás, az étke­zés és a vetítés. A megnyitó pénteken este fél hétkor kez­dődik, utána nosztalgia-vetítés következik, melynek kereté­ben a 25 év anyagából váloga­tunk. A versenyfilmek szom­baton szinte egész nap folya­matosan láthatók, este az alko­tók és a zsűri hagyományos eszmecseréje zárja a napot, majd az eredményt vasárnap, a szerint számlát nyújtunk be az érintetteknek. — Hogyan kompenzálják a csökkenő állami támogatást? — Az elmúlt évben megke­restük az illetékességi terüle­tünkön található települések vezetőit. Technikai fejlesztés­hez kértünk támogatást, egy gépjárműfecskendő vásárlásá­ra kívántunk pályázni. Egyik feltétele az lett volna, hogy az önkormányzatok fele adjon támogatást. Összesen kilenc településről 205 ezer forintot kaptunk, így a pályázatot nem tudtuk benyújtani. Közel nyolc­millió forintra lett volna szük­ség, és azzal az összeggel egy 40-45 millió forint értékű, kor­szerű járművet vásárolhattunk volna. Ebben az évben újra megkeressük az illetékes veze­tőket, hogy anyagilag segítsék fejlesztési elképzeléseinket. Más jellegű gondjaink is van­nak. Az országban elsőként kaptunk tűzoltó bevetési vé­dőruhákat, amelyek kihordási ideje lejárt. Száz új ruhát kel­lene vásárolni, darabonként 150 ezer forintért. Hasonló a helyzet a védősisakokkal, védőcsizmákkal is. Továbbra is bízunk a nyíregyházi önkor­mányzat támogatásában, de egyre nagyobb az igény, hogy a többi település is lehetősé­geihez mérten segítse techni­kai fejlesztésünket. Az elmúlt évben kivonulásaink több mint 50 százaléka Nyíregyházán kívül, a megye területén volt. tájegységi tanácskozást kö­vetően délelőtt 11-kor hirdetik ki. A zsűriben helyet foglal dr. Buglya Sándor operatőr-ren­dező, a Magyar Amatőrfilm Szövetség elnöke, Papp Lász­ló amatőrfilmes, a budapesti tájegység küldötte, Nyíregyhá­zát Hajdú Sándor, a városi hu­mán iroda vezetője képviseli. A szemlével egy időben nyí­lik annak helyszínén Bodnár Bea fotókiállítása, illetve Dul- jánszki Tibor mutatja be régi amatőrfilmes eszközökből álló gyűjteményét. Bízunk abban, hogy a film­készítés szerelmesei közül so­kan eljönnek hozzánk erre a baráti találkozóra, amely egy­szersmind szakmai konzultáció és tapasztalatcsere is, de az amatőrfilmesek mellett minden érdéklődőt szívesen látunk e számunkra jelentős fesztiválon. Kiváltható igazolványok L. Gy. (Új Kelet) A megyei agrárkamará­hoz megérkeztek a több­ször beharangozott és meg­lehetősen vegyes érzel­mekkel fogadott őster­melői igazolványok. Ma­gyar Miklóstól, a kamarai gazdajegyzők csoport- vezetőjétől arról kaptunk tájékoztatást, hogy milyen okmányok és adatok szük­ségesek az őstermelői iga­zolványok kiváltásához. — Ilyen igazolványt min­den 16. életévét betöltött állampolgár igényelhet, amennyiben adóazonosító számmal rendelkezik. Az őstermelői igazolványt azon a településen kell kér­ni, ahol az igénylő állandó lakása van, pontosabban ahová az APEH az illető adókártyáját postázta. Az igazolványt a kamarai gaz­dajegyzőktől kapják meg az érintettek. Az igazolvány kiállításá­hoz az igénylő a következő okmányokat vigye magá­val: a személyazonossági igazolványát, valamint az adóazonosító kártyáját. Az igénylőnek adatnyilván­tartó lapon, amelyet a gaz­dajegyzőtől kell kérni, nyi­latkozni szükséges a tulaj­donában és/vagy használa­tában lévő földterületről, annak helyéről, címéről; helyrajzi számáról; terü­letéről (hektár, négyzetmé­ter); aranykorona (AK) értékéről; a művelési ágá­ról. Nyilatkozni kell továb­bá az állattartásra alkalmas épületekről, annak helyé­ről, címéről; alapterületéről (négyzetméter); a férőhely állatfajonkénti (db) meg­nevezéséről. Szükséges még megjelölni az . értéke­síteni kívánt termékeket és azok mennyiségét. Ha valaki egyéb elfog­laltság miatt más részére kéri az őstermelői igazol­ványt, akkor a felsorolt ok­mányokon kívül szükséges egy meghatalmazás arról, hogy a nyilatkozatot az igénylő helyett és nevében tette. A gazdajegyzők mó­dosított fogadóórája hama­rosan valamennyi települé­sen ismertté válik a polgár- mesteri hivatalokban. A közbizton­ságról Új Kelet-információ Nyíregyháza elmúlt évi közbiztonságáról, illetve a Közbiztonsági Alapít­vány munkájának értéke­léséről lesz szó azon a szerdai tájékoztatón, ame­lyet Felbermann Endre al­polgármester és dr. Pász­tor Miklós alezredes, a vá­rosi rendőrkapitányság vezetője tart a városházán. Ajándék a rádiónak Jubileumi filmszemle Nyíregyházán Nosztalgia huszonöt év anyagából A nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum, valamint a Nyíri Amatőrfilm Klub január 17-19. között rendezi meg a XXV. Kelet-ma­gyarországi Tájegységi Film- és Videoszemiét, amely­nek előkészületeiről Szitha Miklós klubvezetőtől kap­tunk tájékoztatást.

Next

/
Thumbnails
Contents