Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-15 / 12. szám
Hazai krónika 1997. január 15., szerda Békés és Arad Közös fejlesztési elképzelések MT[ _______ A nagy Európa-térségek- hez szervesen kapcsolódó kis Euro-régió létrehozásán fáradoznak Békés és Arad megye vezetői, ennek jegyében további közös, Phare-tá- mogatásra számító fejlesztési elképzelések kidolgozásába kezdtek — jelentették be kedden Békéscsabán, a Megyeházán a két határ menti, szomszédos megye vezetőiből álló küldöttségek tárgyalásáról tartott sajtótájékoztatón. Az Európai Únió által az idén a magyar—román határon átnyúló beruházások támogatására megadott 5-5 millió ECU révén biztonságosabbá válik a Körös-völgy — az árvízvédelmet szolgáló Körös-völgyi beruházás nagyobbik része Romániát érinti —, megvalósul a Maros hordalékkúpjában rejtőző ivóvíz-kincs védelme. Az utóbbi fejlesztés egyelőre csak Magyarországon folyik, a román fél — hangzott el a sajtótájékoztatón —- ezután fog hozzá a beruházás előkészítéséhez. Az idén az aradiak a megyeszékhely, Arad város hasznosításra Békés megyének is fölajánlott nemzetközi repülőterének fejlesztésére, valamint két új, csak a két állam polgárai számára létesítendő állandó határátkelő (az Elek—Ott- laka és a Dombegyház—Varjas közti kapu) megnyitására terveznek újabb Phare-tá- mogatást szerezni. Békés megye Európai Uniós támogatásra számot tartó tervei közt több olyan is szerepel, amely közvetlenül kapcsolódik a szomszédos romániai megyéhez, ilyen például a Budapest—Békéscsaba közti városközi gyorsvonat Aradig való közlekedtetése. Vételi ajánlat MTI _______ Ny ilvános vételi ajánlatot tett az Alkaloida Rt. kisrészvényeseinek a többségi tulajdonos, a ICN Pharmaceuticals (USA, Kalifornia) — derül ki a társaság kedden közzétett közleményéből. Dubcsák László, az ICN Alkaloida Magyarország Rt. vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a gyógyszergyár részvényeinek 60 százalékát az elmúlt évben szerezte meg az amerikai társaság. A többségi tulajdonos most a kisrészvényesek kezében lévő 2,5 százaléknyi értékpapírt is szeretné megszerezni, ezért a vételi ajánlatát március 10-ig fenntartja. Az 1000 forint névértékű értékpapírokat 57 százalékos árfolyamon, azaz 570 forintért vásárolják meg. Dubcsák László elmondta még, hogy a társaság elmúlt évi decemberi rendkívüli közgyűlésén döntöttek arról, hogy a társaság alaptőkéjét 1,8 milliárd forinttal megemelik. Erre a tranzakcióra az amerikai társaság még a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettséget. A decemberi rendkívüli közgyűlésen dolgozói részvénykibocsátásra is sor került, amelynek értéke 300 millió forint. így az Alkaloida Rt. új alaptőkéje 6,96 milliárd forint lett. Részvénysikkasztó MTI A vizsgálat eddigi megállapításai szerint 247 millió forint névértékű önkormányzati tulajdonban levő Duna- ferr részvény jogtalan fel- használásával gyanúsítják a dunaújvárosi polgármesteri hivatal pénzügyi irodájának volt vezetőjét, K. Gábor, 42 éves dunaújvárosi lakost, aki előzetes letartóztatásban várja az ügy kivizsgálását. A visszaélésre — mint arról keddi számában a Dunaújvárosi Hírlap beszámolt — úgy derült fény, hogy egy bróker 100 millió forint névértékű, a dunaújvárosi ön- kormányzat tulajdonában levő Dunaferr részvényt ajánlott fel megvételre a Dunaferr Részvénytársaságnak. Mielőtt azonban az üzlet létrejött volna, a cég vállalatfejlesztési és privatizációs igazgatója megpróbálta kideríteni, a város miért nem jelezte az rt.-nek előre részvényeladási szándékát. Akkor derült ki, szó sem volt ilyesmiről: a közgyűlés nem hozott ilyen jellegű határozatot. A polgármester által elrendelt rovancs során nyilvánvalóvá vált a részvények hiánya. A pénzügyi iroda vezetőjét azonnal felfüggesztették az állásából, s feljelentették. Az ügy kapcsán — a városi napilap információja szerint —S. Ferenc 47 éves dunaújvárosi és V. Tamás 34 éves budapesti lakosokat is letartóztatták. A jogtalanul használt részvények hiánytalanul megkerültek, kár nem érte az önkormányzatot. A feltételezések szerint K. Gábor olyan tranzakcióhoz akarta használni a részvényeket, amelynek lebonyolítása után azok hiánytalanul visszakerültek volna az ön- kormányzat páncélszekrényébe. Feltehető, hogy korábbi sikertelen pénzügyi manőverének ellensúlyozására volt szüksége az értékpapírokra, s azokat kölcsön felvételéhez fedezetként adta át egy kft.-nek, amely egy brókercégnek adta tovább a részvényeket, annak munkatársa pedig — vélhetőleg nem tudva az előzményekről — felajánlotta az értékpapírokat a Dunafermek. Az ügyről kedden zárt ülésen tájékoztatta a város képviselő- testületét Dunaújváros polgármestere. Hazánkban az ukrán külügyminiszter Partneri viszony a NATO-val és az Európai Unióval Ukrajna tiszteletben tartja Magyarország jogát ahhoz, hogy NATO-tag legyen. Kijev azonban ragaszkodik hozzá, hogy az észak-atlanti szervezet a bővítés során Ukrajna nemzetbiztonsági szempontjait is figyelembe vegye — jelentette ki kedden délután az ukrán külügyminiszter. Hennadij Udovenko magyar vendéglátójával, Kovács László külügyminiszterrel tartott közös sajtóértekezletet budapesti tárgyalásaikat követően. MT[ _______ Kovács László úgy vélekedett, hogy a két ország az alapszerződés szelleme és betűje szerint minden területen jó kapcsolatokra törekszik egymással. „Magyarország és Ukrajna célja egyaránt az, hogy a kisebbségvédelmi megállapodás értelmében az ukrajnai magyar, illetve a magyar- országi ukrán kisebbség megtalálja boldogulását, kultúráját, identitását” — húzta alá. Kovács László a megbeszéléseken javasolta ukrán kollégájának, hogy közösen keressenek megoldást a vereckei emlékmű ügyére. „Egyetértettünk abban, hogy a kérdés nem terhelte a két ország kapcsolatrendszerét, s közös jóakarattal megszülethet a megoldás” — mondta. A magyar diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy Magyarország az idei év első felében Paulo Lazarenko miniszterelnök, a második felében Leonyid Kucsma államfő budapesti látogatására számít. Hangsúlyozta: Magyarország támogatja Ukrajna csatlakozását a CEFTA- hoz, s érdeke, hogy Ukrajna a NATO-val és az Európai Unióval különleges partneri viszonyt alakítson ki. A magyar külügyminiszter a tárgyalásokon Hennadij Udo- venkóval egyetértett abban, hogy meg kell vizsgálni, miért torpant meg 1996-ban a magyar—ukrán kereskedelmi forgalom. Hennadij Udovenko szerint a magyar—ukrán kapcsolatok rendezettek és problémamentesek. Az ukrán külügyminiszter köszönetét mondott azért, amiért Magyarország támogatta Ukrajna felvételét az Európa Tanácsba és a Középeurópai Kezdeményezésbe. Emlékezetett arra, hogy Budapest volt a házigazdája az 1994-es EBESZ (akkor még EBEÉ) csúcstalálkozónak is, amelyen az öt nukleáris atomhatalom garanciákat adott Ukrajna függetlenségére. Kérdésekre válaszolva Udovenko hangsúlyozta: a szervezeten kívüli országoknak nincs vétójoga a NATO kibővítésének kérdésében. „Ukrajna a demokratikus államok szervezeteként tekint a NATO-ra, s megértéssel kezeli Magyarország és a többi ország törekvését nemzetbiztonságuk megteremtésére. Reméljük, hogy a NATO tervezett keleti irányú bővítése nem borítja fel az európai erőegyensúlyt” -— szögezte le. Más témáról szólva Hennadij Udovenko elmondta, hogy az ukrán—magyar határ- átkelőhelyeken kialakult kedvezőtlen állapotok javítása érdekében a két ország közös tervet dolgozott ki. Érdekvédelmi konferencia Anyagi, szociális, élet- és munkakörülményeik, keresetük, valamint az idei bérfejlesztési lehetőségek ismeretében egyaránt tarthatatlannak és elfogadhatatlannak tartják mai helyzetüket az önkormányzati köztisztviselők — hangoztatták a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete által kedden, Budapesten rendezett országos érdekvédelmi konferencia résztvevői. Emlékeztettek arra, hogy az elmúlt négy év 75 százalékos inflációja mellett csak 25 százalékkal növekedtek a köztisztviselői bérek, s ennek alapján rámutattak: érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormányzat az idén az eddigiektől eltérően nem szándékozik támogatást nyújtani az önkormányzati illetményalapok megállapításához. Igénylik tehát az eddigi 50 százalékos állami támogatás fenntartását. MTI Fehér József szakszervezeti főtitkár álláspontjához csatlakozva Bírta Sándor, az Ország- gyűlés önkormányzati bizottságának tagja is úgy vélte: ha megvan a kormányzati akarat, akkor a pénz a költségvetésben megtalálható a támogatáshoz. A köztisztviselők elvárják, hogy az 1996. évi keresetelmaradás kompenzálására az oktatáshoz és az egészségügyhöz hasonló módon a kormány egyszeri keresetkiegészítést adjon számukra. A személyenként mintegy 10 ezer forintos keresetkiegészítés a kormánynak mintegy 450 millió forintjába kerülne. Az egységes közigazgatás, közszolgálat fontosságát hangsúlyozva a résztvevők kifejtették, hogy a települési önkormányzatoknál is ugyanolyan illetményalapra van szükség, mint az állami közigazgatásban. Zsujfa István, a BM köz- igazgatási államtitkára jelezte: a kormány ismeri a köztisztviselők problémáit, s hangsúlyozta: megtörténnek a lehetőségnek megfelelő lépések ebben az ügyben is. Meggyőződése, hogy az évenkénti külön támogatások helyett egy olyan igazgatási normatíva kialakítására volna szükség, amellyel szabályozni lehetne a központi hozzájárulást. Az államtitkár kitért arra, hogy az idén várható újabb köztisztviselői létszámcsökkentésekkel járó kiadások ellentételezésére 3,5 milliárd forintot különítettek el. A meglévő szellemi kapacitások kihasználásának fontosságát hangsúlyozva rámutatott, hogy a jórészt szakszerűtlenül működő, 2-3 dolgozóból álló polgár- mesteri hivatalok helyett körjegyzőségekben kellene intézni az ügyeket. A „visszavont” vallomás sorsa A büntetőeljárási törvény szabályai szerint jegyzőkönyvezett vallomást visszavonni nem lehet, az továbbra is értékelhető bizonyítékként. Ezt Fábián János, a legfőbb ügyész helyettese nyilatkozta kedden az MTI azon kérdésére, hogy Töcsik Márta gyanúsítottként tett nyomozati vallomásának visszavonása milyen kihatással van a több mint 800 millió forintos sikerdíjáról elhíresült jogásznő ügyében folyamatban lévő büntetőeljárásra. Fábián János hangsúlyozta, hogy lehet a korábbitól eltérő vallomást tenni, sőt arra is lehetőség van, hogy a gyanúsított az eljárás bármely szakaszában — akár a legelejétől fogva — megtagadja a vallomástételt. A „visszavont” vallomást azonban előbb a rendőrség, majd az ügyészség, illetve — ha az ügy eljut odáig — a bíróság továbbra is bizonyítékként értékelheti, azt „igaznak” fogadhatja el. A befektetők hozzájárulnak a nyilvánossághoz MTI A Budapest Bank privatizációs szerződésének nyilvánosságra hozatala — jóllehet „meglepő ötlet” — a továbbiakban magyar belügy, miután a két külföldi tulajdonos, a GE Capital és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ehhez már hozzájárulását adta — mondták Londonban EBRD- források, miután Magyarországon ismét vita támadt az ügy körül. Miután a Fidesz az eredeti szerződés azonnali és teljes közzétételét követelte, Horn Gyula kormányfő pedig sajtó- nyilatkozatban ígért betekintést a parlamenti pártok képviselőinek a szerződésbe, az EBRD- nél kedden elmondták az MTI- nek: szokatlan, és a „nemzetközi üzleti gyakorlatnak nem képezi részét” a hasonló szerződések nyilvánosságra hozatala. Ettől függetlenül érvényes az az engedély, amellyel a tulajdonosok feloldották az ügylet bizalmas jellegét. Olajgate jelentés MTI Letette jelentését a házelnök asztalára a magyarorosz olajszállítások és az orosz államadósság hasznosítása során felmerült összeférhetetlenségeket vizsgáló országgyűlési bizottság. A bárki számára hozzáférhető dokumentum 21 oldalon keresztül taglalja az olaj- szállítások és az államadósságok ügyében feltárt anomáliákat, s a csatolt 7 mellékletben az érintettek fejtik ki a jelentésben foglaltakkal kapcsolatos véleményüket. Az öszszegzés szerint indokolt Dunai Imre korábbi közigazgatási államtitkár, későbbi ipari és kereskedelmi miniszter és fia, Dunai András összeférhetetlenségének kérdését megvizsgálni. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által 1994 végén a Hungarian Finance Trade Corporation (HFTCo) részére magyar—orosz kereskedőház létrehozásának koordinálására adott megbízást, majd ezt követően a cég moszkvai irodájának vezetésére Dunai Andrást jelölték ki. Az IKM vezetője tehát saját fiát bízta meg az iroda vezetésével, ami szemben áll a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseivel. Az orosz államadósság lebontásával kapcsolatban a bizottság megállapította: a korábban e célból megalakított tárcaközi bizottság nem tartotta be az idevonatkozó kormányrendeletet, hanem attól eltérően, rendezetlen körülmények között működött. Nem rendelkezett megfelelő ügyrenddel, a beérkező ajánlatok elbírálásának, jóváhagyásának sem volt kidolgozott rendszere. Az ülésekről pontos jegyzőkönyvek nem készültek. A bizottság a jelentés szerint egyetért a kormány egy évvel ezelőtti vizsgálatával, amely megállapította, hogy a pályáztatás hiánya miatt a jelentkező cégek korlátozott mértékben kerültek versenybe. A kormány akkor határozatot hozott, miszerint gondoskodni kell arról, hogy a lehető legszélesebb körből lehessen kiválasztani a pályázókat. A pályázat kiírására azonban a kormány döntését követően sem került sor, így az államadósság lebontása a versenyhelyzet kizárásával jogtalan előnyöket teremtett. Pályázati kiírás hiányában az 1996. október 1-jéig létrejött szerződések nagy része egyértelműen gazdasági érdekcsoportokhoz kapcsolódik. A jelentés felsorolása szerint ezek a Hujber—érdekeltségek, a Famáka—csoport, amelyben Máté László, az MSZP alelnöke 1995. szeptember 15-ig tulajdonrésszel rendelkezett, és a System Consulting, Kapolyi László, volt ipari miniszter tulajdona. Az eddig megkötött 705 millió 72 ezer dollár értékű szerződések 80 százaléka e három gazdasági érdekcsoporthoz kapcsolódik. A parlament várhatóan februárban tárgyalja az olajgate- jelentést.
