Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-13 / 10. szám
Középiskolák ü E 1997. január 13., hétfő Ének helyett angol tagozat Nyírbátori Báthori István Gimnázium A felsőfokú oktatási intézményekbe egyre könnyebb bejutni. Vannak, ahol már nem is tartanak felvételi viszgákat, hisz az első, de legkésőbb a második szemeszter végére úgyis kibukik, aki nem állja meg a helyét. Na nem mindegyik egyetemre vagy főiskolára áll ez a megállapítás. A rangosabb intézményekbe továbbra is csak alapos felkészüléssel és biztos tudással lehet felvételt nyerni, de egynémely főiskolára, ezen belül is a pedagógusképző intézményekben már egy négyes átlageredménnyel is hallgató lehet valaki. Ebben a kettősségben őrlődnek a gimnáziumok is. Nyírbátorban a Báthori István gimnáziumban már hagyománya van a zenei neve- lésnek, mégis inkább a nyelvtanítás és a számítógépes oktatás felé fordultak. A mai igényeket ezzel tudják jobban kielégíteni. A hozzájuk beiratkozott általános iskolás gyerek többségének komoly továbbtanulási szándéka van. A négy év során olyan stabil ismeretanyaggal kell útjukra bocsátani őket, hogy ez a tudás kellő alapokat nyújtson az egyetemi vagy a főiskolai tananyag elsajátításához, megértéséhez. Mint azt Báthori Gábor megbízott igazgatótól megtudtuk, ők megpróbálnak mindenben alkalmazkodni a körülményekhez. Szeretnék mind jobban kielégíteni a szűkök és a gyerekek igényeit. A pedagógiai intézet felvételi tájékoztatója már a nyomdában volt, amikor módosítottak az indítandó tagozatokon. Az egyik általános tagozatú gimnáziumi osztályukban csoportbontásban emelt óraszámban fogják az angol nyelvet oktatni. A korábbi heti három órát további kettővel növelik, így nagyobb esélyei indulhatnak a diákok a „C” típusú középfokú nyelvvizsgán. Különlegessége ennek a tagozatnak, hogy az iskolában lehetőség nyílik a számítógépes angol nyelv tanulására is. A másik általános tagozatú osztályukban a matematikát oktatják emelt óraszámban. Ez a speciális képzés lehetőséget ad az el vontabb ismeretek elsajátítására. Ezzel a tantervi követelményeken túlmenően is ismereteket szerezhetnek a diákok. A gimnázium nevelő- testületének döntése értelmében, ha a jelentkezők e két osztály bármelyikét választják, akkor az általános iskola 5— 6—7. osztály matematika, magyar és történelem tantárgyak törzsanyagából írásbeli felvételi vizsgát kell tenniük. Felvételi mentességet kaphatnak azok a gyerekek, akiknek hetedik osztály év végén tanulmányi átlaguk eléri a 4,0 -et. Az iskolában tagozatként működik a német speciális osztály. Az idegen nyelv minél jobb elsajátítása érdekében kiscsoportos formában tanulnak a diákok. Ennek eredményeként akár már a harmadik év végén letehetik a középfokú nyelvvizsgát. A felsőfokú oktatási intézmények felvételi vizsga- rendszerében a idegen neylv nyelvvizsgája komoly pluszpontokat jelent. Erre a tagozatra már az ősz folyamán előfelvételiket tartottak. Akik november 13-án sikerrel vették az első akadályt, azoknak már nem kell megjelenniük a februárban tartandó általános felvételi vizsgán. Akiknek nem sikerült elsőre bejutniuk, azoknak még lehetőségük nyílik a második fordulóban sikerrel teljesíteniük a felvételi követelményeket. A jelentkezők választhattak, hogy a kezdő vagy a haladó csoportba kérik magukat. A kezdőknek magyar nyelvtan általános iskola 5—6. és 7. osztályos tantárgyi ismeretekből kell vizsgázniuk. A haladóknak már csak a német nyelvtan kötelező részeiből kell számot adniuk, de abból elég részletesen. Tudniuk kell például az igeragozást, a jelen időt, a perfektet, a felszólító módot , a módbeli segédigéket, személyes névmásokat és a főnév eseteit. Akik mindezekkel tisztában vannak, jó eséllyel indulhatnak a felvételi vizsgákon. A gimnáziumban hasznosan is el lehet tölteni a kevéske szabad időt. Színjátszókor, énekkar, számítástechnikai szakkör, országjárás, sport és különböző felvételi előkészítő tanfolyamokon lehet fesztelenül bővíteni az ismereteket. A számítógépes szakkörbe beiratkozott gyerekek idővel még szakmásított számítógép-kezelői szakképesítést is szerezhetnek. „A tanárnak emberi tormája van” A mátészalkai 138. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Kezdetben azt gondoltam, hogy egyszerű szakmunkás- képző a mátészalkai 138. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Nagy Gusztáv igazgató már beszélgetésünk elején tájékoztatott arról, hogy érdekes az intézmény. Azt is mondta — bár bevallom, nem hittem —, hogy az ezer- ötszáz fős tanulói létszám ellenére családias légkör uralkodik az iskolában. Miután elköszöntem, arra gondoltam, mégis az igazgatónak volt igaza. Aielvételizők számára talán az a legfontosabb, hogy nem tartanak felvételi vizsgát. Figyelembe veszik a nyolcadik év végi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, fizika és kémia jegyeit. A szakmunkásképzésben tizenhét választható szakmát kínálnak: hegesztő, esztergályos, karosszéria-lakatos, autószerelő, autóvillamossági szerelő, központifűtés- és csőhálózat-szerelő, géplakatos, nőiruha-készítő, épületvillamossági szerelő, szobafestő és tapétázó, műszergyártó és karbantartó, optikai üvegcsiszoló, asztalos, kárpitos, fodrász, magasépítő ács-állványozó és kőműves. Tanulmányi eredménytől függetlenül előnyben részesülnek azok a tanulók, akik a jelentkezési laphoz csatolják a gyakorlati férőhely fogadónyilatkozatát (kivéve az optikai üvegcsiszoló szakmát). A szakmunkásképző befeje7 zése után az iskolában érettségit is lehet szerezni, hároméves levelező tagozaton. Évente két-háromszáz végzős diák folytatja tanulmányait ebben a formában. Az iskolai alapítványhoz csatlakozó szervezetek vagy magánszemélyek véleményét az iskola figyelembe veszi. A szakközépiskolai képzés négy plusz egy éves. Több irányú képzés közül lehet választani: Faipari technikus — famegmunkáló ágazat (lányokat ide is várnak) és ruhaipari technikus. A negyedik év végén érettségi vizsgát tesznek a tanulók, az ötödik év vállalása esetén technikumminősítő vizsgát tehetnek. Idegen nyelvként németet és angolt tanítanak. A számítástechnikát kiemelten, az óratervi óraszámon kívül is biztosítják. A szülőknek nem kell gyakorlati munkahelyről gondoskodni. Érettségi után szakképzésre lehet jelentkezni, ami kétéves. Műbútorasztalos—restaurátor szakra (csak fiúk). A most induló szakon stílbútorok gyártásával és szekszerű javításával foglalkoznak. Olyan fiatalok jelentkezését várják, akik legalább közepes érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, jól rajzolnak, és éideklődnek a művészetek és a történelem A kollégiumi felvételnél figyelmbe veszik a tanulók szociális helyzetét, a lakhely és az iskola, valamint a gyakorlati munkahely távolságát. A kitűnő és jeles diákok részére az elhelyezés ingyenes. A iskolában igazi a diákélet. Az önképzőkörökből néhány: sakk, számítéstechnika, sport (atlétika, foci, lövészet), fodrászat, kézimunka, természet- járó kör. A városi lőtérre díjmentesen járnak a diákok, ugyanis az iskola tanulói újították fel a teret. A diáknapokról az iskolaújság hasábjain így írnak: „Nemcsak azért szeretjük, mert elmarad a tanítás, hanem jókat lehet bolondozni ezen a napon. Persze, a programokat nekünk kell elővarázsolni. így aztán vetélkedünk, rúgjuk a labdát, esszük a felfüggesztett lángost, gyöngyöt fűzünk, agyagozunk. eregetjük a magunk készítette sárkányt, és jókat röhögünk a mások (magunk) ügyetlenségén.” A diákkörökről: „Ennek már olyan iskola-íze van. De nemcsak azért iratkozunk be gitárintarzia-, dekorációs, kézimunka-, fodrász-, színjátszó szakkörökbe, hogy olthatatlan tudásvágyunkat csillapítsuk, hanem mert hírét vettük, hogy ilyenkor a tanárnak egészen emberi formája van, és döbbenten tapasztaljuk, hogy még szeretni is lehet őket.” Ezzel még nem merítettük ki az iskola vonzó lehetőségeit! Az intézménynek holland, ír és más külföldi kapcsolatai vannak. Holland testvériskolájukkal létrehoztak egy alapítványt, a neve ZOM, közös programokat, kirándulásokat szerveznek. Nyaranta holland és magyar diákok közösen töltik nyári gyakorlatukat.Tagjai annak a mozgalomnak, amelyet Charter korábbi amerikai elnök kezdeményezett, s lakóházakat építenek az ország városaiban. Az iskola vállalkozásokba kezd, épületek teljes elkészítését vállalják a gyakorló diákokkal. A református templom az ő kezük munkája nyomán szépült, csakúgy, mint a most készülő görög katolikus templom. Az intézményből több híres személyiség került ki: Gégény János mérnök-ezredes, Fiilöp István, a mátészalkai alpolgármester, továbbá több polgármester, Bereczki István tyukodi, Erdős Albert szamosangya- losi faluvezető. iránt.
