Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-13 / 10. szám

Foglalkoztatási könyv Nem került le a napirendről az 1992 előtt használa­tos munkakönyvhöz hasonló foglalkoztatási könyv bevezetésének gyakorlata. A Munkaügyi Minisztéri­umban az MTI érdeklődésére elmondták: a múlt év­ben megkezdett előkészítő tárgyalásokat követően idén ismét az érdekegyeztető partnerek elé kerül a foglalkoztatási nyilvántartás korszerűsítése. Gazdaság 1997. január 13., hétfő Az Agrárszövetség új erőre kap A bizalom kulcsa: nyílt, egyszerű, hiteles program Valódi érdekképviseletre van szüksége a parasztságnak és a vidék lakosságának MTI A múlt évben elsősorban akörül alakult ki vita a szo­ciális partnerek között, hogy ki állja a korszerűbb nyilvántartás bevezetésé­vel járó kiadásokat. Annak több milliárd forintos terhét a költségvetés nem vállal­ta. A finanszírozástól a munkaadók is elzárkóztak, szerintük a költségeket részben a Munkaerőpiaci Alapra terhelhetnék. Bevé­telt jelenthetne, ha a foglal­koztatási könyv — mint közokirat — kiállítása után illetéket vetnének ki. A munkavállalói oldal szerint ugyanakkor a költségve­tésnek kellene finanszíroz­nia az új nyilvántartási for­mát. Vita volt arról is, hogy azonnal, valamennyi mun­kavállaló kapja-e meg a foglalkoztatási könyvet, vagy csak fokozatosan, több év alatt vezessék be. A munkaadók és a kor­mányzati oldal szerint a foglalkoztatási könyvet a munkavállalóknak kellene őrizniük, a szakszerveze­tek szerint ugyanakkor MTI A termelők szerint 52 fo­rintos átvételi ár lenne az el­fogadható, amit természete­sen érvényesítenek a feldol­gozó üzemek, csakúgy, mint az emelkedő energiaárakat. Az alelnök szerint nem el­képzelhetetlen, hogy akár száz forintba kerüljön egy liter tej. Ez egyelőre még csak a dobozba csomagolt termékre vonatkozik. A tej valójában ebben az esetben is csak 76 forint, a többi a doboz ára és az államnak fizetendő áfa. Számítanak arra, hogy az emelkedő árak miatt valamelyest csökken a fogyasztás, amely már jelen­leg is a mélyponton van. Je­lenleg 135-150 liter tejet, il­letve ennek megfelelő tejter­méket fogyaszt évente egy lakos hazánkban. Nyolc év­vel ezelőtt ez a mennyiség még mintegy 50 literrel több volt. A tejüzemek egyébként változó mértékben emeltek, sőt néhány termék esetében tartották az árakat. A kiskunfélegyházi üzem január 15-től tervezi az átla­gosan 15 százalékos áreme­lést, de például a joghurtot ugyanannyiért adják majd, mint eddig. A tejföl 7 száza­lékkal kerül majd többe, míg a zacskós tejért 18 százalék­kal kémek többet. Az évi 15 millió liter tejet feldolgozó, s e mennyiséget tekintve előnyösebb lenne, ha ez a feladat a munkahelyekre hárulna. Abban egyetértés volt már múlt évben is az érdekegyeztető felek kö­zött, hogy központi adatbá­zist hozzanak létre a mun­kaügyi, illetve a társada­lombiztosítási járulékfize­tések jogszerző idejének nyilvántartására. A korábbi munkakönyv hitelesen tanúsította a mun­kaviszony fennállásának tényét, időtartamát, az elért kereseteket, és igazolás­ként szolgált különféle jo­gosultságok elbírálásához. A munkaadó a foglalkozta­tás megkezdése előtt a mun­kakönyvbe és ennek alap­ján saját nyilvántartásába is bejegyzést tett, ezáltal a munkaviszonyt megfele­lően dokumentálta. Jelenleg a munkáltatóknak nincs ilyen nyilvántartási köte­lezettségük. Ugyanakkor több, a járulékfizetéssel kapcsolatos jelentést kell készíteniük. A tájékoztatás szerint célszerű lenne a kor­szerűsítés során tehát a munkaügyi és a társada­lombiztosítási nyilvántartás összehangolása. közepesnek minősíthető ka­locsai üzem viszont az úgy­nevezett követő árpolitikát tervezi, azaz megvárják, hogy a legnagyobb feldolgozók miként alakítják ki az egyes tejtermékek árát. A Buda­pestre folyamatosan, nyaran­ta pedig a Balaton környéki boltokba is szállító kalocsai tejüzem egyébként már az el­múlt év utolsó negyedében mérsékelten árat emelt, így időt nyertek arra, hogy kész­termékeik végleges árát feb­ruár elsejére, a nagy verseny­társakhoz igazodva alakít­hassák ki. A debreceni központú Haj­dútej Részvénytársaság ja­nuár elsejétől tíz százalékkal emelte néhány termékének az árát, ami nem kompenzál­ja a húszszázalékos alap­anyag-áremelést, vagyis a tej felvásárlási árának növeke­dését. Az MTI tudósítója a cég illetékesétől megtudta azt is, hogy hasonló mértékű áremelésre készülnek febru­ár elsejétől is, ami még min­dig nem fedezi majd a költ­ségnövekedést, ezért a ké­sőbbiekben további fogyasz­tói árnövekedés is várható. A Hajdútej Rt. az új évtől a kistermelői tej átvételénél szintén a nagyüzeminél al­kalmazott, úgynevezett komplex minősítési rend­szert alkalmazza, amivel szeretnék jobb minőségű tej átadására késztetni a kis­termelőket. Munkatársunktól Előreláthatólag nem lesz minden vita nélküli az Agrár- szövetség közelgő februári or­szágos kongresszusa. Többek között olyan jelentős hord­erejű problémákról kell dönte­nie a választmánynak, mint hogy párttá váljon, vagy szö­vetségként dogozzanak-e to­vább, milyen feltételekkel vál­laljanak partnerséget, de sze­mélyi kérdések ugyanúgy na­pirenden lesznek, mint az elkö­vetkező másfél év feladatai, programjai. Gaál Ferenc, az Agrárszövetség megyei szer­vezetének vezetőségi tagja a jövőt illetően optimista, annak ellenére, hogy az elmúlt két évben nem mutattak fel fényes eredményeket. — Az elmúlt választási idő­szak leseperte az Agrárszövet­séget a politika színpadáról. A szavazások nyertesei egyelőre be nem tartott ígéretekkel adó­sai a mezőgazdaságban élők­nek, illetve a vidéki lakosság­nak. A pénteken ülésezett me­gyei választmány miként érté­kelte a változásokat? — A választások során el­szenvedett kudarc súlyos te­herként nehezedett a szövet­ségre. A hibák feltárása és ki­értékelése új erőt adott a szer­vezetnek. Nap mint nap látjuk a mezőgazdaságban élők és a vidéki lakosság ellehetetlenü­lését, azt, hogy e rétegnek nincs igazi politiai érdekképviselete. Nem nyalogathatjuk tovább a sebeinket, hanem a korábban kitűzött célokat kell megpró­bálnunk újra megvalósítani. — A megyei szervezet elnök­ségébe új, ez idáig „ismeretlen arcoknak" szavaztak bizalmat a képviselők. E döntés a válto­zások élőjele, ugyanúgy, mint a területi választmány javasla­ta, hogy a szervezet alakuljon át parasztpárttá. Az elképzelés valósággá válhat? — Az Agrárszövetségnek alapjaiban kell megújulnia. A megyei szervezet amiatt érvel parasztpárttá alakulás mellett, hogy a befolyását akár parla­menti szinten is érvényesíthes­se. Erről majd az országos kongresszus dönt, s ott minden erőnkkel emellett fogunk ér­velni. — A mezőgazdaságból meg­élni akaró emberek hiteltelen­nek tartják a politikai ígérete­ket. Közönyösen tekintenek a Munkatársunktól __ A hálózat kiépítése és mű­ködtetése része annak a három- lépcsős programnak, amit a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány indított el három évvel ezelőtt. A megyei agrár­kamarával, a helyi önkormány­zatokkal, hegyközségekkel és más mezőgazdasági szerveze­tekkel létrehozott szolgáltatá­si rendszer az erőforrások ésszerű ötvözésével megszün­tette a párhuzamosságokat, és pótolta a hiányosságokat. A térség mind a nyolc termelési körzetében nyitottak irodát. választások elé. Mekkora po­tenciális választói tábort szer­vezhet maga köré a szerezet? — A parasztság passzivitása az egyetlen eredménye a rend­szerváltás utáni kormányok hiteltelen, agrárpolitikájának. Az embereket fel kell rázni a közönyösségből. A bizalmat pedig csak nyílt, egyszerűen megfogalmazott programmal lehet visszaszerezni. Bár rend­kívül nagyszámú a mezőgaz­daságban dolgozók és a vidé­ki lakosság aránya, de ennek ellenére az Agrárszövetség csak réteg-érdekképviselet maradhat. — Egy rétegképviselet ön­magában nem jelent súlyozott politikai befolyásoló erőt. Le­hetséges, hogy választási szö­vetségest keres a szervezet va­lamely „ nagy párttal” ? — Minden képviselő egyet­értett ezzel, viszont nem szü­letett határozott állásfoglalás, hogy melyik párthoz csatla­kozzunk. A pénteki ülésen a politikai paletta minden egyes pártja mellett elhangzottak tá­mogató érvek és ellenvélemé­nyek. Azt vallom, hogy elsie­tett lenne a döntés. A választ­mány megfogalmazott célként másfél éves intenzív választá­si felkészülést jelölt meg, hogy olyan erővé formálódjon a amelyek a korábban külön-kü- lön működtetett mezőgazdasá­gi szolgáltatószervezetek (ag­rárkamarai gazdajegyző, ön- kormányzatok szolgáltatása stb.) feladatait ellátják. Az egyesített erőforrások a költségtakarékosságon túl ma­gasabb szintű szolgáltatásra adnak lehetőséget. Ügyfeleik többsége kistermelő, akik szin­te minden — a munkájukkal kapcsolatos — ügyüket el tud­ják a hálózat irodáján keresz­tül intézni. Elsősorban a támo­gatások igényléséhez kérnek és kapnak díjtalanul segítsé­get, de a piac, vagy a beszer­szervezet, amelyet partnerként elfogadnak a nagypártok. A csatlakozást az fogja eldönte­ni, hogy melyik politikai nagy­párt rendelkezik megvalósít­ható, hiteles agrár- és vidékpo­litikai elképzeléssel. —1 Az agrárszektor bizako­dással tekint a leváltott Lakos László miniszter utódjául az FM tárca bársonyszékébe ül­tetett Rácz Frigyesre. Az Ag­rárkamara is mielőbbi straté­giaváltást sürget. A Kamara és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termeltetők Országos Szö­vetsége elkészített egy fejlesz­tést szolgáló helyzetelemzést. Ezen szervezetek mennyiben segítik az Agrárszövetség tö­rekvéseit? — Minden, a mezőgazdasá­gi szektor sorsát magáénak érző szervezet együttműködé­se csak erősíti a közös törek­vést. Az Agrárkamara és az MOSZ ezidáig is sokat lobbi­zott az elfelejtett szektor érde­kében. Rácz Frigyes kemény, határozott ember, remélhető­leg az agrárszektor hasznát ez idáig lefölöző kereskedelmi érdekszövetségekkel szem­ben a honi mezőgazdaság ér­dekeit tartja szem előtt. Nem úgy, mint az elődje, aki erőt­lennek bizonyult az ellen- és a kiállásra. zési forrás felkutatásához is, esetenként szaktanácsot kér­nek. A kistermelőktől bonyo­lultabb és költségesebb szol­gáltatásokat vesznek igénybe a mezőgazdasági vállalkozók: ők alkotják az irodák fizető ügyfélkörét, és az irodák által szervezett minőségi termelői klubok gerincét. Működésük egy éve alatt bebizonyosodott, hogy az agrárinformációs há­lózat irodái egyfajta vidékfej­lesztő szerepet is betöltenek, amivel például a munkanélkü­liség csökkentését is elősegítik, ezért a helyi önkormányzatok a legmesszebbmenőkig támo­gatják tevékenységüket. A klu­bok működtetésével pedig a termelőket kívánják a minősé­gi termelés útjára segíteni. E kis közösségek között kiemel­kedő eredményeket ért el az elmúlt esztendőben például a mélykúti Minőségi Sertéste­nyésztő Klub. Gyógyszer* drágulás MTI Január 15-től átlagosan 12 százalékkal drágulnak a gyógyszerek.. A patikasze­rek tb-támogatása egyelőre nem változik ugyan, az át­lagban 8,76 százalékos termelői-árnövekedés, az árrés egyszázalékos emel­kedése, valamint egyes ter­mékcsoportoknál a ren- delhetőség megszigorítása miatt azonban ismét többet kell fizetniük a betegeknek a patikákban — tájékoz­tatta az MTI-t Kerekesné Nemes Mária, a Népjóléti Minisztérium főosztály- vezetője. Az egészségbiztosító költségvetése erre az évre a tavalyi 82 milliárd forin­tos keretnél alig többet, 85,383 milliárd forintot irá­nyoz elő a gyógyszerek tá­mogatására. Ezt csökken­ti, hogy 500 millió forintot a szklerózis multiplexes betegek orvosságainak fi­nanszírozására, 300 milli­ót pedig az influenza-vé­dőoltások támogatására különített el a parlament. E szűk támogatási keret elle­nére egyelőre nem változik az orvosságok támogatási rendje, és a népjóléti tárca elvetette az egészségbizto­sító azon javaslatát is, hogy az idén ne kerüljön új gyógyszer forgalomba. A tervezettekkel ellentétben sem a depresszió elleni sze­rek, sem az oltóanyagok tá­mogatását nem faragták le, az antibiotikumok pedig továbbra is 70 százalékos hozzájárulást élveznek. A gyártók azonban a legtöbb termék árát felemelték, a kereskedelmi árrés is ma­gasabb lett, így a patika­szerek a támogatás válto­zatlanul hagyása mellett is megdrágultak. Ráadásul egyes készít­ménycsoportoknál a tárca megszigorította a rendel- hetőséget, s emiatt bizo­nyos esetekben többet kell fizetniük a betegeknek. Ez vonatkozik az agyi vérke­ringést fokozó szerekre, amelyeket 90 százalékban finanszíroz a tb, ha szak- rendelésen írják fel, vi­szont csak az ár felét állja, amennyiben a készítményt a háziorvos rendeli. Ha­sonló, némileg azonban más a helyzet, a daganatos betegségeknél alkalmazott készítményeknél. Ezeket mostantól csak akkor tá­mogatja 100 százalékban a tb, ha kifejezetten az olyan kórképekben használják őket, amelyekben az Or­szágos Gyógyszerészeti Intézet szerint valóban ha­tásosak. Annak érdekében, hogy a gyógyszerkassza tart­ható legyen, a szaktárca és a tb folyamatosan fi­gyeli a pénzfelhasználást. Éne a kormány határozat­ban kötelezte az érintette­ket — mondta Kerekesné, nem titkolva, hogy év köz­ben még változhat a tá­mogatási rendszer, vagyis ismét drágulhatnak a pa­tikaszerek. Ezt megelő­zendő azonban, a tárca a szakmai kollégiumok be­vonásával igyekszik mi­előbb összeállítani a kü­lönféle betegségek legha­tékonyabb gyógyszere- lési terápiáját. Százforintos tej? A tejárak követik az emelkedő költségeket, de a termelők egynegyede még így is veszteséges, to­vábbi mintegy 60 százalékuk pedig nem ráfizeté­ses. Ennek alapvető oka a takarmányárak növeke­dése. Jóllehet jelenleg extra minőség esetén 43- 45 forintot fizetnek a felvásárlók egy liter tejért, a jövedelmezőség még így sem állt helyre — véleke­dik Berend Ferenc, a Tejterméktanács alelnöke, a Somogy megyei pusztakovácsi mezőgazdasági szövetkezet elnöke az év eleji tejáremeiésről. Egyesített agrárerőforrásokkal Jó ötletnek bizonyult az az úttörő vállalkozás, amely a mezőgazdasági erőforrások egyesítésére törekedve alakult meg egy évvel korábban Bács-Kiskun megyé­ben. Működésének első esztendejét ugyanis a vártnál jobb eredményekkel zárta a Megyei Agrárinformációs Hálózat, amelynek célja a térség agrárvertikumának fejlesztése, ezen belül is főleg a mezőgazdasági vál­lalkozások támogatása.

Next

/
Thumbnails
Contents