Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-09 / 287. szám

4 1996. december 9., hétfő Világkrónika UJ KELET Kitüntetett háborús bűnös A hágai Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnökkel vádolt tábornokot tüntetett ki szombaton Franjo Tudjman horvát elnök. Tihomir Blaskic, a boszniai horvát erők volt parancsnoka jelenleg Hágában tartózkodik, s ő az első olyan háborús bűnökkel gyanúsított délszláv katonai vezető, aki önként jelent meg a a törvényszék előtt. Kitüntetését a horvát hadsereg tavaly augusztusi akciójában betöltött szerepével érdemelte ki. Erőinek négy nap alatt sikerült visszaszereznie Horvátországnak a szakadár szerbek kezére került területeit. A Nemzetközi Törvényszék a vezetése alatt álló alakulatok által 1993 januárja és 1994 áprilisa között elkövetett bűnö­kért kívánja felelősségre vonni. Öt további boszniai horvát és mintegy száz muzulmán lemészárlásával is vádolják. Hongkongba szöktek a hírszerzők Két észak-koreai, akiknek legalább az egyike hírszerző, Hongkongba szökött azzal a szándékkal, hogy menedékjo­got kérjen Dél-Koreában. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint mindketten ügynökök, és Kínában működtek, onnan jutottak illegálisan, különböző időpontokban, Hongkongba. Egyikük, az, aki októberben csempésztette át magát, otthon­ról azt a megbízatást kapta, hogy Kínában az ott tanuló hon­fitársai után kémkedjen. A másiknak, aki novemberben jutott el Hongkongba, az volt a feladata, hogy a Dél-Korea elleni hírszerző háborúból vegye ki a részét. A dél-koreai nemzet- biztonsági hivatal nem erősítette meg a sajtóértesülést. Egy csütörtökön elhangzott szöuli bejelentés szerint a múlt hó­napban ugyancsak Kínán keresztül Hongkongba szökött egy észak-koreai család 16 tagja és egy rendőr, akik szintén dél­koreai menedékjogért folyamodtak. Gyilkolás az öröksége A hétrendbeli gyilkossággal, köztük a tokiói metróban mérges gázzal tavaly elkövetett merénylet kitervelésével vá­dolt Aszahara Soko szerepét lehetséges, hogy legidősebb lá­nya veszi át. Legalábbis ezt gyanítja a japán rendőrség, amely razziát rendelt el a szektavezér 13 éves lányának otthonában. A lányt, akinek a hírek szerint „magas beosztása” volt a fel­oszlatott Aum Sinrikjo (Legfelső Igazság) nevű szektában, állítólag számos szektatag keresi föl új lakhelyén. Izraeli közeledés Az Európai Unió közel-keleti különmegbízottja vasárnap Kairóban átadta az Arab Liga főtitkárának Izrael üzenetét, amely megerősíti: a zsidó állam szorosabb kapcsolatokat kí­ván fenntartani az arab országokkal. Miguel Angel Moratinos a liga főtitkárával, Ahmed Eszmat Abdel-Megiddel folytatott I megbeszélései után újságíróknak elmondta: az izraeli hatósá­gok szoros kapcsolatokat szeretnének fenntartani az arab vi­lággal és együtt kívánnak működni az Arab Ligával. Abdel- Megid ugyanakkor hangsúlyozta: a liga 22 tagját inkább a tettek érdeklik, mint a szavak. Kirk Douglas 80 éves MTI-Panoráma ,3üszke vagyok rá, hogy fél évszázadon át Hollywood ré­sze lehettem”—ezekkel a sza­vakkal köszönte meg Kirk Douglas, hogy életművéért neki ítélték az idei Oscar-kü- löndíjat. Alighanem túl sze­rény volt azonban: a december 9-én 80. életévét betöltő Kirk Douglas ma is elválaszthatat­lan a hollywoodi legendától. A dinasztiaalapító (eredeti nevén Yssur Danielovics Jemszkij) New York egyik szegénynegyedében, Amster­damban nőtt fel, ahol kemény törvények uralkodtak. Az oroszországi zsidó bevándor­ló fiának hat lánytestvére volt.(Kirk Douglas fia, Michael „lekörözte” apját hímév tekintetében.) Első filmjeinek egyike, az 1949-ben bemutatásra került Champion cselekménye neki megszokott környezetben ját­szódik és Douglast, aki csa­vargót alakított a filmben, Oscar-díjra jelölték. Hírnevét azonban az 1955-ben készült; Vincent van Gogh életét be­mutató film címszerepével alapozta meg. Több mint het­ven játékfilmjében — a leg­kiválóbbak az Odüsszeusz (1954), a Spartacus (1959), a Pisztolypárbaj (1970) és a Végső visszaszámlálás (1979) — a legkülönbözőbb karaktereket formálta meg, de lényegében — rámenősségét és arcátlanul megnyerő mo­solyát tekintve — mindig ön­magát adta. Mielőtt filmszínész lett, ötvennél is több különféle munkahelyen dolgozott, hogy előteremtse az egyete­mi tanulmányaihoz szüksé­ges pénzt. „Az én életemet nem lehetne megfilmesíteni, mert túlságosan kalandos volt” — nyilatkozta egyszer. 1988-ban megjelent élet­rajzának (Út a dicsőséghez) tanúsága szerint a kilencve­nes években két regényt is megjelentetett. Az Egyesült Államok kormánya a legma­gasabb civil kitüntetéssel, a Szabadságéremmel fejezte ki elismerését, Franciaország pedig a Becsületrend lovag­jává avatta őt. Számos film- fesztiválon magas művészeti díjakban részesült. Az ez évi Nobel-díjasok MTI Alfred Nobel halálának év­fordulóján osztják ki a Nobel- díjakat. Az 1996. év kitünte­tettjei: A kémiai Nobel-díjat az an­gol Sir Harry Ki oto és az ame­rikai Richard Smalley, vala­mint Robert Curl kapták, ami­ért 1985-ben felfedezték a szén­elem addig ismeretlen megje­lenési formáit, a fullereneket. Ezekben a szénatomok sajátos, zárt alakzatban helyezkednek el, amelyet — formája nyomán — „futball-labda molekulá­nak” is neveznek. A fizikai Nobel-díjat Dávid M. Lee, Douglas D. Osherojfés Robert C. Richardson amerikai fizikusok nyerték el a hélium hármas izotópja (He3) szuper­folyékonyságának 1972-es fel­fedezéséért. Ez áttörést hozott az alacsony hőmérsékletű anya­gok fizikájában, nagy hasznát vették e felfedezésnek egy — a galaxisok keletkezésével kapcsolatos — csillagászati el­mélet vizsgálatában is. A közgazdasági Nobel-díjat az azóta elhunyt kanadai William Vickrey és az ő mun­kásságát továbbfejlesztő brit James Mirrlees kapta, mivel „alapvető módon jámltak hoz­zá az aszimmetrikus információ közepette való ösztönzés gaz­daságtanához”. Mirrlees 25 év­vel később épített Vickrey mun­kásságára, az adózás területére alkalmazva. (Vickrey október 11-én, 82 éves korában, néhány nappal a kitüntetés hírének vé­tele után hunyt el.) Az orvosi Nobel-díjat az ausztrál Peter C. Doherty és a svájci RolfM. Zinkernagel kap­ta a hetvenes években végzett úttörő munkájukért. Az im­munvédelem sejtek által köz­vetített sajátosságait vizsgál­ták, hogy a szervezet immun- rendszere hogyan képes felis­merni a fertőzött sejteket. Az irodalmi Nobel-díjat Wislawa Szymborska lengyel költőnő kapta. Az indoklás sze­rint „költészete ironikus pon­tossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutat­kozni a történelmi és biológiai összefüggéseket”. Szymborska verseskötetei eddig kis pél­dányszámban láttak napvilá­got, de a kitüntetés híre óta alig kaphatók, verseit kalózkiadá­sokban kínálják Varsó utcáin. A Nobel-békedíjal Carlo Filipe Ximenes Belő katolikus püspöknek és Ramos Hort a jo­gásznak, a kelet-timori autonó­miáért vívott harc két szószó­lójának ítélték oda, a kelet- timori konfliktus igazságos és békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseikért. Az indonéz kormány felháborodásának, a világ — és az Apostoli Szent­szék is — elismerésének adott hangot a kitüntetésekkel kap­csolatban. Mehet a repülő MTI __________________ A tálib rendőrség vasár­nap elengedte azt az ENSZ- repülőgépet, amelyet szom­baton este kényszerítettek leszállásra Afganisztán nyugati részén. A gép, fedél­zetén Abdullo Nurival, a tádzsik iszlám ellenzék vezetőjével, az iráni Meshed városból az Afga­nisztán északi részén lévő Kunduzba tartott. A gépet Sindand katonai támasz­ponton kényszerítettek le­szállásra. Meciar „kommunista” viszályai MTI __ ______________ Vl adimír Meciar szlovák mi­niszterelnök és pártja sajátos történelmi ismétlődésként a társadalom ugyanazon rétegei­vel áll hadilábon, amelyeknek annak idején már a kommunis­tákkal is meggyűlt a bajuk — írja hétvégi számában az egyik vezető brit katona- és külpoli­tikai elemző csoport szakkiad­ványa. A Jane's konglomerátum gondozásában megjelenő Foreign Report legutóbbi szá­mának elemzése szerint a Meciar-kabinetnek sikerült csak az elmúlt negyedévben a felsőoktatással, a színházi vi­lággal, a katolikus egyházzal, a sajtóval és a kisebbségekkel látványos csörtékbe kevered­nie. A folyóirat megemlíti az új felsőoktatási törvényt, amely súlyos mértékben csor­bítja az egyetemek autonómi­áját, vétójogot adva a szaktár­cának még abban a kérdésben is, hogy ki kaphat magasabb szintű diplomát. A Foreign Report emlékez­tet a nemzeti színház élén „szakmai érvekkel, de kétség­telenül politikai okokból vég­rehajtott kormányzati véreng­zésre”, amelynek során a vezér- igazgató és az ügyvezető igaz­gató mellett még a balettmes­tert is kitúrták állásából. Külön tárgyalja a brit szak- kiadvány a szlovák állam és a katolikus egyház viszonyát. A Foreign Report értesülése sze­rint Pozsonynak tavasz óta nincs nagykövete a Vatikán­ban, miután az akkor hazatért diplomata azóta sem utazott vissza állomáshelyére. A brit elemzők szerint a viszály hát­terében az áll, hogy Meciar mi­niszterelnök és Kovác államfő hatalmi birkózásában a püspö­ki kar csendben, de egyértel­műen az utóbbi mögött sora­kozott fel. A kormányfő októ­berben olyan értesülést kapott, miszerint a püspököket a pápa személyes levélben sürgette a másfél éve gyakorlatilag szü­netelő párbeszéd folytatására az állammal — írja a londoni szakkiadvány. A Foreign Report szerint Meciar követel­te is a főpapságtól az üzenet nyilvánosságra hozatalát, az egyház vezetése azonban ezt elvetette. A brit folyóirat úgy tudja: nemrégiben a püspöki konferencia főtitkára, Rudolf Báláz II. János Pálnál pana­szolta be Meciart, amiért az „szuperhatalmi szerepkörben tetszeleg... s megpróbálja irá­nyítása alá vonni az egyházat”. Mindemellett a helyi ma­gyarság jogainak ügye is vál­tozatlanul indulatokkal átita­tott — írja a londoni elemzés, amely szerint Meciar a kisebb­ségi nyelvhasználatot a hiva­talos ügyintézés során lehe­tővé tévő törvényt saját kor­mányának ígéretei és az euró­pai szervezetek sürgetése elle­nére sem hajlandó meghono­sítani. Kelet-európai lemaradás MTI Az Európai Uniós tagságra váró kelet-európai országok közül a jelek szerint az ezred­fordulóig egyik sem lesz képes maradéktalanul megfelelni az összes EU-elvárásnak, és jó néhányuk esetében a lemaradás még 2000. után is sokáig fenn­áll majd — állapítja meg az a jelentéstervezet, amelyet a brüsszeli Európai Bizottság il­letékesei készítenek a tavaszi EU-kérdőívekre adott kelet-eu­rópai válaszok alapján. A tervezetről beszámoló European Voice tudni véli: Brüsszelben mindenekelőtt komoly gondnak tartják, hogy az érintett országok nagy részé­ben még mindig nem ratifikál­tak egy sor európai és nemzet­közi konvenciót, vagy legaláb­bis messze állnak a teljesíté­süktől, jóllehet, ezek jelentik az EU egyeztetett bel- és igaz­ságügyi politikájának alapja­it. A brüsszeli hetilap példa­ként utal a kiadatásról szóló nemzetközi konvencióra, illet­ve az Európa Tanács adatvé­delmi konvenciójára, amelye­ket sok kelet-európai ország még nem fogadott el. A jelentés szerint a térség or­szágaiban eddig kevés figye­lem jutott a menekültügyi kér­déskör jogalkotói és gyakorlati rendezésére (Litvánia például még a genfi menekültügyi kon­venciót sem ratifikálta, és sok ország híján van a menedékjo­gi kérelmek kezelését biztosító eszközöknek). A lap megjegy­zi, hogy az EU soros elnöksé­gét január elsején átvevő Hol­landia éppen a menedékjogi kérdésekre akar majd megkü­lönböztetett figyelmet fordíta­ni, (Egyebek között ez lesz a témája az első félév során ese­dékes EU-társult bel-és igazság­ügyi miniszteri találkozónak is.) További kifogásként merült fel, hogy jóllehet a kelet-euró­pai országokat is sújtja a szer­vezett bűnözés, közülük csak kevesen tettek igazán haté­kony lépéseket ennek vissza­szorítására. Összességében a jelentés úgy véli, hogy Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Észtország közelítette meg a legjobban bel- és igazságügyi vonatkozásban az EU-szabvá- nyokat, míg Románia, Bulgá­ria és Litvánia előtt különö­sen „hosszú út áll”. Rajtuk kívül Szlovákia esete tűnik még problematikusnak. Po­zsony esetében a bizottság megítélése szerint az is kérdé­ses, hogy mennyiben felel meg az igazságszolgáltatási rendszer és az emberi jogok tiszteletben tartása az Eli kö­vetelményeinek —-vjégyzi meg tudósításában a European Voice. \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) A NATO bővítése immár eldöntött dolog, vannak azonban olyan összefüggé­sek, amelyeket nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. Nem is az oroszok makacs ellen­állása a leglényegesebb kér­dés, hiszen ez világosan és egyszerűen kezelhető prob­léma, hanem a fejlesztés egyéb vonatkozásai. Az lassan egyértelművé válik, hogy melyik az a 3— 6 állam, amelyik első kör­ben NATO-taggá lesz. Az sem titok immár, hogy ezen három—hat országnak a megnevezése előrelátható­lag a jövő nyáron megtörté­nik, és maga a felvétel is le­zajlik az ezt követő két év­ben. A baj ott van, hogy gya­korlatilag nincs második kör. Az, hogy az első kör­ben felvettekről beszélünk, az egy dolog, azonban bár­milyen furcsa is, nem jelen­ti azt, hogy belátható időn belül, azaz legalább tíz—ti­zenöt évig lenne újabb kör, újabb tagfelvétel... Ez a tény viszont már jó­val súlyosabb következmé­nyekkel járhat a kintreked­tek számára. Na és persze a világ számára is, hiszen az világos dolog, hogy a kint- rekedés ténye könnyen vál­toztathat politikai orientá­ciójukon... Ebben a térségben és ilyen történelmi háttérrel a semle­gesség egész egyszerűen il­lúzió. A semlegesség csak akkor ér valamit, ha azt nagy­hatalmi egyezmények ga­rantálják, anélkül legfeljebb deklarált vágyálom marad. Nyilvánvaló és mind­ezekből fakadó szükséges­ség tehát az első körben való bekerülés a NATO-ba. Igen­is mindenáron. Azok a poli­tikai erők, amelyek azt han­goztatják, hogy „nem min­denáron” kell bejutniuk, nemet mondanak a tagság­ra, ugyanis a „nem minden­áron” a politika nyelvén nemet jelent! Történelmi esélyünk van rá, hogy végre Európa dek­laráltan szerves részévé fo­gadjon. A NATO-tagság ugyan nem belépő az Euró­pai Unióba (lásd Törökor­szág), azonban minden, csak nem hátrány ebből a szem­pontból sem. Abban a hely­zetben, mint az osztrákok és a svédek, nem vagyunk, hogy a NATO-ból ne kér­jünk, csak az EU-ból, hiszen ezek nemzetközileg garan­tált semleges országok. Minket csak és kizárólag a NATO védőernyője óvhat­na meg egy esetleges ag­resszió ellen. Azt pedig, hogy az honnan csaphat le ránk, csak a jóisten tudja... Valahogy ez a N ATO-tag- ság is úgy van, ahogy Hóm Gyula mondta, amikor a sze­mére vetették, hogy miként képviselhet egy volt kom­munista, egy jelenlegi bal­oldali pártvezető kapitalis­ta érdekeket, amire azt vála­szolta, hogy „nem azt te­szem, amit roretnék, hanem azt, amit k;

Next

/
Thumbnails
Contents