Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-09 / 287. szám
UJ KELET Gazdaság 1996. december 9., hétfő 5 Élelmiszeripar kontra kereskedelem Tények és óhajok Munkatársunktól Az élelmiszeripar elfogadta azt a kétségbevonhatatlan és visszafordíthatatlan tényt, hogy a nagy szupermarketek és az úgynevezett C+C láncok döntően meghatározzák a magyar élelmiszer-kereskedelmet. A termelői szektor képviselői a legutóbbi országos konferencián elismerték az ezekkel járó előnyöket, és az elhangzott vélemények szerint alkalmazkodnak is hozzá. Ezzel együtt, a közös cél, a mind nagyobb profit eléréséért javaslatokat és elvárásokat fogalmaztak meg a kereskedőkkel szemben. Ezek közül a legfontosabb talán az volt, hogy a kereskedők ne alkalmazzanak diszkriminációt a magyarországi gazdasági átalakulásnak az élelmiszeripar számára sem könnyű időszakában. Óhajként felvetették a rendezvény résztvevői, hogy esetenként helyezzék előtérbe a piacon a kisebb hazai gyártók jó minőségű termékeit is. Az elhangzott érvek szerint, öt év alatt mintegy 400 millió dollár értékben szorultak ki magyar termékek a belpiacról, többségében az Európai Unió szállítói részére. Amennyiben megfelelő kormányzati intézkedések hatására visszaállna az 1989-es hazai fogyasztási szint, az élelmiszer- ipari áron számolva meghaladná az 1,2 milliárd dolláros bevételnövekedést. Mindemellett a kereskedők megoldhatnák a termékek megfelelő tárolását és vonzó bolti megjelenését. Figyelemmel követhetnék a termékek minőségmegőrzési idejét, és ésszerű, az áruk forgási sebességét követő fizetési határidő-feltételeket alakíthatnának ki. A minőségi felelősség kérdésében osztozni lenne célszerű, felvállalhatnák a vásárlói reklamációknak a kereskedelemre eső részét. Állatvásár Mátészalkán A jövő rendezett piacáért Igazoltan őstermelő A megyei piacokon időről időre felszínre tör az elárusítók között az elégedetlenség, egymásra mutogatva mondják: ő ál-, de én valódi őstermelő vagyok. Emellett a termékek eredetigazolásának hiánya is kellemetlenségeket tud okozni, többek között ez hozta rossz hírbe a nagykállói epret. Most a fenyőfa-vásárlási dömping is tartogathat heves nézeteltéréseket: ugyanis tisztázatlan, hogy ki honnan vette vagy lopta a karácsonyfákat. D. T. (Új Kelet) ________ Új ra tartanak állatvásárokat Mátészalkán. Az állategészségügyi hatóság 5 hónapja sertéspestisveszély miatt betiltotta a mátészalkai állatvásárt. A veszély múltával a polgár- mesteri hivatal kérvényezte az újraindítás engedélyezését, de azt a hatóság szigorú feltételekhez kötötte. Ilyen kitétel volt, hogy másik, a KGST-pi- actól teljesen elkülönített helyet találjanak a vásárnak. A meggyesi úti piactól 100 méterre, a Nyírmeggyes község irányában található volt KPM- telep lett az állatvásárok új, de egyelőre csak ideiglenes helye. A piacfelügyelőség tervei szerint, mivel ez egy szilárd burkolattal ellátott terület, később, ha a tulajdonviszonyok tisztázódnak, autóvásárokat tartanának itt. Addig is minden szerdán reggel hatkor megnyílnak a kapuk az állat- vásárra igyekvő eladók és vásárolni szándékozók előtt. A helypénz mindössze 20 forint állatonként, de csak az érvényes marhalevéllel rendelkezőket engedik be. Vitéz Péter (Új[Kelet) Egyszóval, áll a bál az amúgy is megnyomorított, de sokak által stratégiainak titulált mező- gazdasági szektor szinte minden részén. Régebben létezett egy okmány, ami megoldotta, hogy a pillanatnyilag fejetlen agrártárca ostorcsapásai alatt nyögő termelők az egyre nehezebb körülmények mellett ne egymással álljanak harcban. Ez volt az úgynevezett őstermelői igazolvány, amelyet a rendszerváltás egyik túllihegett programjaként — a másik szövetkezeti jogelvonásként ismert — megszüntettek. Ma érdekes párhuzam fedezhető fel e kettő között: az agráriumban eluralkodó tökéletes káoszban a lobbik furu- lyaszavára táncoló volt miniszter kissé szétszórt döntései hatására mindkettőt visszasírják. A szektor gazdaságilag tervez- hetetlenné vált, panaszolják az agrárkamarák és a területi, települési földművelésügyi hivatalok képviselői az előbbi gondolathoz csatlakozva. A történelem — még a mezőgazdaságban is — ismétli önmagát egy fejlettebb szinten. A teljes összeomlás szélén, a halál pillanatában bekövetkező tisztánlátás lassan megterMunkatársunktól A nem különösebben hideg tél, s az időközbeni forró nyár ellenére a piacokon mintha befagytak volna az árak: a tavaly óta mindenen keresztülvágtató, közel 25—30 százalékos inflációnak nyoma sincs az idei fenyőárakban. A piacokon a napokban megtett nosztalgiMunkatársunktól A december közepi piaci árak átlagosan nem sokat változtak, minimálisan emelkedtek a tavalyi évhez képest. A leggyakrabban keresett tizenöt terményféleség tavaly és idén decemberben megvizsgált árai alig különböznek, mintha az infláció a szabadáras piacokat elkerülte volna. Szabadáras, mert az adott piacterületen a felhozatal — mégpedig általában a legnagyobb mennyiséget kínáló kereskedők — szabja meg a domináns árakat. A tizenöt leggyakoribb zöldség-gyümölcs kilogrammonkénti árváltozását figyelve négyé nem változott számottevően, hat termék ára felszökött, vivezi visszaállítani a téeszek mint jogi személyek földtulajdoni jogát, a rossz szájízzel kimondott kisgazdálkodók szövetkezése helyett bevezették a mezőgazdasági integrátori intézményt, s az őstermelői igazolvány újragondolásával talán pont kerül az i-re. Az alapjaiban, küllemében, részben a tartalmában, illetve a hozzá kapcsolódó előnyök rendszerében már meglévő őstermelői igazolvány kiszűrheti a piacokról az ál-őstermelőket. akik a nagybani piacokról vásárolt árut sajátjukként, a többi kereskedőnél lényegesen kus vásárlói körutak alkalmával nagy mennyiségű, 350— 400 forintos méterenkénti árú lucfenyőt találhatnak a vásárlók. A karácsonyi öröm olcsóbb megvalósulása után kutatva még a kisebb méretű, szobai, de ép gyökérzettel rendelkező, emiatt újra elültethető fenyőket árusítják a kereskedők 500—1000 forintos darabáron. szont öté csökkent. Azon áruk esetében, amelyeknek az ára emelkedett — például a paradicsom, uborka—jelentősebb volt nagyobb haszonárrés miatt olcsóbban árusítják. A felvásárló tudja, hogy áruja honnan, milyen körülmények közül kerül a birtokába, s egy esetleges szándékos rossz hírbe keverés gyanúja alól — utalva újfent a fekáliás eperre — könnyen tisztázhatja magát. Megszűnhet, hogy emberek verik a piaci standok és a rendőrségi ügyfelesek asztalát, hogy ellopták a fenyőfát. A kistermelői, igencsak nagy mennyiségű áru papíron nyomon követhető lesz, és ezáltal hosszú, gyötrelmes idő után végre tervezhetővé válhat a honi mezőgazdaság. Az agrárkamarák és a területi földművelésügyi hivatalok gazdasági statisztikai előrejelzéseinek pontossága megbízható lesz, s talán az agrárminisztériumban is megszűnik a döntéshozói fejetlenség. A kínálatban jelentős mennyiségben található ezüstfenyő (1900 Ft/m körüli áron), Douglasfenyő (1400—1500 Ft/m), szerb luc (1500—1600 Ft/m) és görög jegenye (2500 Ft/m). Emellett a visszaültethető, töves fenyők pompásabb darabjainak az ára megközelíti a 2000 forintot. A térségi állami erdészet várhatóan az idén is megrendezi az egynapos fenyőfa-árusítási akcióját kizárólag nagycsaládosok és a kisnyugdíjasok számára. A tavalyi darabonkénti kínálati ár 100 forint körül volt. az árváltozás, mint a csökkenő árfekvésű termények — többek között ilyen a petrezselyem, a gomba — árcsökkenése. Gazdajegyzői értekezlet Munkatársunktól A megyei agrárkamara soros gazdajegyzői értekezletét Tiszavasváriban tartották, ahol a rendezvénynek helyet adó KITE-alközpont munkatársai bemutatták cégük eredményeit a harminc kamarai gazdajegyzőnek. A résztvevők figyelmébe ajánlották a kidolgozott termelői segítőrendszert, amely a vetőmag-forgalmazástól a szakszerű tanácsadáson keresztül a kedvező szerződésekig terjed. A legutóbbi kamarai elnökségi ülés fontosabb döntéseinek ismertetése után az őstermelői igazolványokkal kapcsolatosan előzetes tájékoztatást kaptak a gazdajegyzők, illetve a szakemberek megvitatták a várható, ezzel kapcsolatos esetleges feladatokat. Vadgazdálkodás Új Kelet-információ Kétnapos vadgazdálkodási és természetvédelmi konferencia volt a hétvégén Haj- dú-Bihar megyében, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. A térség legnagyobb erdészeti és vadgazdálkodási vállalatát a Nyírerdő Rt.-t többek között a Gúthi Erdészeti Igazgatóság vezetője, Bartucz Péter képviselte. A konferencián a szakemberek megvitatták a szétaprózódott birtokszerkezet és a tisztázatlan földtulajdoni viszonyok hatását a vadgazdálkodásra. A rendezvényen a résztvevők megállapították, hogy minden eszközzel sürgetni szükséges a magántulajdoni viszonyok rendezését, az erdőbirtokossági társaságok létrejöttét, mert a vadgazdálkodás hamarosan kárát látja ennek. Emellett e probléma hátráltatja a vadászterületek kijelölését, az állatok szakszem nevelését, telepítését, illetve a mindinkább elharapódzó orvvadászat jelentős károkat okoz az erdészeteknek és a legálisan működő vadgazdaságoknak. A hamarosan hatályba lépő új vadászati és természetvédelmi törvény miatt akár 50 százalékkal is megnőhet a vadásztársaságok száma, így a kialakuló 1100—1200 társaság vadászterülete viszont a mai átlaghoz képest 20—30 százalékkal is csökkenhet. A várhatóan januárban elfogadandó törvény miatt siettetni szükséges a vadászterület-határok kijelölését, mert ha a szomszédok közötti átfedéseket nem sikerül februárig tisztázni, abban az esetben államigazgatási határozatokkal jelölik ki a területeket. Az előzetes tervek szerint mindössze tíz társaság fog rendelkezni önálló vadgazdálkodási, vadászati és vadászterület-használati joggal, a többi területtulajdonos várhatóan a haszon- bérbetadás mellett dönt. A jövő év elején megszületendő törvény lesz az első olyan, amely önállóan szabályozza a természetvédelmet, s összhangba próbálja hozni a mezőgazdasági és a természetvédelmi érdekeket. A konferenciát színes trófea- és természetfotó-kiállítás, tablóbemutató kísérte. Agrárszámtan Munkatársunktól ___ A mezőgazdaság és az államháztartás kölcsönös viszonyában nincs minden rendben, legfőképpen pénzügyi területen. Erre a megállapításra jutott a honi mező- gazdasági szektor vezető képviselői közül többek között Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára és dr. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára. Véleményük szerint az agráriumnak jelentős a túlfizetése az államháztartásba, amely tavaly közel 131,3 milliárd forint volt. A szakértői számítások alapján ez az összeg társasági adóból (9,3 Mrd Ft), szja-ból (31,3 Mrd Ft), tb-járulékokból (71,5 Mrd Ft), a 127 miliárd forintos bérköltség 5,7 százalékos szolidaritási járulékából (7,2 Mrd Ft) és a helyi adók GDP-vel arányos hányadából (12 Mrd Ft) állt össze. Ennek fejében mindössze 53,3 milliárdot juttatott vissza az államháztartás a szektornak. Az exporttámogatásként 25,1, agrárpiaci hozzájárulásként 2,5, termelési támogatásként 11,6, reorganizációra 7,5, meliorációra 1,4, erdőtámogatásként 1,3, illetve beruházássegítésre 3,9 milliárd forintot adott az államháztartás. A tetemes különbség, a befizetési többlet 78 milliárd forint yolt, azaz minden egy forintnyi közvetlen agrártámogatásra közel 2,5 forint befizetés jutott... Áru 1995.12. hó. (Ft/kg) Változás 1996.12. hó. (Ft/kg) Bab 285,70 * 350—400 Burgonya 39,20-» 25—40 Fejeskáposzta 22,20 /F 30—40 Karalábé 65,90 nF 25—30 Sárgarépa 79,40 30—80 Petrezselyem 114,40 sF 80—100 Retek 78,50 50—80 Vöröshagyma 40,20 20—50 Fokhagyma 162,50 * 280—350 Uborka 318,40 350—400 Paradicsom 248,70 * 300—350 Paprika 345,80 sF 200—250 Gomba 309,60 >F 150—300 Alma 66,20 vF 30—60 Dióbél 621,50 * 650—700 A tervezett őstermelői jogosultságról: Őstermelő lehet minden 16. életévet betöltött, egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező természetes személy az őstermelői igazolvány birtokában, aki saját gazdaságában állítja elő és majdan értékesíti termékét. A tervezett tevékenységi kör: Növénytermesztés: kivéve a hínár, az alga, a gyógynövényekből virágként és dísznövényként értékesített termékek. Kertészetitermék-előállítás: kivéve a virág- és dísznövény- termesztést. Elő állatok tenyésztése: kivéve a sport- és versenyló, élő és lőtt vad, vadgazdálkodási termékek, kutya, macska, egyes kis-, laboratóriumi, dísz-, állatkerti állatok tenyésztése. Erdei, mezei termékek gyűjtése, értékesítése. Továbbá nem tartozik őstermelő tevékenységi körbe a saját alapanyag felhasználásával történő egyes termékek, mint például a borféleségek előállítása. Fenyővásár: széles árfekvés, bő kínálat Keleten a helyzet változatlan A december a szállingózó hó és a karácsonyfa-vásárlás hava. Amíg az előbbit egyelőre még szűkmarkúan sem szórja a természet, addig az utóbbiból a felhozatali bőség zavarával küzdenek a piaci árusok. Az egyensúly várhatóan a szeretet ünnepének hetében beállhat. Piaci árak tavaly és most___________ Minimális a drágulás
