Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-06 / 285. szám

UJ KELET Gazdaság 1996, december 6., péntek 5 Számlahelyesbítés Fekete Tibor (Uj Kelet) A számlahelyesbítés fo­galma nem azonos a közis­mert „sztornózással” — amikor egy vonallal átlósan áthúzzák az eredeti számlát és helyette másikat töltenek ki. Helyesbítésről akkor be­szélhetünk, amikor a (társas, vagy egyéni) vállalkozó ki­állított egy számlát és erről utólag kiderül, hogy hibás adatokat tartalmaz. Például az adó megállapításához szükséges adatok nem felel­nek meg a valóságnak. Ilyenkor a számla kibocsá­tója köteles helyesbíteni a bizonylatot. A nevéből is adódóan ez lehet helyesbí­tett számla, vagy számlát helyettesítő okirat is. Nézzük, milyen adatok elhibázása következtében kell helyesbíteni. Például ha Valaki utólag rájön, hogy egy korábbi számlájára nem megfelelő mértékű forgalmi adót számított fel, és emiatt a befizetett áfa összege ke­vesebb a szabályostól. Ha az adó összegét, vagy az adóalapját pontatlanul írták rá a számlára, akkor is ugyanez az eljárás menete. Ezen az új számlán minden­képpen fel kell tüntetni, hogy helyesbítés történt és az eredeti számla számát is rá kell írni. Ilyenkor nem változik a teljesítés dátu­ma, hisz lehet, hogy már régen leszállították a meg­rendelt árut, csak az okmá­nyokon kell módosítani. Abban azonban már nincs egyezség, hogy mely adó- elszámolásban kell figye­lembe venni, ugyanis ha egy másik áfa-csoportba kerül a tétel, akkor más lesz az adó mértéke, és ekkor már ide kell könyvelni. Nem csak adónövekedést okozhat az eladónak az áfa módosítása. Ha adócsökke­nés az eredmény, akkor az értékesítő ezt figyelembe veheti. Ha nő ezzel az adó mértéke, akkor önellenőr­zést kell végrehajtania az eladónak, és abban az idő­szakban számolhatja el, amelyikben eredetileg kelt a számla. A vevőnek mind­egy hogy nőtt, vagy csök­kent ezzel adóterhe, akkor is csak az eredeti időszak­ra veheti figyelembe a mó­dosított adó Összegét. Ez évtől megszigorították az erre vonatkozó törvé­nyeket és nem lehet a köz­ismert sztornózást, vagy a számlajavítást alkalmazni. Még az sem elegendő, ha mindkét fél aláírásával hite­lesíti a javítás tényét és ez­zel elfogadja az egyik, vagy másik részről a számára ked­vezőtlen változtatást. A jövőkép: mérsékelt optimizmus Csökken a munkanélküliség, de. Munkatársunktól Szeptember óta 885 fővel csökkent a megyei regisztrált munkanélküliek száma, illet­ve 1200-zal több álláshelyet, összesen mintegy 5800-at kínálnak a munkaadók. A munkaügyi központ örven­detes tapasztalatai ellenére továbbra is nagy a megyén belüli munkanélküliségi ráta különbsége, amely Vásá- rosnamény és Tiszavasvári esetében a tíz százalékot is meghaladja. Az elkövetkező időszak­ban a leendő munkavállalók részére nem túlzottan bizta­tók a kilátások. Valamelyest pozitív fejleményként érté­kelhető, hogy 1997 1. félév­ében a létszámgyarapító cé­gek súlya 27, amíg az elbo­csátásokat tervezőké csupán 6—7 százalék. A potenciáli­san állásajánlatot kínálók többségében gép-, bőr-, ru­ha-, textil- valamint élelmi- szeripari cégek, a leépítést tervezők sorában nagyobb­részt a papíripari vállalatok és az egészségügyi szektor szerepel. A munkaerő-piaci mozgá­sok alapján az év végi elő­rejelzések szerint 1996. de­cemberre 40 900, a jövő év közepére pedig 39 500 főre becsülhető a nyilvántartott munkanélküliek létszáma. Emellett megjegyzendő, hogy a felmérésben részt vevő vállalatok 77 százalé­ka nem, s csupán 13 száza­léka tervez egy éven belül munkaerőfelvételt. A gaz­dálkodó szervezetek 10 szá­zalékánál alkalmazotti lét­számcsökkenésre lehet szá­mítani. A pályakezdő fiatalok el­helyezkedési esélyei 1996. második felében nem javul­nak látványosan, az eszten­dő végéig legfeljebb 2100- an találhatnak munkalehető­séget. A jövő évben az aktí­vabb munkaerő-piaci prog­ramok hatására az elhelyez­kedésük gördülékenyebbé válhat, mint az idei évben. A novemberi munkanélküliség területi adatai Az oszlopértékek sorrendje: Város, munkanélküliségi ráta (%), regisztrált munkanélküliek (fő), változás (fő) 1. Vásárosnamény 25,1 3 685 + 44 2. Csenger 23,6 1 197 + 22 3. Fehérgyarmat 23,5 3 659 + 29 4. Mátészalka 23,1 6 093 — 93 5. Baktalórántháza 22,3 1 669 + 53 6. Nyírbátor 22,2 3 839 + 53 7. Nagykálló 20,6 2 514 — 90 8. Nyíregyháza 15,3 12 232 — 733 9. Kisvárda 15,1 4 793 — 15 10. Tiszavasvári 15.0 1 663 — 51 Kamarai fórum a választott bíráskodásról Gyorsabb, hatékonyabb, egyszerűbb „Az üzleti életben megen­gedhetetlen, hogy az álla­mi bíróságokon 4-5 év alatt fusson át egy-egy peres ügy. Korábban csak nemzetközi esetekben al­kalmazták a kamarai vá­lasztott bíróságot, de a gazdaságkonszolidációs folyamatban ma már nél­külözhetetlenné vált a tes­tület munkája.” Mindezt dr. Horváth Éva, a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara szakértője mondta csütörtökön Nyíregyhá­zán, a megyei köztestület székházában. Munkatársunktól A választott bíróságok elő­nyei között szerepel, hogy a peres felek maguk jelölik ki a választott bíró személyét, vagy kamarai ajánlati listáról választanak, vagy pedig füg­getlen képesített személyt kér­nek fel a munkára. A válasz­tott bírósági eljárás egyfokú, a határozat ellen fellebbezés­nek, felülvizsgálatnak helye nincs. Emiatt is a pereskedők az ügy súlyosságától függően egy—másfél éven belül jog­erős ítéletre számíthatnak, amely egyenrangú az állami bíróságok ítéletével. Az üzleti életben további fontossággal bír, hogy a per összes szereplőjét titoktartás kötelezi az egész eljárás alatt, és a felek kérésére utána is, emiatt a versenytársak, illetve a sajtó sem értesülhet a jogvi­táról. A választott bírósági eljárás rövidebb és költségkímélőbb az állami eljárással szemben, és a megszületett választott bírósági ítéletek nemzetközi érvényűek, egy egyezmény értelmében 101 országban el­ismerik. Magyarországon egyébként 1949 óta ismert a választott bí­róság intézménye. A gazdasá­gi élet szükségszerűsége dik­tálta, hogy míg korábban csak külföldi kereskedelmi ügyle­tek tisztásására kértek fel füg­getlen, bíróságon kívüli döntő testületet, de ma már egy 1989- es törvény szerint belföldi problémák kezelésére is igény­be vehető e szolgáltatás. A szükségességét az mutat­ja, hogy a hatálybalépés évé­ben az összes ügyek mind­össze nyolc százalékában vol­tak belföldiek a pereskedő fe­lek, amíg tavaly ez az arány már 62 százalékra emelkedett. Minden jel azt mutatja, hogy az üzleti élet felismerte a vá­lasztott bíráskodás hasznossá­gát, s a kamara szeretné minél jobban szélesíteni a vitarende­zésbe bevonható szakképzett munkatársak körét. Mellékvágányra terelt turizmus Megmenekül a kisvasút? A Brit Know How Alap egy kétéves fejlesztési progra­mot finanszíroz a Magyar Államvasutak számára, amelynek célja, hogy veszteségesen üzemelő vasúti mellékvonalakat nyereséges turisztikai célpontokká alakítsanak. A projekt a Nyíregyháza—Dombrád— Balsa kisvasút fejlesztését is érinti. Új Kelet-információ A programot hivatalosan is megnyitó konferenciára a Magyar Vasúttársaság köz­ponti épületében, csütötökön került sor. A MÁV, A Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a Budapesti Műszaki Egyetem vezető szakemberei mellett a ren­dezvényen jelen volt Nagy- Britannia nagykövete is. A konferencia elsődleges célja az volt, hogy a program részt­vevői megismerhessék a vas­útra épülő turizmus alapjait, annak Angliában már bevált, gyakorlati módszereit. A Know How Alap fejlesz­tési projektje elsőként a Ba­lassagyarmat—Vác—Ipoly­tarnóc—Aszód, a Veszprém- —Győr, illetve a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Nyír­egyháza—Dombrád—Balsa mellékvonalat érinti. Az előzetes elképzelések szerint ezeken a vasútvonala­kon felerősödik a turizmus, és a gyarapodó számú utazó- közönség miatt a bevétel nye­reségessé teszi a mellékvona­lakat. Amennyiben a kísérle­ti program eredményesen zá­rul, akkor a tapasztalatokat további, egyelőre vesztesé­ges üzemeltetésű vasútvona­lakon is alkalmazni fogják. Határrégiók együttműködése Alapszerződések és regionális gazdasági együttmű­ködés címmel kétnapos nemzetközi konferenciát szervez a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés december 8—9-én. Az elhangzó előadások három témakört ölel­nek fel: a regionális együttműködést, a bankok és pénzintézetek gazdaságépítő kapcsolattal, illetve a nemzeti kisebbségek kérdését. Munkatársunktól A Szlovákiával, Ukrajná­val és Romániával megkö­tött alapszerződések mind­egyike célul tűzte ki a két- oldalú, térségi gazdasági együttműködés fejlesztését. A Jugoszláviával szembeni embargó a közelmúltban érvényét vesztette, amely új lehetőségeket nyitott az or­szágok közötti kapcsolatok építésében. A konferencia célja annak áttekintése, hogy a térség­ben jelenleg milyen felada­tok és lehetőségek állnak a gazdasági szféra előtt. A szervezők olyan fórumot kí­vánnak megvalósítani, ahol a részt vevő magyar, szlo­vák, ukrán, román és ju­goszláv szakemberek a két- és a sokoldalú gazda­sági együttműködés kér­déseit áttekinthetik, figye­lembe véve azt a gazdasá­gi potenciált is, amelyet a szomszédos országokban élő nemzeti kisebbségek jelentenek. A konferencián többek között kifejti gondolatait Nyers Rezső politikus, Ta- bajdi Csaba politikai ál­lamtitkár, Podoljev Igor Valentyinovics ukrán ke­reskedelmi miniszterhe­lyettes és Bőd Péter Ákos, az EBRD igazgatója. Hatalmas fenyőkínálat Munkatársunktól A karácsony előtti fe­nyőfapiacot egyelőre a túl­kínálat és a nyomott ár jel­lemzi amellett, hogy mér­sékelt a vásárlói érdeklő­dés. A piacok területének több mint a felére fenyőfa­árusok telepedtek, akik a kialakult kínálati árakkal úgy-ahogy megelégedet­tek, viszont reménykedve várják a szombatot, a favá­sárlási hajrá kezdetét. Az idei fenyőfapiacot a tavalyihoz hasonló fajtavá­laszték és árak (!) jellem­zik. Legnagyobb mennyi­ségben a szokásos luc-, fe­kete- és erdei fenyőből áll a felhozatal, de jelentősebb tételek kerültek be a pia­cokra a drágább, például ezüstfenyőkből. Az infláció, az egy év alatt 25—30 százalékkal emelkedő árak hatása, so­kak meglepetésére nem ér­ződik a piacokon. Az átla­gos, méterenkénti árak az olcsóbb fafajták esetében 400 forint körül alakulnak, a drága fenyőkért tovább­ra is ezer forint feletti összegeket kémek el a ke­reskedők. Az egybehangzó véle­mények szerint nem az idei kínálati árak alacsonyak, hanem a tavalyiak voltak indokolatlanul magasak. A kialakult piaci árakkal egyedül a helyi kereskedők elégedetlenek, azok, akik saját termesztésű fenyőjü­ket árulják. Ok nyomottnak tartják a piacot, de az árak alakulásába nincs beleszó­lásuk. A meghatározó ke­reskedők, akik nagy tétel­ben, kamionszámra hozzák Dunántúlról a faámt, azok döntenek a kínálati árakról. Ikarus­közgyűlés MTI __ Ga ntner János — a Vide­oton Holding Rt. volt üzem- fejlesztési igazgatója -— lett az Ikarus Rt. vezérigazgató­ja, miután a társaság csütör­töki közgyűlésén személyét a tulajdonosok egyhangú­lag elfogadták — derül ki a társaság MTI-hez küldött közleményéből. A fórumon a tulajdono­sok egyetértettek Széles Gábor elnök által előter­jesztett stratégiával, és fel­kérték a menedzsmentet, hogy a stratégia részleteit a következő közgyűlésig dolgozzák ki. Mint azt Széles Gábor a sajtónak már elmondta: a társaság nem kéri tartozá­sai rendezéséhez az állam segítségét. A körvonalazó­dó üzleti tervek alapján úgy ítélik meg, hogy az állam felé fennálló adósságait a gyár visszafizeti, de ehhez egy év türelmi időt és há­roméves törlesztési lehe­tőséget kérnek. A közgyűlés tudomásul vette a rendelésállományról szóló tájékoztatót. Eszerint az idén 250 autóbuszra van vevő, jövőre pedig összesen 2500 jármű gyártását terve­zik . abból 1700-at a FÁK országaiba szállítanak. Dr. Horváth Éva Fotó: Racskó Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents