Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-06 / 285. szám

1996. december 6., péntek Bolíviára zuhant a Mars—96? Oroszország La Paz-i nagykövetsége hivatalosan tájékoztatta a bolíviai kormányt: lehetséges, hogy mégsem a tengerbe, ha­nem bolíviai területre hullottak a „Mars—96” orosz szonda darab­jai. A szondát november 16-án indították, de a fellövés kudarc­cal végződött. Az orosz nagykövetség közleménye egyben arról biztosította a bolíviai hatóságokat, hogy a Mars-szonda elemei sem radioaktív, sem pedig más jellegű veszélyt nem jelentenek. A szonda energiaellátását biztosító plutóniumtartályok ugyanis olyan szuperszilárd anyagból készültek, amely kizárja, hogy ra­dioaktív anyagok szivárogjanak ki akár a légkörbe, akár a talaj­ba. A Mars-szonda elemeinek esetleges becsapódási helye a bo­líviai—chilei határ mentén ugyan igen ritkán lakott terület. Kolerajárvány a menekültek között Egy ember meghalt, 16 személyt pedig kórházban ápolnak a zaire-i és ruandai menekültek közt Nyugat-Tanzániában kitört kolerajárvány következtében. Tanzániai források sze­rint az ország nyugati részében fekvő Kigomában tört ki a járvány — ide november eleje óta mintegy 50 ezer menekült érkezett a Kelet-Zaire-ben folyó harcok elől. A tanzániai rá­dió helyi egészségügyi tisztségviselőket idézve arról számolt be, hogy eddig összesen 23 kolerás esetet észleltek a többsé­gükben zaire-i menekültek között. Szökött észak-koreaiak Csaknem egy hónapos vándorlás után Kínán keresztül Hong­kongba szökött 17 észak-koreai. A csoportban, amelynek tag­jait egy kivétellel rokoni szálak kötik össze, öt gyermek és egy terhes asszony is volt. Az észak-koreai nagycsalád tagjai és egy velük együtt utazó észak-koreai rendőr Hongkongban me­nedékjogot kértek Dél-Koreától. A 17 tagú csoport október 26- án szökött át Kínába és november 23-án ért el Hongkongba, ahol jelenleg egy menekültszálláson tartózkodnak. Azonosították a kalózokat Az etióp szövetségi rendőrség szerdán azonosította azt a három etióp légikalózt, aki november 23-án hatalmába kerí­tette az etióp légitársaság Boeing—767-es repülőgépét. A gép­rablók akciója következtében a repülőgép a Comore-szigetek partjainál a tengerbe zuhant. A három légikalóz is a 125 áldo­zat közt lelte halálát, az általuk előidézett katasztrófát csak ötvenen élték túl. A Comore-szigeteken vizsgálatot folytató etióp rendőrök vezetője szerint a géprablók nem tartoztak sem­miféle politikai vagy etnikai csoportosuláshoz. Mindhárman más-más népcsoportbeliek. Berlini nosztalgiaút amerikai veteránoknak Berlin városi vezetése amerikai veteránokat is meg­célzó reklámhadjáratba kezdett a berlini fal leomlása óta csökkenő idegenforgalom ismételt fellendítésé­re. Azt remélik, hogy kihasználva az ötvenéves múlt­ra visszatekintő német—amerikai kapcsolatokat, si­kerül a városba csalni, s a szállodákban vendégül látni az egykor ott harcolt, vagy nem is olyan régen, csu­pán 1994-ben távozott katonákat. MTI-Panoráma Második világháborús rész­vételük után amerikai katonák biztosították 1948—49-ben a szovjetek által körülzárt Ber­lin élelemmel légi úton való ellátását is, illetve a hideghá­ború éveiben a város nyugati részén mindvégig készen áll­tak egy esetleges szovjet tá­madás elhárítására, amely vé­gül is soha nem következett be. 1945 és 1994 között több mint 500 ezer amerikai kato­na teljesített szolgálatot Nyu- gat-Berlinben, s még néhány millió Nyugat-Németország- ban — írja a dpa. A „Nosztalgiautak” névre keresztelt új idegenforgalmi program népszerűsítésére a vá­ros saját maga és több vállalat költségén előzetes látogatóutat szervezett 60 amerikai veterán­nak, illetve utazásiiroda-veze- tőnek, az „előőrsnek”. A meghívott, ma már nyu­galmazott katonák elmond­ták, hogy mennyire elbűvöli őket az a lelkesedés, amivel a romokban itthagyott város most fogadta őket. Az „előőrs­nek” volt olyan tagja is, aki ki­fejezetten várta, hogy Berlin­ben német háborús veteránok­kal találkozzon. Mások még mindig őrizték fájdalmas em­lékeiket, s épp azt várták az úttól, hogy e fájdalom elmúl­jon. Várakozásukat felülmúl­ta, hogy a németek meleg ba­rátsággal fogadták őket. A szervezésben részt vevő Berlin Tourism Marketing idegenforgalmi marketingcég azt reméli, hogy több ezer amerikait sikerül elcsalni a műemlék- és múzeumlátoga­tásokat, valamint a repülőjegy árát is magába foglaló, 1997 januárjában induló egyhetes társasutakra, amelyeknek ára 999 dollár. A Reuter szerint a berliniek arra számítanak, hogy az amerikaiak után a brit és a francia veteránok is ked­vet kapnak a nosztalgiaúthoz. Világkrónika Oda lesz a jóindulat MTI Washingtoni tájékoztatás szerint szerb részről megígér­ték az Egyesült Államoknak, hogy nem fognak erőszakos eszközöket igénybe venni a békés tüntetőkkel szemben. Nicholas Burns külügyi szó­vivő szerdán közölte, hogy a biztosíték azon a találkozón hangzott el, amelyet Strobe Talbott amerikai külügymi­niszter-helyettes tartott Lon­donban Milan Milutinoviccsal, a jugoszláv diplomácia irányí­tójával. Az amerikai kormányzat az utóbbi napokban többször is nyomatékosan intette Belgrá­dot, nehogy erőszakkal lépjen fel az ellenzéki tüntetők szét- oszlatására. — A szerb kormány magatar­tását azonban nem ígéretei, ha­nem cselekedetei alapján fog­juk megítélni — szögezte le Nicholas Burns a külügymi­niszter-helyettes szavait idézve. Korábbi nyilatkozataihoz ha­sonlóan Nicholas Bums ismé­telten felszólította a szerb veze­tést, hogy tartsa tiszteletben a helyhatósági választások ered­ményét és az állampolgárok demokratikus jogait. Aláhúzta, hogy Slobodan Mi­losevic teljes mértékben el fog­ja veszíteni Washington jóindu­latát, ha „továbbra is a demok­rácia lángjának a kioltására tö­rekszik”. — Legyen világos mindenki számára: az Egyesült Államok a demokrácia oldalán áll Szer­bia esetében is — hangoztatta. Washington egyebek között keményen elítélte a B-92 ellen­zéki rádióadó bezárását, hang­súlyozva: az intézkedés tanúsít­ja, hogy Belgrád semmibe ve­szi a demokratikus normákat. A kormányzat felügyelete alatt álló Amerika Hangja (VOA) rádió szerdán bejelentette, hogy szerb nyelvű műsorában ripor­tokat és interjúkat fog sugároz­ni a belgrádi hatóságok által elnémított ellenzéki rádióadó tudósítóitól. Az ENSZ-főtitkár taktikázik? Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár időlegesen felfüggesztette újrajelöltségét a tisztségbe, de mandátumának meg­hosszabbításáról nem hajlandó végérvényesen lemon­dani. Egyelőre nem merült fel más jelölt neve, és az amerikai vétót követően kialakult patthelyzet változat­lanul fennáll. MTI A világszervezet első számú diplomatájának személye kö­rüli bizarr kötélhúzás újabb fordulataként Paoli Fülei, a Biztonsági Tanács olasz elnö­ke szerda este újságírókkal kö­zölte: a főtitkár tudomására hozta azt a szándékát, hogy „egy időre felfüggeszti jelölt­ségét”. A Fehér Ház szóvivője azon nyomban üdvözölte a be­jelentést, és reményét fejezte ki, hogy Butrosz Gáli döntése megnyitja az utat más jelöltek előtt. Nem sokkal később Sylvana Foa ENSZ-szóvivő azonban leszögezte, hogy a főtitkár nem lépett vissza a versenytől, hanem csak „ez idő szerint szükségtelennek tartja újabb szavazás megejtését a szemé­lyéről,,. Butrosz Gáli ötéves megbíza­tása decemberben jár le. Diplomáciai források szerint a főtitkár döntése valójában taktikai húzás, amellyel el akarja kerülni, hogy egy újabb szavazás eredményeként eset­leg meggyengüljön a pozíció­ja. November közepén a Biz­tonsági Tanács tizennégy tag­ja ugyanis rá szavazott, egye­dül csak az Egyesült Államok ellenezte megbízatásának meg­hosszabbítását. Mások viszont úgy vélekedtek, hogy a lépés­sel Butrosz Gáli jelezni kíván­ta: nem óhajtja megakadályoz­ni más jelöltek előtérbe kerü­lését. Várni kell a csökkentéssel MTI Az amerikai atomfegyver­zetet csak akkor szabad to­vább csökkenteni, ha majd az orosz törvényhozás rati­fikálta a START—II szerző­dést — ezzel válaszolt szer­dán William Perry amerikai védelmi miniszter két nyu­galmazott amerikai tábor­noknak arra a felhívására, amelyet tegnap tettek közzé, és amelyben a légierő volt parancsnoka, illetve a NATO európai haderőinek egy ko­rábbi főparancsnoka azt sürgeti: az atomhatalmak, élükön az Egyesült Államok­kal és Oroszországgal fogja­nak hozzá az atomkészletek teljes felszámolásához, ter­jesszenek elő menetrendet az atomfegyverek lépcsőzetes megsemmisítésére. „Nem javasolnám az elnöknek az amerikai erők START—II- szintre történő csökkentését addig, amíg a duma általi ratifikálást el nem érjük” — mondta a Pentagon első embere. Újabb tanúk a belga miniszterek ellen Miután úgy tűnt, hogy a pedofíliával vádolt két belga miniszter — Elio di Rupo és Jean-Pierre Gráfé — tisz­tázni tudja magát, szerdán a központi és a szövetségi parlament elnöke bejelentette, hogy mindkét politikus ellen újabb dossziékat kapott, újabb vallomásokkal. A vádak különösen a vallon oktatási miniszter, Jean-Pierre Gráfé ellen tűnnek súlyosnak — a La Libre Belgique című lap szerint neki már keresik az utódját. MTI A szövetségi miniszterelnök­helyettes, Elio di Rupo sincs sokkal könnyebb helyzetben, bár első reakciójában még min­dig azt sugallta, hogy tisztasá­gához nem férhet kétség. Ne­hezíti azonban mindkét minisz­ter dolgát, hogy saját nemük­höz való vonzódásuk sem titok. *** A belga rendőri hírszerzés­nek tavaly júliusban már tudo­mása volt arról, hogy feltehe­tően Marc Dutroux rejtegeti a néhány héttel korábban eltűnt két vallon kislányt, akit abban az időben több ország egy em­berként keresett — állította csütörtökön címoldalán a Le Soir című belga napilap. A rendőrség mégsem tartóztatta le a pedofil belgát, aki nem sokkal később halálra kínozta, éheztette a lányokat és felte­hetően más gyermekeket is. Belgiumban a Dutroux-ügy idén nyári kirobbanása óta döb­benetes hibákra derült már fény a nyomozó hatóságok munká­jával kapcsolatban. Az igazság­szolgáltatási szervek már ott hibáztak, hogy néhány évvel ezelőtt amnesztiával kiengedték börtönéből a pedofil vétkekért raboskodó Dutroux-t. Súlyosbí­totta a hibát, hogy a rendőrök ezután hagyták kiesni a látó­körükből a gyermekgyilkost, és figyelmük csak évekkel később irányult ismét rá. A sorozatos gyermekeltűnések idején a csendőrséget és azon keresztül az ügyészséget többször és töb­ben értesítették arról, hogy Dutroux-nak köze lehet a rejté­lyes esetekhez. Tavaly nyáron például több­ször járt a csendőrségen az a személy, aki Dutroux egyik vi­déki házának pincéjében meg­tervezte a kis kőfülkéket, ame­lyekben a lányok raboskod­tak. Szerdán egy csendőr val­lomása alapján lényegében bebizonyosodott, hogy a csendőrség központi hírszer­zési irodája is tudott a Dutroux elleni vallomásokról, amelyek alapján őrizetbe lehetett vol­na venni a visszaeső pedofilt, és két halálesetet megelőz­hettek volna. Dutroux házának átkutatásá­ra azonban legelőször csak ta­valy decemberben került sor. A csendőrök a valószínűleg bir­tokukban lévő információk el­lenére sem találták meg az egyébként igen jól álcázott rej­tekhelyeket. Bár a csendőrök hallották a lányok segélykiál­tásait, a rejtekhelyeket nem ta­lálván úgy döntöttek, hogy a hangok az utcáról jönnek, és üres kézzel távoztak. A kislá­nyok három hónappal később meghaltak, Dutroux-t pedig csak újabb fél évvel később vették őrizetbe. ^ Hírről V hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Pontosan nem tudnám megmondani, miféle el­szakíthatatlan kötődés van a szerb néplélek (ál­talában a szláv népiélek) és a hatalomvágy között, de az kétségtelennek tű­nik, hogy ha egy politikus egyszer megkaparintotta a hatalmat — például Szer­biában —, azt csak nyers erővel lehet kicsavarni a kezéből. Szinte már mu­latságos, mi mindent elkö­vetnek arrafelé az embe­rek, hogy az imádott ha­talom birtokában marad­janak. Törvényeket, al­kotmányokat „fogalmaz­nak” át, választási ered­ményeket semmisítget- nek meg, miközben Eu­rópa és a fél világ értet­lenül szemléli az esemé­nyeket. Slobodan Milosevic szerb elnök politikai élet­útja a kezdet kezdetén még pozitívan alakult. A Tito utáni reformkommunista csoportosulás részeként lándzsát tört Jugoszlávia egységéért, aztán amikor már világossá vált, hogy ez a trianoni öszvérállam az utolsókat rúgja, ponto­san ez az egységvágy for­dította el a realitásoktól. Síkra szállt, és hadba vo­nult Horvátország ellen, majd burkoltan, mégis nyilvánvaló módon támo­gatta a boszniai és krainai szerb szakadárokat. Ekkor már csak az erőszak nyel­vén értett. Győzelmi má­morában észre sem vette, miként reagál a világ, csak az ENSZ-embargó kényszerítette rá, hogy felhagyjon a nyílt katonai támogatással. Csak az F 16-osok és a Mirage-ok voltak képesek észhez- téríteni. Persze annyira azért nem, hogy ne támo­gatná a háborús bűnök­kel vádolt Karadzicot és Mladicot, akiknek eddig teljes sértetlenséget és menedéket adott. Amíg tartott a háború, addig a szerbek elnézték neki a nyomort (amit tő­le kaptak), és támogat­ták. Most azonban ennek vége. A helyhatósági vá­lasztásokon csúfos vere­séget szenvedett szerb szocialisták azonban ezt nem akarják tudomásul venni. Egészen elképesz­tő az az arcátlan magabiz­tosság, ahogy sorra eltö­rölteti a bíróságokkal a neki kedvezőtlen eredmé­nyeket, rádiókat tilt be, embereket zárat be, mi­közben százezrek tilta­koznak — méghozzá a legkulturáltabb formában — az utcákon. Az amúgy remek hinta­politikus megint ugyanab­ba a hibába esik: nem ve­szi észre, hogy a világ újra a nyakába tette a kezét: hetek sem kellenek hozzá, hogy Kis-Jugoszláviát újra embargó sújtsa. Pon­tosabban Milosevic rend­szerét...

Next

/
Thumbnails
Contents