Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-04 / 283. szám
I UJ KELET 1996. december 4., szerda A telefondíj költségelszámolása Új Kelet-információ Ma már egy vállalkozás nem lehet meg telefon nélkül, így teljesen természetes, hogy telefonvonalat építtet ki az irodájába, vagy éppen a lakásába, ha azt használja vállalkozása telephelyéül. A költségelszámolásnál külön kell választani az úgynevezett hosszáférési pont létesítését (azaz a csatlakozóaljzat beszereléséig), illetve a működtetés költségeit. A társas vállalkozásoknak jelenleg a Matávnál 90 000 forintot kell fizetni, míg a Westell telefonért 25 000 forintot. A belépési díj összegét egy 1995-ben kelt rendelet értelmében vagyoni jogként célszerű kimutatni. Ezt az összeget hat év, vagy attól hosszab idő alatt lehet költségként elszámolni. A telefonkészülék árát pedig húszezer forint értékhatárig gyorsított amortizáció keretében egy év alatt le lehet írni. Mi van abban az esetben, ha megszűnik a vállalkozás, vagy valamilyen más okból nem tartanak igényt a telefonvonalra és visszaadják azt a Matávnak. Ilyenkor a telefontársaság helyesbítőszámlája alapján ráfordítást módosító tételként érdemes figyelembe venni. A mobiltelefonoknál a 25 000 forintos kártya díja a belépés költsége, és a fentebb említett módon lehet elszámolni. Ha belterületen kívülre viszik ki egy vállalkozáshoz a telefonvonalat, akkor ez többletköltséggel jár, és szerelési díjat kell érte fizetni. Ezt az összeget a tőke- tartalék, vagy az eredmény- tartalék terhére lehet elszámolni. A telefonbeszélgetések díja az önálló irodával, vagy telephellyel rendelkező vállalkozásoknál egyértelműen költség. Más a helyzet akkor, ha egy egyéni vállalkozónak a lakása egyben a telephelye is, és a telefont magáncélra is használják. Ilyenkor csak megbecsülni lehet, hogy ebből mekkora hányad esik a „maszek” beszégetésekre, és mennyi az a rész, amelyik a vállalkozás érdekében történt. Nyilvánvaló, hogy egy hirdetésszervező, vagy egy információs ügynök lényegesen többet telefonál, mint egy kiskereskedő. Ezeket az összegeket csak részben lehet költségként elszámolni, de ez minden esetben más és más. Érdekegyeztetés vagy demonstráció? Éhbér az élelmiszeriparban „Az élelmiszeriparban dolgozók bére fokozatosan veszít a reálértékéből, amely meghaladja az évi 10 százalékos csökkenést. A szakszervezet által képviselt 15 szakiparág nagyobb részében ez a folyamat tarthatatlanná vált. Haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdeményeznünk, s amennyiben eredménytelenül végződnek az ágazati egyeztetések, úgy egy tömegdemonstráció sem elképzelhetetlen. Nem politikai megfontolásból, hanem az éhenhalás elkerülése végett.” Vitéz Péter (Új kelet) ' — Nevetségesen hangzik, hogy az élelmiszeripar egyes ágazataiban a létminimumért kell dolgozniuk a magasan szakképzett dolgozóknak -— mondta Sóki Gyula, az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szövetségének elnöke —, de az is érdekes tendencia, hogy a nagyvállalatok jól képzett munkásai átszivárognak a magánszférába, s papíron gyakorlatilag „bagóért” eladják a tudásukat. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a munkaadók igyekeznek csökkenteni a tb-, az adóterheket, inkább „zsebből” fizetik az alkalmazottaikat. Ezt a szürkéllő feketegazdaságot feltehetően a számla nélküli értékesítés egészíti ki, amely egyes élelmiszer- ipari ágazatokban akár harmincszázalékos nagyságrendet is kitehet. Az így keletkező hatalmas árrés többségében nem a dolgozói bérfejlesztésre fordítódik, hanem a piaci árverseny finanszírozására. Konkrét példával élve a sütőipari dolgozók helyzete rettenetes. A piacon kialakult kenyérárak emelkedésébe legkevésbé a bérváltozások szólnak bele, egyes vállalatok esetében a bértömeg nem haladja meg az összköltség 20-25 százalékát. A mindinkább létminimumon tengődök megsegítése miatt kezdeményez a szövetség egyeztető tárgyalásokat, mert sok helyen az ágazati megállapodásban rögzített 14 százalékos meghatározott minimumköveteléseket sem lehet vég- rehajttatni. A tárgyalásokkal szeretnénk elérni, hogy jövőre garantálni lehessen az inflációkövető, reálbércsökkenést megállító legalább 20 százalékos bérfejlesztést. Az ágazati egyeztetéseket haladéktalanul elkezdjük. Nem akarunk alkudni, mert nincs miből, s emiatt az esetleges merev elutasításra válaszul egy tömegdemonstrációt sem tartok elképzelhetetlennek. A szövetség a munkások életével törődik, a kormány dolga viszont az lenne, hogy megállítsa a feketegazdálkodást... Gazdaság- és kereskedelemfejlesztés Apadó forrás, szűkülő lehetőség A kormány által a gazdasági szereplők részére bocsátott gazdaságfejlesztési célelőirányzat pénzügyi lehetősége, annak ellenére, hogy az alapnak csupán alig több mint háromnegyedét használták fel a vállalkozók, úgy tapasztalom, hogy betöltötte a funkcióját, azaz serkentette a nemzetgazdaság fejlesztését. Mindezt dr. Bobok György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium gazdaságfejlesztési osztályvezetője mondta kedden, a megyeszékhelyen. Munkatársunktól Nyíregyházán, a megyei kereskedelmi és iparkamara székházában tartott tájékoztató előadásán a gazdaság- és kereskedelemfejlesztési pályázati rendszer ez évi tapasztalatairól elmondta, hogy a rendelkezésre álló alap 75 százalékos kihasználtsága mellett az elemzések szerint érezhető a fejlődés. Az állami célalap részére elkülönített mintegy 7,8 milliárd forint év közben kevésnek bizonyult, s a privatizációs többletbevételekből további 2 milliárd forinttal gyarapította a kormány. A rendelkezésre álló féléves gazdasági összesítő adatokból kitűnik, hogy részben az pénzalap felhasználásának jóvoltából az ipari kibocsátás megközelítette az 1830 milliárdot, ebből a belföldi eladások nagysága meghaladta az 1120 milliárd forintot, illetve az exportbevételek túlszárnyalták a 650 milliárd forintot. Az ország legkeletibb megyéjében, Szabolcs-Szatmár- Beregben, ahol nem az ipari termelés dominál, itt is termelődött 28 milliárdos ipari termék és a megyei belpiacon 17 milliárd forint nagyságrendben történt eladás, illetve több mint 10 milliárd forintnyi exportbevételt sikerült produkálni. Meglepő, hogy a legelmaradottabb régióként kezelt Szabolcs az ipari értékesítési részesedésben — az ország összbevételének 1,5 százalékával — megelőzte Nógrád megyét. A szakember a jövőt elemezve nem túlzottan volt elragadtatva, mert az 1997-es esztendőre előirányzott gazdaságfejlesztési célalap várhatóan csupán 9,5 milliárd forint lesz, ami vásárlóerejét tekintve mindössze 80 százaléka az 1996-os évi felhasználható forrásnak. Ehhez hozzátette, hogy a pályázatelbírálási alapelvek valószínűleg nem változnak, továbbra is preferáltak lesznek a működő tőke bevonását elősegítő elképzelések, a versenyképes termék- fejlesztések, az ipari parkok létesítése, a piacképes árualapok megteremtése, illetve a kis- és középvállalkozói gazdaságfejlesztési tervek. A külpiaci kereskedelmet előmozdító célok között jövőre is megtalálható lesz az Európai Unió szabályzóihoz illesztett minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának támogatása, a marketing és kiállítási elképzelések segítése, illetve a központi kereskedelemfejlesztési program részeként azok a pályázatok, amelyek Magyarország, a hazai gazdaság új imázsát javítják. Ez utóbbi kategóriában benyújtott és kedvezően elbírált pályázatok támogatási mértéke elérheti a 100 százalékot is. Intelligens Város — a jelen elképzelése Közös a szándék Munkatársunktól Egyelőre meg sem jelent a Nemzeti Informatikai Infra- srtuktúra Fejlesztési Alap szorgalmazta pályázati kiírás, de Nyíregyházán a polgármesteri hivatalban már arról tárgyaltak a megyei és városi önkormányzat képviselői, a közművelődési intézmények tisztségviselői, cégvezetők és piackutató, illetve információszolgálató vállalkozások szakemberei, hogy milyen megfelelő feltételrendszerrel rendelkeznek az Intelligens Város informatikai projekthez, amelyben részt szeretnének venni. Alelnöki látogatás Új Kelet-információ^ Győri István, a Vasutasok Szakszervezetéken alelnö- ke december 11-én, szerdán Záhonyba tesz munkalátogatást. A MÁV záhonyi kirendeltségének vezetőivel folytatott tárgyalások után négy időpontban és helyszínen szervezett munkásgyűlésen vesz részt. A Szertárfőnökségen a főnökség és a kocsiszolgálat, a záhonyi Kormányzati váróban az igazgató^ ság és a Házgondnokság, majd az ÁRI-ban a közúti személyszállítási főnökség dolgozóival folytat megbeszéléseket. A munkalátogatás utolsó programjaként Fényeslitke-Északi pályaudvaron a forgalmi, a kereskedelmi munkatársakkal találkozva cserél véleményt az alelnök. A Szab-I-Net közhasznú társaság az előzetes elképzelések szerint még ebben a hónapban felméri a meglévő és a programba bevonható helyi erőforrásokat, illetve megkezdik a megyei és az országos partnereikkel a szerződéskötéseket. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármester asszonyának véleménye szerint arra kell törekedni, hogy a megye- székhely az informatika területén is megtarthassa referenciavárosi rangját, nem beszélve arról, hogy a program munkahelyteremtő vállalkozás lenne. MTI __________________ A Budapesti Értéktőzsde Titkársága egy napra felfüggesztette a Csopak Szövetkezeti Rt. részvényeinek tőzsdei kereskedését kedden — tájékoztatta az értéktőzsde az MTI-t. A felfüggesztést a Napi Gazdaság keddi számában található újságcikk tartalma indokolta, amely alkalmas lehet a befektetők befolyásolására. A Csopaké a Rannonker című írás arról tájékoztatta az olvasókat, hogy a Csopak Rt. - a 49 százalékban tulajdonában lévő Chance '96 Vagyonkezelő Kft.-n keresztül — 98 százalékos részesedést szerzett a Pannonker Kereskedelmi és Ipari Rt.-ben az egyszerűsített privatizáció során. — Fantasztikus volt tapasztalnom, hogy a megjelentek mennyire nyitottak voltak a Intelligens Város projektre — mondta Bódi Antal, a tanárképző főiskola Számítóközpontjának vezetője, az országosan egyedülálló informatikai elképzelés ötletgazdája. -— Egyetértettek abban, hogy a meglévő informatikai adatbázisokat a lehetőségekhez szabva nyitottá, és egymás számára elérhetővé kell tenni, s ehhez egy egységes hálózatra van szükség. Az alapok, a szellemi és a technikai források, illetve hétfőtől már a résztvevői szándékok is adottak. Most már csupán össze kell hangolni a lehetőségeket és az elképzeléseket. A Csopak Rt. közölte a tőzsde titkárságával, hogy a tulajdonában lévő Chance '96 Kft. pályázatáról szóló ÁPV-dön- tésről a kereskedés megkezdése előtt írásban nem értesült, így nem rendelkezett hiteles információkkal az adásvétellel kapcsolatban. Ä Budapesti Értéktőzsde közleménye szerint a Napi Gazdaság cikke alapján olyan információk kerültek a nyilvánosság elé, amelyek a kibocsátó értékpapírjainak értékét lényegesen befolyásolhatják, azonban azok hitelességét a kibocsátó nem tudta megerősíteni. Ennek következtében a befektetők érdekeinek védelme, illetve a piac valós információkkal való ellátása érdekében határozott a tőzsde titkársága a felfüggesztésről. Csopak Rt. Tőzsdei felfüggesztés Mestervizsgáztatás Új Kelet-információ December végére már gyakorlatilag 23 szakmában lehet mestervizsgáztatásra jelentkezni a megyei kézműves kamaránál. A legkeresettebb tíz szakmában — többek között autó- szerelésből, cukrászatból vagy fodrászatból — már folyamatosan meg lehet szerezni a képesítő oklevelet. A további tizenhárom szakmában a leendő mestervizsga-bizottsági elnökök december 11-én, Békéscsabán tesznek esküt, majd ezt követően a már hivatalba iktatott testületvezetők felesketik a megyei vizsgabizottsági alel- nököket. Három szakmában már megkezdődtek a részmestervizsgáztatások. A minden szakképesítés megszerzésében közös pedagógiai ismeretek okatása és az első vizsgáztatások már megtörténtek. A kárbiztosításról Új Kelet-információ A kereskedelmi és iparkamara kárbiztosítási szolgáltatásról, a nemzetközi kereskedelemmel, illetve a szállítmányozással kapcsolatos kárszakértői tevékenységről tart konzultációval egybekötött tájékoztató előadást Fazekas József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kárbiztosok Testületének vezetője ma, a megyei köztestület székházában. Gyakorlati oktatás Munkatársunktól Megkezdődtek a jövő évi vállalkozói szakmunkástanuló-foglalkoztatási igények összegyűjtése a megyében. A kisiparosoknak december 31-éig kell bejelenteniük, hogy az 1997/98-as tanévben hány diák szakmai felkészítését vállalják. A kérvényüket a megyei kézműves kamarának kell benyújtaniuk, amelynek szakemberei igazolják vissza az igényeket. A közjogi testület és az oktatási intézmények között meglévő szerződés értelmében csak azok a vállalkozók foglalkoztathatnak tanulókat, akik igazoltan kamarai tagok. Ezzel párhuzamosan a kamara és az iskolák külső szakértők bevonásával megkezdték a gyakorlati munkahelyek szakmai minősítését. Ennek célja, hogy az iskolák tisztában legyenek a gyakorlati képzés minőségével és technikai hátterével, illetve a kamara felmérje, hogy milyen szakmai segítséget adhatnák a vállalkozóknak. A felajánlott tanácsadás tartalmazza az esetle- > ges pályázati lehetőségeket, és az erre való felkészítést is.
