Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-20 / 297. szám

UJ KELET Gazdaság 1996. december 20., péntek Mezőgazdasági egyéni vállalkozók Munkatársunktól Azok a magán mezőgazda- sági termelők, akik nem jogo­sultak őstermelői igazolvány alapján gazdálkodni, például a virág- és dísznövénykerté­szek vagy díszállattenyésztők, azoknak egyéni vállalkozó­ként kell adózniuk. Az őster­melő, ha az éves bevétele meghaladja a hárommillió fo­rintot, s nem adózhat kister­melőként, dönthet arról, hogy kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványát, vagy ősterme­lőként továbbdolgozva a be­vétele után önálló tevékeny­ségi körből származó jövede­lem szerint adózik. Újdonság, hogy az egyéni vállalkozó személyes közre­működés címén elszámolt összeg, mint vállalkozói kivét a vállalkozás költségei között elszámolható. Az év során kivétként elszámolt összeg az adóbevallásban az összevo­nandó adóalapba kerül, mint önálló tevékenységből szár­mazójövedelem. A bevételek és a költségek elszámolása után kimutatott jövedelem alapján 18 százalékos szemé­lyi jövedelemadót kell befi­zetni. A költségelszámolásban változott az értékcsökkenés elszámolása. A versenysemle­gesség miatt egységesítette az új szabályozás az értékcsök­kenés kulcsait. Ez azzal jár, hogy megszűnik a kizárólag üzemi célt szolgáló gépek, be­rendezések, felszerelések be­szerzésére, előállítására fordí­tott kiadás egyösszegű leírási lehetősége. Az általános sza­bályoktól eltérően a 100 ezer forint alatti beszerzési értékű, és a 33 százalékos norma alá besorolt gépek, berendezések két év alatt számolhatók el költségként. Az 1995. decem­ber 31. után üzembe helyezett néhány gép- és berendezéstí­pus esetén a 30 százalékos kulcsot lehet alkalmazni. Szakmunkástanuló vagy le­galább 50 százalékban csök­kent munkaképességű alkal­mazott foglalkoztatásakor ha­vonta, személyenként 3 ezer forint elszámolható. Ugyan­csak levonható a bevételből a korábban munkanélküli sze­mély esetében az utána be­fizetett tb-járulék 12 havi összege. A mezőgazdasági vállalkozó a veszteségekkel öt éven keresztül csökkentheti az adóalapját az előző évek­ről elhatárolt vesztesége ösz- szegéig úgy, hogy a vesztesé­gét vagy annak egy részét az előző két nyereséges év ter­hére visszamenőlegesen is el­számolhatja. Agrárkamarai szakági osztályok A hatékonyabb feladatmegoldásért A megyei agrárkamara legutóbbi elnökségi ülésé­nek legfontosabb napirendje volt az önszervező­désen és önigazgatáson alapuló kamarai osztályok megalapítása, szervezeti felépítésük alapjainak lét­rehozása. . szerveznek, gazdasági, jo­jövő évi szociális alapok Több jut családi pótlékra Munkatársunktól A közjogi testület vezető­sége a kamara mellett műkö­dő tizenkét szakági osztály — gabonafélék, ipari növé­nyek, kertészeti—növény- termesztési, növénytermesz­tési vegyes, szarvasmarha ágazati, sertéságazati, álla­ti termék vegyes, erdő-, fa­ipar, vad- és halgazdálkodá­si, mezőgazdasági termék kereskedelmi, anyagi-mű­szaki ellátás és szolgáltatá­si, szakképzés, oktatás ag­rárszolgáltatási, illetve me­zőgazdasági termékek fel- dolgozási — létrehozásáról határozott. A kamara mellet működő szervezetek célja, hogy az adott szakágazaton belüli problémákat hatékonyan, önállóan kezelje. A minden­napi tervezett feladatok kö­zött az osztályok elősegítik a gazdasági és infrastruktu­rális fejlődést, előmozdítják a szabványosítással, minő­ségüggyel kapcsolatos tevé­kenységeket, a tanácsadás­sal látják el a termelőket, ke­reskedőket, vásárokat, kiál­lításokat, konferenciákat gi, műszaki információkat gyűjtenek és ezekről tájé­koztatják a tagságot, illetve érdekvédelmi tevékenységet folytatnak. Az üzleti forgalom bizton­ságával kapcsolatban nyil­vántartást vezetnek, közre­működnek az adatfeldol­gozásban, származási bi­zonylatokat, kereskedelmi igazolásokat adnak ki és hitelesítenek. Az agrárpi­aci rendtartással összefüggő feladatként ár- és piacfel­ügyelő, illetve költségfi­gyelő rendszert működtet­nek. A kamarai szakági osztá­lyok szorosan együttdolgoz­nak a gazdajegyzőkkel, a te­lepülési mezőgazdasági bi­zottságokkal és a testület ve­zetőségével. Az előzetes el­képzelések szerint a négy szervezeti egység a mező- gazdasági feladatokat ágaza­tokra és szakterületekre bontva hatékonyabban tud­ja megoldani, ezzel növelhe­tő az agrárgazdaság-szerve­zéshez és -koordinációhoz szükséges információk biz­tonsága. Új Kelet-Információ A jövő évben mintegy 7,5 milliárd forinttal többet, közel 95 milliárdot fordít a költség- vetés családi pótlékok kifizeté­sére. Az életszínvonal változá­sa miatt 1997-ben azok a csa­ládok jogosulnak százszázalé­kos pótlékra, akiknél az egy főre jutó jövedelem nem halad­ja meg a 21 200 forintot. A 23 ezer forintos fejenkénti jó­Disznótortúra Mátészalkai állatvásár Munkatársunktól Az ünnepek előtti, disznó­toros hangulat ellenére a hét közepén Mátészalkán meg­rendezett állatvásáron is­mételten szerény volt az ér­deklődés. Bár a felhozatal jelentősen meghaladta az elmúlt hetit, de a kínálat még egyelőre csak több mint 200 sertésre korlátozó­dott. Nagyobb testű, 40 ki­logramm feletti hízókból egyáltalán nem, csupán a 35—40 kilogrammosokból volt egy kisebb eladandó mennyiség 8 ezer forint kö­rüli, viszonylag magas áron. A kereskedők többségében a 16—18 kilogrammos álla­tokat kínálták megvételre 3300—3800 forintért. Az állatvásár Meggyesi ut­cai helye még mindig csak ideiglenes, ugyanis a terület egyelőre a Közútkezelő Tár­saság tulajdonában van. Idén már nem, de a jövő év elején várhatóan elkezdődik az önkormányzat és a jelen­legi tulajdonos közötti adás­vételi tárgyalás. Amennyi­ben az önkormányzat meg tudja vásárolni vagy kedve­ző feltételekkel bérbe veheti a területet, akkor egy jelen­tősebb beruházással, kikö­tők, karámok, lehajtó rám­pák megépítésével felújítha­tó lesz az állatvásártér. A közelgő karácsonyi ün­nepek miatt legközelebb nem a jövő héten szerdán, hanem december 23-án, hétfőn lesz kirakodóvásárral egybekö­tött állatvásár Mátészalkán. vedelemhatárig csak a pótlék 50 százalékára tarthatnak igényt a családosok és az egyedülálló nevelők. A gyermekeiket egye­dül nevelők esetében az elmé­leti jövedelemhatár 120 száza­lékát kell figyelembe venni. A megnövekedett családi pótlékot jövőre az alábbiak sze­rint lehet igényelni: Az egygyermekes családok alapesetben 3400 (+650 forin­tos pótlékemelést) kaphatnak. Új Kelet-információ Tukacs István (Városi TV): „A bizottságban szakmai mun­ka helyett politizálás folyik”. Hamvas László (Új Kelet): „Minden gazdasági bizottsági ülés 1 millió forint veszteség az önkormányzatnak”. Poroszka Ottó (Új Kelet): „A bizottság­ban alacsony színvonalú mun­ka folyik”. A poltikusok markánsan így foglalták korábban össze a nyíregyházi közgyűlés gazda­sági bizottságának a munkáját. A bizottság 1996. január 1. és december 1. között 26 ülést tartott — hatszor volt határo­zatképtelen —, amelyen 290 előterjesztést tárgyalt. Saját hatáskörben 69 határozatot és 145 állásfoglalást fogadtak el. A közgyűlési előterjesztések közül vagyoni jellegű előter­jesztés 16 darab volt 380 mil­lió forint értékben. A bizottság tagjai 39 határozatban dön­tött ingatlanok forgalmi értéké­Munkatársunktól Az Európai Befektetési Bank (EIB) 100 millió ECU fejlesztési támogatásban részesítette a Volks- wagen-csoporthoz tartozó Skoda autógyárat. Az összeget pénzügyi egyensúly visszaállítására, illetve a minőségellenőrző rendszer ki­építésére fordíthatja a nagymúltú Mlada Boleslav-i gyár. Ezzel a héten átutalt beruhá­zás-fejlesztési támogatással már összesen egymilliárd ECU-re növelte az EIB a csehországi be­fektetéseinek összegét, amelyet A kétgyermekes szülők 4200 forintot (+950), a három és több gyermeket nevelők 5200 (+1450), a tartósan beteg, testi vagy szellemi fogyatékos gyer­mek után a családok 6600 (+1500) forintot kaphatnak. Az egyedülálló szülő egy gyermek után 4000 (+750), két gyermek nevelésekor 4800 (+1050), há­rom és több gyermek esetében 5600 (+1650) forintos családi pótlékra tarthat igényt. ről, ami összesen 380 millió forint volt. A 290 előterjesztésből 52 volt a helyszínen kiosztott. Ez a bizottság elnökének, Szente­si Péternek a véleménye szerint alapvetően kérdőjelezi meg a szakmaiságot, és ez 1997-ben nem ismétlődhet meg. A hely­színen kiosztott anyagnál „élen járt” a vagyon- és vállalkozási iroda (17), a hatósági ügyosztály (7) és Csabai Lászlóné, Nyír­egyháza polgármestere (5). 1996-ban a bizottság nem tudott százszázalékos részvé­tellel ülést tartani. A legérdek­telenebb napirendet 04. 01-jén és 09. 14-én sikerült összeállí­tani, melyek 4-4 bizottsági tag megjelenését érdemelték ki. A legnagyobb mértékű részvétel az október 15-ei ülésen volt, amikor is a bizottság 13 tagja közül 12-en jelentek meg. Sze­mélyi változás is volt 1996- ban: Hunyadi János lemondott, helyére Béni Mihályt választot­ta a közgyűlés. ez idáig vasút, autóút, telefonhá­lózat kiépítése és erőművi mo­dernizáció címén nyújtott a szomszéd országnak. így az EIB összes középkelet-európai befek­tetéseinek húsz százaléka a Cseh Köztársaságba irányult. A továb­bi volt szocialista országokba összesen 4 milliárd ECU értékű fejlesztési projektet finanszírozott a bank, amely összegen tíz ország -—Albánia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyaror­szág, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia — eltérő mértékben osztozott. Mi az EMSU? Munkatársunktól Az Európai Unió tagál­lamai által létrehozott, a közép- és kelet-európai kis- és középvállalkozáso­kat segítő szervezet neve az EMSU, amelynek célja, hogy az EU társulási szer­ződéssel vagy csatlakozási szándékkal rendelkező or­szágok vállalkozóit felké­szítse az Unió rendszabá­lyaira, gazdasági folyama­tainak megismerésére. Széles körű a várakozás, hogy az EU kormányközi konferenciája után legké­sőbb egy fél évvel megkez­dődjenek a volt szocialista országok — Lengyelor­szág, Cseh Köztársaság, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia — csatlakozá­si tárgyalásai. A felkészü­lési folyamatban az EMSU azzal szeretné segíteni a kis- és középvállalkozói rétégét, hogy felvértezze a gazdasági szervezeteket megfelelő és nélkülözhetet­lenül szükséges informáci­ókkal, amely csökkenti a kiszolgáltatottságukat. A vállalkozások struktúrája, tevékenysége, szolgáltatá­saik és munkatársaik köre, illetve a piacgazdasági kö­vetelmények valós ismere­te többségében most alakul még csak ki, s emellett semmilyen vagy téves in­formációkkal rendelkez­nek az integrációról. A várva várt csatlakozás előtt többek között Ma­gyarország kormánya is kérni fogja — nem egészen két éven belül — a vállal­kozói szféra segítségét a párbeszéd hatékonyságá­nak javításához. Emiatt, illetve az integráció miatt az EMSU képviselőinek véleménye szerint a vállal­kozóknak nem árt tisztá­ban lenniük az alábbi alap­vető problémákkal, ame­lyek megismeréséhez se- gtséget nyújtanak. Az EU információs kam­pány szerves része—a tel­jesség igénye nélkül — a történeti dokumentációk, a vállalkozásokkal kapcso­latos jogi és gyakorlati is­meretek közzététele, EU- szemináriumokon való részvétel lehetőségének megvalósítása, az EU in­formációs rendszeréhez hozzáférés, a belső piaci mechanizmusok, szabvá­nyok, minőségi követelmé­nyek, a kereskedelmi és politikai összefüggések és összhangok megismerte­tése. Az EMSU képviselői el­sődleges segítségnyújtási területként határozták meg a váminformációk, az alvállalkozási lehetőségek, a fuvarozási előírások, az adószabályok, a hitel és fi­nanszírozási lehetőségek, a minőségellenőrzés és fej­lesztési jövőképek, a vál­lalkozói képzés és oktatás, illetve a környezetvédelmi előírások megismerte­tését. Gazdasági bizottság Politizálás és veszteség Egy bank ötmilliárdja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents