Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-14 / 292. szám
1996. december 14., szombat Innen-onnan Filmeposz a honfoglalásról A magyar néző lélegzet-visszafojtva várja Koltay Gábor új történelmi játékfilmjét, amely a magyar történelem legfényesebb fejezetét dolgozza fel. A honfoglalásról első ízben készült filmes adaptáció, bemutatása része a millecentenáriumi ünnepségsorozatnak. Gombás Sándor Ferenc Egyúttal a magyar filmgyártás is ünnepel, hiszen monumentális filmeposz készült el, két év kemény munkája eredményeként. A szerzők között elismert tudósokat, történészeket találunk. A forgatókönyvet Nemeskürty István neves író-történész készítette Anonymus: Gesta Hungaroruma nyomán. A mű teljes szövege az utókorra maradt, s a középkori magyarországi latin nyelvű irodalom, illetve történetírás legfontosabb alkotásainak egyike. A Gesta megörökíti a magyarok eredetét, a honfoglalás és a kalandozások történetét. Közismert, hogy a történészek között heves polémia zajlik a honfoglalásról, hisz egyes tudósok állítása szerint 1100 éve nem honfoglalás volt, hanem visszaköltözés. A Kárpát-medencében már korábban is éltek magyarok. Nemeskürty István a legfrissebb történelmi kutatásokat figyelembe véve, a visszaköltözés elméletét elfogadva írta meg forgatókönyvét. A film az etelközi indulástól a pusztaszeri országgyűlésig tartó történelmi folyamatot dolgozza fel. Megelevenednek a vásznon a történelmi mondák, mítoszok, így: Emese álma, a vérszerződés, az al-dunai csata, átkelés a Vereckei-hágón, Álmos halála és még sorolhatnánk. A rendező kérésére közreműködött a film képi világának hiteles kialakításában László Gyula, az ismert régészprofesszor. Szakértő konzultáns volt a korabeli viselet, dísztárgyak és fegyverzet megválasztásában. Az alkotás bővelkedik lírai és drámai epizódokban, nagyszabású csatajelenetekben. A film felvételei hazánk festői szépségű tájain készültek: Apajpuszta, Kisoroszi, a Pilis, Galgamácsa, Szilvásvárad, Opusztaszer. Az operatőri munka Vékás Péter és Csukás Sándor érdeme. A Honfoglalás főszerepében, Árpád vezérként Franco Nero-\ú találkozhatunk. A nemzetközi filmvilág egyik legnagyobb sztárja gyakran szerepei történelmi hősök megszemé- lyesítőjeként. Magyar filmben legutóbb a Juliánus barát című produkcióban láthattuk, Fra Domenico szerepében. Mellette közkedvelt hazai színészeket láthatunk: Sinko- vics Imre, Bitskey Tibor, Csur- ka László, Dörner György... A film csodálatosnak ígérkező zenéjét — amely CD-n és kazettán is megjelent — Koltay Gergely komponálta. A legnagyobb magyar történelmi mítoszokat megelevenítő monumentális filmeposz díszbemutatója december 12-én lesz a Budapesti Kongresszusi Központban. Nyíregyházán december 26- án tűzi műsorára a Montázs mozi. Tartalmas estét kínál, látványt, szép zenét. A KELETHÚS Kft. felvételt hirdet húsipari szakmunkások részére Jelentkezés: Ács József üzemvezetőnél Cím: 4400 Nyíregyháza, Simái út 40. Belépési határidő: azonnal. Bérezés: megegyezés szerint. Puszi jobbról, puszi balról? Híre jött, hogy Krausz Tamás, a Magyar Szocialista Párt baloldali tömörülésének egyik vezéralakja pénteken előadást tart a Munkáspárt nyíregyházi szervezetének Ferenc körúti székházában. Palotai István (Új Kelet) Ismervén a politika jelrendszerét, ez a látogatás és „kihelyezett” előadás — ahogy mondani szokás, akár „jelenthet is valamit”... A dolog csak azért lett igazán gyanús, mert a Munkáspárt éppen a napokban jelentette ki, hogy semmilyen közösséget nem vállal az MSZP-vel, amelyet a továbbiakban nem tart baloldali pártnak. A tény mégis tény marad: Krausz a Munkáspártnál tart előadást, tehát két eset lehetséges: Krausz Tamás és a Munkáspárt helyi vezetői — (akik közül ráadásul az egyik, Szöllősiné Fitos Éva, a párt országos alelnöke, tehát Thürmer Gyula első helyettese) saját, alulról jövő kezdeményezésben — próbálják a két párt közötti közeledést előmozdítani, vagy pedig az országos politika „gyors változásáról” van szó... Thürmer Gyula, a Munkáspárt országos elnöke tőlünk tudta meg a hírt, és „csodálkozásának adott hangot”. — A Munkáspárt végtére is nincs azon az állásponton, hogyha szembe jön az utcán egy szocialista, akkor át kell menni a túloldalra, azonban ez, ami Nyíregyházán történik, messze túlmegy ezen. Először is fogalmam sincs róla, hogy ki hívta meg Krausz Tamást a Munkáspárt hivatalos helyiségébe? Másodszor pedig roppantul furcsállom, hogy így karácsony előtt nincs jobb és fontosabb dolog, mint ezt az urat hallgatni, de hát ám legyen... Hivatalos álláspontunk pedig az, hogy párbeszédet a két párt között csak a központi szerveken keresztül folytatunk és képzelünk el... Mellesleg Krausz Tamás részéről kimondottan illetlenségnek tartom, hogy a Munkáspárt felső vezetését megkerülve előadásokat tart nálunk. Akinek volt gyerekszobája, az nem tesz ilyet. A magam részéről, ha ilyen felkérést kapnék, mielőtt elvállalnám, felhívnám Horn Gyulát, — ha másért nem, hát legalább azért, hogy tájékoztassam. Szeredi Péter, az MSZP frakciójának hivatalvezetője már nem látta ennyire sötéten a helyzetet: — Ez egy szabad ország — mondta — itt mindenki oda megy, ahová akar. Krausz Tamás szakmájára nézve történész és kizárólagos joga eldönteni, hogy hol tart előadást és hol nem. Semmi gond ezzel. *** A nyilatkozatok után kaptuk a hírt, hogy a Munkáspárt a Ferenc körúti helyiségét közös használatban tartja fent a Nyugdíjasok Szervezetével és bár a helyiség ugyanaz, az előadás megtartására Krausz Tamást nem a Munkáspárt, hanem ez a civilszervezet kérte fel. Szóval a hír igaz, de... Hírünk az országban A novemberi Magyar Fórumban nekrológot olvashatunk A kolerási Bazilika parókusa címmel. Sója Miklósnyu- galmazott görög katolikus esperes a cigányok papjaként vált közismertté. 1941-ben került Hodászra, ahol negyven éven át teljesített lelkészi szolgálatot. A nagy műveltségű pap a cigányság kulturális nevelésének és lelki támogatásának szentelte életét. Cigány nyelvű miséiről dokumentumfelvételek is készültek. 1996. augusztus 19-én hunyt el Nyíregyházán. Tudósítónktól A Magyarországi Cash Floww gazdasági magazin decemberi számának Országjárás rovata megyénkben járt. Interjút közöl Flamand hely- foglalás címmel a Primom Vállalkozási Központ ügyvezető igazgatójával a jövő évi beruházásról, valamint a Szigma Rt.-ről, amely Nyíregyházán megkezdte a hőszigetelt üvegek gyártását. Másik cikk, Az átalakuló átkelő címmel a záhonyi vasúti körzet fejlesztéséről ad friss híreket, amely egyre nagyobb forgalom lebonyolítására lesz alkalmas. A Természet Világa 12. száma mellékleteként jelentek meg az V. Természettudományi pályázaton részt vett tanulmányok. Teichmann Vilmos élete és munkássága címmel egy kisvárdai diáknak köszönhetően megismerkedhetünk a kiváló megyei növénynemesítővei. Munkájának,’erőfeszítéseinek gyümölcse a híres kisvárdai gülbaba krumpli, a kisvárdai rozs és a kisvárdai lucerna néven megismert fajták előállítása, nemesítése. A Lyukasóra című olvasói lap decemberi száma egy különös bevezetőt tesz közzé. 1956-ban a cikk szerzője, Vizinczey István nyugatra menekült, angol nyelven lett világhírű író és esszéista, de szülőföldjéhez mindvégig hűséges maradt. Az ő fordításában jelent meg angol nyelven Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye. Az angol kiadás előszavát is ő írta, ennek rövidített változatát olvashatjuk a lapban Egy angol nyelvű Móricz-regény elébe címmel. A Túrista Magazin ez évi utolsó száma Az ismeretlen Tiszadob címmel a település történelmi, néprajzi, természetvédelmi és kulturális értékeire hívja fel a figyelmet. Bemutatja az olvasónak az Andrássy-kastélyt, a népi lakóházakat, a 18. századi Tubus-magtárt, a református templomot, a Tisza-szabályo- zás emlékeit, és a Tiszadobi Természetvédelmi Területet. Ugyanez a folyóirat egy másik írásában Kisvárda látnivalói címmel kalauzolja az idegent a város nevezetességei között. A szerző a kisvárdai vár és a római katolikus műemlék templom szakavatott bemutatásán túl egy tiszai kirándulásra is invitálja az olvasót. A Privát Profit 12-es számában Amerika Nyíregyházán címmel arról ír, hogy a Butler nevű multinacionális cég 50 százalékos tulajdonjogot vásárolt a Béker Kft.-ben. A Béker Kft. története sikersztori, s hogy mi várható a „Butler—Béker házasság” nyomán, a cikkből kiderül. ÚJ KELET Ők is, mi is... Bürget Lajos Felteszem a kérdést: ha őket sem érdekli, miért érdekeljen engem? Ha ők is unják, én is unhatom. Igen, kitalálták, a parlamenti rádió- és tévéközvetítésekre gondolok. Siralom nézni, hogy az az öt-hat ember, aki ott ül a széksorokban, elmélet szerint a magyar Országgyűlés. Töredéknek is kevés. Néhány magamutogató számára fontos, hogy mikrofont kapjon, képernyő elé kerüljön, de hát őket sem a hon szeretete, hanem a szereplés hajtja. És ezt lehet nézni, az URH-n ezt kell hallgatni napokon át. Áldemokrácia ez, sehol nem csinálják. Csak nálunk gondolja valaki komolyan, hogy a szónoklatok igazán érdekelnek valakit. Persze akad néhány elszánt, főleg nyugdíjas, aki nézi és hallgatja ezt a nagy magyar semmitmon- dást. Mert igazán se parlamentnek, se felelős törvényhozásnak nem lehet mondani ezt az egész színjátékot. Valamikor azokban az ántiidőkben is unalmas és semmitmondó volt az országgyűlés, ma se sokkal jobb. Hallgathatatlan és nézhetetlen. Valóban unalmas, színtelen, fröcskölő, pártérdekek mentén szerveződő. Bőven elég lenne belőle egy rövid összefoglalás, ebből is kiderülne a semmi. Hogy ez mennyibe kerül, az se mindegy. És mindez azért, mert senki nem meri kimondani: ez fölösleges, ez a közvetítési maraton áldemokrácia, ez nem szolgál semmit. A szocik félnek, mert akkor azt mondhatják: íme, a volt bolsevikok belé akarják fojtani a szót a szónokokba. Az ellenzék sem szól, hiszen számukra ez a megnyilvánulás és a csata lehetősége. Hát jó, szórakozzanak a Tisztelt Házban egymással, de ne kelljen ehhez a rádió és a tévé mellett asszisztálni. Ki is lehet oltani — mondhatja valaki. Igen, de akkor minek közvetíteni? A miénknél tapasztaltabb, működőbb, valódibb, gyakorlottabb demokráciák sem csinálnak ilyen felhajtást abból, ami a képviselőházban történik. Elég lenne csak az igazán nagy eseményekre koncentrálni, és végre elfelejteni a vég nélküli sza- vazgatásokat, az ásító és újságot olvasó, jó esetben beszélgető képviselők sugárzását, az érthetetlen és a nem beavatott számára volapük szövegek közvetítését. Helyette lehetne olyan jó, tisztességes állampolgári ismereteket közlő, a demokrácia valós képét bemutató és ismertető műsorokat sugározni, melyek nem rombolják az ember hitét a nép- képviseleti gyakorlatokban. Mert ha ők unják, én is unhatom. Unom is. Fotó: Racskó
