Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-13 / 291. szám

UJ KELET HMM­Megyei krónika 1996. december 13., péntek 3 L. GY. (Új Kelet) ____ A munkanélküliek sorsára jutott egykori tagjai és tisztség- viselői, valamint a pályakezdők részére szervezett pályaorientá­ciós felkészítőt az MSZOSZ megyei képviselete. Vaskó Mi­hály megyei képviselet-vezető a tegnap Ramocsaházán, a pol­gármesteri hivatalban megkez­dett kétnapos felkészítő tré­ninggel kapcsolatban a követ­kezőket mondta: — Az MSZOSZ nem tartja elfogadható élethelyzetnek a tartós munkanélküliséget, ezért a lehetőségeihez mérten segítséget nyújt a rászorulók­nak. A megye területén öt tré­ninget szervez a megyei kép­viselet, a RÉV Alapítvány se­gítségével. Célunk, hogy a résztvevők alkalmassá válja­nak a hatékony önértékelésre, s eredményesen szerepelhes­senek a munkaerőpiacon. A képzés csoportmunkára épül, ennek keretében növel­ni kívánjuk a közreműködők együttműködési készségét, a konfliktustűrő, -feloldó, stresszkezelő képességét és esetenként egyben segítséget nyújtunk a pályaorientációs döntésekhez is. A ramocsahá- zi első felkészítés tizenkilenc résztvevőjét hamarosan újabb rászorulók követik, a közeljö­vőben Nyíregyházán és Kis­várdán folytatódik a szakszer­vezet által felkarolt tréning. Kisvárdai kérdések Év végi hajrához érkezett Kisvárda város önkormány­zati képviselő-testüiete. Ennek tudható be, hogy egy héten belül két testületi ülést is tartanak, ahol a vá­rosatyák több fontos kérdésben is állást foglalnak. Új Kelet-információ Az egyik tanácskozást ma tartják. Többek között előter­jesztésben foglalkoznak a he­lyi adókról szóló rendeletek módosításáról, a helyközi au­tóbuszok helyi utazás esetén alkalmazandó viteldíjairól, amit korábban már többször módosítottak. Megvizsgálják az értékesítésre szánt Szent László utca 26. és 33. szám alatti ingatlanokra érkezett ajánlatokat. A december 19- ei testületi ülés, ami vélhetően az utolsó lesz ebben az évben, már sokkal hosszabbnak tű­nik, hiszen tizennégy napiren­di pontban kell véleményt nyilvánítani, vagy dönteni a testület tagjainak. Ezen a ta­nácskozáson beszámoló hangzik el a városi egészség- ügyi alapellátás tevékenysé­géről. Javaslatot tesznek a Kisvárda önkormányzata, a Sárospatak és Sátoraljaújhely által létrehozott Zemplén Te­levízió együttes működtetésé­re. Egy másik, lakosságot érintő napirendi pontban megvitatják a város egész közigazgatási területére kiter­jedően a fizető parkoló kiala­kításának a lehetőségét. Egy utolsó közmeghallga­tásra invitálja a város önkor­mányzati képviselő-testüiete a lakosságot december 19-én négy órakor, amit a városhá­za nagytermében tartanak. Fő napirendi pontok: beszámoló az önkormányzat 1996. évi tevékenységéről, és tájékozta­tó a jövő évi elképzelésekről. Záhony vállalkozási övezet! Kozmajbolya tudósítása A tegnapi kormányülésen Záhonyt és térségét vállalko­zási övezetté nyilvánították. Egyúttal rendeletet fogadtak el a vállalkozási övezetté nyil­vánítás általános szabályairól. Ennek értelmében legfeljebb tíz évre adják meg az enge­délyt a kedvezmények igény- bevételére. — Óriási jelentőségű ez a rendelet — mondta kérdé­sünkre dr. Kovács Ferenc, a Záhony és Térsége Fejleszté­si Kft. munkatársa. Az 1995 decemberében elfogadott tár­sasági adótörvény, amely ha­tályba is lépett ez év január elsejével, a vállalkozási öve­zetben beruházó vállalkozók­nak és az exportáló cégeknek adókedvezményt állapított meg. A külkereskedelemmel foglalkozó cégeknek, ame­lyek évente legalább egy szá­zalékkal növelik exportjukat, adómentességet biztosít. Lé­nyeges, hogy a törvény a vál­lalkozási övezet meghatáro­zását külön jogszabályhoz kötötte. Ezt a jogszabályt kor­mányrendelet formájában al­kották meg, enélkül nem le­hetett volna a kedvezménye­ket igénybe venni. Az övezet­ben, a piaci előnyök kihasz­nálásával és az adókedvez­ményre számítva, négy-öt milliárdos beruházás valósult meg ebben az évben, Záhonyban és térségében. A rendelet megszületését nagyon várták a térség vállal­kozói, enélkül az egész kor­mányprogram hitele megkér­dőjeleződött volna. Kosarazó ügyvivő Új Kelet-információ ___ Me gyénkbe látogat decem­ber 13-án, pénteken Horn Gábor országgyűlési képvi­selő, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivője, aki tá­jékoztatót ad a párt jövőbeli feladatairól. A képviselő dél­előtt 11 órakor Vásárosna­ményban, az Eötvös-kúriá- ban iskolamúzeumot avat, majd a város gimnáziumában tanár—diák kosárlabda-mér­kőzésen vesz részt, utána ok­tatási fórumra várja a térség pedagógusait a művelődési házban. Hóm Gábor este ott lesz az SZDSZ megyei kül­döttgyűlésén. Köröznek a keselyűk Ököritón Felröppent a hír, hogy Ököritófülpösön — takarmány híján — éhen döglenek a tehenek. Az egész olyan lehe­tetlennek és hihetetlennek tűnt, hogy elhatároztuk, hala­déktalanul utánanézünk. A polgármesteri hivatalban sem a polgármestert, sem a jegyzőt nem találtuk, ezért az egyik — önmagát megnevezni nem kívánó — előadót kérdeztük. Palotai István (Új Kelet) — Szívesen mondok önök­nek újdonságokat, vállalkozá­sokról, bármiről, ami a falu éle­tében történik, de erről a tehén­ügyről nem nyilatkozom. Amúgy is már égnek a telefon- vonalak, mivel az érintett bt.- nek az irodájában kikapcsolták a villanyt és a telefont, így min­denki nálunk, a hivatalban ér­deklődik. Egyesek takarmányt ajánlanak, mások az állomány megvételét latolgatják... Tudja mit? Megadom az új vezető nevét és címét. O biztosan nyi­latkozik... Különben a tehené­szetet úgy találják meg, hogy... — világosít fel szívélyesen az előadó. Horváth Zsigmondot tehát a lakásán keressük, de csak a fe­lesége tartózkodik otthon: — Nem tudom, hogy ponto­san hol van az uram, az is le­het, hogy Mátészalkára ment. Pontosan nem tudom, hogy mikor érkezik haza, de meg­adom a telefonszámunkat és négy után hívja fel. Addigra biztos hazaér. Nem, nem tudok semmit sem mondani az ügy­ről, bár akarva-akaratlan ma­gam is belecseppentem, mert állandóan jönnek-mennek a te­lefonok... — Esetleg addig megkeres­nénk a távozó igazgatót. Meg tudná mondani a nevét és hogy hol lakik? — Ványi Zsigmondnak hív­ják — feíeli az asszony, majd szívélyesen útba igazít. — Könnyen megtalálják a házát, fehér cifra vaskerítés. Az udva­ron egy piros Opel áll, az is a bt.-é... Ha nem lenne otthon, akkor próbálkozzanak a faluból kivezető út vége felé lévő ABC áruházban. Az is az övé. Hátha ott megtalálják... Gondolunk egy nagyot és először a tehenészetben próbál­kozunk. Sikerrel. Megtaláljuk Horváth Zsigmondot, aki a te­henészet új vezetője. Nem mondhatnám, hogy a nyakunk­ba borul örömében, amikor megtudja kik vagyunk... — Uram, úgy kellett nekünk ez a nyilvánosság, mint üveges tótnak a hanyatt esés! Már ed­dig is legalább négymilliót ve­szítettünk emiatt — mondja Horváth úr. — Nem a szenzációt keres­sük. Hogy értsük ezt a négymil­liós veszteséget? — Nézze, tudja hogy van az. Ha az emberek megtudják, hogy valaki nehézségekkel küzd és kényszerhelyzetben van, azon­nal azt hiszik, hogy attól min­dent fillérekért, mélyen ára alatt meg lehet szerezni... — Tehát már keringenek a keselyűk? — Valahogy úgy. De abból nem esznek! Inkább eladjuk az állomány egy részét és szépen felhizlaljuk a többit, és csak akkor tárgyalunk!-—Valóban éhen döglöttek itt a tehenek? — Ez így csúsztatás. Külön­ben igen is, meg nem is. Arról van szó, hogy rossz volt a ta­karmányozási technológia, ke­vés ásványi só jutott a szerve­zetükbe, ezért döglöttek meg. —Mekkora az állomány? — Háromszázhatvan tehe­nünk van. — Csak húsra termelnek, vagy van igazi tejtermelő tehe­nészetük is? — Tejet termelünk. —Kifizetődő a bt.-nek a tej­termelés? — Nem fedezi a ráfordításo­kat. — Milyen magatartás okoz­ta a károkat, az állatállomány pusztulását? Horváth Zsigmond — Nem tudom. Lehet egy­szerű nemtörődömség is, lehet szándékosság is... Nem tudom. — Az előző vezető már nem beltag a társaságban. — O már semmi itt. Még nem is kültag. Kilépett. —Nem kéri a vagyonrészét? — Kérni sok mindent lehet... Mellesleg még kilencvenötén ugyanezt szeretnék, de pénzt csak végelszámoláskor lehet kifizetni, ehhez viszont a tag­gyűlés hozzájárulása szüksé­ges, az pedig csak januárban lesz. — Összesen hány tagja van a bt.-nek? — Háromszáztizennégy. Ezer forintos tőkerészjegyek­kel. A cég 314 ezer forintos törzstőkével indult. Különben már sokan kivették a tőkerészü­ket. —Mi lesz? Hogy lesz ezután? — Ha találunk arra érdemes vevőt, akkor eladjuk az egész állományt, de mondom, kótya- vetyéről szó sem lehet... Ha minden igaz, van érdeklődő a telepre is. — És kész, vége, ennyi? — Részünkről igen — zárja le a beszélgetést Horváth Zsig­mond. — Még csak annyit, hogy nincsen ebben az egészben semmi szenzációs, semmi külö­nös. Naponta mennek tönkre üzemek ebben az országban. Mi ennek az egész folyamatnak csak apró részei vagyunk... Több vizet kaphat a Csicsós Fekete Tibor (Új Kelet) Befejezéséhez közeledik a Szamos—Kraszna-közi bel­vízrendszer belvízvédelmi fő­műveinek rekonstrukciója — tudtuk meg Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatójának le­veléből. — December 20-án délelőtt a nagyecsedi és a tiborszállási szivattyútelepe­ket ünnepélyes külsőségek között helyezik üzembe. Ez­zel megoldódhat az ország egyik belvízzel legjobban ve­szélyeztetett területének nagy gondja. Ez a terület a valamikori Ecsedi-láp helyén fekszik. Az 1910-es években sikerült le­csapolni a mocsaras részeket, és az így szabaddá vált termő- terület jó gazdálkodási lehe­tőséget nyújtott a környéken élőknek. A talaj minősége a legjobbak közé sorolható, hisz a felszín alatt 20—30 centiméter vastag kotus réteg található. Jelentősen javultak a termelési körülmények a magas talajvízszint és a nyo­más alatti rétegvíz miatt is. Ráadásul a romániai vízátve­zetések következtében kedve­ző a termőterület vízháztartá­sa is. Mindezen előnyök elle­nére a természeti erők csak las­san hatottak, a vízkivezetések aránytalan elosztása és az el­avult vízátemelő berendezések szükségessé tették a korszerű­sítést. Ehhez először a terep termé­szetes esésviszonyain kellett javítani. Új vízkivezetési (meg- csapolási) helyeket kellett léte­síteni és az elavult szivattyúkat modernekre kellett cserélni. Ennek érdekében már koráb­ban felújították a kocsordi szi­vattyútelepet és mélyítették a rávezető csatornákat. Kocsord és Nagyecsed között új, nagy teljesítményű (egy köbméter vizet tud szállítani percenként) szivattyútelepet állítottak mun­kába. A Lápi főcsatornákat rendbe tették, és egy több mint négy kilométer hosszú új elve­zető rendszert is megépítettek. Két évvel ezelőtt Nagyecsed belterületén és az országhatár térségében folytatták a főcsa­torna kotrását, és megtörtént a több mint ötven évvel ezelőtt üzembe helyezett nagyecsedi szivattyúk elektromos gépei­nek korszerűsítése. A bős—nagymarosi beruhá­zás elmaradásával jól jártak a tiborszállásiak. Öt gépegységet építhettek be a szivattyútelep­be, amelynek teljesítménye 6,15 köbméter percenként. Ezzel kiválthatták a nagyecsedi gőzüzemű elavult gépeket. Ezzel egy időben a Kraszna töltésén stabilizált utat építettek, így árvizes, esős időszakban is könnyebben mozoghatnak a járművek ú töltés koronáján. Mivel a nagyecsedi szi­vattyútelep védett ipari létesít­mény, ezért a Műemlékvédel­mi Felügyelőséggel egyeztet­ve felújították a telep épüle­teit és a kiszolgáló létesítmé­nyeket. A jelentős beruházás eredményeként nőtt a vízát­emelő rendszer üzembizton­sága, jobb lett a becsatlakozó csatornahálózat vizének foga­dása, és ezzel több mint 18 ezer hektár földterületen ja­vultak a belvízmentesítés fel­tételei. Ugyanakkor a Csicsós nevű természetvédelmi terület több vizet kaphat, mivel itt húzódik a Zselinszki csatorna és ebben magasabb a vízszint. Ennek a rekonstrukciós folya­matnak a végére értek most a FETIVÍZIG Kft. munkatársai, és ennek az ünnepélyes átadá­sára kerül sor e hónap húsza­dikán. Nem jön Torgyán Új Kelet-információ _ Dr . Torgyán József, a Füg­getlen Kisgazdapárt orszá­gos elnöke és felesége, dr. Torgyán József né Cseh Má­ria országgyűlési képviselő (FKGP), a Független Nőszö­vetség elnöke halaszthatat­lan elfoglaltságaira való hi­vatkozással lemondta hétvé­gi megyei programját. Mátészalka gondjai Tudósítónktól ___ A testületi ülést követően közmeghallgatást tartottak a képviselők. Több hozzászóló kifogá­solta a szemétdíj megállapí­tásának módját, a szolgálta­tás végzésének mikéntjét. A válaszban elhangzott: hosz- szas vita után sem tudtak jobb módszert választani a képviselők, mint a szoba­szám szerinti kifizetést, hi­szen a személyek utáni díj­fizetésnél gyakori lenne a változás, s a szolgáltató nem tudná követni a ki- és beköl­tözéseket. A szemétszállítás a háztar­tási hulladékra vonatkozik, ezért a kerti és építési hulla­dék elszállítására külön kon­ténert rendelhetnek az érin­tettek. Azt valamennyi részt­vevő elfogadta, hogy az új szolgáltató megjelenésével javult a szemétszállítás szín­vonala, eltűntek a várost csú­fító kukák, a vállalkozó azonban ezt a munkát nem végzi ingyen. Lakossági észrevétel hangzott el a teherautók, ka­mionok utcán történő táro­lása miatt. Példaként el­mondták, hogy az Erkel Fe­renc út elején, az út egy ré­szét elfoglaló teherautó-sze­relvény az elmúlt évben négy baleset résztvevője volt. A Keleti-lakótelepen, a városközpontban, a Rácz- kertben tartósan várakozó kamionok a balesetveszély mellett nagy mértékben za­varják az ott lakók nyugal­mát. A hivatal illetékese ígé­retet tett, hogy a szabálysér­tőkkel szemben (közterüle­ten maximum 2 órán át vá­rakozhat a tehergépjármű) szigorúan fel fognak lépni, s kényszerítik, hogy vegyék igénybe az őrzött parkoló­kat. A közmeghallgatás továb­bi részében kérdések hang­zottak el az intézményi át­szervezések, a hivatali ügy­intézés jogorvoslatának mi­kéntje, az újtelepi óvoda át­helyezésének költségei, az egyes testületi döntések meghozatalában történt kép­viselői magatartást illetően. A kérdező kíváncsi volt, a középiskolai fejkvóta ele­gendő-e az iskolák működ­tetésére, arra, hogy hány vál­lalkozó és hány adóalany él Mátészalkán, hány közmun­kást foglalkoztat a város, mennyi a munkanélküliek száma, milyen esélye van a városban területigénnyel je­lentkező vállalkozónak, megfelelően propagálja-e a város az előközművesített ipari tartalékterületeket. Segítő kezek

Next

/
Thumbnails
Contents