Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-13 / 291. szám

4 1996. december 13., péntek Világkrónika Hazudott a meleg fiú? A jelenleg rendelkezésre álló jelentésekben semmi nem iga­zolja, hogy Elio di Rupo miniszterelnök-helyettes bűnös len­ne az ellene felhozott pedofília-vádban — így döntött csütör­tökre virradóra a belga parlament illetékes vizsgálóbizottsá­ga. A szövetségi parlamentet alkotó pártok képviselőiből lét­rehozott bizottság hétfő óta ülésezett, s utolsó, éjszakába nyúló ülésén 7:4 arányú döntést hozott. A testület szerint a képvise­lőház rendelkezésére bocsátott anyagokban semmi bizonyí­ték nincs arra, hogy di Rupo valóban szexuális kapcsolatot tartott volna fenn kiskorú — 16 évesnél fiatalabb — fiúkkal. Ez a vád egyetlen személy, egy beteges hazudozónak tartott homoszexuális fiú állításain alapult. Az idő közben a bizott­ság rendelkezésére bocsátott újabb anyagok sem hitelt érdemlőek. Pokolgép robbant Dusanbéban Két nagyerejű pokolgép robbant csütörtök reggel a tádzsik főváros, Dusanbe központjában egy nappal azután, hogy a tádzsik elnök és az iszlám fegyveres ellenzék vezetője tűz- szüneti megállapodást írt alá. A parlament közelében tör­tént robbanás következtében egy ember életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. Az első robbanószerkezet a főposta előtt egy telefonfülkében volt elrejtve. A robbanás követ­keztében több emelet magasságban kitörtek az épület ab­laküvegei. A második pokolgép néhány perccel később a pakisztáni nagykövetség nem messze álló épülete előtt robbant. A rendőrség feltételezése szerint a diplomáciai képviselet egyik autójába rejtették a robbanószert. A tádzsik ellenzéki erők szóvivője azt nyilatkozta, hogy az ellenzéknek nem volt sem­mi köze a csütörtöki robbantáshoz. Hétszáz cseh az SFOR-ba A cseh kormány szerdán jóváhagyta a jövő évi cseh részvé­telt az IFOR helyébe lépő boszniai stabilizációs erőkben (SFOR), de a korábbi küldetésben részt vett ezer békefenntar­tó helyett csak 700 embert kíván küldeni a SFOR-ba — kö­zölte csütörtökön a Mladá Fronta Dnes című prágai napilap. Viharos vita után Ivan Kocárník pénzügyminiszternek sike­rült elérnie minisztertársainál, hogy a Miroslav Vyborny vé­delmi miniszter által tárcája számára igényelt költségvetést a felére mérsékeljék. Lopnak, mint a szarkák Akár a szarkák, úgy lopnak a csehek az idei karácsonyi ünnepek előtt a szomszédos Ausztriában — állítja Gustav Kirchsberger, a cseh határ mentén fekvő Gmünd osztrák vá­ros Billa nagyáruházának vezetője. A Právo című prágai lap csütörtöki kiadásában közölt riportban Kirchsberger kifejtet­te, hogy a csehek az utóbbi időben elsősorban az olcsóbbb árut, a különféle sprayket, szappanokat, samponokat és az egyszeri használatra való borotvákat szeretik elvinni fizetés nélkül. Igen gyakori, hogy a kirándulók gyermekei is lopnak. „Az ilyen eseteket rövid beszélgetésekkel oldjuk meg, de a felnőtt tolvajokat átadjuk a helyi rendőrségnek” — jegyezte meg. A rajtakapott tolvajokat késedelem nélkül visszaküldik Csehországba, s útlevelükbe pecsétet kapnak, amely néhány évre kitiltja őket Ausztriából. Magyarország és a NATO MTI A NATO 1997 júliusi csúcsértekezletén várhatóan meghívja majd Magyarorszá­got, hogy vegyen részt az észak-atlanti katonai szövet­ségben. A magyar kormány erre pozitív választ ad majd, elfogadja a NATO nukleáris katonai doktrínáját is, maga a felvétel pedig — Clinton amerikai elnök tervei szerint —1999. április 4-ére megtör­ténhet — mondta a csütörtö­ki sajtótájékoztatóján Gyar­mati István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára a NATO legutóbbi miniszteri tanácsülését érté­kelve. A leendő új tagok első kö­rébe Magyarországon kívül Lengyelország és Csehország tartozik majd, de még vita fo­lyik a felveendő tagok számá­ról a NATO-államok között. Franciaország például szeret­né, ha Románia is bekerülne az első körbe. Gyarmati István szerint a tagságnak nem feltétele atom­fegyverek magyarországi tele­pítése, sem pedig a csapattele­pítés, mindenesetre Magyaror­szág kötelezi magát a közös vé­delmi feladatok teljesítésére. Egy kérdésre válaszolva a he­lyettes államtitkár elismerte, hogy adott konfliktushelyzet­ben Magyarország légterén át esetleg robotrepülőgépek száll­nának, akár atomtöltettel is fel­szerelve, területén pedig eset­leg csapatok vonulnának ke­resztül. A washingtoni szer­ződés nem Európa kollektív biztonságáról szól, hanem az észak-atlanti térség biztonságá­nak erősítését célozza — fűzte hozzá. Hírszerzési és információcse­rével kapcsolatos kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy a NATO-nak nincs ugyan közös hírszerzése, de kétoldalú ala­pon kicserélik egymással infor­mációikat a tagállamok. — Magyarországnak máris van­nak ilyen megállapodásai egyes NATO-államokkal — mondta a katonapolitikus. Gyarmati István kitért az orosz—NATO és az ukrán— NATO viszony alakulására is, és úgy értékelte, hogy Moszk­va és Kijev végül is tudomá­sul fogja venni a NATO kele­ti kibővítését. Szerinte erre utal, hogy Primakov orosz külügyminiszter Brüsszelben Moszkva együttműködési készségéről biztosította a NATO-t, az orosz alelnök pe­dig a júliusi NATO-csúcson várhatóan aláírja majd az együttműködési chartát. Oroszország sem atomfegyve­rek, sem csapatok telepítését nem akarja a NATO-tagjelöl- tek területén, a NATO pedig nem akar konfrontálódni — mondta Gyarmati, utalva az EBESZ lisszaboni értekezle­tének szellemére, valamint a közép-európai hagyományos fegyverzetekről szóló 1990. évi megállapodás korszerűsí­tésére. Magyarország szem­pontjából a NATO miniszteri tanácskozása pozitív volt — összegezte véleményét a HM helyettes államtitkára. Vitatott bővítés MTI Az Európai Parlament csütör­tökön elfogadta a görög Eftímiosz Hrisztodulu jelenté­sét az Európai Unió bővítésé­nek költségeiről. A testület mindazonáltal kiollózta a do­kumentumból azt a kitételt, amely szerint a közös mező­gazdaságpolitikának 2010-ig évi 11,5—16 milliárd dolláros közvetlen pluszköltséget je­lent a kelet-európai országok és Ciprus felvétele, ha vala­mennyi társult ország együtt válik az EU tagjává. Elemzők szerint ennek a döntésnek a mezőgazdaság-politika jövő­jének bizonytalansága az oka. Benne maradt a jelentésben az a rész, amely szerint a struk­turális politikának — az emlí­tett körülmények között — 11,5 milliárd dolláros éves többletet jelent a bővítés elő­készítése és az azt követő idő­szak. A jelentés vitájában azon­ban a legtöbb honatya és Hrisztodulu maga is hangoz­tatta, hogy számításai csak ki­indulási alapot jelentenek a további vizsgálatok érdekében — az ideiglenes jelleget a sza­vazással intézményesítették az iratban. Izrael a Népi Frontot vádolja MTI Jichák Mordehai izraeli védelmi miniszter szerdán a Népi Front Palesztina Felsza­badításáért (PFLP) szervezet fegyvereseit tette felelőssé a tegnapi, két halálos áldoza­tot követelő ciszjórdániai merénylet elkövetéséért. „Tudjuk, hogy a támadás elkövetői a PFLP tagjai kö­zül kerültek ki” — mondta Mordehai újságíróknak a Rámalláh melletti Bejt-El zsi­dó településen, amelynek kö­zelében a terroristák gépko­csiból tüzet nyitottak egy másik autóban utazó izraeli családra. A miniszter nem fej­tette ki állítását. A merényletben egy 12 éves fiú és édesanyja halt meg. De a zsidó család öt másik tagja is megsebesült. Az izraeli hadsereg a palesztin rendőrséggel együtt­működve kezdett nyomozni Rámalláhban, ahová a tettesek szemtanúk szerint menekültek. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy jeruzsále- mi kórházban — ahol meglá­togatta a merénylet sebesültje­it — újságírók előtt a tettesek letartóztatására és Izraelnek való kiadására szólította fel a Palesztin Hatóságot. „A Pa­lesztin Hatóság próbatétel előtt áll: segítenie kell megtalálni a merénylőket, és ki kell adnia őket, hogy Izraelben ítélkezze­nek felettük” — mondta. Párizs az éjjel elítélte és szégyenletesnek nevezte a Rámalláh mellett elkövetett merényletet. A francia kül­ügyminisztérium szóvivője a tettesek megbüntetését sür­gette, egyúttal kifejezte kor­mánya reményét, hogy a fe­szült légkörben elkövetett gyilkosság nem vezet újabb erőszakos cselekményekhez. Eközben szerdán Benja­min Netanjahu megbízásából Kairóba érkezett Dore Gold izraeli követ, hogy Amr Musza egyiptomi külügymi­niszter tervezett izraeli láto­gatásáról és a palesztinokkal folytatott hebroni tárgyalá­sok holtpontról való kimoz­dításáról konzultáljon. Az eset után tokapi a rénszarvas nem tett feljelentést, mert tudta, hogy a rendőrségi vizsgálat igen kínos tortúra ám végül is nem bánta meg, mert Télapó jó apának bizonyult. Ismét dúl a háború MTI Az olasz kormánykoalíció pártjainak zendülése miatt egyelőre meghiúsult az a meg­állapodás, melyet a kormány kötött az ellenzékkel: az el­lenzék vezére, Silvio Berlusconi tulajdonában lévő Mediaset televíziós biroda­lomnak nyújtott újabb enged­mények fejében a kormány arra számíthatott volna, hogy az ellenzék nem teszi lehetet­lenné a parlamentben a hama­rosan lejáró törvényerejű ren­deletek törvényre emelését. A kedden hajnalra elért meg­állapodás ellen előbb a kisebb koalíciós pártok emelték fel szavukat, majd szerda estére a legnagyobb kormánypárt, a Baloldal Demokratikus Pártja (PDS) is bejelentette, hogy „nem lesz hajlandó ismét egy­maga kikaparni a tűzből a gesz­tenyét a kormánynak”. Ezzel egy időben az állami televízió, a RAI december 21-éré sztráj­kot hirdetett meg, mivel attól tart, hogy a megegyezés nyo­mán ismét a pártok közvetlen irányítása alá kerül, illetve ki­zárják a közeljövő igazi tele­víziós üzletéből, a „fizető-te­levízió” piacáról. Az olasz Alkotmánybíróság még 1994-ben alkotmányelle­nesnek ítélte az érvényben lévő olasz médiatörvény azon pontját, mely lehetővé teszi, hogy egyetlen tulajdonos bir­tokában három országos tele­víziós csatorna legyen. A par­lamentnek már 1995 nyarára törvényt kellett volna alkot­nia a helyzet megváltoztatá­sáról, de ez a törvény minded­dig nem született meg. Időközben lejártak a frek­venciaengedélyek is, de az idén áprilisban hatalomra ke­rült középbal Olajfa-kormány augusztusban jövő január 31- éig rendelettel meghosszabbí­totta azokat. Akkor mind a kormányfő, mind a postaügyi miniszter határozottan leszö­gezte, hogy ez a meghosszab­bítás volt az utolsó. ENSZ-próbaszavazás MTI Az ENSZ főtitkári tisztségé­re pályázókról csütörtökön rendezett próbaszavazásokon Kofi Annan — a békefenntartó műveletekért felelős ghánai főtitkárhelyettes — tizennégy támogató szavazatot kapott a Biztonsági Tanács tagjaitól, ám Franciaország ismételten elle­ne voksolt. A jelöltség meg­szerzéséhez Kofi Annannak el kell érnie, hogy Párizs ne emel­jen vétót ellene. A testületben megejtett felméréseken csupán Amara Essy elefántcsontparti külügyminiszter közelítette meg a ghánai diplomata támo­gatottságát hét „igen” szava­zattal. A világszervezetben képviselt afrikai országok a múlt héten négy személyiséget javasoltak a tisztség betöltésé­re: Kofi Annant, Amara Essyt, a mauritániai Ahmedou Ould Abdallahot (a burundi válság kezelésével megbízott koráb­bi ENSZ-képviselőt) és a nigeri Hamid Algabidot, az Iszlám Konferencia Szervezetének főtitkárát. 1% Hírről | _V hírre Pa lotai István (Új Kelet) Szlovákiában egyre nyil­vánvalóbb, hogy a kulturált európai politizálást követő Michal Kovác államfő szel­lemi és erkölcsi fölénybe ke­rül a nacionalista felhango­kat is megütő és „belterjes” politikai stílusú Vladimir Meciar miniszterelnökkel szemben. A kormány feje már olyan eszközöket sem átall alkal­mazni — csak hogy elhall­gattassa az államfőt —, ame­lyek bizony már súrolják a bűncselekmény határát. A Szlovák Köztársaság elnöke szerdán beszédet mondott a parlamentben, amelyben is­mételten súlyos szavakkal illette a kormány tevékeny­ségét, hangsúlyozva, hogy a „rózsaszín” Meciar-kabinet —jogot és a nemzetközi jo­got is sértő lépésével egyre inkább elszigeteli az orszá­got és egyre távolabb sodor­ja az Európai Unióba való felvételének lehetőségétől. A beszédet minden valószí­nűséggel „kormányhű erők” úgy akarták megakadályoz­ni, hogy valamilyen úton- módon bombariadót rendel­tettek el a parlament épületé­ben a beszéd megkezdése előtt. Kovác államfő azon­ban, úgy tűnik nem tartozik az ijedős „fiúk” közé, mert valószínűleg átlátva a szitán megtartotta beszédét. A kor­mánypárti képviselők el­hagyták az üléstermet, amit maguk sem a bombariadóval indokoltak, hanem azzal, hogy az államfő 1994-ben el­hangzott hasonló tartalmú be­szédét követően omlott össze az akkori Meciar-kabinet... Az, hogy mi történik a szomszédban, számunkra is roppant fontos dolog! És bár Horn Gyula váltig azt bi­zonygatja, hogy ő szót tud érteni Meciarral, ennek a ki­jelentésnek eleddig a vilá­gon semmi kézzel fogható eredménye sem látszik. Bős ügyében is csak hitegeti a magyar miniszterelnököt, miközben egyre csak fejlesz­ti gabcsikovói erőművét. A nyelvtörvény előírásait esze ágában sincs betartani, a ma­gyar—szlovák alapszerződés pedig akár meg se született volna. Korántsem az alap- szerződéssel van bibi, hanem azzal, hogy fittyet hánynak előírásaira. Már — nem is. olyan régen — azt is megen­gedte magának, hogy ködös kijelentéseket tegyen egy esetleges orosz—ukrán—fe­hérorosz—szlovák szoro­sabb együttműködésről, ami pedig az álmoskönyv szerint használna a NATO-tagfelvé- teli kérelmüknek. A kijelen­tés igencsak összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy Szlovénia szinte biztos befutónak számít, és így Szlo­vákia nem tudja többé azzal zsarolni Magyarországot és a NATO-t, hogy hazánk fel­vétele esetén csak Pozso­nyon keresztül létesülhet szárazföldi kapcsolat az Észak-Atlanti Tömb és Ma­gyarország között. Mi mást tehetnénk, mint hogy szurkolunk Kovác ál­lamfőnek és a szlovák polgári erőknek, hogy Romániához hasonlatosan végre náluk is tiszta víz kerüljön a pohárba, és megnyíljon népeink között az együttműködés útja. ÚJ KELET

Next

/
Thumbnails
Contents