Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-12 / 290. szám

UJ KELET Gazdaság 1996. december 12., csütörtök 5 \ Ellenérték nélküli bérbeadásról Fekete Tibor (Új Kelet) Ellenérték nélküli bérbe­adásról nem csak akkor be­szélhetünk, ha valaki rokoná­nak, ismerősének fizetség nél­kül adja oda használatra tel­két, házát, irodáját, hanem ha a bérlemény használatáért cserében más szolgáltatást, beruházást végez a bérlő. Pél­dául valakinek van egy lerob­bant, ám a település frekven­tált helyén fekvő ingatlanon egy épülete. Egy társas vállal­kozás szemet vet rá, de a tu­lajdonos nem kívánja érté­kesíteni. Ám arra hajlandó, hogy rendbe tenné az épüle­tet, átalakítaná irodának és az értéknövelésnek megfelelő ideig ingyen használhatná. Ennek nincs jogi akadálya. Megfelelő szerződést kell köt­ni és mindkét félnek meg kell kapnia a garanciákat. Ebből a helyzetből kiindul­va a bérbeadónak pénz nem üti a markát, mégis jövedel­me származik belőle, amiből természetesen adózni kell. Ezt ugyanúgy kell felfogni, mint­ha pénzt fizettek volna a bér­let fejében. Ha több évre szól az ellenérték nélküli bérbe­adás, akkor időarányosan el kell osztani az egy évre eső értéket, és ezt, mint bérbe­adásból származó jövedelmet be kell vallani. Az iroda működtetése re­zsiköltséggel jár. Ha a bérlő erre pénzt ad, vagy más mó­don anyagi javakat juttat, ak­kor az elszámolásnál ez a be­vételi oldal. Kiadásként el le­het számolni a számlákkal igazolt kiadásokat és a kettő egyenlege vagy bevétel, vagy veszteség lesz. Az éves adó­bevalláskor eszerint kell el­számolni. Sokmilliós lopás a Suzuki-gyárban MTI Nagy értékű lopás tör­tént a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában: le­galább 27 millió forint értékű alkatrészt tulajdo­nított el két volt belső dol­gozó és három biztonsági őrcsoportvezető. A most befejeződött rendőrségi vizsgálat szerint — amint azt Bakos József alezre­des az MTI tudósítójá­nak elmondta — a lopásso­rozat tavaly októberben kezdődött, és az idén nyá­ron fejeződött be. Akkor az esztergomi rendőrök rutinellenőrzés során lefü­leltek egy orgazdát, s ezt követően göngyölítették fel a szálakat. Mint kiderült: a dolgozók éjjelente vitték ki az őrcsoportvezetőknek a különféle alkatrészeket. A házkutatások során leg­nagyobb mennyiségben au­tógumikat találtak a nyo­mozók. A részvénytársaságot a lefoglalt értéknél bizonyá­ra nagyobb kár érte, mert az elkövetők a lopott hol­mi egy részét a kilenc hó­nap alatt értékesítették. Egy hatvani vállalkozónál, aki egyébként a Suzuki Rt. márkakereskedője volt, csaknem egymillió forint értékű lopott alkatrészt ta­láltak. A tolvajbanda tagjai szabadlábon védekezhet­nek. A Suzuki Rt. az eset után megszigorította a gyár biz­tonsági rendszerét. A két belső dolgozót elbocsátot­ták, s a gyár őrzését egy másik biztonsági kft.-re bízták — közölte Bánki Frigyes vezérigazgató-he­lyettes. Exportképes termék veszélyes hulladékból MTI ISO 9002-es minőségbiz­tosítási tanúsítványt kapott a szombathelyi székhelyű Farbax Kft. A 99 százalékban svájci tulajdonú cég lézer- nyomtató és fénymásoló be­rendezések kazettáinak fel­újításával foglalkozik. 1990- ben még csak nyolcán dol­goztak a kft.-ben, ma 270 em­bernek adnak munkát. Évi 200-300 ezer festékkazetta felújításával vezetők a hazai piacon. Kardos Gyula, a Farbax Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta: a külföldi vevők, de a közbeszerzési törvény életbe lépése óta a hazai vá­sárlók is azokat a cégeket részesítik előnyben, ame­lyek rendelkeznek ISO-mi- nőségtanúsítvánnyal. En­nek a követelményszintnek a folyamatos teljesítése ugyanis garantálja az állan­dó minőséget, a tervezés fá­zisától a gyártáson át, egé­szen a precízen nyilvántartott raktározásig és a vevők kul­turált kiszolgálásáig. Kardos Gyula hangsú­lyozta: cégük nagy gondot fordít a környezetvédelem­re. A festékkazetták ugyan­is veszélyes hulladéknak minősülnek, s a Farbax Kft. ilyen hulladékanyagból állít elő exportképes végtermé­ket. A Magyar Energetikai Társaság állásfoglalása Leállítani a privatizációt! MTI A Magyar Energetikai Társa­ság szerint azonnal le kell állí­tani az energiaipar további pri­vatizációját, és a szakmai és civil szervezetek bevonásával ki kell dolgozni az új energia- politikai koncepciót. Az öt év­vel ezelőtt alakult, 300 tagot számláló, független szakmai szervezet közgyűlését követő sajtótájékoztatón szerdán az elnökség tagjai hangoztatták azt is: az energiaipar a veszte­séges működés gyorsuló spirál­jába került, amelyből az egyet­len kiút az árak megfelelő ren­dezése. A MET azonban eluta­sítja azt a variációt, hogy egyelőre csak a külföldi tulaj­donban lévő cégeknél alakítsák ki a nagyjából költségarányos árakat a hazai tulajdonban ma­radt cégek kárára. A társaság szerint az áremelést ellentéte­lezni kell a rászoruló rétegek­nél. A sajtótájékoztatón Petz Ernő, az elnökség tagja rámu­tatott: a magyar energiapoliti­ka 1993-ban elfogadott kon­cepciójával ellentétes az 1995. évi privatizációs törvény, illet­ve annak módosítása. A kon­cepció ugyanis az ágazat több­ségi nemzeti, állami tulajdon melletti privatizációját határoz­za meg, amelyet középtávon kell végrehajtani. A törvény viszont szélsőséges privatizáci­ót tesz lehetővé, amelynek ér­telmében teljes egészében elad­ható valamennyi áramszolgál­tató és erőmű. A privatizációs folyamat 1995 végén nagyrészt lezajlott, ennek során az állam nemcsak a cégeket, hanem a piacot is elvesztette. A MET szerint a még meglévő cégek sorsát újra kell gondolni, a Magyar Villamos Művek Rt.-t, a Paksi Atomerőművet és az OVIT Rt.-t egy közös vállalat­ba kell vonni, amely nemzeti tulajdonban maradna. A MET számításai szerint az energiacégeket 5-10 milliárd forint veszteség éri a nem kellő mértékű áremelés miatt. A tár­saság úgy véli, az áremelés a lakosság 20-30 százalékát sújt­ja különösen, voltaképpen a kisfogyasztókat. Számlájuk az összes villamosenergia-szám­la 10 százalékát teszi ki, ami a MET szerint az áremelés miatt megnőtt adóbevételekből könnyen kompenzálható. — Mucikám, nem mertem egynél több szaloncukrot venni, nehogy eltakarja a kará­csonyfát...! Arak novemberben Tiltakozás MTI A Fővárosi Önkormány­zat MIÉP-frakciója a város- vezetésnek egyetlen közmű­díjemelésre vonatkozó ja­vaslatát sem fogja megsza­vazni a csütörtöki közgyűlé­sen. Marsi Péter Pál frakció- vezető az MTI-t arról tájé­koztatta, hogy megdöbbentő zsarolásnak, sarcolásnak te­kintik a távhődíjemelés 25 százalékos mértékét. Külö­nösen annak ismeretében el­fogadhatatlan számukra ez az összeg, hogy a cég rész­vénytársasági átalakulása­kor a vállalat 8,6 milliárdos tárgyi eszközének értékét az eredeti bruttó érték 364 szá­zalékában állapították meg. A csaknem négyszeres va­gyonfelértékelési többlet évről évre olyan amortizáci­ós bevételt jelent a cégnek, amelyet azután továbbhárí­tanak a fogyasztókra. A frak­ció tűrhetetlennek tartja, hogy egy rossz döntés miatt 20 százalékos indokolatlan felárat tartalmazzon a távhó ára, ezért kezdeményezni fogják a Főtáv Rt. átalaku­lási vagyonmérlegének felül­vizsgálatát. MTI A fogyasztói árak november­ben 20,1 százalékkal haladták meg az előző év hasonló idősza­kának árszintjét. A KSH szerdai közlése szerint tavaly november­ben ez az adat még 28,7 száza­lék volt. Az idei 11 hónap átla­gát a múlt év 11 hónapjának átla­gával összevetve az áremelkedés mértéke 24 százalék. November­ben a korábbi hónapokhoz képest kevésbé emelkedtek az árak, a havi ráta 0,8 százalék lett. Az októberi szinthez viszo­nyítva az élelmiszerek ára ösz- szességében 0,6 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál na­gyobb, 2,9 százalékos volt az ár­emelkedés az étolajnál, 1,7 szá­zalék a sajtoknál, 1,5 százalék a cukornál, 1,3 százalék a zsírfé­léknél, kenyérnél, péksütemény­nél. A burgonya ára november­ben is csökkent. A ruházati cikkeknál 2 száza­lékos áremelkedést regisztráltak. Ugyancsak az átlagot meghaladó, 1,8 százalékos áremelkedést mér­tek az üzemanyagoknál. A ház­tartási energiánál 0,6 százalékos, a szeszesitaloknál, dohányárunál 0,4 százalékos, a szolgáltatások­nál 0,3 százalékos az egy hónap alatti árnövekedés mértéke. Ä tartós fogyasztási cikkeknél a 0,8 százalékos árnövekedés az átlagnak felelt meg. A múlt év novemberi helyzet­hez viszonyítva az élelmiszerek 16 százalékkal drágultak. Ugyan­akkor például a lisztnél 51, a szá­raztésztánál 32, a tartósított gyü­mölcsnél 31, a péksüteménynél, kenyérnél, a baromfihúsnál 28, a tojásnál 26, a margarinnál 24, acu- komál 20 százalékos volt az ár­emelkedés. Az áüagosnál kisebb, 12 százalékos áremelkedést re­gisztráltak a szaláminál, szárazkol­básznál, sonkánál, 11 százalékot az étolajnál, 4 százalékot a sertéshús­nál. A burgonya ára 42 százalék­kal volt alacsonyabb, mint egy év­vel korábban novemberben. A szeszes italoknál, dohány­árunál az átlagos mértéket meg­haladó 24,6 százalékos volt az előző év novemberéhez képest az árnövekedés. Ezen belül a do­hányáruknál 29,4 százalékos ár­emelkedést mértek. A tartós fo­gyasztási cikkeknél 13,4 száza­lékos átlag alatti, a háztartási energiánál 24 százalékos, a ru­házati cikkeknél 23,9 százalékos, a szolgáltatásoknál 22,2 százalé­kos, az egyéb cikkeknél, üzem­anyagoknál 21,2 százalékos ár­emelkedést regisztráltak a múlt év novemberéhez viszonyítva. Átmeneti gazdálkodás Új Kelet-információ A parlament az ország jövő évi költségvetését várhatóan még decemberben, a nyíregy­házi önkormányzat a tervek szerint 1997 februáijában fo­gadja el. A költségvetési ren­delet elfogadásáig a megye- székhely intézményeinek fo­lyamatosan működniük kell, ezért indokolt, hogy a képvi­selő-testület átmenetileg sza­bályozza a város pénzügyeit A rendelettervezet—ha elfogad­ja a közgyűlés—felhatalmaz­za Nyíregyháza polgármeste­rét, hogy a helyi bevételeket szedje be. A költségvetés elfo­gadásáig önkormányzati intéz­ményeket, a Városi Stadiont, a magánvállalkozásba adott „Hétszínvirág” bölcsődét és a megyei önkormányzattal közö­sen fenntartott intézményeket az előző év eredeti előirányza­tának megfelelően kell finaiv szírozni. A szociális juttatások kifizetésénél a törvényekben előírtakat kell alkalmazni. A sportegyesületek és egyéb szer­vezetek részére az 1996. évii eredetileg meghatározott támo­gatás 1/12 részét kell folyósí­tani. A közgyűlés által jóváha­gyott beruházásoknak és felújí­tásoknak csak az ez évről áthú­zódó része finanszírozható. Megvehető a HungarHotels MTI A Gazdasági Versenyhi­vatal Versenytanácsa enge­délyezte, hogy a Danubius Rt. megvásárolja a Hungá­ria Szálloda Rt. többségi részvénycsomagját. A Ver­senytanács azzal indokolta döntését, hogy a részvények megszerzése nem akadá­lyozza a szállodapiaci ver­seny fennmaradását, to­vábbfejlődését hazánkban. Az ítélet ellen az érdekeltek­nek 30 napon belül lehető­ségük van a Fővárosi Bíró­ságon fellebbezni. A vevő a? ÁPV Rt.-nek 8,125 milliárd forintot tizet a szállodalánc 85 százalékos tulajdonhá­nyadát megtestesítő 4,6 mil­liárd forint névértékű rész­vénycsomagjáért. BÉT MTI A tőzsdetitkárság döntése alapján felfüggesztették a Da­nubius szerdai kereskedelmét. A döntés oka, hogy a Népsza­badságban szerdán megjelent újságcikk a titkárság megíté­lése szerint lényegesen befo­lyásolhatja a Danubius érték­papírjainak értékét, és alkal­mas a befektetők döntéseinek befolyásolására. Az írás sze­rint ugyanis az ÁPV Rt. és a Danubius Rt. között a Hungá­ria Szálloda Rt. értékesítése tárgyában létrejött szerződést a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa jóváhagyta. Ezt az értesülést azonban a Danubius a Budapesti Ér­téktőzsde érdeklődésére nem erősítette meg. A kereskedést technikai problémák miatt 20 percre felfüggesztették. Há­rom kihelyezett állomással ugyanis megszakadt a telefon- kapcsolat. A kereskedés dél­ben folytatódott.

Next

/
Thumbnails
Contents