Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-11 / 289. szám

UJ KELET Gazdáság 1996. december 11., szerda 5 Az AXON legsikeresebb éve A lízingcégek dolga az alkalmazkodás A magyar gazdaságpolitika egyik legnagyobb problémá­ja, hogy évekre előre nehezen kiszámítható. A jogszabályok évről évre változnak, s ez rendkívül nehézzé teszi a hosszú távra történő tervezést. Nincs ez másképpen az előt­tünk álló esztendőkben sem. 1997-ben is sok jogszabály módosul. A változások közül jó néhány érinti a lízinget is. Hogyan lehet kivédeni a ked­vezőtlen hatásokat, miképpen lehet alkalmazkodni hozzá­juk? — kérdéseinkre az alföl­di régió meghatározó lízing­cége, az AXON Vagyon­kezelő Organizációs és Befek­tetési Részvénytársaság deb­receni területi igazgatóságá­nak helyettes vezetője, Csapó Attila válaszolt. — A lízing feltételeit 1997- ben a számviteli, a hitelinté­zeti és az adótörvények sza­bályozzák. A legfontosabb változás, hogy míg eddig a lí­zingszolgáltatást igénybe vevők a lízingdíj 36 százalé­kát évente költségként elszá­molhatták, addig 1997-ben csak a szolgáltatás kamatait, illetve az adott évre érvényes amortizációt „írhatják le”. Ezen túlmenően a lízingbe adó azonnal köteles befizetni a tárgyi eszköz áfáját, mivel az új jogszabályozás szerint ugyan az utolsó részlet befi­zetéséig a lízingcég tulajdona marad, ám azt a lízingbe vevő veszi nyilvántartásba. Érzése­im szerint ezzel együtt változ­ni fognak, finomodnak a tar­tós bérlet pénzügyi szabá­lyai is. — Kiknek jók ezek a válto­zások? — Nem tudom. Ez a meg­oldás ugyanis nem jó a lízing­be adónak, mert megnehezíti az igazán vonzó szolgáltatá­sok, konstrukciók kialakítását. Ugyanakkor nem jó a lízing­be vevőnek sem, mert szűkíti azoknak a kedvező lehető­ségeknek a körét, amelyekkel forráshiányos környezetben is meg tudja valósítani a terve­zett fejlesztéseket, beruházá­sokat. De nem jó az államnak sem, hiszen a lízingcégek a legstabilabb, legjelentősebb adófizetők közé tartoznak, s a kisebb árbevétel kevesebb költségvetési bevételt indukál. —A törvénymódosítás ezút­tal is szigorítást jelent. Lesz-e létjogosultsága ilyen körülmé­nyek között a lízingnek? — Engedje meg, hogy a kérdésre kérdéssel válaszol­jak. Vajon elképzelhető-e, hogy az általános forráshiány sújtotta mai Magyarországon egy jogszabályváltozástól hát­térbe szorul az a tevékenység, amely segítségével valósul meg a mögöttünk álló évek beruházásainak több mint 10 százaléka? Vagy elképzelhe­tő-e, hogy a bankok hirtelen stratégiát váltanak, és meg­könnyítik a kis- és középvál­lalkozások hitelhez jutásának feltételeit? A fejlesztésekhez forrásokra van szükség, ehhez nyújt segítséget a lízingcég: „a I pénz nagykereskedője”. A ro vid távú forrásokat hosszú tá- I vúvá alakítja, a „nagybanki pénzpiacon” beszerzett forrá­sokat „kiskereskedelmi áron” továbbítja. Ezt a szerepet az AXON Rt. továbbra is felvál­lalja. A lízingcég — jellegé­ből, céljaiból, filozófiájából adódóan rugalmas: alkalmaz­kodik — partnerei igényeihez és lehetőségeihez, és mivel a konstrukciók igen széles ská­láját tudja felajánlani az ügy­feleknek, igazodik a szezoná­lis jellegű kívánalmakhoz. Ám legalább ugyanilyen fon­tos a gyors ügyintézés, az egyes szerződések rövid átfu­tási ideje, ami a gazdálkodók számára nélkülözhetetlen eb­ben a felgyorsult világban. — A feltételek tehát változ­nak, változatlan marad vi­szont a lízingcég készsége a fejlesztések, a heruházásokfi- nanszírozására. Milyen jelle­gű igényekkel fordulhatnak Önökhöz a vállalkozók? — Gyakorlatilag bármivel! Az AXON Rt. továbbra is szinte mindenféle tárgyi esz­köz beszerzésének finanszíro­zásához segítséget nyújt. Az imént említettem, hogy az el­múlt évek beruházásának több mint tíz százaléka lízingből valósul meg. Ez — figyelem­be véve a hazai beruházások összértékét — hatalmas szám, ami igazolja a lízing létjogo­sultságát. A lízingből megva­lósult beruházások mintegy felét a gépkocsik vásárlása tet­te ki, és ez a tendencia va­lószínűleg ezután is jellem­ző lesz. — Mi lesz a kényszervállal­kozókkal, például a házior­vosokkal, illetve azokkal az egyéni vállalkozókkal, akik a társasági adó hatálya alá tar­toznak? Jórészt azért, mert csak így tudnak lízinget fel­számolni. — Jövőre a szabályozás ezen a téren is egyértelmű lesz, az egyéni vállalkozók az szja-törvény hatálya alá tar­toznak. Átmeneti szabályo­zásként kivételt képeznek azok, akik idén a társas vál­lalkozás szabályai szerint adóznak. Az ebben az eszten­dőben kötött lízingszerző­dések költségként számolha­tók el, a szerződés teljes fu­tamideje alatt a most érvé­nyes szabályozás az irány­adó: a jövő évtől érvényes törvénymódosítás nem érint­heti hátrányosan a lízingbe vevőket. — Várhatóan roham lesz az év végén a lízingcégeknél. Az AXON Rt. milyen forgalomra és milyen eredményre számít 1996-ban? — Az idei esztendő a rész­vénytársaság legjobb éve lesz. 1992-ben 256 millió fo­rint értékű eszközt adtunk lí­zingbe, 1993-ban 918 millió forint értékű gépet, berende­zést vásároltak segítségünk­kel. 1‘994-ben lettünk a'bá­bolnai 1KR lízingpartnerei,1 eddig közel egymilliárd fo­rint értékű mezőgazdasági: berendezést lízingeltünk. Ta­valyi forgalmunk meghalad­ta a 2,2 milliárd forintot, idén •3, milliárd i or int fölötti for- galmaty árunk. Technika, találmány, kutatás Kifejlesztett milliók Az innováció, a tudományos kutatás és műszaki fej­lesztés, a vállalkozások versenyképességének, az exportlehetőségeknek a növelése döntő eleme a magyar gazdaság kiútkeresésének. E szempontot figyelembe véve együttműködési megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), illetve az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), hogy közös pénzalappal támogassák a fejlődést. Munkatársunktól A két, gazdaságfejlesztésben érintett szervezet képviselői megállapodtak abban, hogy összehangolják tevékenységü­ket a regionális programok megvalósításában, az okatási- kutatási háttér intézményrend­szer fejlesztésében, elősegítik a kis- és középvállalkozások technológiai megújulását, ki­szélesítik a nemzetközi együtt­működési lehetőségeket. A közös munka megvalósí­tásának anyagi bázisa úgy jön létre, hogy a megyei kamara által létrehozott műszaki fej­lesztési alapot megduplázza az OMFB. Az előzetes elképzelé­sek szerint, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 1997 első fél­évében indulna be a program, amelyre feltalálók, fejlesztők, újítók, oktatási intézmények, illetve vállalatok és vállalkozá­sok pályázhatnak. A fejleszté­si támogatásokat évente egy alkalommal osztaná ki a ka­mara egy minősítő szakbizott­ság döntése alapján. A díjkiosz­tás mellett várhatóan találmá­nyi, fejlesztési kiállítás, szak­mai konferencia lehetősége is megvalósul, s a beérkezett pá­lyamunkákat egy kiadványban megjelenteti a kamara. Az országos programban már tizennégy megyei, illetve a fő­városi kereskedelmi és iparka­mara vesz részt. Az idei évben az OMFB és az MKIK együtt­működésében tudományos fej­lesztésre mintegy 194 millió forintot fordított a két szerve­zet. A megyénkénti összegek­ben nagy eltérés mutatkozik, amelyet alapvetően az elkülö­níthető saját forrás szab meg. így lehetséges, hogy például a budapesti kamara 100, amíg a Békés megyei testület csupán kétmillió forinot tudott e célra fordítani. A szélsőségek meg­szüntetése végett várhatóan a jövő évtől 25 millió forint­ban fogja maximálni a megyén­ként kiosztható összeget a két együttműködő szervezet. Külkereskedelmi engedélyezés ‘96 Új Kelet-információ A külkereskedelmi enge­délyezés ez évi tapasztala­tairól, illetve a jövő évi várható szabályozás válto­zásairól tart ismeretter­jesztő előadást Bárdos Györgyné, az Ipari, Keres­kedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium szakértője december I6-án, hétfőn a kereskedelmi és iparka­mara nyíregyházi székhá­zában. Az előadó az engedélye­zési rendszer változásai mellett kitér a speciális külkereskedelmi ügyletek­re, az egyedi elbírálás alá eső termékexportra, a be­hozatali, monitoring rend­szerekre illetve mind a bel-, mind a külföldi piac­védelmi eljárások módosu­lására. Új szakmák Munkatársunktól Tizenkét új szakmában alakul mestervizsga-bizottság a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézműves Kamara közreműkö­désével. Ez idáig a legkere- setebb tíz kisiparosi munkakör­ben lehetett megszerezni a szak­mai minősítő oklevelet. A mes­tervizsga-bizottságok elnökje- löitjei ma, Békéscsabán tesznek esküt az országos testület előtt, majd a már hivatalba iktatott megyei elnökök várhatóan a jövő év elején felesketik az alel- nököket és létrehozzák az adott szakmai bírálóbizottságot. A békéscsabai országos es­kütételen részt vesz: Szaka István fogtechnikus, Gyarmati Imre ács-állványozó, Makó Pál épületbádogos, dr. Sipkei István esztergályos, Palicz József fényező-mázoló, Módy Elekné fodrász, Tolnai István háztartásigép-szerelő, Szloboda Ferenc szerkezetlakatos, Simon György kéményseprő, Bajzáth Istvánná kozmetikus, Csurka János nőiruha-készítő és Salcz- man Tamás autóvillamossági műszerész mestervizsga-bizott­sági elnökjelöltként. — Gyere, jobb, ha nem látunk semmit; megint egy kény­szernyugdíjazás Nyitva tartás Új Kelet-információ A megyei munkaügyi köz­pont szolgáltatása, Illetve nyitva tartása a hónap máso­dik felében módosul. Az át­meneti szolgáltatásváltozás oka a számítógéprendszeren kezelt közel 110 ezres adat- állomány személyi azonosító­jának átállítása lesz. A hiva­tal ez idáig a személyi számot használta kódként, amelyet január elsejétől megszüntetett az Alkotmánybíróság, s he­lyette ezentúl a Társadalom- biztosítási Azonosító Jel (TÁJ) fog szerepelni. Emiatt december 18-ától január 2- áig a központ tevékenysége gyakorlatilag a beérkező ké­relmek iktatására terjed ki. A karácsonyi és a szilvesz­teri ünnepek miatt a hivatal nyitva tartása módosul: December 23-án, hétfőn és december 24-én, kedden nem lesz nyitva a központ. A két kieső nap helyett december 21-én, szombaton, illetve de­cember 28-án, szombaton pénteki munkarend szerint tart korlátozott ügyfélszolgá­latot a munkaügyi központ. Pályázati szolgáltatás Új Kelet-információ Beindult a megyei Kéz­műves Kamara legújabb szolgáltatáscsomagja, amelynek célja, hogy a tagok esetleges pénzügyi, beruházásfejlesztési pá­lyázati igényeit felmér­jék, tájékoztatást adja­nak a megyei, országos és nemzetközi lehetőségek­ről. A nyíregyházi és az öt területi ügyfélszolgálaton a kamara munkatársai az általános vállalkozói munkával, a Primom, il­letve p megyei fejlesztési ügynökség szakemberei a, pályázatokkal kapcso­latban nyújtanak segít­séget az érdeklődőknek. A.kamara vezetőségének álláspontja szerint az tet­te szükségessé a szolgál-/ tatascsomag kibővítéséti­hogy a tapasztalatok sze­rint többek között az idei területfejlesztési alap- (TEFA) pályázati lehe­tőséggel indokolatlanul kevés vállalkozó élt. Az elnökség az 1997-es TEFA-pályázatok elő­készítése címén szeretné megismertetni minél szé­lesebb vállalkozói körrel a várható lehetőségeket és azok pályázati mód­szerét. A kamara tizenkét ide­iglenesen válsztott mun­kacsoportja december 26-áig megtartja ülését, amelyen a képviselők megvitatják az elmúlt időszakban elvégzett munkát, a jövő évi fela­dataikat, a költségvetés helyzetét, illetve,meg­tások Változó adóparadicsom Munkatársunktól A különlegesen alacsony adózású (tíz százalék alatti) társasvállalkozások, az úgyne­vezett off shore cégek adózási rendje, cégnyilvántartási illeté­kessége, illetve működési sza­bályozása megváltozik január elsejétől. (Off shore: Magya­rországon bejegyzett olyan külföldi tulajdonú cég, vegyes- vállalat, amely csak valamely harmadik országgal folytathat kereskedelmet, oda irányulhat szolgáltatása, A vállalati formát engedélyező országokat neve­zik adóparadicsomnak. Jellem­ző példa: Közép-Amerika álla-' mai, Luxemburg.) Pé ihb A téren a Te tozik, s ezentúl semmilyen más adókedvezményben nem részesülnek az off shore cégek. Az eddigiekben a társasági adóból a kedvezmények miatt e vállalkozások adókulcsa mindössze 2,7 százalékos volt. A törvény a korábbiaktól eltérően, szigorúbban szabá­lyozza a nyújtót szolgáltatást. A magyar állam januártól kizáró­lag olyan szolgáltatási tevékeny­séget ismer el off shore-ként, amely helye az áfatörvény sze­rint külföldnek minősül. Kultu­rális, okatási, tudományos és sporttevékenységeket például csak külföldön folytathatnak, jogdíjas1 tevékenységet és adó­ügyi tanácsadást pedig külföldi megbízónak végezhetnek. j -r : abályozásmó (Josulás, A mágyaJöNzági vállalkozás •áilalkózások társasági ' bejegyzést éz idáig a Pénzügy :saaz általáno s 18 szá­miniszteri uffi végfcté, jánuáitó : százaléka Héí yettegy­•áz APEH Észak-Birdápést liárgro százai ékhtváK * igazgat ósága látja él é feladatot

Next

/
Thumbnails
Contents