Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-10 / 288. szám

5 UJ KELET A részkifizetés áfája Munkatársunktól _______ A kereskedelemben vi­szonylag egyszerű és köny- nyen értelmezhető az általá­nos forgalmi adó teljesítésé­nek időpontja, és az is, mely elszámolási időszakban kell figyelembe venni a számla adótartamát. Kicsit bonyolul­tabb a dolog, amikor egy olyan szolgáltatásról állíta­nak ki számlát, amelynek tel­jesítése elhúzódik, és a szám­la esedékessége áthúzódik az egyik hónapról a másikra. Gyakran okoz fejtörést (a megrendelő és a szolgáltatást teljesítő részéről is) ezekben az esetekben: az áfát melyik havi elszámolásnál vegyék figyelembe? Az úgynevezett ,,-tól -ig”- os számláknál a szolgálatot teljesítő cégnél aránylag egy­szerű a szabály. Vagy a rész­fizetés időpontját kell figye­lembe venni, vagy a teljesí­tés időpontja az forgalmi adó fizetésének kelte. Ennek az az oka, hogy az áfatörvény az adókötelezettséget nem köti bizonylatokhoz. Adózni akkor is kell, ha a bizonyla­tokon más dátumok vagy et­től eltérő adatok vannak. A megrendelőnél vagy vevőnél már nem ilyen egy­értelmű a dolog. Gyakorlat­ban ugyan megteheti a ve­vő, hogy a számla teljesíté­sének időpontjában vonja le a számlán szereplő forgalmi adót, de mivel ez nem egyet­len napot jelöl meg, így ezen értelmezés szerint bárme­lyik nap lehet ez. Még bo­nyolultabb a helyzet, ha az egyik hónapról a másikra húzódik át a teljesítés, és közben nem volt részkifize­tés, mert ilyen is előfordul­hat. Erre nincs egyértelmű szabályozás az áfatör­vényben. Talán a legkézen­fekvőbb megoldás az lenne, ha egyszerűen átjavítanák ezt a számlát egy konkrét dátumra és ezzel vágnák át a gordiuszi csomót. Ez a ja­vítás nem azonos a már is­mertetett számlahelyesbí­téssel. Ezt a kijavítást a klasszikus módszerekkel le­het véghezvinni. Át kell húz­ni a dátumot, fölé írni a he­lyes időpontot, és mindkét fél ar összes példányon egyenként alá kell hogy írja. Ez tiszta dolog, és nem ke­letkezhet belőle értelmezé­Butler-szerkezet, Béker-váz N.C11CU a IldZ-dDödgllU^, nem bánják, hogy ezzel le kellett mondaniuk a többsé­gi tulajdonukról. Hisz mit ér a független tulajdon, ha a pénzügyi lehetőségek miatt nem tudnak kibontakozni, ha egy jó elképzelés, egy jó ötlet az anyagi háttér hiánya miatt a kezdeményezések zöme kútba esik? A kívülállóknak először talán meglepetésnek hat, hogy egy „menő” cég nem a Dunántúlon, hanem Keiet- Magyarországon fektet be. A Dunától nyugatra jobbak az infrastrukturális feltéte­lek, és közelebb is fekszik a Lajtához. Ám önmagában ez még nem minden. Itt, az ország keleti csücskében olyan tettrevágyó és dina­mikus csapatot találtak, ami hasonlít az ő mentalitásuk­hoz. A világcég képviselői­nek meggyőződése, Közép- és Kelet-Európa óriási lehe­tőségeket jelenthet a fém­szerkezetes épületek gyártá­sára, és a kereslet reménye­ik szerint ugrásszerűen nőni fog. Ebben bíznak, és ebben bízhatunk mindannyian. Ha az üzlet beindul, akkor újabb jól fizető munkahe­lyek teremtődnek, és a kelet­kezett haszon egy része is itt maradhat megyénkben. Fekete Tibor (Uj Kelet) A frigy létrejött, a szerződés megköttetett. Ezentúl semmi akadálya annak, hogy valami Nyíregyházáról is elindulhas­son világhódító útjára. Kerülő Sándor, a nyíregy­házi székhelyű Béker Kft. ügyvezető igazgatója nem kisebb célt tűzött ki cégé elé, mint flogy elsők akarnak len­ni. Hét évvel ezelőtt családi vállalkozásként indultak. A mai hazai viszonyokhoz ké­pest ritkaságnak számító módon tisztán magyar ma­gántőkéből jött létre a cég. Referenciamunkáik közül az egyik legismertebb a nyír­egyházi Városi Stadion lelá­tójának befedése volt. Mára elérték lehetőségeik határait, és még az év elején olyan tőkeerős nagybefekte­tő után kezdtek kutatni, amelyik jó kérőnek bizo­nyulhat. Eddig még szokvá­nyos is lehetne a történet, de a csoda ezután következett. Ugyanis találtak ilyen céget, és nem is akármelyiket. A Butler Builder hálózat egyi­ke a világ ötven legnagyobb és legerősebb vállalkozásá­nak. Mint azt Kerülő Sándor igazgató az aláírást követő beszédében is kihangsú­lyozta, szerencse és kitartás 1996. december 10., kedd Megújult a Takarékbank Hat hét alatt újították fel a Takarékbank Rt. nyíregyházi fiókját, miközben zavartala­nul fogadták az ügyfeleket. A megszépült épületben új, kényelmesebb bútorokat helyeztek el. A felújítás elsősorban az ügyfelek kényelmét szolgálja. Megoldották a bank biztonsági berendezéseinek javítását, modernizálását. A beruházás tizenkétmillió forintba került, melyet a pénzintézetnek kellett kigazdálkodni. (Kozma I.—Bozsó) Szúrós karácsonyi kérdések A piacokat járva manapság a családfők legfőbb problé­mája, hogy milyen fenyőt és mennyiért lehet megvásá­rolni. A választás előtt állók a bőség zavarával küzdhet- nek, mert legtágabb értelemben 250 fajta közül válogat­hatnak, ezekből hazánkban 20—30 fajta őshonos. Ennek ellenére a megyei piacokon négy fajta a legkedveltebb: a luc-, az erdei-, a fekete- és a duglászfenyő. Uj Kelet-információ A lucfenyő Eszak-Európa tűlevelű erdeiben őshonos, mintegy negyven faja él az északi hideg és mérsékelt öv­ben. Magyarországon a hegy­vidéki erdőtelepítésekkel ter­jedt el. A lucfenyő örökzöld, kúp alakúan növő fafajta, 10—20 milliméteres kihe­gyezett végű tűi sötétzöldek, fényes felületűek. A luc az az eredeti fenyő, amelyet mintegy 300 évvel ezelőtt elsőként díszítettek fel Németországban karácsony­faként, s ahonnan elterjedt e szép szokás az egész világon. A hosszútűs erdei- és a fe­ketefenyő a központi fűtéses, meleg, száraz levegőjű laká­sok közkedvelt fafajtája, mert a fenyőtűk mélyen beágya­zódnak a szárakba, s sokáig nem hullanak le. Az átlagos­tól ritkább ágtövei miatt mo­dern, nagy méretű díszítéssel rendkívül széppé varázsolha­tó a fa. A duglászfenyő (Douglas) eredetileg az amerikai konti­nensen őshonos, óriási méretű­re megnövő fa. Hazánkban a zöld-, a szürke- és a kékduglász -változatait telepítették a hegy­vidékekre. Tűlevelei 15—30 milliméter hosszúak, a változa­toknak megfelelően élénkzöld vagy szürkéskék színűek, s összedörzsölve narancsillatú- ak. Kedveli a meleg lakások le­vegőjét, lassan hullatja a tűle­velét. Az Egyesült Államokban az ezüstfenyő mellett a legke­resettebb fajta. Szombaton újra vásár! Munkatársunktól A hétfői Nyíregyházi Orszá­gos Állatvásár legfontosabb híre, hogy a legközelebbi állat­vásár — és ezentúl minden heti állatpiac — december 14-én, szombaton lesz a Vásártéren. A vásáron tovább tartott az elmúlt heti mérsékelt kereslet. Az átlagos felhozatal mellett a Vásártérre látogatók leginkább érdeklődtek, de csak elvétve vásároltak. A felhozatali árak nem sokat változtak az elmúlt héthez ké­pest. Egyedül a sertések darab­ára csökkent minimálisan, de még mindig 2400—3900 fo­rintot kérnek el értük a te­nyésztők, amíg a hízókat a 150—170 forintos kilogram­monkénti árért kínálták. A lovak piaci árát az életkor szabta meg, így a fiatal, 2—3 éves állatok 200 ezret is értek, amíg az idősebb példányok már 80 ezer forintért is elkel­tek. A szarvasmarha-kínálat­ban már jelentősebb volt az árak eltérése. A szopós borjú­kért 18—25, a növendék üsző­kért 30—40, a növendék biká­kért 40—50, s az előhasú üsző­kért 100—120 ezer forintot is elkértek a kereskedők. A legkisebb pénz, amit a malacért adni kell Fotó: Csonka Róbert Esélytelen negyvenesek Nyomonkövetéses vizs­gálatot tartott a munka­ügyi központ azon volt járadékra, segélyre szo­rulók körében, akik 1995-ben kikerültek az ellátásból. Az év köze­pén elvégzett felmérés adatai rávilágítottak a rendkívül rossz helyzet­re, olyannyira, hogy az összehasonlító elemzé­sek szerint még a Bor- sod-Abaúj-Zemplén me­gyei munkaerőpiaci átla­gok is jobbak a szabol­csinál... Munkatársunktól Tavaly összesen 16 086 személy került ki a rend­szeres munkanélküli el­látásból, de 9,5 ezer em­bernek a sorsa továbbra is ismert maradt. A fenn­maradó több mint 6,5 ezer ember sorsára kiter­jedő vizsgálat megállapí­totta, hogy elhelyezke­dési szempontból lénye­gesen rosszabb a megyei helyzet, mint az országos átlag, s például Borsod- Abaúj-Zemplén megyé­ben is jobbak a mutató­számok. A munkanélküli ellá­tásból kiesett emberek­nek mindössze 41 száza­léka talált valamilyen új munkahelyet, közel 29 százalékuk továbbra is munkanélküli maradt, míg több mint 30 száza­lékuk időlegesen vagy végképp kilépett a mun­kaerőpiacról. Az orszá­gos átlaghoz képest az új munkahelyet találók mint­egy 10 százalékkal ke­vesebben vannak a me­gyében, de még a BAZ megyei adatoktól is 1,6 százalékos az eltérés. A nem pályakezdőkről a lakóhelyük településtí­pusa alapján elvégzett vizsgálatok döbbenetes eredményt hoztak. Kide­rült, hogy a 40—44 éves korosztályban nemcsak a megyeszékhelyen, ha­nem a többi városban sem fordult elő egyetlen elhelyezkedett sem. A községekben csak az 50 életév felettiek esetében csappant minimálisra (14,4 százalékra) az el­helyezkedési lehetőség. A pályakezdő munka- nélküliek közül Nyíregy­házán átlagosan minden második, a kisebb telepü­léseken viszont csak min­den ötödik álláskereső tud elhelyezkedni. Mindezzel párhuzamo­san az ismert és a vizsgá­lattal feltárt helyzetű 16,1 ezer munkanélküli adatainak elemzéséből napvilágot látott, hogy 12 százalékos a nem re­gisztrált munkanélküli­ek, 46,3 százalékos a re­gisztrált állástalanok, 21,6 százalékos a foglal­koztatottak, 15,8 száza­lékos az inaktívakká vál­tak és 4,3 százalékos az aktív munkaerő politikai eszközökkel támogatot­tak száma.

Next

/
Thumbnails
Contents