Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-05 / 258. szám

UJ KELET Gazdaság 1996. november 5., kedd 5 Utolsó csapolás a diósgyőri nagykohóból Fekete zászió leng a diósgyőri nagykohón: így bú­csúznak a kohászok az egyik legősibb mesterségtől, a nyersvasgyártástól. A borsodi kohászatnak a kor­mány által az elmúlt évben elfogadott reorganizáci­ós programja alapján ugyanis hétfőn — az eredeti terveknek megfelelően — leállították az 1952-ben épült nagykohót, délelőtt utoljára csapoltak. A gaz­daságossági elképzelések szerint az acélmű igényeit a jövőben az elektroacélműből elégítik ki, amelyet főként a Magyarországon gyűjtött hulladékacéllal táplálnak. MTI _____________ Az újságírók és fotóripor­terek az utolsó csapolásra vá­rakoztak hétfőn reggel hét óra után a gyár bejáratánál, azonban a Diósgyőri Acél­művek (DAM) szóvivője kö­zölte velük: a nagykohó olyan elhasználódott álla­potban van, hogy a helyszín megközelítése idegenek szá­mára életveszélyes, a leállí- tási folyamat szintén különös veszélyekkel jár, ezért 200 méteres körzetben lezárták a környéket is. A fotósok eset­leg teleoptikával megörökít­hetik a kohó csúcsán lengő fekete zászlót. Utóbb Szalma István vezér- igazgató és Varga Sándor, termelési vezérigazgató-he­lyettes öt percre fogadta a sajtó képviselőt, akik meg­tudhatták, hogy a kohót a hétfői utolsó csapolás után lebontják, a még használha­tó kisebb berendezéseket, eszközöket megpróbálják ér­tékesíteni. A kohónál 225 ember dolgozott hétfőig, kö­zülük százötvenet elbocsáta­nak, a többieket nyugdíjaz­zák. Magyarországon 1770. jú­lius 28-ai keltezéssel indult meg a kohászkodás, Mária Terézia akkor írta alá a Diósgyőri Vasgyár alapító okiratát, Fazola Henrik ak­kor kezdte működtetni a há­mori vasművet. Az őskohó megalapítása után 226 évvel szűnik meg most a nyersvas- gyártás Diósgyőrben. A most leállított nagykohó 44 év alatt 14 millió 221 ezer ton­na nyersvasat termelt. A leg­jobb esztendőkben évente több mint 1 millió 30 ezer tonna készáru hagyta el a diósgyőri kohászatot, igaz akkor még csaknem 20 ezren dolgoztak a gyáróriásban. Az elmúlt évben, a reorganizá­ciós terv megszületésekor— amikor egy kisebb létszámú, de gazdaságosabb kohászat­ról döntöttek — még 5.500- an dolgoztak itt, most az év végére 2700-zal apad a lét­szám. A kohó pótlására 900 mil­lió forintért korszerűsített elektroacélművet november 11 -én adják át, ehhez kapcso­lódik egy 600 millió forin­tos acélhulladék-fogadó és — feldolgozó mű. A vezér- igazgató elmondta, hogy a fejlesztések révén 1997-re évenként félmillió tonna minőségi acél készül majd Diósgyőrben, s a termelésen nem lesz veszteség. Ágotái József, az üzemi tanács elnö­ke a nagykohó leállításáról úgy vélekedett, hogy a mos­tani kohóbezárás a diósgyőri kohászat teljes megszünteté­sének első fázisa. Aorarfordulat 1997-ben A több is kevés?! A szocialista párt szombati agrártanácskozásának mintegy válaszaként is értelmezhető az a Gyulán megrendezendő mai, a jövő évi agrárfordulat esé­lyeit latolgató fórum, amelyet a legnagyobb tagsá­got tömörítő mezőgazdasági képviseleti szervek és az agrárkamara szervezett. Munkatársunktól Az agrárszektor jövő évi tervezett támogatási kerete mintegy 90 milliárd forint lenne a legutóbbi előzetes kormányinformációk sze­rint. A számosított adatok szerint ez több, mint az ez évi volt, s az elhangzott ér­velések szerint maximum ennyi különíthető el a bü­dzséből, egy fillérrel sem több. A Magyar Agrárkama­ra, illetve különböző mező- gazdasági érdekképviseleti szervek, mint például a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetsége ezt kevesli, hovato­vább a véleményük szerint az összeg arra is kevés, hogy szinten tartsák az agrárszek­tor termelését. Az egyen­súly megőrzéséhez és a mi­nimális fejlesztésekhez több mint 100 milliárd fo­rintos állami támogatásra lenne szükség. A kérdés megvitatása mi­att ma Gyulán Lakos László földművelésügyi miniszter részvételével fórum kezdő­dik az Agrárfordulat esélye 1997-ben címmel. A hét ag- rárérdek-védelmi és -képvi­seleti szervezet, illetve a Magyar Agrárkamara rész­vételével megtartandó összejövetelen többek kö­zött felszólal Csikai Miklós, a kamara elnöke, az agrár­tárca vezetője, Horváth Gá­bor, a MOSZ főtitkára. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyét népes küldöttség — hatvan-hetven fős köztestü­leti, termelői, feldolgozói és kereskedői delegáció — képviseli. Az agrárágazat sem lehet feneketlen kút Fekete Tibor (Új Kelet) A szántók, legelők, erdők magánkézbe adásával olyanok is termőföldhöz jutottak, akik nem értettek (nem is érthettek) a földműveléshez. Kis aranyko­rona-értékű, gyenge termőterü­leteken, amit korábban a közös gazdaságok amúgy is kizsige­reltek, mindenáron termelni akartak. Pedig lehet, hogy csak erdőművelésre alkamas a talaj minősége. Horn Gyula minisz­terelnök legutóbbi — az agrár- gazdaságokkal foglalkozó — előadásában megemlítette, hogy az ilyen gazdaságok vagy magángazdák ne számítsanak hathatós pénzügyi támogatás­ra. Semmi értelme feneketlen kútba dobálni a forintokat, amikor az agrárágazat költség- vetési támogatása európai vi­szonylatban hazánkban a legalacsonyabbak közé tarto­zik. 1989-hez képest az ágazat támogatására fordított összeg hatvan százalékkal csökkent. Ennek részben politikai, rész­ben gazdasági okai voltak. Po­litikai annyiban, hogy a kon­zervatív kormányzás idején mindent fel akartak számolni, ami az „előző redszerből” ma­radt vissza. Gazdasági oka vi­szont, hogy a GDP (a nemzeti össztermék) rohamos csökke­nésével nem is jutott annyi tá­mogatásra, mint korábban. Az már egy másik kérdés, hogy azt a kfeveset ésszerűbben is szét lehetett volna osztani. Ezek­ből a pénzekből olyan terme­lési ágakat lehetett volna finan­szírozni, amelyek megmentés­re érdemesebbek. A kormánynak komoly ki­hívásokkal kell szembenéz­nie. Be kell fejeznie a kárpót­lást, hisz tovább már nem ha­logatható a földtulajdonok hovatartozásának rendezése. Fel kell vállalnia a stabilizá­ció hiányából fakadó és ér­dekellentéteket szülő konflik­tusokat is. Egyazon ágazaton belül ellenérdekelt a növény- termesztő és az állattenyész­tő. Például a kukoricaterme­lők a rekordtermést követően ostromolják a szaktárca veze­tőit a kiviteli engedélyek meg­szerzéséért. Ugyanakkor az állattenyésztők árzuhanást várnak a nagy terméstől, és félnek, ha nem marad felesleg a takarmánygabona-készlet­ből, akkor visszaáll az idei magas árszint. Itt nem lehet igazságot tenni, mindegy me­lyik ujjúnkat harapjuk. Ilyen­kor értékelődik fel az agrár­lobbi szerepe, és azon belül is, hogy melyik érdekcsoport ha­tása az erősebb. Nekünk, semleges szemlé­lőknek és fogyasztóknak in­kább az áll érdekünkben, hogy a tápárak ne szökjenek az égbe, hogy megfizethető áron marad­jon a tejtermék és a hús. Mi a magunk részéről „nekik szur­kolunk”. Számítógépen a termőföld F. T. (Új Kelet) ___________ Mi ndig is nehéz volt hite­lekhez jutni. Most, amikor a pénzintézetek egyre jobban megnézik, kinek adnak köl­csön, akkor háromszoros­négyszeres fedezetet kémek. Jelzálogként nem fogadnak el akármit, hisz egy lerobbant állagú szövetkezeti gazdasá­gi épület nem mobilizálható, nemfizetés esetén ebből nem lát pénzt a bank. Régi igénye a földet művelőknek, hogy maga a termőföld lehessen a jelzáloghitel fedezete. Dr. Lakos László földműve­lésügyi miniszter hétvégi be­szédében megcsillantotta a reményt, hogy mégis szolgál­hat biztosítékként a termő­föld. Ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket. A mi­niszter ezek között említette a földterület egységes számí­tógépes nyilvántartását. A je­lenlegi kartotékrendszer nem alkalmas gyors és korszerű adatszolgáltatásra és nyilván­tartásra. Előbb azonban min­denekelőtt be kell fejezni a kárpótlást és a földterületek nevesítését. A privatizáció fo­lyamatában pedig az élelmi­szer-gazdasághoz tartozó ter­melőüzemeket is magánosí- tani kell. Lényeges változás várható jövőre azzal, hogy a szövet­kezetek is vásárolhatnak ter­mőföldet. Megszűnhet az a kiszolgáltatott helyzetük, hogy a feketegazdaság fölbér­leti ajánlatai lényegesen ke­csegtetőbbek, mint amit az adózó szövetkezetek kínálni tudnak. Az ágazat stabilizá­ciója érdekében lényegesen nagyobb készletezéseket ter­veznek takarmánygabonából. Az állami garanciavállalással és az elegendő mennyiségű tartalékkal szemben már ne­hezebb a felvásárlóknak fel­hajtani az árakat. Nonszensz, hogy egy hagyományosan gabonatermelő országban a kukorica többe kerüljön, mint a világpiaci ár. A miniszter nem tagadta, sőt felvállalta, hogy a kormány­nak feltett szándéka a mező- gazdasági szövetkezetek tá­mogatása. Hosszú távon még mindig ezek a szövetkezetek lesznek a meghatározók a ma­gyar agrárágazatban. Legelső­ként a parlament elé viszik a szövetkezeti törvényt. Ennek jóváhagyása után lényegesen kevesebb akadály gördülhet a közös gazdaságok elé. Erősí­teni akarják ezen társulásokat klasszikus értékesítő és beszer­ző funkciójukban is. Segíteni kívánnak abban is, hogy a va­gyon az aktív tagok tulajdo­nába kerülhessen, vagy az osz­tatlan vagyont gyarapítsa. Integrált Termelésszervezési Rendszer Uj gazdaságkoordinálási elv Vitéz Péter (Új Kelet) Huszonhét újabb gesz­torvállalat és három bank csatlakozott a kormány Ag- rármodemizációs Program­jához. Az Integrált Terme­lésszervezési Rendszerek (ITR) gesztorgazdaságainak száma ezzel negyvennégy­re emelkedett, s együttesen több mint 280 ezer család­nak nyújtanak a korábbiak­nál kedvezőbb gazdasági, szakmai feltételeket a mező- gazdasági termeléshez. Az erről szóló jövő évi keretszerződéseket szep­tember végén, a Földműve­lésügyi Minisztériumban írták alá az érintettek. Az agrártárca véleménye szerint olyan szabályzók kialakítása várható a közeljövőben, ame­lyek kedvező feltételeket kí­nálnak a tőkeerős szövetke­zeteknek és magángazdasá­goknak az integrátori szerep vállalásához. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a termelésszervezé­si rendszerhez gesztorként legutóbb a Nyírerdő Rt. csat­lakozott, amely vállalat nagy tapasztalatra tett már szert a térségi faállomány-gazdálko­dás koordinálásában. Az Integrált Termelésszer­vezési Rendszerhez jelenleg 80-100 vállalat kész csatla­kozni. amellyel több ezer gaz­daság és több tízezer magán­termelő gazdasági koordiná­ciója megvalósítható. A tel­jes ITR-program finanszíro­zása 8-10 milliárd forintot igényel. Ebben benne fog­laltatik a mezőgazdasági fej­lesztési támogatások, az élel­miszeripari feldolgozó ka­pacitások növelése, az erdő- telepítési és gazdálkodásin­tegrációs feladatok beruhá­zás-hozzájárulása. A terve­zett hitelkonstrukció általá­ban 7-8 éves futamidejű, 20 százalékos önrészesedés mellett 40-50 százalékos vissza nem térítendő támo­gatást és 30-40 százalékos hitelajánlatot tartalmazna 50 százalékos kamattámo­gatás mellett. Tanácskozás Új Kelet információ __ Ha szongépjármű-bemu­tatóval egybekötött gaz­dajegyzői tanácskozást tart a megyei agrárkamara november 6-án, szerdán. Az összejövetelen a szak­emberek kiértékelik az el­múlt egy hónap legfonto­sabb mezőgazdasági prob­lémáit. Kereskedelmi kapcsolatok Lengyelországgal és Németországgal törté­nelmi hagyomány a két­oldalú kereskedelmi kapcsolatok ápolása. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye gazda­ságszervezési és koor- dinálási szervezetei egyre több kapcsoló­dási pontot találnak az országok és régiók kö­zött. Munkatársunktól Legközelebb a megyei kereskedelmi és iparkama­ra szervezésében hallhat­nak előadásokat november 13-án és 18-án az üzletem­berek valamint az érdeklő­dők a német és a lengyel kereskedelmi és beruházá­si lehetőségekről. A megyeszékhelyen tar­tandó német—magyar ke­reskedelmi fórumon az épí­tési vállalkozók befekteté­si helyzetéről, külföldi munkavállalásukról, a vál­lalkozói cégekre vonatko­zó német adózási szabá­lyokról, illetve a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok helyzetéről hallhatnak elő­adásokat az érdeklődők. A rendezvényen felszólal Kóji László az ÉVOSZ, Csatári Éva a Kölni Keres­kedelmi Kirendeltség és Kiss Jenő az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium kép­viseletében. Nyíregyházára látogat dr. Siklósi Gábor, hazánk varsói kereskedelmi taná­csosa, aki Magyarországra akkreditált lengyel kollé­gájával, dr. Edward Molen- dowskival közösen ismer­teti a gazdaságfejlesztési, kapcsolatépítési elképze­léseket Lengyelország és Kelet-Magyarország kö­zött. Szakkönyv Munkatársunktól Megjelent A csonthéjas gyümölcsök korszerű ter­mesztése és biotermesztése című szakkönyv a Meggy­szövetség támogatásával, a PRIMOM gondozásában. A könyvről és az ültetvény- telepítés állami támogatá­sáról bővebb tájékoztatót november 8-án, pénteken 9 órai kezdettel hallhatnak az érdeklődők a PRIMOM nyíregyházi inkubátorhá­zában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents