Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-05 / 258. szám
11 1996. november 5., kedd Interjú Két tannyelvű iskolák Ép lélekkel kimenekülni a katasztrófából Fontos tényező a református egyház MTI Nehéz helyzetbe kerülhet jövőre a két tanítási nyelvű oktatás Magyarországon. A Parlament elé kerülő költségvetési törvény tervezetében ugyanis a korábbi 25 ezerről 5 ezer forintra csökken a diákonkénti kiegészítő támogatás, melyet a két tanítási nyelvű oktatásból adódó többletkiadások fedezésére szán az oktatási kormányzat. Igaz, a tavalyi 62 ezerről 85 ezerre nő a fejkvóta, ám ez a növekedés nem fedezi a kiegészítő támogatás csökkenéséből adódó hiányt. Miből adódik a két tanítási nyelven való oktatás drágasága? Abból például, hogy a harminc, harmincötös létszámú osztályokat legalább kettéosztják az idegen nyelveken tanított tantárgyak óráin. Ezzel körülbelül hetente 45 százalékkal tartanak meg több tanórát mint az egy nyelven oktató iskolákban. Következésképpen több tanárra, tanteremre, taneszközre van szükségük. Ez mind pénzbe kerül! Amíg a fejkvóta harminc-harmincöt százalékára rúgott a fejenkénti kiegészítő támogatás, az ország mintegy ötven, két tanítási nyelvű általános és középiskolájában az osztályokat csoportokra oszthatták, azaz hatékony- nyá tehették a két tannyelvű képzést. Az ötezer forintos támogatás aligha lesz elég csoportbontásra. Sokak szerint a két tanítási nyelvű iskolák támogatásánál előbbre való a kis települések iskoláján vagy a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulókon segíteni a rendelkezésre álló pénzből. Csakhogy a két tannyelvű iskolákban se elitképzés folyik. Az itt tanuló fiatalok 30-40 százalékának a szülei kétkezi dolgozók. Felvételüknél csak a képesség, a tudás számít, nem a szülő foglalkozása. Ki se derül: kinek mit csinál az anyja, apja. Csak utóbb, amikor már eldőlt, hogy megfelelt-e a követelményeknek. Egyébként nem mindenki tartja drágának a két tanítási nyelvű iskolák működését. A szakközépiskolákból, a gimnáziumokból kimaradók, lemorzsolódók aránya 3-5 százalék között mozog. A kéttannyelvű iskolákban nem éri el az egy százalékot. Úgy látszik, évente mintegy száz gimnazista után hiába fizetett az állam fejkvótát, még az évet se fejezte be, kimaradt. Mi történik, ha a parlamenti vitában sem születik a kiegészítő támogatás növelését akaró egyezség? Az érintett iskolák elküldhet- nek pedagógusokat, megszüntethetik a csoportbontást. Magyarán csökkentik az oktatás színvonalát, az iskolák vonzerejét. Pedig ezek az iskolák nem kívánnak mást, mint annyi kiegészítő normatívát, amennyit például a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók nevelésében, oktatásában részesülők kapnak: 19 ezer 500 forintot Ez is kevesebb a tavalyi kiegészítő összegnél, ám a megnövelt fejkvótával együtt elég a talpon maradásra. Minden elképzelhető fórumon küzd az egyház történelmi szerepének visszaállításáért. Fáradhatatlanul érvel, agitál. Mátészalkára Záhonyból jött, és hogy időre érkezzen, ebédelni sem volt ideje. Nagy hatású beszédében mutatott rá azokra a veszélyekre, amelyek a huszadik században megkísértik az embert, s megpróbálják az emberiséget Istennel szembeállítani. A Reformáció Emléknapján emlékeztetett a három reformátor történelmi szerepére, arra a példaértékű magatartásra, amelynek követése segítséget jelenthet a modern kor emberének és társadalmainak a megpróbáltatások elviseléséhez. Berki Antal interjúja Dr. Hegedűs Lóránt, a Duna- melléki Református Egyházkerület püspöke, a magyarországi református egyház zsinatának lelkészi elnöke szívesen válaszolt kérdéseinkre. —Püspök úr! A rendszerváltás óta eltelt hat esztendő alatt mennyire tudott kikerülni az egyház, általában a kereszténység abból a periférikus helyzetből, amelybe a diktatúra évtizedei alatt kényszerült? — A diktatúra ateista beidegződései továbbra is benne vannak a társadalomban. Ráadásul a vasfüggöny lehulltával a Nyugat sem a kereszténységet árasztotta ránk, hanem a mindent szabad, és mindennek az ellenkezője is szabad libertiniz- mus érkezett hozzánk. Mostanra a Keleten beidegződött isten- telenség és a nyugati, a szabadosságon alapuló istentelen- ség együttesen hat Magyarországra és az egyházakra. Viktor Emánuel Franki ezt úgy fogalmazta meg: Amerika szép, csodálatos, páratlan lehetőségű ország, de igen nagy hiányossága, hogy az Atlanti-óceán partján ott van ugyan a Szabadság-szobor, ám a Csendes-óceánnál hiába keresi az ember a felelősség szobrát, ott csak egy börtönszigetet talál, pedig a szabadság felelősség nélkül szabadosságot jelent. Kettős teher van az egyházakon, de a tömegeknek van egyfajta ateizmus utáni tapasztalata, ami azt jelenti, az emberek tudják: a diktatúra és a kategorikus ateizmus semmiféle problémát megoldani nem tudott, és a felmerülő kérdésekre sem volt képes érdemi választ adni. Természetesen egy egyház sem gondolja, hogy például az iskolarendszerben vissza lehet állítani a háború előtti helyzetet, amikor az iskolák hetven százaléka egyházi kézben volt, erre manapság anyagi lehetőségeink sincsenek, de a református egyház irányításában lévő középiskolák fontos tényezői a magyar kulturális és szellemi életnek. Van 19 középiskolánk, van egyetemünk, méltóképpen tudjuk képviselni a kulturális életet egy klasszikus keresztyén, népi-nemzeti és emberi humán kultúra értékrendjének jegyében. —Ón beszédében többször is idézett versekből. Gyakran felhasználja prédikációiban a költészet nyújtotta lehetőségeket? — Természetesen. Az ige hirdetésében a szónak ihletett művészei mindig is segítenek a megfogalmazásban. Ráadásul azt látjuk, hogy a vallási és a szent szövegek messzebb vannak a mai embertől, mint a vallásos irodalmi alkotások szó- használata. A beavatott közösség előtt a bibliai vagy egyház- atyai-reformátori idézetek hatásosabbak, de egy világi grémium előtt nem használhatok lép- ten-nyomon bibliai idézeteket, mert esetleg túlságosan „paposnak” tartják a megfogalmazást. Ugyanakkor ha mindezt Tóth Árpád, József Attila vagy Dosztojevszkij szavaival mondom el, akkor úgy érzik a hallgatók, a prédikáció hozzájuk szól. — Érvényesek-e ma az egyházreformátorok nézetei, példájuk mennyire segíti az egyházat a huszadik század viszonyai között? — Mindenképpen érvényesek. Ha tanaikat a mai kor viszonyai között értékeljük, rá kell döbbenni: az ember csak akkor maradhat életben a XXI. században, ha Isten Istenségének, az ember emberségének, és a világ világiasságának elismerése magától értetődő folyamat lesz. Isten Istenségének elismerése kálvini, lutheri, cwinglii értelemben azért is fontos, mert századunk jobb- és baloldali diktatúrái rengeteg hamis hitet adtak az emberiségnek, és ezekbe az ember majdnem belepusztult. Éppen a huszadik század bizonyította be, ha az ember Isten nélkül mindenáron paradicsommá akarja változtatni a Földet, akkor sikerül megteremteni a legborzasztóbb poklot, sikerül az emberiséget a pusztulás szélére sodorni. A reformátorok tanítása sokat segíthet abban, hogy ebből a katasztrófahelyzetből ép lélekkel tudjunk kimenekülni. Bezártak. Hiába állítottam, hogy valószínűsíthető okok miatt kár elvenni egy ember szabadságát, de ők különböző paragrafusokra hivatkoztak. Magánzárka. Ez az örök csönd birodalma. Robban a világ. Csattan a retesz. Az őr- ség papucsban jár—még rendben vagyok. Kihallgatás, látogató? Semmiről semmit sem tudok. Ülök vagy állok, rendezgetem életem fonalát, próbálom kibogozni a gubancokat. Nehéz. Igyekeztem tisztességesen élni, csakhogy ez a fogalom sokféleképpen értelmezhető. Az én helyzetemben már nincs magyarázkodás. Nem is érdekel senkit. Magánügy. Nekünk nem vagy az. így passzolsz a képbe. Ártatlan vagyok? Mindenki csak nevet. Persze — a rács mögött már mindenki... Hogy nagyon szeretem a családomat? Hogy anyámat és apámat is, akik már régen békében fekszenek? Itt már nem lehet magyarázkodni. Aki nem látta a napot hónapok óta, és csak egy szájkosárral ellátott ablakon kérész1 tül bekönyörgő fény jelenti a tett, elszaladt... A „bűnös” leporolja a ruháját: elkapják. Egy ideje már ketten vagyunk: én meg az Isten. Nincs nagy szakálla, nem látom bölcs arcát, nem int igazságosztó karjával. Olyan, mint én vagyok. Nem vádol, nem dicsér. De hallgat és meghallgat. Majd beszél. asszonyom szomorkodó szemében elhajóznék... Nem messzire, csak ide, a szomszéd utcába, ahol apám és anyám élt. Ide? Nem mindegy, hogy hova? Kamcsatka sincs innen messzebb, mint Mo- nor. Hazamennék már, gulyáslevest ennék sok köménnyel, zellerrel, sok nokedlival, marhalábszárból... Ketten vagyunk Forgó S. József világosságot, amelynek még annyi ereje sincs, hogy rendes árnyékot vajúdjon, az lecsendesedik. Kisfiam első szavai nem nekem szólnak. Első lépéseit más korrigálja... Valaki talán elkapja, ha megbotlik. Az ember néha elveszti az egyensúlyt — látványosan vagy kevésbé látványosan, de akit elgáncsolnak, és beleesik egy virágoskertbe, tönkreteszi a viruló rózsákat, és az^ aki gáncsot veSokat hazudtam már, de inkább csak szelíd kegyességgel, hogy őszinteségem ne bántsa azokat, akik szeretnek. Ez itt megszűnt: megtestesült az őszinteség. Számat sem kell kinyitnom, hogy beszéljek, mert ő a fény, mely kopogtat az ablakon, a tavaszi rügy ereje, az őszi levél gyengesége, a viruló és alvó természet, az eső, a hó, a jég. Szeretném megfogni kisgyermekem ujjacskáját, Majd kiszabadulok. Szédülök az utca végtelen terében. Átölel a napfény. Rohanni, rohanni! Hová? El innen. Sokan ilyenkor elmennek a templomba, gyónnak: Hiszekegy... Miatyánk... Én nem megyek. Mert egy ideje már ketten vagyunk, az Isten meg én, és elveszünk a templom díszei között, eltűnünk az oltár mögött és a papi reverendák ráncaiban. * Nem akarom még egyszer hallani, hogy bűnös vagyok. Ott nem. Mert engem bezártak. ÚJ KELET Stílusok Palotai István (Új Kelet) Hír Svédországból: Ralf Hammarvik arvikai öntőmunkás összekülönbözött az anyósával. Haragját nem mutatta, így az idős hölgy nem is sejtette, hogy bosszút forral. Másnap beállított hozzá, majd kihasználván az alkalmat, amikor a néni kiszaladt valamit elintézni a ház körül, elővett egy liter tiszta szeszt, amit titokban magával hozott, és beleöntvén egy kerámia teáskannába, elhelyezte a konyhában lévő mikrosütőben. — Mama! El kell szaladnom a gyermekért az iskolába. Bekészítettem a mikroba egy kis tea vizet, tessék már bekapcsolni öt előtt, hogy mire hazajövünk, legyen friss tea... A detonáció teljesen szétvetette a házat, és még a levegő is égett az ionizálódott alkoholgó'zöktől! Hír Magyarországról: Lakatos Gáspár katyma- zi munkanélküli szóváltásba keveredvén anyósával, Orsós Gabriellával, agyonverte egy ceglédi kannával, amin éppen a kontrát gyakorolta. Hír Svédországból: Kiszivárgott feltételezések szerint Palme hajdani miniszterelnök 500 millióval „bélelt” kézfogással körítve javasolta annak idején. R. Gandi indiai miniszterelnöknek, hogy ha már páncéltörő rakétákat vásárol, vegye a svéd Bofors művek „70”-es típusú gyártmányait. A vizsgálatot vezető állami alkalmazottat, a stockholmi Békekutató Intézet dolgozóját a vizsgálat megkezdése után baleset érte: beesett a metró kerekei alá, ami azonnal halálra gázolta. Azt, hogy a nagy tömegben esetleg meglökte valaki, csak feltételezni lehetett, bizonyítani nem. A két ügy között bár elképzelhető okozati összefüggés, ezt nem sikerült soha érdemben bizonyítani. A sajtó őrjöng. Magyarországi hír: Vályi Péter miniszterelnök-helyettes Moszkvában a KGST soros ülésén szokatlanul és az addigi gyakorlattól merőben eltérően benyújtotta a számlát a tagállamoknak, beleértve a Szovjetuniót is. A dokumentum bizonysága szerint mindenki nekünk tartozik. Vályi hajthatatlan volt, tabularázát akart, majd kijelentette, hogy számít a tényleges elszámolásra is. Nem telik bele egy hét, diósgyőri látogatása alkalmával Vályi Péter „beleesett” az izzó acélba, és formálisan megsemmisült. Mindez testőrei jelenlétében és az előírt biztonsági ellenőrzések betartása mellett történt meg. A sajtó hallgat, mint a sír... Hír.Svédországból: A Palme-gyilkossággal összefüggésben lévő nyomozási eljárás során lemondott Annagreta Leion igazságügyminiszter, mert bebizonyosodott, hogy tudomása volt róla, miszerint a nyomozóhatóság ügyészi engedély nélkül hallgatja le a PKK (Kurd Munkáspárt) terrorszervezeteinek telefonjait, illetve ehhez műszaki berendezéseket csempészett be az országba. Leváltották és kétéves börtönre ítélték Holm- gran urat is, túllépte a számára engedélyezett anyagi kereteket. Hír Magyarországról: Lásd a híreket... Dr. Hegedűs Lóránt püspök Fotó: Harascsák Annamária
