Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

UJ KELET Gazdaság 1996. november 1., péntek 5 Élelmiszer-ipari jövő Nagy halak etvagya A legutóbbi országos élelmiszer-ipari konferen­cián kiderült, hogy a kon­zervipari szektor jelentő­sen kiszolgáltatott a piac­nak, s a multinacionális kereskedelmi cégek ha­zai nyomása alatt hama­rosan összeomolhat a kiskereskedelmi hálózat. Mindezt Kállai Mihály, az EKO Kft. ügyvezető igaz­gatója mondta a rendez­vény tapasztalatairól. Emellett örömmel emlí­tette, hogy a párizsi Nem­zetközi Élelmiszer-ipari Kiállításon kiderült: fo­lyamatosan nő a külföldi érdeklődés a magyar kon­zervipari termékek iránt. Munkatársunktól Az élelmiszer-ipari konfe­rencia legfontosabb kérdése az volt, hogy ki a kiszolgálta­tottabb: a kereskedő vagy a feldolgozó. Mindkét oldalról elhangzottak érvek és ellenvé­lemények, de az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. A résztvevők viszont abban egyetértettek, hogy a hazai pi­acon jelen lévő multinacioná­lis kereskedelmi cégek nyu­gat-magyarországi és fővárosi terjeszkedésük után most a keleti végeket vették célba. Ezzel párhuzamosan a Du­nántúlon a Fűszért vállalatok megerősödtek, amíg a megyé­ben szinte mindegyik átala­kult vagy megszűnt. A jövő így kiszámítható: két—három éven belül a pézügyileg erős külföldi tulajdonú kereske­delmi hálózatok uralhatják egész Magyarországot. A konzervipar a szektor legkiszolgáltatottabb szerep­lője a belföldi piacnak: a mar­ketingköltségeket senki sem vállalja át, miközben a fo­gyasztáscsökkenésnél mere­dekebben esik vissza a kon- zervek iránti kereslet. Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Élelmiszer-ipari Kiállításon évről évre nő a magyar kon- zervek iránti érdeklődés. A magas termékminőség, a szép küllem ugyanúgy szerepet ját­szik ebben, mint a volt szoci­alista országok esetében a ha­gyomány és a megszokás elve. Az Európai Unión belül a védővámok fokozatos leépí­tése miatt egyre bővülnek a piaci lehetőségek. A kulcsszó: Internet Már belépéskor az első, amin megakad az ember sze­me, az Internet-falu. Jól elkerített karám, melyben fo­lyamatosan váltják egymást a tanulni, ismerkedni vágyók, akik megszédültek a kor nagy csodájától, a lehetőségtől, hogy hipp-hopp, akár a világ másik fe­lén teremhetek a számítógép képernyőjén, s onnan szakaszthatnak maguknak virágot, azaz információt. Erdélyi Tamás (Új Kelet) A múlt évi meg az előző számítástechnikai kiállítás és vásáron azon ámultunk, mi újat hoztak a számítógépgyár­tó cégek, gyönyörködtünk a szupergyors képfeldolgozás­ban a gyorsnál gyorsabb mik­roprocesszorokkal (Pentium) szerelt számítógépeken. Aztán csodálkoztunk a nagy hírrel érkező szuperprogram, a Win- dows’95 térhódításán, s végül a CD-k ugyancsak hirtelen feltörő áradata ragadott magá­val a multimédia szó szerint káprázatos változatosságával. Az idén ezekhez képest szinte semmi látványos újdon­ság nem uralta a terepet. (Ez vonatkozik szűkebb szakterü­letemre, a nyomdai számító- gépes szövegszerkesztésre is.) Viszont minden tavalyi újdon­ság érett és számtalan üzleti változatban kínált választéká­val tündökölt. Kapható végül is már min­den, a parányi műanyag koron­gokon a magyar történelem­től az őslények világáig és a Révai nagylexikonig; a leg­frissebb jogszabálygyűjte­ménytől a cégnévsorokig, tel­jes gyártmányjegyzékkel. S ott vannak a használati és já­tékprogramok eladásában, ahonnan már szinte kiszorult a „hagyományos” mágnesle­mez (vírusveszélyével együtt!). S ami mégsem volna rajtuk, azt keressék az Interneten, melynek különféle kereső- rendszerei megszámlálhatat­lan címmel kínálkoznak, csak lépjünk be előfizetőik körébe. Itt van tehát, kopogtat az aj­tón a WWW — magyarul: vi­lágháló —, amelyen áradhat­nak a csodák, csak győzzük megfizetni. Az információ pénz. Itt, a vásáron viszont szinte ingyen van. S az ember megválogat­hatja, mire kíváncsi. Aztán fi­zet, ha vásárol. De az Inter­neten előre kell fizetni. Aztán válogathat, amit akar. Mosta­nában sok vita van arról, va­jon megéri-e a szinte korlátlan információtömeg, ami pénzt és energiát ráfordítunk. Bizonyá­ra, hiszen kulturális miniszte­rünk is óriási lehetőségként mutatta be az iskoláknak szánt Internet-programját. Ő csak tudja! De látni kell veszéyeit is! A „szörfözés a végtelen in­formációs óceánon” éppen a korlátlansága miatt jár óriási veszélyekkel. Mert a legbo­nyolultabb számítógépes ka­landjátékon is végig lehetett menni, és abba lehetett hagy­ni. Jutott idő olvasásra, versta­nulásra, zenehallgatásra. De mi lesz azzal, aki elin­dul a végtelen világba? Vajon hazatér-e valaha? Visszaszerezni az elvesztett pozíciót Integráció a burgonyatermesztésben Alig van olyan növényünk, amely felhasználhatóság és közkedveltség tekintetében versenyezhetne a burgo­nyával, ezért is termesztik a világ jelentős részén. Egyes vidékeken a kenyérnél is nagyobb mértékben fo­gyasztják. Kozma Ibolya (Új Kelet) Az ötvenes—hatvanas évek­ben az ország szántóterületének 3—4, ezzel szemben a kisvár- dai járásnak több mint tizenhat százalékán termesztettek bur­gonyát. Ilyen összefüggő, jel­legzetes termőterülete nem volt az országnak. Ezt a vetésterü­leti arányt kellene megcélozni ahhoz, hogy a szántóföldi ter­mesztés valóban jövedelmező legyen. Az idei ősz nem kedvezett a burgonyatermelőknek, az esős időjárás okozta minőségromlás mellett még értékesítési gon­dokkal is küszködtek. Olcsó lengyel burgonyát hoztak az országba, ezzel eladhatatlanná vált a magyar termék. A kisvár- dai járás szakemberei és terme­lői összefogtak a burgonyater­mesztés érdekében. A Felső- Szabolcsi Közhasznú Társaság a Debreceni Agrártudományi Egyetem kutatóközpontjának kisvárdai telepével együttmű­ködve integrált burgonyater­mesztési programba kezdett. A probléma a termesztés megin­dítása, hiszen ez költség- és esz­közigényes ágazat. A másik nagy gond a már említett piaci bizonytalanság, az időszaki hi­ány és a túltermelés. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében tavaly körülbelül 7000 hektár étkezési burgonyatermő terület volt, a vetőburgonya­szaporítófelület nagysága pedig 343 hektár. Ebben az évben — a piac bedugulása miatt — a termelők az eladatlan vető- és étkezési burgonyát elültették, így duplájára nőtt az étkezési krumpli vetésterülete. Az így megnövekedett vetőterület következtében súlyos értékesí­tési gondok keletkeztek, ez az egyébként is kedvezőtlen hely­zetben lévő szabolcsi termelőket anyagi csőddel fenyegeti. A kht. feladata, hogy a kisvár­dai központtal együtt integrálják a térség burgonyatermesztőit, részükre elérhető áron adjanak vetőburgonyát, lássák el őket szaktanácsokkal, és gondoskod­janak a biztos piacról. A kisvár­dai Teichmann kutatótelepen az induláshoz a biológiai alapok adottak. Jó szakemberekkel dol­goznak, a szükséges fejlesztése­ket a térségi önkormányzatokkal, gazdakörökkel, szövetkeze­tekkel és egyéb társaságokkal együttműködve kívánják megol­dani. Céljuk, hogy visszaállítsák a vetőburgonya termesztésének státusát, a kht. által felállított minőségbiztosítási rendszeren keresztül. A forgalmazás rend­szerét is szeretnék kialakítani, hogy a térség meghatározó mér­tékben vegyen részt hazánk és a külföldi országok vetőburgonya­ellátásában. Az étkezési burgo­nya termesztésében alkalmaz­kodni kívánnak a változó tulaj­donviszonyokhoz, és a jöve­delmezőséget helyezik előtérbe. Fejleszteni szeretnék a termelés, tárolás, csomagolás, feldolgozás infrastrukturális hátterét, kidol­gozni az öntözéses burgonyater­mesztés technológiáját, hiszen á' tartós piaci jelenléthez elenged­hetetlen a közraktár és a feldol­gozó-kapacitás kialakítása. A közhasznú társaság dr. Kruppa Józsefei, a kisvárdai telep igaz­gatóhelyettesét bízta meg a szer­vezési feladatokkal. Szeretnék, ha befolyásolni tudnák a ter­mesztés piacát, hogy többé ne forduljon elő az ideihez hasonló értékesítési probléma. Ennek ellenére jó a kukoricatermés Bozsó Katalin felvétele Üzleti partnereket várnak Genovai találkozó Az Európa Unió igyekszik elősegíteni a gazdasági és szociális különbségek csökkentését Európában. En­nek egyik fontos eleme a hátrányos helyzetben lévő vagy iparilag hanyatló térségek kis- és középvál­lalkozóinak támogatása különböző progamok segít­ségével. Munkatársunktól A PHARE magyarországi kis- és középvállalkozói prog­ramját lebonyolító Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány (MVA) szakmai utat szervez november 27—29-én az olaszországi Genovában megrendezendő nemzetközi üzletember-találkozóra. Az Europartneriat Italia üzleti ta­lálkozón olasz vállalkozók mutatkoznak be, és várják a velük együttműködni szándé­kozó európai, volt szovjet tagköztársaságbeli, ázsiai, la­tin-amerikai és USA-beli vál­lalkozókat. A fogadócégek te­vékenységi köre egy több nyelven megjelenő katalógus­ban is olvasható. A kapcsolat létrehozásához a jelentkező cégeknek meg kell jelölni, mi­lyen területen és mely cégek­kel kívánnak találkozni. A rendezvény tehát nem vásár vagy konferencia, hanem együttműködések kiépítését szolgáló, magas szinten szer­vezett üzleti találkozó, ahol a két nap során számos innova­tív, szakmai és üzleti kapcso­lat jöhet létre. Az olasz kiállító cégek a következő területeken vár­nak együttműködést: élelmi­szer-ipar, textilruházati és bőrtermék, bútor- és faipar, papír- és nyomdaipar, vegyi és műanyagipar, üveg- és kerámiaipar, építő- és épí­tőanyagipar, fémkohászat, gépipar, elektrotechnika és elektronika, kereskedelem és szolgáltatások. A magyar vállalkozások kiutazási, kinntartózkodási és részvéte­li költségeihez az MVA 50 százalékos támogatást ad. A jelentkezés feltételeiről in­formációt a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány irodáiban kérhetnek, vagy Nyíregyházán az Inkubátor- házban Váradi Zsuzsánál. (Váci Mihály u. 41. Tel.: 42/ 463-509). Határ menti együttműködés Pákái Péter Sándor K. I. (Uj Kelet) Az Európai Unió PHARE CBC programja az országok határ menti együttműködé­sét és fejlesztését támogatja. Ausztria és Magyarország között már létrejött az iroda, ami a programot működteti. Hazánkban egyelőre három megyét, Győr-Moson-Sop- ront, Vast és Zalát érinti. Ha­marosan Szlovákia, Auszt­ria és Magyarország között újabb határ menti fejlesztések lépnek életbe. Reményeink szerint, a keleti régióban Ro­mánia, Ukrajna és Magyar- ország együttműködésével újabb programra lesz lehető­ség. A soproni iroda képvi­selője, Pákái Péter Sándor nemrégiben tapasztalatszer­zésre megyénkbe látogatott. Elmondta, hogy egy évben 35 millió ECU-ből gazdál­kodnak, és a CBC-pénzből különböző beruházásokat valósítottak és valósítanak meg. Ezek között például elkerülőutak, a szentgott­hárdi ipari park és a soproni RO-RO kikötő szerepel. A kisebb pályázatokat — tíz­ezer ECU, azaz 2 millió fo­rint —hazánkban bírálják el, míg a nagyobb értékű pro­jekteket Brüsszelben értéke­lik. Fontos, hogy ezek a vissza nem térítendő támo­gatások sikeresek legyenek. A keleti régió is részesült már CBC-pénzből. Az or­szág legkeletibb városa, Csenger több millió forintot kapott az infrastruktúra fej­lesztésére. Pákái Péter Sán­dor szerint, az a különbség szűkebb régiónk és Győr- Moson-Sopron megye kö­zött, hogy nincs határ menti „húzóerő”, ami segítene a fejlődésben. Kifejtette, hogy az osztrák szolgáltatás, gaz­daság és infrastruktúra pél­da térségük számára. Sokat jelent az is, hogy szomszé­daik gyakran átjárnak vásá­rolni Sopronba. Több győr- moson-soproni szakember dolgozik Ausztriában. Fize­tését — ami nem kevés — itthon költi el, így a fogyasz­tásban nagy szerepet játszik. Véleménye szerint, régiónk­nak meg kell találni a kive­zető utat, a mezőgazdaság géretes lehet, de sajnos, egyelőre nem kifizetődő. Kállai Mihály Fotó: Bozsó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents