Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

Világkrónika Magyar Távirati Iroda Német vegyszer Magyarországon Németország visszaveszi azt a 380 tonna ipari vegyszert tartalmazó szállítmányt, amely hónapok óta a magyar-—hor- vát határ magyar oldalán vesztegel és a következő napokban tisztázódnak a visszaszállítás körülményei — közölte vasár­nap a bonni környezetvédelmi minisztérium szóvivője. Gertrud Sahler, az MTI érdeklődésére elmondta, hogy egy­értelmű a törvényi szabályozás, amely szerint az érintett tar­tományoknak vissza kell fogadniuk a területükről kiszállított vegyszereket. A NATO közeledik Moszkvához Moszkvai értesülések szerint becsületsértési pert indított Borisz Jelcin elnök ellen volt testőrfőnöke, Alekszandr Korzsakov. A hírt a TV-6 moszkvai kábeltévé, illetve az Eho Moszkvi rádióállomás közölte a hét végén. A „jól értesült'’, de konkrétan meg nem nevezett forrás szerint Korzsakov kö­veteli, hogy Jelcin nyilvánosan cáfolja meg az ellene támasz­tott vádakat. Jelcin elnök a volt testőrfőnöknek a fegyveres erők kötelékéből való eltávolítását kezdeményező múlt heti rendeletében hivatali titkok nyilvánosságra hozásával, illet­ve rágalmazással vádolta meg Korzsakovot. Amerikai rakéta egy iraki állásra Egy járőrtevékenységet folytató F—16-os amerikai va­dászgép a hét végén rakétát lőtt ki egy dél-iraki légvédelmi állásra, miután a pilóta állítólag észlelte, hogy a rakétaüteg radarsugarai követni kezdték a gépét. A csapásmérés szom­baton zajlott le, de az amerikai kormányzat csaknem húsz óra késéssel adott róla tájékoztatást. Bagdad egyenesen ta­gadta az incidens tényét, és választási fogással vádolta Was­hingtont. A rakéta kilövéséről elsőként a CNN hírtelevízió számolt be, majd később a Fehér Ház és a Pentagon is megerősítette az esetet. A támadás az első azóta, hogy az Egyesült Államok szeptember elején rakétacsapásokkal to­rolta meg Bagdad katonai fellépését az egyik északiraki kurd szervezet ellen. Jichak Rabinra emlékeztek Több mint százezer izraeli polgár gyűlt össze szombat este Tel-Avivban, hogy megemlékezzen néhai miniszterelnökéről, Jichak Rahinról, akinek életét egy évvel ezelőtt oltotta ki a gyilkos golyó. A város polgármestere és a különböző béke­szervezetek által összehívott nagygyűlés résztvevői azon a téren tisztelegtek Jichak Rabin emléke előtt, ahol egy szélsőséges zsidó elkövette ellene a halálos merényletet. A tér ma Jichak Rabin nevét viseli. Kábítószeres áldozatok Németországban az elmúlt években tapasztalt csök­kenés után az idén ismét több halálos áldozatot kö­vetel a kábítószer, és drámai mértékben emelkedik a fiatalok által a diszkókban fogyasztott „serkentőszer”, az ecstasy halálos áldozatainak száma. MTI A Bild am Sonntag című lap szombaton közzétett in­formációi szerint a Szövetsé­gi Bűnügyi Hivatal (BKA) az év első kilenc hónapjában 1182 olyan halálesetről szer­zett tudomást, amelyeket ká­bítószer fogyasztása okozott. Az előző év azonos idősza­kában 1051 személy hunytéi a kábítószer túladagolása, vagy ezzel kapcsolatos súlyos megbetegedés miatt. 1991 volt az eddigi legrosszabb év, amikor 2215 halálos áldoza­tot követelt a drog, és azóta fokozatosan csökkent az el­hunytak száma. A fiatalok által a diszkók­ban fogyasztott, ártalmatlan „hangulatjavítónak és tánc­serkentőszernek” beállított ecstasy tabletták fogyasztása nagy ütemben nő és e divatos drog is egyre több halálos ál­dozatot követel. Míg tavaly egész évben 18 fiatal, az idei évben csak szeptemberig 14 fiú és lány vesztette életét. A rendőrség fokozta ellenőrzé­seit, amelyek eredményeként az idén majdnem ötszázezer ecstasy tablettát foglaltak le, s ez több mint kétszer annyi mint az előző évben. A tab­letták több mint 90 százalé­kát Hollandiában gyártják és onnan hozzák be illegálisan. A szövetségi legfelső bíró­ság egy néhány héttel ezelőtti ítéletében rámutatott, hogy az ecstasy sokkal veszélyesebb kábítószer, mint a hasis. Bár számos tudományos vizsgálat még nem zárult le, az eddigi tapasztalatok alapján is meg­állapítható: a hangulatjavító­nak használt tabletta függő­séghez vezet és nagyon nagy a veszély, hogy a fiatalok en­nél keményebb kábítószerek­re, heroinra és kokainra is át­térnek. Emellett az ecstasy egészségromboló hatása már egyértelműen bizonyított, hi­szen az érrendszeri meg­betegedéstől a máj- és vese­betegségen át számos belső szervi betegséget okoz. A tab­letta hatására a fiatalok nem veszik észre a szervezet vész­jelzéseit. Romániai választások — nyilatkozatok A jövő század építése A román politikai vezetők zöme — függetlenül attól, hogy hatalmon vannak-e vagy sem — a változás mel­lett foglalt állást a vasárnapi szavazáson. MTI Ion Iliescu államfő kifejezte reményét, hogy a szavazás után javulni fog a gazdasági és a szociális helyzet. A választások utáni időszakra vonatkozólag együttműködést sürgetett a pártok között. Emil Constantinescu, az el­lenzéki Konvenció elnökjelölt­je kijelentette, hogy a válasz­tások nemcsak új elnök, parla­ment és kormány kijelöléséről döntenek, hanem hosszú időre Románia sorsáról is. Eljött az ideje a nagy változásoknak — mondta a politikus. Petre Roman, a Szociálde­mokrata Unió jelöltje — bár az előzetes felmérésekben a har­madik helyen állt — kijelentet­te: továbbra is esélyesnek tart­ja magát arra, hogy bejusson a második fordulóba. Az elkö­vetkező kormányt az egységes ellenzéknek kell adnia, mond­ta, mert csak ez biztosíthatja a normális ütemű fejlődést. A három vezető helyen álló jelölt Bukarestben, Frunda György, az RMDSZ államel­nökjelöltje Marosvásárhelyen voksolt, feleségével és két kis­lányával jelent meg a szavazó­körben. Frunda kifejezte remé­nyét, hogy vasárnap a jövő szá­zad építése kezdődik meg Ro­mániában, a demokratikus erők aratnak győzelmet. Hozzáfűz­te: reméli azt is, hogy elnökje­löltként folytatott kampányával egy kicsit hozzájárulhatott a románokat és magyarokat elvá­lasztó mesterséges fal ledönté­séhez is, és a kapcsolatok nor­malizálódása folytatódni fog. Ugyancsak Marosvásárhe­lyen, feleségével és először sza­vazó Eszter lányával együtt adta le voksát Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. Mint nyilat­kozatában hangsúlyozta, a vál­tozás reményében szavazott, abban a reményben, hogy az új parlament új gondolkodású, valóban demokratikus kor­mányt hoz majd. Arra a kérdés­re, hogy az RMDSZ kész len­ne-e részt venni egy ilyen kor­mányban, Markó kijelentette: a szövetség rendelkezik olyan ér­tékes emberekkel, akik egy de­mokratikus társadalom vezető posztjain szerepet játszhatnának. Gheorghe Funar, az RNEP elnökjelöltje, aki Kolozsváron szavazott, magabiztosan közöl­te, hogy meg fogja nyerni az elnökválasztást. Második for­dulóra, mondotta, aligha lesz szükség, hiszen vetélytársai még téeszelnöknek sem lenné­nek alkalmasak, s közülük „egyesek bűnözők, mások áru­lók”. „Számomra egyenesen sértés, hogy ilyen vetélytársa- im voltak” — idézte Funart a Rompres. Horn—Meciar találkozó Hétfőn a szlovákiai Pöstyénben megbeszélést tart egymás­sal Vladimír Afec/arszlovák és Horn Gyula magyar minisz­terelnök, valamint Franz Vranitzky osztrák kancellár. A kormányfők áttekintik a háromodlalú együttműködés ed­digi tapasztalatait és a továbblépés lehetőségeit. A pöstyéni találkozó eredményeit várhatóan közös nyilatkozatban összegzik majd. Elképzelhető, hogy a kormányfők között külön kétoldalú megbeszélések is lesznek, de Horn Gyula napi programjába egyelőre nem iktattak be ilyen pontot. MTI A magyar—osztrák—szlo­vák háromoldalú együttműkö­dés előmozdítása érdekében ta­valy júliusban a burgenlandi Rusztban tartották az első Horn -—Vranitzky—Meciar csúcsta­lálkozót. A másodikat az eredeti tervek szerint idén júniusban rendezték volna Besztercebá­nyán, de az — szlovák közlés szerint Meciar egészségügyi problémái miatt — elmaradt. A háromoldalú együttműkö­dés — az eddigi tapasztalatok budapesti értékelése szerint — eredeti és hasznos, vagyis foly­tatásra érdemes együttműködési forma. Éppúgy három (vagyis a gazdasági, a kül- és biztonság- politikai, valamint a belügyi­rendészeti) pilléren nyugszik, mint az Európai Unión belüli kooperáció. Ez a párhuzamos­ság önmagában is segítheti az összeurópai együttműködésre való felkészülést. A ruszti talál­kozón kialakított struktúra értel­mében a gazdasági együttmű­ködés kérdéseit az osztrákok, a kül- és biztonságpolitikai terü­letet a magyarok, a belügyi-ren­dészeti témakört pedig a szlo­Jelcin műtétje MTI A Borisz Jelcin orosz el­nökön végreha jtandó szív­műtét 6-8 óráig tart majd, s a beavatkozást több kon­zílium is megelőzi a vasár­nap Moszkvába érkező amerikai szaktekintély, Michael DeBakey részvéte­lével. Jelcint orosz orvosok műtik Renal Akcsurin szív­sebész vezetésével. A műtő­ben nem lesznek jelen a kül­földi orvosok, viszont tévé­kamerák útján nyomon kö­vetik a beavatkozást. vákok „gondozzák”, ami alatt elsősorban szakértői egyezteté­sek szervezését kell érteni. Magyar illetékesek úgy ítélik meg, hogy a kooperáció három­oldalú jellege kedvező hatással lehet a közép-európai viszo­nyokra: több kompromisszumos teret nyit, mint a csupán kétol­dalú véleménycsere, s ezáltal segíthet oldani azokat a feszült­ségeket, áthidalni azokat a gon­dokat, amelyek a nehezebbén ki­bontakozó kétoldalú viszonyok­ban keletkeznek. Budapest ennek a háromoldalú kapcsolatrendszernek a megszi­lárdítására, elmélyítésére és minél konkrétabb tartalommal való ki­töltésére törekszik. Az együttmű­ködés belügyi-rendészeti pillére már most is meglehetősen erős: a szakértők komoly munkát végez­tek a szervezett bűnözés elleni kö­zös küzdelem, a határforgalom ellenőrzésének összehangolása terén. Magyar részről ezért is sze­remének minél világosabban lát­ni abban a kérdésben, hogy mi­lyen osztrák határrendészeti gya­korlatra lehet majd számítani ak­kor, ha Ausztria keleti határa men­tén is életbe lépnek az EU-orszá- gok területének fokozott és egy­séges védelmét szolgáló, úgyne­vezett „schengeni” előírások. Az osztrák—magyar—szlo­vák együttműködés gazdasági pillére egyelőre kevéssé masszív. Ennek az is oka, hogy az osztrá­kok, akik csak nemrég estek át a választások izgalmain, némi ké­séssel láttak hozzá a rájuk osztott koordinátori szerep ellátásához. Itt az ideje konkretizálni a regio­nális programokat, a területfej­lesztési elképzeléseket, az ener­getikai és közlekedési infrastruk­túra fejlesztésének terveit, a kö­zös vállalkozások és ipari parkok létrehozásának gondolatát, a fo­lyami kikötők együttműködését célzó ötleteket. Vitás pontok is adódhatnak azonban: az osztrák környezetvédők megütközéssel fogadták a minap azokat a híre­ket, amelyek arról szólnak, hogy Szlovákia — a korábbi hivatalos állításokkal szemben — nem kettő, hanem négy blokkot tervez az épülő mohi (Mochovce) atom­erőműben. Követelték Vranitzky- tól, vesse fel a kérdést Pöstyénben. Ami a kül- és biztonságpoliti­kai együttműködés pillérét illeti, itt szóba kerülhetnek olyan kér­dések, mint például a nemzetkö­zi békefenntartó tevékenységben való részvétel esetleges össze­hangolása, valamint az, hogy —- az EU-integráció előmozdításá­nak jegyében — a már EU-tag Ausztria át is adhatja a többiek­nek a maga csatlakozási tapasz­talatait. Brüsszel mindenesetre melegen támogatja ennek a há­romoldalú külpolitikai együtt­működésnek a szorosabbra fűzé­sét — állapítják meg szakértők. Ennek az lehet a magyaráza­ta, hogy az Európai Unió a bővítés különböző fázisaiban érintett országok mindegyikével — vagyis az első körből kimara­dókkal is — érzékeltetni szeret­né azt: a bővítés nem egyszeri aktus, hanem folyamat. Ha tehát valamelyik pályázó ország a töb­bieknél valamivel később válna teljes jogú tagjává az euroatlanti integrációnak, akkor az átmene­ti időszakban sem szigetelődne el, hanem például ezen a trilate­ral is fórumon keresztül is kap­csolódna a Nyugathoz. Közis­mert, hogy az utóbbi időben Szlovákiáról egyre gyakrabban hallani: romlottak az esélyei az első körben való bekerülésre. Mindenesetre általánosan elfoga­dott nézet, hogy az integrációs felkészülésben való együttműkö­dés nem mentheti fel az Európai Unióba pályázó egyes országo­kat saját teendőik alól. Azzal kapcsolatban, hogy vár- ható-e Pöstyénben Horn—Me­ciar kétoldalú tanácskozás, a vá­lasz kulcsa mindenképpen a ma­gyar—szlovák alapszerződés tel­jesítése körül keresendő. Az alapszerződésben kialakított ke­reteket tartalommal kellene meg­tölteni, de az eddigi eredmények­kel senki nem lehet elégedett. Annak semmi értelme, hogy a felek kétoldalú csúcstalálkozóval helyettesítsék az el nem végzett munkát — vélekednek mérték­adó budapesti körökben. ÚJ KELET \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Bár a keresztény világ ven­né olyan komolyan hitvallá­sa egyik legfőbb alapelvét— a szeretetet —, mint a nagy- szakállú próféta, Mohamed hívei vallásuk terjesztésének „kötelességét”! A középkor­ban a törökök, mostanság a perzsák és az arabok tartják magasra az „igazhitűek” zöld zászlaját, és ennek ér­dekében semmit sem tarta­nak elég drágának. Legyen az pénz, vagy véráldozat... A muzulmán hittérítés esz­közei — úgy tűnik — Ame­rikában, főleg a feketék kö­zött működőképesek, azon­ban a kereszténység bölcső­je; Európa ellenáll, mint min­dig. És ahogy régen a törö­kök, most a perzsák és az ara­bok fütyülnek erre az ellen­állásra, csak éppen más mód­szereket alkalmaznak nagy álmuk megvalósítása—tör­ténetesen Európa elmuzul- mánosítása—érdekében. És mivel ennek legfőbb akadá­lyát a legfejlettebb nyugati államokban látják, hát azokat tartják legádázabb ellensége­iknek... Természetesen komoly hi­bát követnénk el, ha általá­nosítanánk, és csak „arab” államokról és „perzsákról” beszélnénk, hiszen akikről szó van, azok leginkább a mohamedánizmus siíta fana­tikusai, akik első lépcsőben az arab világ meghódítását tűzték ki céljukul... Iránt már sikeresen meghódították, és most igyekszenek kiépíteni hadállásaikat. Néhol sikerrel, mint például Törökország­ban, Libanonban, néhol vi­szont kőkemény ellenállásba ütközve: Egyiptomban, Ma­rokkóban, Tuniszban, Irak­ban és Szaud-Arábiában. Ahol nem enged nekik a ha­talom, ott szent háborút hir­detve azonnal tömeges mé­szárlásba kezdenek, felhasz­nálva a terrorizmus minden eszközét... Nem véletlen tehát, hogy Európa és Amerika a lehető összes eszközzel védi „val­lási szuverenitását”, hiszen egy esetleges siíta mohame­dán hadállás — egy előretolt „vallási helyőrség” — min­den bizonnyal Európában is elszabadítaná a poklot, a ter­rorista vérengzést... Érhető és helyes tehát William Perry USA-védelmi miniszter dön­tése, amikor „beleszól” Bosz­nia belügyeibe, és a Ploce ki­kötőjében várakozó amerikai fegyverek átadását a bos- nyák—horvát föderáció ré­szére ahhoz a feltételhez köti, hogy Izedhegovic elnök tá­volítsa el a hatalomból és a kormányból Hasan Cengic helyettes védelmi minisztert, aki szoros kapcsolatokat tart fent a teheráni siíta kor­mánnyal ! Aki pedig — bármilyen elvekre is hivatkozva — rosszallja, és belügyekbe való beavatkozásnak tartva megkérdőjelezi ezt a dön­tést, az mind gyanús. Egyéb sem hiányzik még a délszláv térségnek és Közép-Európának. mint a zöld zászló megjelenése, mint egy siíta mohamedán állam létrejötte...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents