Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

Nyíregyháza 1996. november 4., hétfő UJ KELET Laca és Juli Kárpátok Tisza Eurorégió Nemzetközi Konferencia Tapolcai Zoltán jegyzete Mielőtt megismerhetném a kis dolgok nagy örömeit, egy felirat köszön rám, az mellé­kes, hogy milyen helyiség fa­lán, velem szemben: ,Jéézz jobbra!” Hallgatva a parancs­ra, jobbra nézek. Újabb utasí­tás: ,JVézz balra!” Úgy teszek. S jön a hideg zuhany: „Most pisilsz, vagy forgolódsz?” Szóval a falfirkákra jobb odafigyelni Ott rejtőzik benne mindennapi hangulatunk. Kis dolgok után, nagy dolgok előtt. Egy idejétmúltra (?) az egyik laktanya falán leltem: ,Jlokros, a te anyád nem éhe­zik?” Hát igen, ez már nem a régi világ, amikor hatalmas ecsetekkel, meszesvödörből az éjszaka leple alatt világmegvál­tó jelszavak születtek a tűzfa­lakon. Akkor a hatalomnak szánt figyelmeztetésekben ha­tárokat és eszméket felborító és szétmorzsoló szavak dübörög­tek. Ha rendőrkézre került az elkeseredettségét mészhe már­tó tettes, talán sohasem került elő a börtönök mélyéről. S reg­gelre már újrafestették az egész falat. A nyolcvanas években emlékszem az egye­tem felé villamoson döcögve Debrecenben értetlenkedve ol­vastam: „Vörös bárók, fekete múlt.”Hiába kenték le, hóna­pokig látszottak még a szavak. Amelyeket nem értettem, nem értettem miértfestették oda, és miért festették le? Ma már egyértelműbbek a mondatok: ,yiz ország a vi­lágbanké, a szégyen a mi­énk!” Ezért nem jár börtön. Mármint a festésért. A meszes vödröket és pemz- liket felváltották spray-s fla­konok a tűzfalakat a frissen vakolt házak De maradt az el­keseredettség. Tudom, hogy bosszúság a tulajdonosok szá­mára a kéretlen díszítés, tu­dom, hogy a divat is ott lapul a magukat anarchistáknak nevező jelszófestők tettében. Mégis nagyon gyakran úgy érzem, hogy írhatok hosszú és az igazságot kutató sorokat napról napra, de egyetlen fal­ra fújt mondatban több van, mint ezer leütött betűben. ,£z a kisemberek országa, de a nagyok élnek benne.” Hányán érezték már, hogy ir­tózatosan kicsi pontok va­gyunk, gyűrhetjük egymás után a napokat, de csak va­gyunk „kösz, megvagyunk”, és mások élnek. Élnek belő­lünk. Miért kellett a kis sza­bolcsifaluban emeletes házá­nak műkövezetlen erkélyének peremére a „boldog” tulajdo­nosnak odamázolni: „nem loptam, megdolgoztam érte!” Miért? Mert hihetetlen? S a jövő? Két öregembert hallgattam ki óvatlanul a la­kótelepnek nevezett betonkap- tárak szürke falai között. Az egyik felháborodottan pana­szolta a másiknak a félszáza­lékos nyugdíjemelést „Vettem belőle egy szelet parizert, és el­küldtem a Horn Gyulának. Remélem megfullad tőle!” Szeretnék egy olyan kort megélni, amikor semmi más nem díszeleg majd a falakon, csak sok-sok girbegurba szív, mondjuk olyan felirattal, hogy „Laca+Juli”. A jövő Európájának a kis- és a középvállalkozói réteg polgársága teremti meg a gazdasági-társadalmi és erkölcsi alapját. Ennek a kontinensnyi országnak hazánk is részévé válik hamarosan, s a csatlako­zási felkészülést idejeko­rán kell elkezdeni. Mindezt dr. Erhard von der Bank, a Konrad Adenauer Alapít­vány magyarországi veze­tője mondta megnyitójá­ban, a Nyíregyháza-Sós­tón megrendezett kétna­pos Kárpátok Tisza Euro­régió Nemzetközi Konfe­rencián. Munkatársunktól A szakember mindehhez hozzátette, hogy a német poli­tikai alapítványnak az a célja, hogy megismertesse a keresz­tényliberális polgári elveket, hogy azokban az államokban nyújtson segítséget, amelyek csatlakozni szeretnének az Eu­rópai Unióhoz. Pál Tibor, az Európa Akadé­mia képviselője szintén mint szervező működött közre, hogy Pénteken délelőtt kétna­pos látogatásra érkezett Nyíregyházára a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetbe az amerikai Gyermekvédő Liga Nem­zetközi Irodájának igazga­tója, Eileen Mayers Pász­tor és a holland OKS Stichting nevelőszülő-kép­ző és dokumentációs szer­vezet igazgatója, Rob van Pageé. A gyermekvédelem szakemberei egy olyan program bemutatására utaztak Magyarországra, mely sokkal szervezetteb­bé, felkészültebbé teheti a nevelőszülőséget vállaló házaspárokat a gyermekek befogadása előtt. Sikli Tímea (Új Kelet) A vendégeket Budapestről Hercog Mária, az OOEG YIFO — gyermekvédő központ- képviselője kísérte el. Mint azt bevezetőjében a képviselő­nő elmondta, az úgynevezett PRIDE (jelentése: büszkeség, méltóság, megértés) program egyik helyszínéül azért éppen megyénk Gyermek-és Ifjúság­védő Intézetét választották, mert itt a legkorszerűbben meg­oldott a gyermekvédelem fela­datainak ellátása. Eileen Mayers Pásztor, mi­után magyarul köszöntötte a sajtó képviselőit, elmondta; a néhány óra alatt, amit itt töl­tött Nyíregyházán, megvilágo­sodott előtte, hogy az itteni GYIVI-ben olyan lelki közös­ségben élnek a gyermekek, mely biztonságot ad nekik. Mint elmondta, a PRIDE prog­ram az Egyesült Államokban húsz évvel ezelőtt született. Az tette szükségessé megszerve­zését, hogy egyre több gyer­mek volt kitéve különféle bán­talmazásoknak, zaklatások­nak. Sokan nem értették meg, a szépszámú érdeklődő megis­merkedhessen a vállalkozói fej­lődéssel, a csatlakozás utáni lehetőségekkel, kül- és belföl­di tapasztalatokkal. Mint el- monda, az Európa Akadémia szorosan együtt dolgozik a Külügyminisztériummal, kö­zös startégiákat, projekteket dolgoznak ki. A megyeszékhelyen pénte­ken és szombaton megrende­zett konferencia egy három éve futó program része, amelyet az ország sok településén — Sza- bolcs-Szatmár-Beregben legu­tóbb Tiszabecsen — megtartot­tak már. A cél a felvilágosítás, hogy nem elég, ha etetik és ru­házzák a családjukba befoga­dott kiskorúakat. A gyermek- védelmi szakemberek úgy gondolták, nem lenne tisztes­séges, ha a gyerekek olyan csa­ládba kerülnének, ahol nem tudják megfelelően nevelni őket. Ezért a PRIDE fölvállal­ta a nevelőszülők felkészítését. Mivel azonban 1985 ben még mindig nem állt be túl kedve ző változás a család nélkül maradt gyermekek életében, ezért új programot dolgoztak ki, majd ezt 1992—93-ban újra módosították. Ezzel a kép­zési formával ismerkedhetnek meg most hazánk gyermekvé­delemmel foglalkozó szakem­berei, a nevelőszülők és a ne­velőszülő-jelöltek. A program keretében a ne­velőszülők öt alapképességet sajátíthatnak el. Megtudják, hogyan kell helyesen gondoz­ni, védelmezni a befogadott gyerekeket, s hogy fejlődésük­höz milyen testi és lelki igé­nyeket kell kielégíteni. Min­denképpen figyelembe kell venni azokat a problémákat, melyek a gyermekeket foglal koztatják. Leggyakrabban a vér szerinti szüleikkel kapcso latos érzelmeiket nehéz kezel­ni. Bár nem mindegyikük be­szél róla, ott motoszkál ben­hogy a vállalkozók reális képet kapjanak arról, ami rájuk vár, illetve arról, hogy mit kell ten­niük az elkövetkező néhány évben a csatlakozásig. A rendezvényen Bisztrói György, az Európai Kis- és Középvállalkozói Unió képvi­selője az EU-ajánlásokat tartal­mazó Fehér Könyvről, dr. Hoványi Gábor egyetemi tanár a változásról tartott előadáso­kat. Müller Enikő a romániai eurorégiós tapasztalatokat, Dupka György az ukrán határ menti együttműködésben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket is­mertette az érdeklődőkkel. nük, miért nem a saját család­jukkal élnek? Van közöttük, aki szeretettel, de gyakran akad, aki daccal és haraggal gondol azokra, akik cserben­hagyták. Éppen ezért nagyon fontos, hogy egy olyan életre szóló, biztonságos kapcsolat alakuljon ki a nevelőszülő és a gyerek között, mely őt fel­nőttkorában is végigkíséri. Az utolsó elsajátítandó gondolat pedig az, hogy mindezekkel a feladatokkal nem egyedül kell megküzdenie a nevelőszülő­nek. Hagyja, hogy osztozzon benne mindenki, aki környe­zetében él, és valamilyen mó­don kapcsolatba kerül a gyer­mekkel. Rob van Pageé szerint Hol­landiában húszezer gyermek él családján kívüli elhelyezésben Az összlakosságot nézve ez a szám elég alacsony, de a szak - emberek szerint még mindig sokkal több gyermeknek lenne otthonra szükségé. Tíz évvel ezelőtt megváltoztak a holland törvények, s ma már minden­hol a gyermek érdekeit tartják a legfontosabbnak. A hollan­dok a PRIDE programját 1983- ban vették át az amerikaiaktól, s annak elősegítésére használ­ják fel, hogy a lehető legtöbb esetben a gyerekeknek nevelő­szülőket találjanak. Vállalkozó fogorvosok Úri Mariann (Új Kelet) Az 1996-os kormányren­delet értelmében 18 éves ko­rig ingyenes a fogorvosi ellá­tás, de fogpótlás esetén a fog- technikai díjakra nincs támo­gatás. Ugyanakkor a fogsza­bályozás csak akkor ingyenes, ha már 16 éves kor előtt meg­kezdték, és a kezelés közben nincs 6 hónapos megszakítás. Az ezzel kapcsolatos fogtech­nikai díjak 50 százalékát térí­ti a tb. Az esztétikai célú fog­szabályozásért fizetni kell. Az aktív korú lakosságnál térítésmentes a sürgősségi el­látás (foghúzás l, a gyulladásos, baleseti kórképek kezelése, a szövődmények gyógyítása, a fogkő eltávolítása és az ínybe­tegségek kezelése. Amalgámos fogtömés esetén 500 forintot, esztétikus tömésnél 800 forin­tot, foggyokértomésnél gyö­kércsatornánként 1200 forin­tot kell fizetni. A fogtechnikai díjakat és a fogpótlások orvo­si díjait is a betegnek kell fizet­ni, a tb nem támogat ja. A nyugdíjasoknak, rok­kant nyugdíjasoknak és a sor­katonáknak is ingyenes a már előbb felsorolt ellátás, vala­mint nem kell fizetni a front­fogak gyökérkezeléséért és gyökértöméséért, a fedőtö- mésért, a plasztikus tömésért és a röntgenfelvételért. Fog­pótlásnál teljes, vagy részle­ges foghiány esetén ingyenes az orvosi munka, és a kivehe­tő fogsor fogtechnikai díját felerészben támogatja a tb négyévenként A közgyógy­ellátásban részesülők százszá­zalékos támogatást kapnak. A terhes kismamák eseté­ben a sürgősségi ellátáson kí­vül igyenes a frontfogak gyö­kérkezelése. gyökértömése, fedőtömése és plasztikus anyagú tömése. Mindez hozzátartozik a területi ellátási kötelezettsé­gei vállaló fogorvosok fela­datához. S hogy miért aktu­ális ismételten erről beszélni? A ny íregyházi önkormány­zat a napokban tárgyalja a megyeszékhely fogászati el­látásának átalakítását. Ed­dig ugyanis az önkormány­zati törvény értelmében a fogorvosi alapellátás felté­teleinek megteremtése az ön- kormányzat feladata volt, s ehhez az egészségbiztosítási pénztár praxisonként fix összeget ad. A csak felnőtte­ket, valamint a felnőtteket és gy ermekeket ellátó praxisok­hoz 169 ezer forintot, a gyer­mek- és ifjúsági praxisokhoz 182 e/er forintot utal havon­ta. F.bhől a pénzből kellene megoldaniuk a területi köte- lezettséget vállaló fogorvo­soknak a hozza juk tartozó la­kosok ingyenes ellátását Ez az összeg azonban nem ele­gendő a működési kiadások­hoz, ezt a praxisoknak és az intézményeknek a magánte­vékenységből származó be­vételekkel kell kiegészíteni. A rendelet lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak arra, hogy a fogorvosi praxisokat az önkormányzat, vagy az általa létrehozott intézmény működtesse. Emellett lehető­séget ad arra is, hogy magán­fogorvossal, vagy fogorvosi szolgáltatást nyújtó egészség- ügyi vállalkozással kössön szerződést a feladatok ellátá­sára az önkormányzat Ezt kihasználva a nyíregyházi alapellátási igazgatóság elő­terjesztést nyújtott be a köz­gyűléshez a rendszer átalakí • tására. melyet a következő önkormányzati ülésen tár­gyaljak a varosatyák. Romániai választások Nyíregyházán Jöttek, jövögettek Palotai István (Új Kelet) Amint az ismeretes, a vasár­napi romániai parlamenti és el­nökválasztás lebonyolítása érde­kében hazánkban—így többek között Nyíregyházán is—nyit­va volt egy választóhelyiség. Délelőtt tizenegy órakor a helyszínen jártunk. — Sajnos semmilyen felvi­lágosítást nem adhatok, mert a választásokkal kapcsolatos nyilatkozat jogát a nagykövet úr magának tartja fenn —, je­lentette ki a Román Köztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének személyes képviselője. — Mekkora aktivitás ta­pasztalható, jönnek a válasz­tópolgárok? — tettük fel ezek után a kérdést Turku János­nak, aki a választóbizottság elnökeként van jelen a szava­zókörzetben. — Jönnek, jövögetnek... —Körülbelül ennyi résztve­vőre számítottak? — Még korai lenne nyilat­kozni, hiszen még csak tize­negy óra van. Gondolom most még a délelőtti templom, az­tán az ebéd a program és ké­sőbb többen lesznek... Külön­ben ezzel együtt nagyjából a várakozásnak megfelelőnek tűnik a részvételi arány. —Végül is, kik szavazhatnak? — Minden román állam­polgár, aki ezt érvényes sze­mélyi dokumentummal iga­zolni tudja. Magyarán a ket­tős állampolgárok is, akik tar­tósan külföldön élnek és az állandó lakhelyük is külföld­ön van, — mondja Turku úr. — Ón is elégedett? — te­szem fel a kérdést Deák Lász­lónak, aki az RMDSZ részé­ről a szavazóbizottság tagja és Zilahról érkezett. — Véleményem szerint a részvétel a várakozáson alul marad, bár tudjuk és köszön­jük is a helyi sajtónak a tá­jékoztatást és a támogatást. Nagyon sajnálatosnak tartom ugyanakkor, hogy sokan ér­vénytelen, lejárt papírokkal fáradtak ide, hogy válassza­nak... — Talán a nagykövetség nem újította meg az útleve­lüket? — Igen, erről van szó, azonban erről ők nem tehet­nek. Sokan anyagi okokból nem tudtak Pestre utazni.... Az utazás sem olcsó mulat­ság, a megújítás is pénzbe kerül... — Van rá mód, hogy a má­sodikfordulóig—, legalábbis ha lesz ilyen—, érvényesítse az útlevelét, aki eddig nem tette és akkor szavazzon? — Igen, természetesen. Új program a gyermekvédelemben Méltóságot az élethez A vállalkozásoké a jövő?

Next

/
Thumbnails
Contents