Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-29 / 279. szám
UJ KELET Gazdásag 1996, november 29., péntek 5 Számlaadási kötelezettség Fekete Tibor (Uj Kelet) A magyar rebellis hagyományokon felnövekedett nemzedék, még ma is huncut összekacsintással szemlélik a hatóságok átejtését, vagy kijátszását. A történelmi szokásokon nehéz változtatni, pedig nem lesz más választásunk. A számlának nemcsak az a szerepe, hogy minőségi kifogásainkat ennek felmutatásával tehetjük meg, hanem az általános forgalmi adó útját is ennek alapján lehet nyomon követni. Egyszerű az eset egy kereskedelmi tevékenységet végző üzlet esetében, de mi van akkor, ha egy szolgáltatásért például csekken fizetünk. Számlának minősül-e a csekk, vagy az átutalással történő kifizetéskor a havi egyenlegen történő jóváírás? Nézzük sorjában: Az áfa-törvény értelmében az adóalany (kereskedő, szolgáltató stb.) köteles az általa teljesített termékértékesítésről, vagy szolgáltatásról számlát adni, esetleg készpénzzel, vagy készpénzt helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén — kérésre — egyszerűsített számlát kibocsátani. Egyes egyszerűsített esetekben nyugtát is adhat a vállalkozó. Nem kell azonban nyugtát sem adni az újságárusnak és a szerencsesorsjegyet eladónak. Kivételes esetekben mentesülhet az adóalany, ha olyanok a szociális körülményei, hogy a számlaadás már nagy terhet róna rá. Esetleg abban az esetben, ha olyan kis méretű (egy személyes) vállalkozásról van szó, amelyben családtagok, alkalmazottak nem vesznek részt. Olyankor sem kell eleget tenni a számlaadási kötelezettségnek, amikor a pénztárgép alkalmazásával sem lehet megoldani a nyugtaadást. Lényeges azonban kihangsúlyozni, hogy ez nem jár automatikusan, hanem ezeket a kötelezettség alóli felmentéseket egyénileg kérelmezni kell. Visszatérve a csekk problémakörére. Ha abból indulunk ki, hogy a csekken történő befizetés olyan, mintha készpénzzel egyenlítettük volna ki a tartozásunkat, akkol ugyanazon szabályok érvényesek, mint a készpénzes törlesztés esetén. Azaz a mérleg fordulónapján a vállalkozó a pénztárában kimutatható készpénzt és csekket, valamint a vevőkkel szembeni követelés fejében kapott csekkek értékét kell számításba venni. Ugyanez érvényes a külföldi valutákra is, de ezeknél be kell tartani a devizagazdálkodás szabályait is Vadászügyek terítéken Munkatársunktól Vadásztársasági, földtulajdonos közösségi fórumot szervez a nagyhalászi önkormányzat november 30-án, szombaton a városi művelődési központban. Az összejövetel legfontosabb témája, hogy a későbbiekben kijelölésre kerülő vadászterület határaiban megegyezés szülessen, illetve a további egyeztető tárgyalások folytatásához közös képviselőt válasszanak az érdekeltek. A rendezvényre a város környéki nyolc település önkormányzati képviselője, illetve a tervezett vadászterületbe eső magántulajdonosok kaptak meghívást. Városi pénzügyek: ma és jövőre Nem halásznak zavarosban A nagyhalászi képviselő-testület november 29-én, pénteken városi közgyűlést tart. A tervezett napirend java részét a pénzügyi kérdések megvitatása tölti ki. Szoboszlai Ottó polgármester véleménye szerint ugyan várhatóan szigorodni fognak a gazdasági lehetőségek, de célszerű forrás-átcsoportosításokkal fenntartható lesz a város működőképessége. A testületi ülés másik fontos — a pénzügyekhez hasonló nagyságrendű—megvitatandó kérdése a Nagyhalász—tiszará- di kommunális szilárdhulladéklerakó telep létesítése lesz. Azt az álláspontot képviselem, hogy mielőbb el kell kezdeni a kivitelezését. Meglátásom szerint két—három éven belül mindenképpen kritikussá válhat a térségben a hulladékkezelési probléma, de a halogatás miatt, az inflációs ráta .jóvoltából” egyre többe fog kerülni a megépítése, amellett, hogy az igénybe vehető külső források egyre apadnak. Jelenleg közel 50 százalékos központi hozzájárulás mellett a teljes beruházási összeg felét kellene csak előteremteni. A két település elképzelését elviekben jó néhány környező kistelepülés is támogatja, így nem tartom kizártnak, hogy a hiányzó önerős részt közös erővel elő tudjuk teremteni. Munkatársunktól — A fél éves kötelező pénzügyi beszámolóval semmiféle probléma sem volt — mondta a polgármester —, így várhatóan a pénteki, háromnegyed éves tájékoztató is számszakilag megfelelő lesz. A célkitűzéshez tartottuk magunkat, s ugyan a váratlanul felmerülő feladatok miatt egy kisebb mértékű forrásátcsoportosítást kellett végrehajtanunk, de ez nem borította fel a költségvetési egyensúlyt. A város továbbra is él és működőképes. Bár a jövő évi pénzügyi elképzelések kidolgozása heves vitákat válthat ki, a testület ez idáig is bebizonyította kompromisz- szumkészségét, illetve azt, hogy minden elvégzendő feladat csak az intézményrendszer működési feltételeinek garantálása után következhet minden létező vagy potenciális változás ellenére. Jégkorszaki légköri aszály Lábadozó ősláp tölgyet ültet, az a jövőnek dolgozik, mert a fát legszebb korában csak az unokák láthatják. A fák terebélyesedő koronája lassan visszaállítja az ősláp mikro- légkörének nedvességtartalmát. —Valószínű, hogy megmenekült a láp — folytatta az igazgató. — S hogy a figyelmet egy kicsit a természeti ritkaságokban gazdag Bátorligetre tereljük, azért itt rendeztük az erdész-vadász versenyt. A tél közeledtével hamarosan megkezdődnek a ritkítások, hogy az egészségesen fejlődő fák elegendő élettérhez jussanak. A versenyzők elméleti feladatmegoldásai a gyakorlatban, itt helyben megvalósulnak, hogy mind gyorsabban megerősödjön az új erdő. Bátorligeten vagy tízezer évvel ezelőtt megállt az idő. A jégkorszaki tundrán kialakult ősláp növényzetét a novemberi hajnal már deresre festi. Ha a növények emlékezettel bírnának, akkor a nyirkos, lustán felszálló reggeli ködben egy négyszáz emberöltővel ezelőtti kor emlékképében merülhetnének el, amikor a feléledő fagyos szelek szárnyán érkező ősi magvak a lápba merültek. Vitéz Péter (Új Kelet) A mocsár környékére fák telepedtek a sarkköri időjárást kiszorító enyhülés után, amelyek később sűrű erdővé terebélyesedtek. A világtól elzárt láp őrizte titkát, miközben a viharos történelem elszáguldott mellette. Változatlanságba merevedve mit sem törődött a honkereső Árpád hadaival, a mongol hordákkal, a törökök hódításával, a szabadságharcokkal. Legfeljebb bujdosóknak nyújtott menedéket, akik vigyázva óvták a megközelíthetetlenségét. A történelem kereke megállíthatatlanul tovább forgott, szárazabb időjárás köszöntött a Kárpát-medencébe, mellette az iparosítás éles fejszecsapásokkal ritkította a lápot védelmező erdőséget. A tízezer éves láp a beálló légköri aszály miatt zsugorodott, az egyetlen fennmaradt jégkori elevenszülő gyíkfaj riadtan a láp mélyén keresett menedéket. — El kellett telnie egy kis időnek, mire rájöttek az emberek, hogy a kiszáradó levegő teszi tönkre az őslápot — mondta Popovics Mihály, a Nyírbátori Erdészeti Igazgatóság vezetője, miközben a ma már természet- védelmi területté nyilvánított nedves rét feletti fapadlón haladtunk át. — Ez a légköri aszály, ami a kitermelt erdő miatt alakult ki. A lecsökkent légvedvesség fokozza a láp párolgását, s amit ha az újra erdősítés nem állít meg, akkor egy évtized alatt tönkrement volna mindaz, amire a természet ezerszer annyi ideig tudott vigyázni. Szerencsére még midőben megkezdődött a tölgyesek visszatelepítése. Az erdészek szerint, aki Az arcátlanság határtalan? Fekete Tibor (Új Kelet) Sokszor kaptunk már „kellemes” karácsonyi ajándékot az APEH-tól, de a legutóbbi minden képzeletet felülmúlt. Legfrissebb újításuk, hogy ezentúl minden szakmára, foglalkozásra, vállakozói tevékenységre megállapítanak egy minimálisan elfogadott jövedelmi határértéket, és akik ez alatt vallották be elmúlt évben a nyereségüket, azoknak új bevallást kell készíteniük. Példának okáért megemlítették, hogy egy kulcsmásoló iparosnak legkevesebb 175 ezer forintot jövedelmeznie kellett a vállalkozásának. Amelyik kulcsmásoló ettől kevesebb bevételt regisztrált, az most kezdheti elölről az egész múlt évi könyvelését. Nonszensz. Már az elv is sántít, hisz mi alapján becsük meg egy- egy szakma jövedelmezőségét? Hogyan tudnak összehasonlítani például két taxisofőrt, ha az egyik vadonatúj kocsival jár, amire alig kell költeni valamit, és ráadásként a verőlegényeivel elkergeti az öreg autóval fiurikázó vetélytársát. Ez utóbbi örül, ha a családját el tudja tartani, míg az előző betegre keresheti magát. Sántít a dolog abban is, hogy eleve feltételezi, aki ettől kevesebb pénzt vitt haza, az mind csaló. Teszi ezt anélkül, hogy bármit is bizonyítani tudna. Hol marad az ártatlanság védelme? És különben is, mit tesz az APEH, ha minden érintett az elmúlt évi bevallását küldi vissza? Aki már egyszer a gépkocsinyilvántartásában költségként leírta a bruttó bevétele bizonyos részét, az most nem fogja visszavonni korábbi állítását. Azt sem értem, mi alapján tudnák összevetni egy fővárosi és egy szabolcsi káposztasavanyítójövedelmét, amikor egy utca két oldalán sem egyforma a jövedelmezőség hasonló vállalkozásoknál. A mienknél fejlettebb demokráciákban az adóhatóságoknak joguk van megkérdezni, miből vette a több millió forintot érő autóját? —és meg is kérdik. Arányaiban kevesebb az adó mértéke, és senkinek sem éri meg eltitkolni a jövedelmek hisz marad elég. Hazánkban mind több vállalkozó vallja, ha száz százalékig eleget tenne adózási kötelezettségének, akkor a hideg vízre valót sem keresné meg. Talán ezen kellene előbb változtatni, és meggyőződésem, javulna az adózási fegyelem. Még megbecsülni sem tudom, összesen hány vállalkozót érinthet ez országszerte, de feltételezem, nem csekély a számuk. Az adatok újrafeldolgozása minden bizonnyal komoly erőket köt majd le az APEH-nál. Ha ezek a dolgozók mondjuk például, a számlaadási kötelezettség teljesítését ellenőriznék, akkor az áfa-bevételen legalább akkora adóbevételre tehetnének szert, mint a pótbevallásos módszerükkel. Ehhez azonban az kellene, hogy nem mindig ugyanazok az ellenőrök járják a boltokat, akiket már kilométerekről felismernek. Az ebbe fektetett energia hamarabb és biztosabban megtérül.
