Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-27 / 277. szám
6 1996. november 27., szerda Interjú UJ KELET Mozgássérülteknek és barátaiknak A MEOSZ-központ tájékoztatja az érdekelteket, hogy információs szolgálata az alábbi témákban nyújt segítséget. MEOSZ teletext (299. oldalán): közérdekű információk, rendeletváltozások, kedvezmények, üdülési lehetőségek, rendezvények, programok 54 oldalon! MEOSZ faxújság Tel.: 269-4033/299 a MEOSZ teletext teljes tartalma lekérhető. MEOSZ BBS Tel.: 188- 2388 számítógépeseknek'. mozgássérülteknek ajánlott szolgáltatások (bevásárlás, egészségügy, szabadidő stb.) — MEOSZ teletext teljes tartalma, apróhirdetések, szakkönyvtár-katalógus, szakmai dokumentációk, játékok, shareware-k, levelezés, postafiók. Telefonon és személyesen munkaidőben információ- szolgálatot tartunk. „Értünk, magunkért, velünk” a Humanitás Alapítvány kiadványa sérült emberek és az érdekükben tevékenykedők számára fontos információkat tartalmaz tagegyesületeinknél. „Humanitás” a MEOSZ újságja — kéthavonta jelenik meg — mindennapjainkat érintő fontos tudósításokat, hasznos információkat olvashatunk benne. Megrendelhető tagegyesületeinknél. Felhívás: A gyógyászati segédeszkögyártó- (forgalmazó) -javító gépek cégek képviselőinek: Az Országos Orvostudományi Intézet és Könyvtárral közösen 1996. december végén beindítjuk segédeszköz-nyilvántartási rendszerünket, amelyből az ország bármely pontjáról azonnal lekérdezhető lesz számítógéppel, hogy mely segédeszközt, hol lehet beszerezni, és milyen feltételekkel. December végéig ingyenesen csatlakozhat az Ön cége is rendszerünkhöz, mellyel információt szeretnénk szolgáltatni az orvosok, nővérek és a betegek számára. Rendszerünket 1997 tavaszán az Internet hálóra is rákapcsoljuk. Jelentkezésére (Tel.: Szabó János MEOSZ főtitkárnál 188-2388 és Borbás Ilona MEDINFO osztályvezetőnél 266-0404) feltétlenül számítunk! Olcsóbban, melegebbet A Calor 2000 Kft. 1991- ben egyéni vállalkozásból alakult — tájékoztat bennünket Temesi Károly, a cég ügyvezető igazgatója. — Négy fővel indultunk, ma húsz dolgozónk van. A kft. a kazángyártásra szakosodott, e tekintetben a hazai gyártópalettán újat akartunk produkálni. Figyelmünk középpontjába azok a felhasználók kerültek, akik korszerűen, kis költség és energia felhasználásával pénzt akarnak megtakarítani. Ezért az évente újra termelődő tüzelőanyagok kerültek előtérbe. Ezért is hoztuk létre azt a korszerű kazáncsaládot, amelyből a kisebb típusok jól alkalmazhatók átlagos családi házakhoz, a nagyobbak gazdaságosan használhatók nagyobb lakóházak, gazdasági épületek, fóliasátrak fűtésére. A 80 KW-os kazánjainkkal falfeldolgozókat, állattartó telepeket és nagy méretű melegházakat fűtenek. Az országban közel 3000 családi házban és 1000 egyéb telepen üzemelnek a mi fűtőberendezéseink. Családi házunkat mi is ezzel a megoldással fűtjük. A tűztér ajtaja lehetővé teszi, hogy nagyméretű anyagokat, például szalmabálát, ducskókat, fahasábokat is be lehessen helyezni. Bálázott hulladéktüzelés esetén a bálát egészben kell a kazánba juttatni. Egy bála elégetésével olyan meleget tudunk előállítani, mintha egy kanna (10 kg) átlagos hazai szenet tüzelnénk el. Áraink a már jól ismert más típusú termékcsaládok áraival megegyeznek. Itt említeném meg, idén épült meg az egyik referenciamunkánk, egy új, komplett telephely, az Ml-es autópálya lébényi elágazásánál. Ennek a fűtése automata faapríték tüzelésű kazánnal történik. Nemcsak a belföldiekről, de a határokon túlról is nagy az érdeklődés. Kapcsolatban állunk osztrák, román és ukrán partnerekkel, megrendelőkkel is, ahol — akárcsak nálunk — kiegészítő fűtésként használhatók a gáz mellett a mi kazánjaink. Cégünk termelése a piac és a kereslet mértékében növekszik. Ez azért is jó, mert célunk, hogy több embernek adjunk munkát és megélhetést. Dolgozóink létszámát jövőre negyven főre akarjuk növelni. Mind több olyan munkatárssal igyekszünk együttműködni, akik fantáziát látnak a műszaki fejlesztések, az energetika, a korszerű kazángyártás területén. Várjuk továbbá olyan forgalmazó üzletek jelentkezését is, akik saját maguk is megpróbálkoznának a Calor 2000 kazáncsalád értékesítésével. Olyan kazáncsaládról van szó, amely már az indulásnál — 1991-ben — elnyerte az Állami Energiafelügyelet és az Országos Találmányi Hivatal védelmét, valamint a Kiváló Áruk Fóruma védjegyet. Ezért is hívom fel minden érdeklődő és leendő vásárló figyelmét, hogy ha felkeltette érdeklődésüket kazáncsaládunk, állunk rendelkezésükre, és várjuk megrendeléseiket. A kft. telefonszáma: Calor 2000 Kft. 96/ 360- 155/tel., fax. (X) Végállomás—hogyan tovább? Dojcsák Tibor ___ Cs engerben a XX. század első éveiben rakták le a vasúti síneket, és nyitották meg az állomást. Sokáig csak közbeeső megálló volt a település, de miután a nagyhatalmak elcsatolták Erdélyt, végállomás lett. Azóta sok víz lefolyt a Szamoson, Csenger város lett, ezzel a megálló is városi vasútállomás rangjára emlekedett — gondolhatnánk —, de a valóságban maradt minden a régiben. Bodnár Béla állomásfőnök pe- nyigei születésű, Mátészalkán dolgozott, 1984-ben helyezték ki vezetőnek. A vasút helyzetéről, gondokról és reményekről beszélgettünk vele. —Milyen változásokat hozott a vasútnál a várossá nyilvánítás? — Nem sokat. Az állomásra nem lehet azt mondani, hogy városi színvonalú. A régi épületben dolgozunk, amelyet közel 20 éve bővítettek ki egy kicsit. A pálya nem a legjobb, de nincs is túl rossz állapotban, a Mátészalka—Nyíregyháza vonalnál például jobb. Fejlesztésre egyáltalán nincs pénz, csak állagmegóvásra, egy ideig ez is megteszi. Jelenleg 7 ember dolgozik nálunk. Korábban 12-en voltunk, de a megtakarítások érdekében munkaköröket kellett összevonnunk, ez a jövőbeni gazdaságos működés egyik alapfeltétele. Az állomás személy- és teherforgalmra is nyitott. Naponta hat pár vonatot indítunk, a személyforgalmunk közepesen jónak számít. Közvetlen vasúti kapcsolatunk csak Mátészalkával van, egy szárnyvonal végállomása vagyunk. A határ megnyitása jelenthetne számunkra nagy felfutási lehetőséget a személy- és a teherforgalom tekintetében egyaránt. — A határ túloldalával van sínkapcsolat? — Nincsen. Magyar részen egy kilométer hosszan szedték fel a síneket, a túloldalon pedig szakaszosan hiányzik. Bízom benne, hogy a közelmúltban lezajlott elnökválasztások nyoBodnár Béla állomásfőnök mán jobb kapcsolatunk lesz a szomszédokkal, mint korábban, és rövidesen lehetővé válik egy határátkelő megnyitása. —Beszéltünk a személyforgalomról, de mi a helyzet az áru- szállítással? — A rendszerváltás érezteti hatását, nagy vállalatok és cégek zártak be. Korábban elsősorban mezőgazdasági termékeket, folyami homokot és betonárut fuvaroztunk, de a tsz átalakult, megszűnt a betonpanel gyártása is. Az utóbbi időkben szinte kimondottan mezőgazdasági termékeket szállítottunk, almát, kukoricát, búzát, de idén még ezek sem voltak, szinte teljesen leállt a forgalom. A vasútnak azonban élni kell, hiszen óriási szerepe van ebben a térségben. Már látszik némi kis javulás, van rá remény, hogy a magánosítás során létrejövő cégeknél felfut a termelés, és nekünk is lesz újra feladatunk. Ilyen bizakodásra ad okot a por- csalmai—tyukodi konzervgyár, amelyik már vasúton is szállíttat. —Milyen jövőt lát a csengeti állomás, a Csenger—Mátészalka szárnyvonal előtt? — Az állomás marad olyannak, amilyen. Felelőtlenség lenne távlatokban gondolkodva a nagyon szép jövőt jósolni. Egyelőre a regionális vasutak koncepciója fontos, annak eredményessége, vagy eredménytelensége határozza meg a jövőnket. Nagyon fontos még, hogy egyre nagyobb felelősség hárul az önkormányzatokra a vasúttal kapcsolatban, mert nemcsak a MÁV érdeke a vasút működése, hanem legalább annyira a lakosságé és az önkormányzatoké is. Díjazott és új Rudik Munkatársunktól A Szabolcs Tej Rt. Túró Rudi termékcsaládja kapta a rendszeresen ellenőrzött kiváló magyar termék díját a Foodapest ’96 kiállításon. A Rudit 26 éve kezdték gyártani Mátészalkán, valamint licenc alapján készítik még Nagybánhegyesen és Marcaliban, csak ezeken a helyeken nem piros petytyes csomagolásban. A mátészalkai üzem ez év végén egyharmad részben barack, illetve málna ízű zselével töltött új változatokat dob piacra. Mátészalkai siker a svédeknél Új Kelet-információ A mátészalkai Sandra Form Bútoripari Kft. ügyvezető igazgatója az IKEA legnagyobb magyar beszállítója címet vehette át a közelmúltban. Á svéd vállalat ezzel a címmel értékelte a minőségi munkát, a gyár dinamikus fejlődését és a piacképes termékeket. A régiek mellett a Sandra Form, a Komplett konyhabútor és a Pax nevű gardróbszekrénycsalád gyártásának elindításával készül a következő IKEA- évre. A Sandra Form idén ötven százalékkal növelte termelését, augusztustól dolgozókat vettek fel, mert bíznak benne, hogy az új termékekkel jövőre megduplázhatják az idei eredményt. Az egészségesebb nemzedékekért MTI Az egészségre nevelést már a legkisebb gyermekeknél szükséges elkezdeni. Nálunk azonban az intézményes egészség- nevelés, az egészséges életmód tanítása csupán az általános iskola hetedik osztályától tananyag. Mit tart erről dr. Kaposvári Júlianna, a Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság főtitkára?— Nekem tanítómesterünk, Fodor József intelmei jutnak az eszembe, amiket éppen száz éve megjelent, az „Egészségtan a középiskolák felső osztályai számára” című könyvében írt le: „Legnagyobb veszedelemben forog az ember élete csecsemő- és gyermekkorában, ha egyszer megerősödött a test, inkább képes az élet viszontagságainak s a betegségeknek ellenállni”. Vitathatatlan az a megállapítása is, Amely nemzet egészsége mostoha, az fokozatosan alább és alább süly- lyed, idővel nemzeti léte is veszedelembe jut”. Most, amikor az egészségügyi ellátás sorsdöntő átalakításának időszakát éljük, társaságunk névadójának, a híres gyermekgyógyásznak az intelmei aktuálisabbak, mint valaha — figyelmeztet a főtitkárasszony. — Orvos vagyok és ezért csak helyeselni tudom, hogy a szaktárca az egészségvédelemre összpontosítja erejét és az egészség megőrzése érdekében a különféle oktató, nevelőprogramokra, a megelőzésre nem sajnálja a milliár- don felüli összeget. Magam is mindig hangsúlyozom, hogy az egészséges életre nevelést a lehető legkorábban, már az óvodásoknál kell megkezdeni. Csakhogy ehhez újjá kell szervezni a gyermek- és ifjúsági egészségvédelmet, amely sajnos, az utóbbi években szétzilálódott és minden területén rendezetlenné vált. Ez most stratégiai jelentőségű feladat! — Mit értsünk ezen? — Abból indulok ki, hogy a jövő nemzedékének egészségéért minden társadalomban az a felnőtt generáció a felelős, amely az adott korban él. Most miénk ez a felelősség! A közel 400 ezer óvodás, a majdnem 1 millió általános iskolás, a több, mint fél millió középiskolai és szakmunkástanuló, 100 ezer főiskolai és egyetemi hallgató a jövő nemzedékét alkotja. A jövő pedig olyan lesz, amilyenné ők tudják alakítani, de ebben óriási szerepe van az egészségnek és annak, hogy milyen neveltetést adunk nekik. Ha ezeket a kisgyermekeket, serdülőket és fiatalokat megtanítjuk többek között arra, hogyan óvhatják meg a saját és mások egészségét, az egészséges életmód követése folytán sok minden megváltozik majd az életükben, sorsuk másként fog alakulni, mint a mai nemzedéké. Pótolhatatlan tényezője a munkánk sikerének, hogy a fiatal korosztályok a legfogékonyabbak az újra. A család, az otthon után az óvoda, az iskola hatása a legmaradandóbb, amely a későbbi évekre is kisugárzik. Az egészségre fordított befektetések sokszorosan megtérülnek! Azt hiszem, az egészségesebb társadalom kevesebbet költ orvosra, kórházra, mint a mai. De valójában az egészség megőrzésére fordított, az egészséges életre nevelést szolgáló kiadások hasznát nem szabad anyagiakban mérni. Életünk minősége függ attól, hogy egészségesek vagyunk-e. — Önök szerint milyen feltételek kellenének ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék egészségesebb legyen, mint a-mai? — Az első lépésként az iskola szervezetében integrált egészségügyi szolgálatot kellene újrateremteni. Éhhez a most készülő egészségügyi törvény kitűnő lehetőséget kínál, többek között azzal, hogy tiszta viszonyokat teremthet s egyben hosszú időre garantálja a szükséges anyagi fedezetet is. A fejlett országokban az iskolaegészségügy szerves része az általános ellátási rendszernek! Az 1997-es évi költségvetés tárgyalásánál jó lenne, ha a képviselők figyelme erre a nagy kérdésre is kiterjedne, sajnos a társadalom figyelmének ez a perifériájára szorult. Ne éljünk abban a hitben, hogy gyermekeink, ifjúságunk egészségi állapota a legnagyobb rendben van! Társaságunk közel ezer elkötelezett tagjával és sokezer barátjával kész az iskola egészségügyi megújítását szolgáló javaslatait a törvényelőkészítők és törvényhozók rendelkezésére bocsátani. Tegyük társadalmi üggyé az iskolaegészségügyet, mert ez az ügy mindenkire tartozik!
