Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-27 / 277. szám

UJ KELET Gazdaság 1996. november 27., szerda 5 Minden támogatást a gazdák kezébe! Látszanak a régió kitörési pontjai A földjáradékról Fekete Tibor (Új Kelet) Akkor beszélhetünk földjá­radékról, amikor valakinek a saját tulajdonában lévő ter­mőföldjét a szövetkezet mű­veli és a használatért pénzt kap, azaz jövedelme szárma­zik belőle. Erről a földterület­ről nem tudja a gazdája, hol található, csak azt, mennyi az övé. A személyi jövedelem­adótörvény ebben az esetben úgy rendelkezik, hogyha a magánszemély nem nyilatko­zik az összevonásról, akkor a bevételének 20 százaléka az adó mértéke. Ha pedig neve­sítette, akkor a haszonbérle­tért kapott pénz külterületi ter­mőföld bérbeadásából szár­mazó bevételnek minősül. Ezekre a külterületi termő­földekre a forrásadó szabálya érvényes. Ezt úgy lehet kiszá­mítani, hogyha az egy arany­koronára jutó bevétel nem haladja meg ez évben a 220 forintot, akkor húsz százaié-; kos a forrásadó. Azért 220 Kozma Ibolya (Új Kelet) A parlament november elején elfogadta a lakás-takarékpénz­tár törvényt, amely magas kö­vetelményeket állít az ilyen szándékkal fellépő intézmé­nyek elé, a majdani betétesek védelmében. A lakás-takarék- pénztár csak zárt rendszerben, szakosított pénzintézetként működhet majd, s alaptőkéje minimálisan egymilliárd forint lesz. Mind a betéti, mind a hi­telkamat meghatározott, tíz szá­zaléknál nem magasabb, mely a szerződéskötés után nem mó­dosítható. Az előtakarékosság ideje minimum négy év, állami támogatás maximum nyolc éven keresztül folyósítható. Az állami támogatás mértéke har­minc százalék, az 1997-ben megkötött szerződések esetén az első megtakarítási évben negyven százalék, de maximum harminchatezer forint. Az álla­mi támogatásra és hitelre való jogosultság feltétele a lakáscé­lú felhasználás, amely jelenthet telek-, ház-, lakásvásárlást, -bő­vítést, -cserét, -felújítást, -kor­szerűsítést, közművesítést. Nyolc év megtakarítás után az állami támogatás lakáscélú fel- használás igazolása nélkül is jár. Az Állami Pénz- és Tőkepiac Felügyelet folyamatosan ellen­őrzi a lakás-takarékpénztárak működését. A Lakás-takarékpénztár Rt. alapítói már készen állnak a pénzitézet elindítására. A maj­dani Lakáskassza az ország MTI Egy hetet csúszik a társa­dalombiztosítás pótköltség­vetésének elfogadása, mivel a keddi parlamenti szavazás a módosító indítványokról el­maradt. Ennek oka az, hogy a szociális bizottság hétfőn uj kapcsolódó módosító indít­forint ez a határérték, mert ta­valy év végén ennyiben álla­pították meg 25 kg étkezési búza garantált átvételi árát. Ebből következik, hogy érde­mes figyelni az idei, a minisz­térium által meghirdetendő garantált árakat, hisz jövőre aszerint lehet majd a forrás­adó alapját kiszámolni. A földjáradék kifizetésekor a kifizetőhelynek (általában a szövetkezeteknek) adatszol­gáltatási kötekezettsége van, és a bérbeadót (a tulajdonost) az adóév végén erről írásban tájékoztatni kell. Az adóható­sághoz (APEH) a bérlőnek kell információt nyújtani és nem a gazdának. Bevett gyakorlat, hogy egyes helyeken a földjáradé­kot terményben fizetik ki. Ebben az esetben a jövede­lem mértékét a termény min­denkori piaci értéke határoz­za meg. Ezt kell összevetni azzal a bizonyos 220 forintos aranykoronánként! összeg­gel. egész területén a leendő beté­tesekhez közel működik majd, hiszen az alapítók fiókhálóza­ta, a Magyar Posta háromezer­kétszáz fiókja, valamint egy tanácsadói hálózat (8— 10 000 tanácsadóval) is az ügyfelek rendelkezésére áll majd. A Lakáskassza konstrukciójá­ban az ügyfél meghatározza, hogy az előtakarékossági idő le­telte után mekkora összegre lesz szüksége, erre szerződik a La­káskasszával. Ennek a szerződé­ses összegnek egy részét saját számlán gyűjti össze az előtaka- nékossági szakaszban, a fennma­radó részt pedig hitelként kapja. A szerződéses összeg negy­ven százalékának összegyűjté­se után folyósítja a fennmara­dó hatvan százalékot hitelként. Amennyiben az előtakaré­kossági idő alatt változik az ügyfél igénye, például többet vagy kevesebbet tud megtaka­rítani, mint korábban a Lakás­kassza rugalmasan képes ehhez alkalmazkodni. Az intézet a lakástakarék­konstrukció mellett egy szolgál­tatáscsomagot is kínál ügyfele­inek. Ennek fontos eleme a biz­tosítók ajánlata. Arra az esetre kínál megoldást, ha az előtaka­rékosság idején az ügyfél meg­halna. Ilyenkor a biztosító a biz­tosítás kedvezményezettje szá­mára kifizeti a biztosítási össze­get, melyet az a lakástakarék­szerződés további fenntartásá­ra tud fordítani. Ezáltal az ilyen­kor bekövetkező anyagi vesz­teség elkerülhető. ványt fogadott el, amit a szám­vevőszéki és a költségvetési bi­zottságnak még meg kell tár­gyalnia. Az indítvány visszaál­lítja a Kockázatkezelési Alap 725 millió forintos—a pótkölt­ségvetésben eltörölt — elő­irányzatának felét. — A Pénz­ügyminisztérium is támogatja az új indítványt, amely a költ­Palotai István (Új Kelet) Egynapos tájékozódó és tá­jékoztató látogatást tett hétfőn megyénkben a PHARE Prog­ram keretében felállított EU- Csatlakozást Előkészítő Cso­port népes küldöttsége. A de­legáció leginkább az agrárium helyzetéről és fejlesztési lehe­tőségeiről tárgyalt, külön hang­súlyt fektetve a mezőgazdasá­gi termékek felvásárlási és ér­tékesítési rendszerének átalakí­tására. Lapunk munkatársának kér­déseire ezzel kapcsolatban Lennart Dafgard nyugalmazott svéd nagykövet, a delegáció vezetője, Tóth Péter, a küldött­ség tagja, valamint Szabó Atti­la, a PRIMOM Megyei Vállal­kozásélénkítő Alapítvány okta­tási és marketingigazgatója vá­laszolt. — Tisztában vagyunk a tér­ség halmozottan hátrányos helyzetével, és biztosíthatjuk önöket, ha Magyarország az EU teljes jogú tagja lesz, akkor rengeteg pénz érkezik majd ebbe a megyébe — mondotta Lennart Dafgard.—Elsőrendű feladatunk pontosan az, hogy felkészítsük az itteni szakembe­reket ezeknek a pénzeknek a fogadására és helyes használa­tára. Olyan projekteket kell lét­rehoznunk, melyek belesimul­nak az EU struktúrájába és se­gítik a gazdaság dinamikus fej­lődését. Roppant lényegesnek tartjuk — és ehhez nagyon ko­moly anyagi támogatásra lehet számítani — az összes mező- gazdasági termelő közös tulaj­donú felvásárlóhálózatának ki­építését. Ennek megvalósulása esetén még akár hűtőházak lé­tesítésébe is besegítünk, de hangsúlyozom, csak abban az esetben, ha ez a gazdák birto­MTI Az Országos Mentőszolgálat és a magánbeteg-szállítók kö­zött feszülő érdekellentét újabb megnyilvánulásaként a Ma­gyarországi Betegszállítók Or­szágos Érdekvédelmi Egyesü­lete sajtóközleményben tudat­ta: december 1-jétől felfüggesz­ti a betegszállítást. Gyula Tibor, ségvetési egyensúly megvál­toztatása nélkül, a táppénz­megtakarítások terhére 360 millió forintot irányoz elő a Kockázatkezelési Alap számára — tájékoztatta az MTI-í Kiss József (MSZP), a szociális bizottság tagja. Hoz­záfűzte: ezzel megoldódik az a jogilag is lehetetlen helyzet, hogy egy elfogadott költség- vetési tételre meghirdetett pályázaton megítélt összeget végül ne fizessenek ki. Lennart Dafgard Fotó: Harascsák kolta és vezette hálózat tulajdo­nában lesz. Semmilyen közben­ső megoldást — mint például minisztériumi tulajdonlást — nem fogadunk el. A tanácsadó csoport tevékenysége, küldeté­sünk az országban összesen huszonnégy hónapra szól, eb­ből tizenöt már elment. ? A régió kitörési pontjai két területen körvonalazódnak. Két komoly kaput látok, amelyet csak ki kell nyitni. Az első a mezőgazdasági termelés, amely­nek azonban komoly változá­sokon kell átmennie és főleg az értékesítés rendszerében. Min­den támogatás egyenesen a ter­melők kezébe kell hogy jusson. A másik a terület geopolitikai helyzetéből fakad és adja ma­gát. Ha az EU-tagság megva­lósul, messze ez a terület lesz az ország legdinamikusabban fejlődő része. Tóth Pétertől, mint a csoport magyar tagjától azt kérdeztük, szintén ilyen „szépnek látja az egyesület elnöke szerint a népjóléti miniszter november 6-án arra utasította az OMSZ főigazgatóját, hogy minden magánbeteg-szállítóval egyez­zen meg arról: az ország mely területén látja el a mentőszol­gálat, és hol magáncég a beteg- szállítást. A szerződéskötés határidejét a miniszter decem­ber 31-ében jelölte meg, az egyesület azonban attól tart, a mentőszolgálat nem tesz eleget az utasításnak. Az OMSZ fő­igazgatója ugyanis levélben tá­jékoztatta az egyesületet arról, kivel készek a megállapodásra és melyek azok a betegszállí­tók, amelyek nem felelnek meg a jogszabályi követelmények­nek. Gyula Tibor szerint az OMSZ-nak nincsen ilyen mér­legelési joga, minden ma­gáncéggel meg kell egyeznie. Másként látja azonban a helyzetet a minisztérium és a mentőszolgálat illetékese. a menyasszonyt”? Valóban ennyire reálisak az esélyeink? Hiszen a tapasztalat azt mutat­ja, amire a segítség a főváros­tól idáig eljut, annyira „megko­pik”, hogy már kár is foglalkoz­ni vele. — Ebben az esetben mindez lehetetlen lesz, ugyanis a EU kimondottan régiókban, és nem kormányokban, országokban gondolkozik. Az EU és a PHA­RE „agytrösztje” a régiókkal áll majd közvetlen kapcsolat­ban, nem a kormányokkal. Va­lóban hallatlan fejlődés várha­tó ebben a régióban, de termé­szetesen ehhez még komoly felkészítés szükséges. Ezt a csa­tát végül is nem megnyerni lesz nehéz, hanem a győzelmet meg­tartani. A PHARE segítsége sem örökös életű, meg kell tanulnia mindenkinek a saját lábán állni. A körülmények megteremtése a ma feladata. Ezen dolgozunk— jelentette ki. A tárgyalások során Lennart Dafgard roppant céltudatosan arról faggatta a PRIMOM igaz­gatóját, vajon rendelkezik-e az alapítvány olyan szellemi és szakmai tőkével és erővel, hogy magára tudja vállalni a terme­lők tulajdonában lévő új felvá­sárlói rendszer megszervezé­sét? A felvetésre Szabó Attila marketingigazgató igent mon­dott. Tőle arról érdeklődtünk, képes lesz-e kifejleszteni a PRIMOM az új típusú felvá­sárlási rendszert, amikor a ter- ményfelvásárlás roppant „jó buli” manapság, és meglehető­sen nagy „cápák”mozognak ezen a területen. — Igen — volt a határozott válasz. — Végtére is a gazdá­kat kell meggyőzni, és ha vala­mire van jó példa, ha csak egy­két gazda is jól jár, akkor a többi követni fogja. De harc, az lesz... Tóth Attila a mentőszolgálat vezető mentőtisztje hangsú­lyozta: az egyesület és az OMSZ közösen vizsgálták meg a magáncégeket, és az egyesület is egyetértett azzal, hogy a jogszabályi feltételek­nek meg nem felelő cégekkel ne kössön szerződést az OMSZ. Mogyorós László, a szaktárca főosztályvezetője egyenesen csúsztatásnak minősítette az alternatívok közleményét. A miniszter ugyanis nem azt mondta, hogy minden magán­beteg-szállítóval meg kell ál­lapodnia az OMSZ-nak. Az utasítás arra szólt, hogy az előírásoknak megfelelő szer­vezetekkel szülessen meg a megegyezés. Az egészségbiz­tosítóval eddig szerződésben álló 40 cég többsége meg is felel a követelményeknek, ám sok betegszállító nem rendel­kezik engedéllyel, nincs saját mentőállomása vagy elörege­dett a gépkocsiparkja. Tóth Attila annak a véleményének adott hangot, hogy az egyesü­let egyszerűen meg akarja zsa­rolni az OMSZ-t azért, hogy továbbra is megkapja a tb-tá- mogatást. A biztosító ugyanis csak azokat finanszírozza, akiknek van érvényes megál­lapodásuk az OMSZ-al. Lakástakarék Tb-pótköltségvetés Vita a mentőszolgálat és a betegszállítók között Zsarolásnak tekinti a népjóléti tárca a magánbeteg-szál­lítók közleményét, mely szerint december 1-jétől felfüg­gesztik tevékenységüket, ha az Országos Mentőszol­gálat (OMSZ) nem köt velük megállapodást. A szakmi­nisztérium álláspontja szerint a mentőszolgálatnak csak azokkal az alternatív betegszállítókkal kell megállapod­nia, akik megfelelnek a jogszabályi követelményeknek — mondta az MTI-nek kedden Mogyorós László, főosz­tályvezető. Fazakas a fogyasztásról MTI Jövőre a belföldi fogyasz­tás kisebb mértékű növeke­dése várható, hiszen a kor­mány célkitűzései között szerepel az is, hogy 1997- ben ne csökkenjen tovább az életszínvonal —jelentette ki Fazakas Szabolcs ipari, ke­reskedelmi és idegenforgal­mi miniszter kedden, amikor fogadta az EU-tagországok budapesti nagyköveteit. A miniszter egyben hang­súlyozta, hogy tovább foly­tatódik a stabilizáció. A gaz­daságpolitikának exportori­entáltnak kell lennie, hiszen a növekedés továbbra is zö­mében a kivitelen alapul — húzta alá. Fazakas elmondta, hogy a magyar gazdaságba eddig 15 milliárd dollár összegű külföldi tőke áramlott, ami­nek 60 százaléka a privati­záció, 40 százaléka pedig a közvetlen befektetések kere­tében érkezett. Hangsúlyozta Magyaror­szág törekvését, hogy mi­előbb az Európai Unió tag­jává váljék. Sürgette, hogy a szakértői szinten lezárult ma­gyar agráradaptációs tárgya­lások eredményei mielőbb életbe lépjenek. Az európai térségben alkalmazott áru­származási szabályok módo­sításáról Fazakas Szabolcs kifejtette: hogy függetlenül a rendszer magyarországi be- vezetésésének időpontjától még tisztázni kell néhány fontos, nyitott kérdést. A találkozón a miniszter kifejtette, hogy az energia­árak növeléséről szóló dön­tés megfelel a kormány ál­tal a külföldi befektetők felé tett vállalásainak, az árakra vonatkozó javaslatok pedig a napokban készülnek el. Logistic ’96 Munkatársunktól Ma délelőtt kezdődik a Logistic ’96 Logisztikai Kiállítás és Befektetési Fó­rum Kisvárdán. Tizenegy órakor dr. Zilahi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke nyitja meg a kiállítást. A nap további részében Ba­jor Tibor, a térség ország- gyűlési képviselője mond köszöntőt, valamint meg­nyitja a konferenciát. Ezt követően dr. Gulácsy Gá­bor, az IKIM helyettes ál­lamtitkára, Leonyid Kosz- tucsenko ukrán közlekedé­si miniszterhelyettes, dr. Huszty András, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank elnöke, Volosko Ivan, az Aval Bank vezérigazga­tó-helyettese, Csizmadia István, az IKIM osztályve­zetője, valamint dr. Zsirai i István, a KTI TR ANSORG Tagozat vezetője tartanak előadásokat. Délután négy és öt óra között befektető­vitafórumot rendeznek, mad fél hatkor a Bessenyei György Gimnázium dísz­termében lesz a nyitófoga­dás. Beszédet mond Kis­vár da város polgármeste­re, dr. Oláh A Ibert.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents