Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-22 / 273. szám
4 1996. november 22., péntek Világkrónika Magyar TáviratProda Kiszabadult az aknaszedő A vörös khmerek szabadon bocsátottak egy brit aknaszedő szakértőt, akit március 26-án ejtettek túszul — közölték kambodzsai kormányhivatalnokok csütörtökön. A 36 éves Christopher Howes az Észak-Kambodzsában lévő ősi templomegyüttes, Angkorvat közelében aknátlanított egy pagodát, amikor a lázadók elrabolták tolmácsával együtt — idézte föl a Reuter, hozzátéve: a két férfit a vörös khmerek a központi országrészben lévő Kampongszom környékén engedték szabadon, ahonnan magas rangú katonatisztek kísérték őket Phnompenbe. Antifasiszta tüntetés Mintegy 400 antifasiszta tüntető került szembe a rendőrökkel szerdán a dél-spanyolországi Granadában egy templomnál, amelyben Franco diktátor halálának évfordulóján rendeztek misét—jelentette az AFP. A tüntetők megpróbáltak torlaszt emelni a templom bejárata elé, hogy magadályozzák a néhai diktátor hozzátartozóinak és tisztelőinek a bejutást. Az incidensben két rendőr sebesült meg és öt tüntetőt állítottak elő. Paolo Costa az új miniszter Paolo Costa 53 éves közgazdászt nevezte ki Romano Prodi olasz miniszterelnök közmunkaügyi miniszternek. Az új miniszter szerdán este tette le a hivatali esküt. Mostani kinevezéséig a velencei Ca' Foscari egyetem rektora volt. A májusban hivatalba lépett olasz kormányban azután történt az első személycsere, hogy Antonio Di Pietro néhány nappal ezelőtt benyújtotta lemondását. Prodi nem kívánta elfogadni a miniszter lemondását, de ő nem volt hajlandó megváltoztatni döntését. Izrael nem kér kitiltást Izrael már nem ragaszkodik ahhoz, hogy kitiltsák a palesztinokat a hebroni Mártírok útjáról — adta hírül az izraeli katonai rádió csütörtökön. Az AFP emlékeztetett, hogy a százezres lakosságú ciszjordániaí palesztin város zsidó negyede menti forgalmas utat az izraeli hadsereg 1994 februárjában zárta le, miután egy szélsőséges zsidó telepes 29 imádkozó palesztint mészárolt le. A négyszáz hebroni zsidó lakos oltalmában Benjamin Netanjahu kormánya ragaszkodott ahhoz, hogy az utat továbbra is elzárják a palesztin járókelők elől. Most azonban az izraeli kormány föladta az út újramegnyitásával szembeni elvi ellenállását. Teherán szavát adta Teherán szavatolja az Iránban élő német állampolgárok biztonságát — szögezte le csütörtökön az iráni külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő megerősítette, hogy Irán felelősséget vállal a diplomaták és a német állampolgárok biztonságáért, és bírálta azokat az állításokat, amelyek szerint „a Teheránban élő németek veszélyeztetett helyzetben lennének”. Ügynök kormánytámogatással A német kormány csütörtökön beismerte, hogy támogatta és hamis személyi okmányokkal látta el azt a titkos ügynököt, akit néhány napja tartóztattak le a kolumbiai hatóságok. A magát magánnyomozónak mondó Werner Mauss a hatvanas évek végétől a német titkosszolgálatok számos akciójában vett részt, de évtizedek óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt és mostanáig fénykép sem készülhetett róla. Maussnál és a társaságában lévő eddig ismeretlen hölgynél a kolumbiai hatóságok három-három hamis útlevelet találtak. A német szupertitkos ügynök ezúttal azért járt a dél-amerikai országban, hogy kiszabadítsa az ELN nevű baloldali terrorszervezet fogságába került német nőt. Merénylet az alagútban? MTI Az első, derűlátó nyilatkozatok szinte teljesen elenyésztek csütörtökre azzal kapcsolatban, hogy mikor indulhat meg ismét az utasforgalom a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő, tűz sújtotta vasúti alag- úton; a károk mértékének ismertté válásával brit szakértők már nem is jósolgatják ennek lehetséges időpontját. A három nappal ezelőtt történt, legalább 200 millió font (53 milliárd forint) kárt okozó katasztrófa óta most merült fel első ízben annak lehetősége, hogy a teherautókat szállító szerelvény nem baleset következtében gyulladt ki az alagútban. A londoni The Times csütörtöki száma „calais-i illetékeseket” idéz, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a bejelentett leépítések miatt felpaprikázott francia alkalmazottak valamelyike állt ten is, de reggel megindult a részleges teherforgalom az alagútpár sértetlen felében. Ken Cameron, a brit tűzoltószövetség elnöke „önteltséggel” és a „profitérdekek előtérbe helyezésével” vádolta a vasútvonal biztonságáért felelős testületet, amiért az engedélyezte a teherszerelvények közlekedését. Cameron szerint „senkinek sem lenne szabad bemennie az alagútba” mindaddig, amíg annak biztonsága nem teljesen megkérdőjelezhetetlen. A szakértő szerint a teherautókat szállító Le Shuttle- szerelvények nyitott oldalú vagonjait zártakra kell lecserélni, mert csak ez akadályozhatja meg, hogy a hétfőihez hasonló tűz kocsiról kocsira terjedhessen. Félidőben a NATO-bővítés MTI Jelcin visszatér a Kremlbe MTI Borisz Jelcin elnök pénteken reggel elhagyja a kórházat, és két-három hét lábadozás után még az új év előtt visszatér a Kremlbe. Ezt Szergej Mironov, a Kreml-kórháznak is nevezett Központi Klinika vezetője jelentette be csütörtökön. Mironov, akit az ITAR- TASZSZ orosz hírügynökség idézett, közölte, hogy pénteken reggel átköltözik az államfő a Moszkva közelében fekvő barvihai rezidenciájára, és az ottani szanatóriumban folytatják utókezelését. Félidejéhez érkezett a NATO kibővítésének folyamata jelentette ki a szervezet főtitkára, Javier Solana az Észak-atlanti Közgyűlés őszi ülésszakán, a franciaországi Versailles városában. Ez a testület a NATO-ta- gok parlamentjeinek együttműködési fóruma, amely évente kétszer tart tanácskozást. államok kerülhetnek be a szervezetbe, de ha minden a tervek szerint halad, 1997 közepe felé, az akkori NATO- csúcsértekezleten az állam- és kormányfők meghívják majd a jelentkezők első csoportját a belépési tárgyalások megkezdésére” — szögezte le a főtitkár. Solana ugyanakkor hangsúlyozta: Európában nem lehet biztonság Oroszország nélkül, s még kevésbé Oroszország ellenében, ezért új, még az eddiginél is szorosabb együttműködést kell kialakítani Moszkva és a NATO között. „Meg vagyok győződve arról, hogy az oroszok végül megértik: a jövőbeli, új tagok sem egy régi, hanem egy új NATO-t akarnak, s egyetlen országot sem ér majd kár azzal, hogy az Észak-atlanti Szövetség kinyitja kapuit a csatlakozni vágyók előtt” — mondta. Solana nem szólt arról, hogy mely országok kerülhetnek be a kibővítés első körébe, a csütörtöki tanácskozást megnyitó német politikus, az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke, Karsten Voigt viszont erre a kérdésre is kitért. Mint közölte, a legjobban informált szakértők LenVéleményét csütörtöki beszédében Solana azzal indokolta, hogy a békepartnerségi program keretében minden érintett fél tisztább képet kapott a bővítés lehetőségeiről, arról, hogy milyen többletet jelentenének majd a NATO szempontjából a csatlakozó államok, s hogy ez utóbbiaknak milyen reformokat kell végrehajtaniuk a csatlakozás érdekében. „Természetesen még nincs eldöntve, mely köszönhetően megszűntek szívtáji fájdalmai és „harci kedve” újra a régi. Az orosz elnökön a hónap elején hajtottak végre szívkoszorúér-műtétet. Orvosai szerint a vártnál gyorsabb a felépülése. Mindamellett a szerdai tévéfelvételeken meglátszott rajta, hogy nehéz műtéten esett át. Bizonytalanul lépegetett, és bár arca pirospozsgás volt, szemmel láthatóan lefogyott, és öregember benyomását keltette. gyelországot, Csehországot, Magyarországot és egyre gyakrabban Szlovéniát emlegetik. Voigt hangsúlyozta, hogy a kibővítést — amelyet a NATO egyik legfontosabb feladatának, s egyben a szervezet történelmi céljaihoz való visszatérésnek nevezett — nem szabad összekapcsolni más fontos kérdésekkel, például a szervezet belső reformjának ügyével: el kell kerülni mindenféle halogatást. Végül mind Voigt, mind Solana hangsúlyozta, hogy a NATO-bővítést az egyes tagállamok nemzeti parlamentjeinek is ratifikálniuk kell majd. ami nagy felelősség: a német politikus szerint bizalmi válsághoz vezetne a NATO-n belül, ha a kormányok konszenzusos határozata után egy tagállam parlamentje mégis elutasítaná valamelyik jelentkező felvételét. Az Észak-atlanti Közgyűlésen részt vevő magyar küldöttség vezetője, Rácskay Jenő SZDSZ-es képviselő az MTI tudósítójának nyilatkozva maga is azt emelte ki, hogy Magyarország valószínűleg már egy újfajta, átalakult NATO-val lesz kapcsolatban, s a budapesti vezetés mindenképpen pozitívan fogadja azt a francia törekvést, amely nagyobb szerepet szán az európai áramoknak a szervözet belső életében. / UJ KELET Palotai István (Új Kelet) Szinte biztos, hogy sokaknak megdobbant a szíve Moszkvában a szerdai napon, amikor Jelcin elnök megjelent a képernyőn, és enyhe kis mosollyal az arcán bejelentette: felépülése után mindenki megkapja a jussát, kinek mi jár. Természetesen tudta mindenki, hogy a műtét sikerült, és az elnök rohamosan gyógyul, de azért más a dolgokról tudni, és más vizuálisan szembesülni vele. Érdekes jelenség, hogy azok az emberek, akik komoly szívműtéten estek át — főleg a szívleállásos műtétek esetében —, felépülésük után jelentősen megváltozott egyéniséggel térnek vissza az életbe. Mi ennek a pszichés (vagy ne adj’ isten, ezoterikus) oka, az már édesmindegy, a lényeg az, hogy valamennyien bölcsebbek, nyugodtabbak, és bizony mindezek ellenére ezerszeresen határozottabbak lesznek. Márpedig, ha ez Jelcin elnöknél is bekövetkezik, akkor bizony nagytakarítás következik. Jelcin egész biztosan megjegyezte magának azokat a figurákat, akik, kihasználván személyes távollétét és azt a tényt, hogy a kórházból nem volt képes személyes kontrollt gyakorolni, mással sem foglalkoztak, mint a pakli kevergetésével. Nagyon valószínű, hogy Lehegy tábornok ügye ismét terítékre kerül, és kiderül a disznóság: a politikai küzdelem eszköztárával harcolni képtelen Lebegyet alaposan bemocskolták a kamarillapolitika nagymesterei. Biztosan felteszi majd a kérdést az elnök a külpolitikusnak, hogy miként alakulhatott így a fehérorosz helyzet, és hol van az ígért folytatólagosság a csecsen megbékélés területén, ha már Dagesztánban is robbantgattak? Bizonyára az is az érdeklődés középpontjába kerül, miért csak egy hónapi bért kaptak a szibériai bányászok, holott ő személyesen vállalt garanciát, hogy rendezik majd a több havi elmaradást. Feltételezhetően azt is feszegeti majd, hogy távolléte alatt miért állt le a harc a bűnözés ellen, s nyilván megvizsgálja azt, kinek lehetett ez az érdeke. Lesz mi mesélnie Cser- nomirgyin miniszterelnöknek is, mert mint Jelcin legtisztességesebb politikai partnerének, bizony meglehetősen sokat kellett kiállnia. Szóval a mosoly, az a halovány, mégis sokat mondó mosoly nagyon is sokat mondó volt, és szinte biztos, hogy mindenkiben emocionális viharokat keltett. s Kinek ezért, kinek pedig amazért... meglehetősen hatásos bosszút a vasútvonalat üzemeltető Eurotunnel vállalaton. Az első számú londoni napilap megírja: a tüzet nem sokkal azután fedezték fel, hogy befejeződött a calais-i Eurotunnel-személyzet kétórás figyelmeztető sztrájkja hétfő este. A The Times szerint „a francia kikötői dolgozók híresek harciasságukról, s gyakran adnak nyomatékot érzelmeik kifejezésének jelzőrakéták hajigálásával”. Brit szakértők egyébként csütörtökön elítélően szóltak arról, hogy ha minimális színjeiéin vezető orvosa szerint az elnök közérzete jó, és egészségi állapotát tekintve nincs semmi eltérés a várttól. Jelcin két héttel ezelőtti szív- koszoróúér-műtéte után szerdán lépett először a nyilvánosság elé. Első tévényilatkozatában elismerte, hogy még erősödnie kell, viszont hangsúlyozta, hogy az orvosoknak Hírről ,................. ......:....| > hírre
