Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-22 / 273. szám

UJ KELET Gazdaság 1996. november 22., péntek 5 Változó munkanélküliség Munkatársunktól Sajnálatos tény, hogy Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye hosszú idő óta vezeti a magyar- országi regionális munkanél­küliségi toplistát. Igaz, hogy a kormány tagjai mind kül-, mind belföldön előszeretettel hangoztatják, hogy az átlagos hazai munkanélküliségi ráta a maga 10-12 százalékával nem haladja meg a hőn áhított Eu­rópai Unió-beli átlagot. Mivel az államvezetőség az igazság nem elleplezését hirdette a vá­lasztási plakátokon, emiatt szakembereik visszafogott hangerővel elejtik, hogy azért léteznek regionális különbsé­gek. Az igazlátó pillanatokban kiderül, hogy Szabolcs-Szat- már-Beregről van szó, de arra már nem fordítanak figyelmet, hogy a megyén belül is jelen­tős eltérések vannak. Sok minden más mellett abban is egyedi a térség — az Ipari Mi­nisztérium kimutatásai alap­ján —, hogy az iparilag „fej­lettebb” területein mutatható ki a legtöbb munkahelyet kereső ember. Emiatt Nyíregy­háza vezeti a megyei negatív csúcsot, féléves átlagban több mint 13 ezer álláskeresővel. Utána a mátészalkai munka­ügyi kirendeltséget keresik fel legtöbben, közel feleannyian kopogtatnak az ajtókon, mint a megyeszékhelyen. A'gazda­ságilag viszonylag jobb hely­zetben lévő Kisvárda zárkózik fel a harmadik helyre, közel ötezer munkanélkülivel. A nem éppen díszes sort Záhony és Tiszavasvári zárja, hozzá­vetőlegesen ezer-ezerötszáz álláskeresővel. Az IKIM kimutatása szerint ez valószínűleg annak tudha­tó be, hogy a kisebb települé­seken a a lakosságnak lehető­sége van háztáji gazdálkodás­ra, hogy fizetésüket vagy fize­tésnélküliségüket valamivel kipótolják. Naayktálló Földárverés Új Kelet-információ A megyei kárrendezési hivatal szakemberei tegnap Dombrádon tartottak földárverést. A licit úgynevezett II/I-es kategóriába sorolt volt, amelyen csak helyi lakosok, illetve azok vehettek részt, akiknek igazolhatóan a település kör­nyékén volt a földjük, amelyet államosítottak. Mivel a térségben ez volt az első árverés, a volt Kemecsei Állami Gazdaság területéből két gyepes parcellát jelöltek ki a Kárrendezési Hivatal szakemberei. Áz egyik lajstromba vett terület 7,8 hektáros, közel 19 aranykorona, a másik 1,5 hek­tárnyi. több mint 15 aranykorona értékű. Az előzetes infor­mációk szerint, mérsékelt volt a lakossági érdeklődés. Adófórum F.T. (ÚjKelet) Sok-sok pénzt takaríthat meg, aki kellően ismeri a min­denkori adózási szabályokat vagy jó könyvelője van. Azon­ban nem mindenkinek telik profi pénzügyi szakemberre. A Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság évek óta tanfolyami rendszer­ben ismerteti az érdeklődőkkel a következő gazdasági év adó­törvényeinek változásait, melyre nemcsak az egyéni vál­lalkozókat, hanem a könyve­lőket is váiják. November 25-én (hétfőn) egész napos adófórumot szer­veznek Nyíregyházán a Szak- szervezetek Házában (Szabad­ság tér 11.). Kilenc órától délig a személyi jövedelemadóról szóló törvény változásairól hallgathatnak meg előadást, és konzultáció keretében tehetik fel kérdéseiket a szakelőadók­nak. Hallhatnak többek között a jövő évi adóelőleg kiszámí­tásának módjairól, adókedvez­ményekről (például családi kedvezmények), az egyéni vál­lalkozók átalányadózásának szabályairól és a mezőgazda- sági kistermelők jövedelem- adójáról. Sokan vannak olya­nok is, akiknek társas vállal­kozása tönkrement, és egyéni vállakozóként folytatják tevé­kenységüket. A társasági adó­ból a személyi jövedelemadó­zásba átlépők átmeneti szabá­lyozásáról is értesülhetnek az érdeklődők. Olyan új fogal­makkal is megismerkedhetnek, mint a tételes átalányadó, ami kevert fogalom: a tételes költ­ségelszámolás és az átalány- adózás ötvözete. Jelentős változások várha­tók a társasági adózásban, és új törvény készült az osztalék­adóról. Megszűnik a kiegészí­tő adó, és gyakorlatilag új tör­vénynek tekinthetők az adó- kedvezményekre vonatkozó szabályok is. Az adóalapot érintő és az adóalap védelmét szolgáló intézkedések ismerte­tése külön fejezetben kerül sor­ra, az ebédszünetet követően, fél egytől. Délután háromnegyed há­romtól már az általános for­galmiadó, népszerűbb nevén az áfa-törvény lesz napirenden. | Exporthitel, beruházás támogatás, fejlesztés Valami megmozdult Keleten... i Madi Zoltán, dr. Kecskés Marianna, Tarnainé dr. Kálnasi Jolán és Fülöp Zoltán Fotó: Racskó Tibor „Sok ember riadtan tekint Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyére, pedig a beruházási és kereskedelmi piachoz szo­rosan kötődő hitelbiztosítások területén egyre inkább élénkül az érdeklődés. A megye hatalmas lehetősége a kimeríthetetlen kelet-európai piac, amely „visszahó- dítására” egyre több cég vállalkozik. Mindezt Fülöp Zol­tán, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (MEHIB Rt.) mun­katársa mondta csütörtökön, a megyei kereskedelmi és iparkamara nyíregyházi székházában megrendezett Hitelszemináriumon. Munkatársunktól A jelentős érdeklődés mellett zajló rendezvényen a MEHIB Rt. szakembere mindehhez hozzá­tette, hogy megyei összeha­sonlításban azért meglátszik Sza­bolcs-Szatmár-Bereg gazdasági gyengesége, ugyanis a régió vál­lalkozásai reagáltak legkésőbb az exporthitel-biztosítási piac ajánlataira. A volt Szovjetunió ugyan egy­re több cég számára jelent hatal­mas csábítást, de az ottani, átala­kulóban lévő termelési és keres­kedelmi rendszer szülte politi­kai bizonytalanság miatt több a csalódás, mint a siker. A tapasz­talatok viszont azt mutatják, hogy amely vállalkozás konszo­lidált üzleti partnerre talál, az szinte megfogta az isten lábát. A közeli keleti, sok százmil­lió fogyasztó által kínált keres­kedelmi lehetőségeket megra­gadó megyei cégek iránt érdek­lődve a rendezvényen Tarnainé dr. Kálnasi Jolán, a Magyar Be­fektetési és Fejlesztési Bank Rt., Mádi Zoltán és dr. Kecskés Marianna, a CIB Bank Rt. és Gádor Péter, a londoni székhe­lyű Hungarian International Finance Ftd. képviseletében is­mertette társasága beruházás­fejlesztési, hiteltámogatási aján­latát. Az előadásokból kiderült, hogy a magyar vállalatok a kö­zelmúltig nem nagyon foglal­koztak az ismertetőben elhang­zott lehetőségekkel, a másik ol­dalról viszont az tény, hogy a legtöbb ajánlattevő jelentősen előnyben részesítette a rövid, azaz egy éven belüli lejáratú szerződéseket. Kivételként megemlíthető, hogy a beru­házásfejlesztő hitelek futamide­je általában 5-10 év, s állmi ka­mattámogatás is igénybe vehe­tő hozzájuk. Kiadvány készül az építési vállalkozókról Adatközlésre kötelezettek? Fekete Tibor (Új Kelet) Az Építési Vállakozók Orszá­gos Szakszövetsége az IPOSZ- szal és az OTP-vel közösen jegyzéket készít a kivitelezők­ről. Erre a listára csak azok ke­rülhetnek fel, akiknek pályáza­tát a szakmai szakszövetségek elfogadták, és a négyoldalas adatlap kitöltésével, valamint árbevételük valamennyi száza­lékával hozzájárultak a kiad­vány elkészítéséhez. A kiad­vány legfontosabb céljának azt tartották, hogy egy olyan lista jusson el a leendő építte- tőkhöz, amelyben kizárólag megbízható vállalkozók szere­pelnek. Az elkészült listákhoz az OTP szerződéskötői hálóza­tán lehet majd hozzájutni. Akik belekóstoltak már egy építkezésbe, azok nagyon jól tudják, mekkora kockázattal jár építőmestert választani. Amíg rokon vagy ismerős a fe­lelős kivitelező, addig vi­szonylag nyugodtan alhatnak a tulajdonosok. De nem min­denki rokonságában akad kő­műves, ács vagy bádogos. A házépítés túl sok pénzbe kerül, és többen estek kísértésbe a nagy lehetőség láttán. Anyag- beszerzési előleg címén kicsal­ják a gazdától a pénzét, majd kámforrá válnak. Mire megle­lik a szélhámosokat, addigra oda a ház ára, és polgári peres úton nagyon kicsi az esélye, hogy még egyszer viszontlátja megtakarított vagy kölcsönben felvett forintjait a család. Valóban szükség van egy ilyen név- és címjegyzékre, amelyből különösebb utánajá­rás nélkül is leinformálhatók a kivitelezők. Csakhogy! Megértünk már olyat, amikor valamit ajánlot­tak, utána „melegen ajánlot­tak”, végül kötelezővé tették. Félő, hogy a rendszer beindu­lása után (amikor már elegen­dő név és cím szerepel a listán) az OTP már csak azoknak az ügyfeleknek fog hitelt nyújta­ni, akik erről a jegyzékről vá­lasztanak építőmestert. Ké­sőbb pedig már „szocpolt” is csak az kaphat, akiknek ilyen vállalkozó a kivitelezője. Már­pedig lakásépítési vagy -vásár­lási támogatást csak az OTP-n keresztül lehet igénybe venni. Akkor pedig mi lesz azokkal a kispénzű emberekkel, akik ka­lákában tudják csak felhúzni családi házukat. Mi lesz azok­kal, akik úgy tervezték az épít­kezést, hogy ők maguk adják a segédmunkát, vagy saját jár­művükkel akarták a fuvarkölt­ségeket némileg lefaragni. A vállalkozók rövid határidőre és azonnali fizetés mellett szeret­nek dolgozni, míg a fiatal há­zasok többsége évek alatt sem képes lakhatóvá tenni ottho­nát. Bár ne válna be rémes jós­latunk, és az eddig is túl sok korlátozáson felül már nem ve­zetnének be újabb megszorítá­sokat a szocpol igénylésekor, de kísért a múlt és félünk. Záhonyi értekezlet Munkatársunktól Dr. Sándor László, a Ma­gyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének elnö­ke és dr. Márkus László, a Vasutasok Szakszerveze­tének elnöke december 5- én, Záhonyban tárgyalá­sokkal egybekötött térségi ismerkedésen vesz részt. Az egynapos villámláto­gatás alatt a szakszervezeti vezetők megbeszéléseket folytatnak a MÁV és az ön- kormányzat rendelőintéze­tének az összevonásáról, az ezáltal felmerülő egészség- ügyi ellátási problémákról. A rendelőben nyilvános fó­rumot tartanak az érdekvé­delmi képviselők, amely­nek fő témája a tervezett országos egészségügyi re­form tükrében várható vas- út-egészségügyi ellátás át­alakítása lesz. A nap további program­jaként a szakszervezeti első emberek munkásgyűlése­ken vesznek részt. Elsőként a Záhonyi Vontatási Fő­nökség üzemcsarnokában, majd a Záhony 500-as Át­rakóban találkoznak az át­rakó, a kereskedelmi és az üzemviteli dolgozókkal. Délután szakszervezeti gyűlés díszvendégei lesz­nek az Eperjeske Átrakó pályaudvarán, majd a Fé- nyeslitke Kocsijavítóban találkoznak a forgalomirá­nyítás és pályafenntartás munkatársaival. Ki a legjobb erdész? Új Kelet-információ Az év kerületvezető erdé­sze és vadásza címért ver­sengenek november 22-én, pénteken a Bárod igeti-Ős­láp területén, illetv£<az Al­kotóházban a Nyírerdő Rt. erdészeti igazgatóságainak vezetői. Az előzetes program sze­rint, a verseny délelőtt ki­lenc órakor kezdődik, s a szakembereknek a minden­napi munkájuk során felme­rülő problémákra kell vá­laszt adniuk. így többek között számon kéri tőlük a szigorú zsűri a fafajismere­teiket, felmérik a vágást megelőző fatérfogatbecs- lési képességüket vagy az erdőfejlődés érdekében tör­ténő gyérítés mennyiségi és minőségi meghatározását. Emellett az erdészeti igaz­gatóknak elméletben és a gyakorlatban is számot kell adniuk vadgazdálkodási és vadászati ismereteikről. A versengés szünetében, a zsűri értékelése alatt egy­órás terepbejárást tartanak a résztvevők Gencsi Zoltán erdőmérnök vezetésével, ahol többek között megis­merkedhetnek a Fényerdő csodáival, az ősláp termé­szeti ritkaságaival, illetve a nyírbátori református mű­emlék templommal.

Next

/
Thumbnails
Contents