Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

UJ KELET 1996. november 19., kedd 5 F elpezsdülhet az ingatlanpiac Fekete Tibor (Új Kelet) A rendszerváltást követően az önkormányzatok egyik legfontosabb feladata az úgy­nevezett volt tanácsi lakások privatizálása volt. Az akkori bérlőknek jutányos áron megvételre felajánlották la­kott épületüket, ezzel a lehe­tőséggel abban az időben so­kan éltek is. Az elképzelések nem tűntek rossznak, hiszen ezzel az önkormányzatok egy óriási tehertől szabadultak meg, és az ebből származó bevételből újabb szociális bérlakásokat építhettek vol­na. Időközben azonban az inf­láció miatt fokozatosan érté­két vesztette a lakáseladások­ból származó bevétel, ráadá­sul az általános elszegénye­dés következtében egyre töb­ben csak a szociális bérlaká­soktól várhatták lakásgond­juk megoldását. Erről a holtpontból egy­szerre két irányba kell kimoz­dulni. Meg kell találni azo­kat a befektetőket, akik a kulcsátadásig képesek finan­szírozni a beruházást, és meg kell teremteni a fizetőképes keresletet. Ez utóbbinál nem jöhetnek számításba azok, akik sok tízmillióból terem­tik meg otthonukat, hiszen nekik semmi sem drága, ugyanakkor azok sem, akik napi megélhetési gondokkal küszködnek és képtelenek bármilyen előtakarékosságra. A nagyobb pénzintézetek­nél már konkrét elképzelések is vannak a különböző lakás­takarékpénztárak létrehozá­sára, de amit Pécsett találtak ki, az merőben új. Ott olyan lakásszövetkezetben gondol­kodtak, amelyeknek az ön- kormányzatok, vagy pénzin­tézetek is tagjai lehetnének és a magánszemélyekkel együtt képesek lehetnének akkora pénzalapot létrehozni, amely- lyel már komolyabb beruhá­zások is elkezdődhetnének. Az önkormányzatoknak nem feltétlenül készpénzzel kell hozzájárulniuk a szövetkezet vagyonának gyarapításához, hanem akár nehezen érté­kesíthető közművesített épí­tési telkekkel, vagy a va­gyonrészjegy más módú megvásárlásával. (Például kárpótlási jegy vagy rész­vény.) A Mecsek ingatlanfor­galmazó és vagyongazdálko­dó szövetkezet 800 millió fo­rint értékben célrészjegyet bocsátott ki 18 hónapos fu­tamidőre és 32,5 százalékos kamatra. Ez a célrészjegy készpénzként működik, és ebből az összegből már meg lehet vásárolni az építési tel­keket és ebből el lehet kezde­ni az építkezést. Az önkor­mányzat megszabadul holt tő­kéjétől, ráadásul az így nyert pénzből támogathatja a fiatal házasokat, vagy a minőségi cserével lakást váltókat. Ha mindehhez tisztázni lehetne a lakásépítési és vásárlási tá­mogatás (ismertebb nevén „szocpol” támogatás) kiuta­lásának lehetőségét, akkor még szebb lenne a dolog. Annyi jó hírünk van, hogy az ehhez szükséges törvénymó­dosítás előkészítése folya­matban van. Ettől még bizarabb elkép­zelés, amikor az önkormány­zat résztulajdonos lehetne az újonnan épült lakásoknál. Az ingatlanpiac beszűkülésének egyik legjellemzőbb oka, hogy sokan nem tudnak la­kótelepi házukból családi házba tovább költözni, mert ahhoz nincs elég pénzük, a banktól pedig megfizethetet­len kamatra kapnának csak kölcsönt. Az új elgondolás szerint, például ha valaki ér­tékesíti lakótelepi házát mondjuk másfél millióért, eh­hez még hozzáteszi a szociál­politikai különbözetet — mondjuk egymilliót -n, akkor ebből a pénzből már el tudná kezdeni az építkezését. Mai áron számolva egy külterüle­ti telken körülbelül hatvan- százalékos készültséget lehet­ne elérni ebből a pénzből. A hiányzó összeget célrészjegy formájában az önkormányzat adná, de ennek fejében a ma­radék összeg arányában tulaj­donosa is lenne az új háznak, példánknál maradva negyven százalékban. Ha a gazda már kiheverte az építkezés anya­gi megrázkódtatását és egy kis megtakarításra is szert ten­ne, akkor visszavásárolhatná a maradék célrészjegyet, vé­gezetül már száz százalékban övék lehetne a ház. Az önkor­mányzat sem járna rosszul, hisz ezek vadonatúj házak lennének, amelyek egy jó da­rabig nem veszítenek érté­kükből és a lerobbant állagú tanácsi házakhoz képest ezekre nem kellene költeni. Végezetül nem elhanyagol­ható szempont, hogy meg­pezsdülhetne az ingatlanpiac, ami mindannyiunk érdeke. Ez a szövetkezeti forma ugyanúgy lehetőséget adna az előtakarékosságra, mint más pénzintézeteknél, csak itt célrészjegyet vásárolhat­nának a fiatalok, és ki lehet­ne iktatni a magas banki ka­matokat. Ráadásul a szövet­kezet átvállalhatná az egész lakáscserénél felmerülő ügy­intézés gondját-baját, és sa­ját maga bonyolíthatná le az ügyletet. Ezzel nem az ingat- lanügynökségek zsebébe vándorolna a haszon, hanem maradna a szövetkezetnél, a tagoknál. Sertéstenyésztés Tiszadobon A piaci igényekhez igazodva Kozma Ibolya (Uj Kelet) ATiszadobi Sertéstenyésztő Szövetkezet sajátos elmélettel működik. Hároméves fennállá­suk alatt! folyamatos fejlődés tapasztalható. Bán Györggyel, a szövetkézét elnökével be­szélgettünk. — Mi a szövetkezet eredmé­nyességének titka? — A szövetkezet tagjai a korábbi Táncsics Termelőszö­vetkezetből váltak ki. A céget hetvenhétmillió forint alaptő­kével alapítottuk — mondta. -— A tagoknak is van üzletré­szük, csakúgy, mint a tizenöt kívülálló üzletembernek. A sertéstenyésztésben a piaci igé­nyekhez igazodunk. Előállítot­tunk egy új sertésfajtát, a Ma- ladupit, amelyből ötvenhét százalékos színhús hozható ki, s ez jó aránynak mondható. Véleményünk szerint még va­A jövő év optimizmusra ad okot, valószínűleg megál­lítható a fogyasztás, a reál­bérek és a nyugdíjak vásár­lóértékének csökkenése, s az adórendszerben bekö­vetkező változások serken­tőleg hatnak a vállalkozói szektorra. Ezek a másfél éve megkezdett korrekciós gazdaságpolitika legna­gyobb eredményei, ame­lyet a nemzetközi pénzvi­lág elismer és támogat, de a hazai közvélemény mé­lyen elítél. Vitéz Péter tudósítása ___ A gazd asági kormányzat két­éves tevékenységéről szóló előadás összegzéseként mond­ta ezt dr. Akar László, a Pénz­ügyminisztérium politikai ál­lamtitkára, a megyei kereske­delmi és iparkamara székházá­ban megtartott tájékozatóján. A szakember elmondta, hogy 1997-ben a gazdaságelemzések szerint meg kell indulnia a be­ruházások fejlődésének, amely folyamatba várhatóan az állam is bekapcsolódik. A belső egyensúly pozitív alakulása mellett a világpiaci konjunk­túra ugyan mérsékeltebb ex­portkeresletet fog mutatni a magyar termékek iránt, de a ha­tások összegeként várható egy lamennyi tartalék lehet az ál­talunk kitenyésztett sertésben, megfelelő táplálással többet is tud hízni rövid idő alatt. Kül­földi szakértőket is bevontunk a munkába. Célunk, hogy a ta­karmány mennyiségét és minő­ségét meghatározzuk, hiszen csak* így tudunk egyszerűbb módon jó eredményeket elér­ni. Amennyiben hamarabb hí­zik a sertés, korábban adható el, így időt takarítunk meg. Mi a meglévő fajtából hozzuk ki a maximumot, és nem az állo­mány nagyságát növeljük. — Miben más a Maladupi sertés, mint az ismert fajták? —- Az eltérés könnyen felis­merhető. A Maladupi fajta már ötnapos korától mutatja húsos formáit. Húsa megfelel a mai igényeknek. A szalonnája is húsos. — Milyen magas a szövetke­zet állománya? 2-3 százalékos bruttó nemzeti össztermék-gyarapodás. A kialakulóban lévő új gaz­dasági környezetben a vállal­kozók jövedelmi pozíciója két-három százalékot javulhat, amellett, hogy az előzetes szá­mítások szerint teljesíthetővé válik a közalkalmazotti bérek 16-17 százalékos, illetve a nyugdíjak 19,5 százalékos emelése. A gazdaság legnagyobb el­— Összesen 8500—9000 sertésünk van. Ebből hatszáz­ötven koca, tizenöt kan, három­száz női ivarú sertés vagyis kocasüldő, ezerötszáz malac, kétezer süldő, ami huszonegy és hatvanegy napos korú lehet. Három nagyobb kereskedelmi partnerünk van, s az általunk nevelt sertésekből készített termékekeket exportálják. — Hogyan tudnak megfelelni az egészségügyi előírásoknak? — Minden sertésünk számot kap, s pontosan rögzítünk min­den információt a megszületett állatról. Ezt számítógépbe táp­láljuk be, így bármikor előke­reshető valamennyi informá­ció. Állatorvosok ügyelnek a sertések egészségére, s igyek­szünk inkább megelőzni a be­tegség kialakulását. A higiéni­ára fokozottan ügyelünk. Dol­gozóink is csak „beöltözve” léphetnek az ólukba. lensége továbbra is az infláció lesz, amelyet várhatóan sikerül azzal megzabolázni, hogy a ter­vezett béremelések a minden­kori inflációs ráta alatt marad­nak. Az államtitkár a vállalkozók­nak címzett utolsó jó hírként elmondta, hogy mind a CEFTA, mind az Erópai Unió országaival kedvezően alakul­nak a vámkorlátok leépítésével foglalkozó tárgyalások. Karácsonyi vásárelőzetes Munkatársunktól Újra rendeznek karácso­nyi vásárt a Bujtosi Szabad­idő Csarnokban. A hagyo- mányois vásári területnek már a háromnegyede elkelt, s nemcsak megyei, de deb­receni, miskolci és távolab­bi városok kereskedői is je­lezték résztvételi szándéku­kat. A Fimex-Fair Bt. szlo­genje szerint a vásárban mindent megtalál a nagykö­zönség: „a gombtól az au­tóig.” Száz kereskedő árui­ból válogathatnak tizenhá­rom napon át, december 10-étől 22-éig, a hét vala­mennyi napján. Csökkenő devizaszámlák MTI A lakossági nettó megta­karításokon belül az idén október végére csaknem egyötödére csökkent a de­vizabetétek aránya, noha tavaly ebben az időszakban még mintegy 25 százalékos volt. A Magyar Nemzeti Bank jelentéséből kitűnik, hogy október végén 473,8 milli­árd forint — mintegy 3 mil­liárd dollár — volt a lakos­sági deviza-megtakarítások értéke és az elmúlt hónap­ban is a havi 1,2 százalékos leértékelés, illetve az idő­arányos kamat növelte 3,2 milliárddal az egyébként fo­gyatkozó számlákat. Tíz hónap alatt pedig 34,8 mil­liárdos a növekedés, de ebből a leértékelés hatása csaknem 50 milliárd forint volt. Azaz, enélkül csökkent volna a számlák forintérté­ke. Tavaly ugyanebben az időszakban 128,7 milliárd volt azemelkedés, és ennek csak a fele származott a fo­rint devalválásából. Az elmúlt hónap végén a lakossági nettó megtakarí­tásön belül 2i százalék volt a devizaszámlák aránya, míg 1995 október végén még 24,6 százalék. A devi­za-megtakarítások részese­dése az idén eddig folyama­tosan csökkent, annak elle­nére, hogy jelenleg már sok­kal kisebb a forintbetétek előnye a devizáénál, mint az év elején, amikor még 30 százalékos forintkamatot is el lehetett érni. Lyoni vendég Új Kelet-információ A francia—magyar keres­kedelmi kapcsolatépítésről, közös gazdasági lehetősé­gekről lesz szó a megyei kereskedelmi és iparkamara mai szakmai előadásán, amelynek vendégelőadója Orosz József, a lyoni magyar kereskedelmi kirendeltség tanácsosa. A rendezvény színhelye a köztestület nyír­egyházi székháza lesz. Gyeplő az Infláció vágtató lovára Mérlegállásban?

Next

/
Thumbnails
Contents