Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-18 / 269. szám

UJ KELET Gazdaság 1996. november 18., hétfő 5 Nyílt nap a mezogazdasagi főiskolán Pályaválasztási nyílt napot tart november 21—22-én reggel nyolc órától — az idei tanévben új helyre költözött — nyíregyházi mezőgazda- sági szakközépiskola (Krú­dy köz 2.) Az oktatási intéz­ményben két szakon folyik a képzés: kertész és általá­nos mezőgazdasági szakon. Mindkettő lehetőséget nyújt az érettségi utáni — újabb tanulmányi év keretében — technikusi oklevél megszer­zésére, amellyel a diákok többsége élni is szokott, de bármilyen felsőoktatási in­tézményben is tovább ta­nulhatnak az ifjú szakem­berek. Kerti tennivalók Az ősszel ültetett cseme­téket is ajánlatos megöntöz­ni, hogy a talajrészek köz­vetlenül a gyökerekhez il­leszkedjenek. Az elültetett csemetéket kupacoljuk fel, hogy a fagyérzékeny gyö­kérzetet és a szemzés helyét megvédjük a szélsőségesen alacsony téli hőmérsék­lettől. A bimbóskel csúcsán lévő rózsát vágjuk le, ezzel elő­segítjük az alatta lévő bim­bók fejlődését. Az eltávolí­tott levélrózsa friss kelká­posztaként is hasznosítható a konyhában. A kerti muskátli telelteté- se nem igényes. Szedjük ki az erkélyládából és sűrűn egymás mellé állítva rakjuk be a ládába. A gyökereket takarjuk be talajjal és a lá­dát helyezzük fagymentes helyre, ahol némi fényhez is jut. így igen kevés öntöző­vízzel beéri, nem hajt vé kony hajtásokat, a téli hó­napokban nyugalomban marad és tavasszal kiültet­ve, visszavágva, újra virág­pompát ölt. A futómuskátlit csak vi­lágos, fűtött helyiségben, rendszeres öntözéssel le­het átteleltetni. A csere­pes muskátlit mindaddig kinn kell hagyni, amíg erő­sebb fagyok nem fenye­getnek. Utolsó lehetőségünk van az őszi fokhagyma duggatá- sára. A szakszerűen előké­szített, kártevő mentesített, aprómorzsás szerkezetű ta­lajba a fokhagymagerezde- ket egymástól 25 cm távol­ságra, 4—5 cm mélyen dug- gassuk. Ezek a téli, enyhe napokon gyökeret fejleszte­nek, tavasszal gyorsan ki­hajtanak és a konyhát korán ellátják fokhagymával. miniszter már aláírta m Támogatás léalmára Az elmúlt héten az újfehértói kutatóközpontban ta­nácskozó Alma Terméktanács tagjai előtt még nem nyert bizonyosságot az ipari almasűrítmény feldol­gozását segítő intervenciós támogatás elfogadása. A Terméktanács soros elnökétől, Jakab Ferenctől érdeklődve megtudtuk, hogy az Agrárrendtartási Hivatal útmutatása szerint a támogatásról szóló ren­deletet dr. Lakos László földművelésügyi miniszter már ellátta kézjegyével, a rendelet — Közlönyben való — megjelentetése folyamatban van. A rendelet értelmében j— a korábban az Alma Termék­tanács által kiharcolt és elfo­gadott — legfeljebb kettő- százezer tonna mennyiségű és ötszázmillió forint össze­gű intervenciós támogatás adható. A támogatást az az almasűrítményt előállító feldolgozó kérheti, aki 1996. október 1-jén már tagja volt az Alma Terméktanácsnak, és: — összesített felvásárlási jeggyel vagy számlával és a rendelet 1. számú melléklete szerinti „Termelői nyilatko­zattal” igazolja, hogy sűrít­mény-előállítás céljából a ter­melőktől 1996. október 1. — december 1. között a sűrít­mény alapanyagául almát vá­sárolt fel; — a feldolgozói telephe­lyen legalább 20 forint/kiiog- ramm bruttó árat — amely a szállítási költséggel és a kom­penzációs felárral, illetve az áfa-val együtt értendő — fi­zetett ki vételár címén. A tá­mogatás mértéke a felvásárolt alma után: 2,50 forint/kilog- ramm. A támogatás igénylőjének a kérelem benyújtásához mellékelnie kell az illetékes társadalombiztosítási szerv 30 napnál nem régebbi iga­zolását arról, hogy támoga­tási kérelme beadásának idő­pontjában adó-, egészség­vagy nyugdíjbiztosítási já­rulék tartozása nem áll fenn, illetve halasztást nem kapott. A támogatás iránti kérel­met — 1996. december 15- ig — az Alma Terméktanács­nál (cím: 4244 Újfehértó, Pf. 38.) kell benyújtani. Az Alma Terméktanács a beér­kezett támogatási kérelmeket összesíti, amelyről értesíti az APEH igazgatóságát és a Földművelésügyi Minisztéri­um Agrárrendtartási Hivata­lát, továbbá a támogatásra jogosultat. A támogatás az APEH-től 1997. január 31-ig igényelhető. Az Alma Terméktanács elnöksége legutóbbi ülé­sén döntött egy háromtagú bizottság létrehozásáról, amelynek feladata lesz a tá­mogatás végrehajtását vég­ző könyvvizsgáló cég felku­tatása. Az oldalt írta: Lefler György FOODAPEST (1996. november 20—23.) Harmadik alkalommal nyitja meg kapuit a nem­zetközi élelmiszer-, ital- és a témához kapcsolódó gé­pipari szakkiállítás a BNV központjában, ahol közel kéthektárnyi területen vo- nultatja fel kínálatát. A FOODAPEST-en ugyan nincs kiskereskedelmi áru­sítás, de alkalom nyílik az újdonságok megismerésé­re, piackutatásra és üzlet­kötésre. A szakkiállítást számos program színesíti az üzleti siker, a minőség és a szak­maiság jegyében, mint pél­dául a Fórum '96, Vinagó- ra, Biokultúra napok, va­lamint a kereskedelem for­télyait felvonultató Mer­chandising szimpózium. Vetőmag­törvény Az Országgyűlés előtt sze­repelt a növényfajták állami elismeréséről és forgalma­zásáról szóló törvényjavas­lat, az úgynevezett vetőmag­törvény. A tisztelt ház szá­mos olyan jogszabályt foga­dott már el, amely rendezte a mezőgazdasági szabvá­nyosítás helyzetét. E folya­matba illik a vetőmagtör­vény is, amely majd szabá­lyozott viszonyokat teremt az évi 100 millió dolláros exportot lebonyolító ágazat­ban. Az egyetlen felszólalást követően az általános vitát elnapolták. UjNPK műtrágya! Több mint négyéves szü­net után a Nitrogénművek Rt. — a hagyományos mű­trágyái mellett — új NPK (nitrogén, foszfor, kálium) típusú komplex áruval je­lent meg a hazai piacon, amit a gödöllői OMÉK-on I. díjjal jutalmaztak. A Péti kevert NPK nevet vi­selő műtrágya három alap­komponensből (Pétisó, MAP és KCE) áll, s a szeg­regáció (boltozódás) elke­rülése érdekében azonos méretű szemcsékből, úgy­nevezett hidegtechnológi­ával készül, amely az utób­bi években Európában is egyre inkább terjed a kör­nyezetvédelem szigorúbb feltételei miatt. Külön előnye a módszer­nek, hogy gyakorlatilag bármilyen tápanyagará­nyú és mennyiségű műtrá­gya juttatható ki az adott növénykultúra igényének és a talaj tápanyag-ellátott­ságának megfelelően, így az mindenkor optimumban adagolható. Vagyis, az alul-, illetve felültrágy ázás nega­tív hatása elkerülhető. A gy ártók elsősorban alaptrá­gyázásra ajánlják (ősszel), de a tavaszi fej- és starter- trágyaként is használható. A korszerűség vezérelv! Tiszavasvári Munka Szövetkezet Apa és fia: Moravszki György elnök és ifjú Moravszki György ágazatvezető A tiszavasvári Munka Szövet­kezet irodájában Moravszki György elnököt kérdeztük az átalakulás időszakáról, a szövet­kezet jelenlegi eredményeiről. — Az ötvenes években a tele­pülésen tucatnál is több mezőgaz­dasági szövetkezet működött, mígnem kialakult az a három — Munka, Zöld Mező, Vasvári Pál —, amely bár megsínylette, de mégis kiállta az idők próbáját. A különféle egyesülésekből alakult Munka Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet 1970-től az átalaku­lás időszakáig a jobb termelőegy­ségekhez tartozott, bizonyítja ezt a többször is elnyert Kiváló cím. A megyében az elsők között vol­tunk a rangsorban, de az 1300 té- eszt számláló országos listán is az első 50—70-be belefértünk. Akkoriban 3700 hektáron gaz­dálkodtunk, jómagam 1975-től vagyok a szövetkezet elnöke. Mindig is vezérelv volt nálunk a folyamatos fejlesztés, a lehető legkorszerűbb technikák és tech­nológiák bevezetése, meghono­sítása. Ebben, ahogyan a min­dennapi munkákban is, maradék­talanul segítőim voltak munka­társaim, a szövetkezet vezető kollektívája. A 370 fős taglét­számból 150 volt az aktív dol­gozó, s 220 fő nyugdíjas. A pro­filjaink között növénytermesztés, állattenyésztés, háztáji kisterme­lés szerepelt, de elég jelentős gyümölcsszeszfőzdével is ren­delkeztünk, nem elhanyagolha­tó volt a mezőgazdasági szolgál­tatásunk sem, beruházásainkat fjedig saját magunk oldottuk meg az építőbrigád segítségével. Növénytermesztési ágazatban főleg búzával, kukoricával, bor­sóval és cukorrépával foglalkoz­tunk, míg az állattenyésztésben a sertés, a szarvasmarha, a birka és a hal adott munkát. Tagjaink jövedelme a mezőgazdasági át­lag fölött volt. Majd következett az ismert idő­szak, amely a szövetkezetek ha­lálát tűzte zászlajára, s bizony nemhogy nem kevés bele is pusz­tult, de az egész mezőgazdaságot megtépázta. Személy szerinti in­zultusnak nem voltunk kitéve, ahogyan több településen az meg­történt, de meglehetősen bizony­talanná vált az egész, követhetet­lenné, kitapinthatatlanná. Szeren­csére nálunk nem következett be az, mint másutt, hogy legelőször a vezetők estek egymásnak, min­degyike csak a saját érdekét érvé­nyesítve. Mi, éppen ezért, átbe­széltük a sorsunkat, a jövőt, s a döntésünk egyértelmű volt, a szö­vetkezet, a szövetkezés mellett maradtunk. Az „átmenet” ugya­nis a szövetkezetek eltiprásán túl semmiféle más alternatívát, más lehetőséget nem tudott kínálni! Ennek ellenére, bizony sokan veszni hagyták kezükből az egyetlen kapaszkodót. Igyekeztünk a törvény szelle­mében végrehajtani a kárpótlást, s a földtulajdonosok megelégedé­sére, mintegy 800 hektár szántót és 200 hektár legelőt kijelölve. Szövetkezetté alakultunk át. jelen­leg 2800 hektár bérelt területen gazdálkodunk, amelyből 2100 hektár a szántó. Egyetlen egy csa­lád vált ki, s mindössze nyolcán kérték a részaránytulajdont. Az önálló gazdálkodókat is végered­ményben ugyanazok a prqjjlémák foglalkoztatják, mint bennünket: az eszköz-, a piac-, a pénzhiány! Tapasztalataim szerint, sok helyen még a szakmaiság, a hozzáértés sincs meg. De egészében, az ága­zatjelenlegi helyzete szintén egy­formán nyom irúndenkit. Vannak aztán nagyon bátrak, akik több mindent megengednek maguk­nak, úgy az adó-, mint a járulék- fizetés dolgában. Mi ezekkel nem versenyezhetünk, igaz, hogy' ily módon nem is akarunk. Ami nem igazán tetszik: a föld­árveréssel nem elsősorban a tiszavasvári gazdák jutottak kárval­lottként területhez, sokkal inkább azok, akik valahol jobb pozícióból, megfelelő információkkal ellátva, ezt megléphették. Az idegen tulaj­donosok megjelenésével valahol a vasvári emberek csorbultak. Az átalakuláshoz eszköz- és tőkeerősen érkezett a szövetkezet, így különösebb probléma nélkül átvészelhettük ezt az időt. Mindig is a nagyüzemi gazdálkodás híve voltam és vagyok, ez olyan elő­nyökkel bű, amelyet a kisgazda­ságok, felparcellázott földterüle­tek hatékonyságával nem lehet mérni. A legnagyobb vesztesei az átalakulásoknak a munka nélkül maradtak. Tény, hogy 1989 és 1996 között a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 72 száza­lékkal csökkent. Sajnos, nálunk is fel kellett számolni a szarvasmar­ha-ágazatot, s az építőbrigádot, emellett belső átszervezést hajtot­tuk végre. Most 70 az aktív, és 122 a nyugdíjas taglétszámunk. Hú­szán a szövetkezet által, s a helyi Zöld Mező Szövetkezettel közö­sen működtetett sertéstelepen dol­goznak. A sertés mellett halte­nyésztéssel foglalkozunk a 105 hektáros halastavon. Növészter- mesztésben a vezérnövény az őszi búza (700 ha), az idén valamivel gyengébb, 5,2 t/ha átlagterméssel számolhattunk. Őszi árpát 150 ha- on, borsót (zöld és száraz) 200— 200 hektáron termeltünk. Cseme­gekukoricából 150 hektár, cukor­répából és kukoricából 350—350 hektár, burgonyából 70 hektár volt, s mintegy 200 hektár az ön­tözhető terület. Tavaly s idén 170 millió forintot költöttünk műsza­ki fejlesztésre. Idén is eredményt hoz a gaz­dálkodásunk, de azéit nem min­den rózsaszínű, a komoly mun­ka mellett nem kevés a gond, a homlokránc. A szakmát a „ter­mészetes” utánpótlás segíti ná­lunk, mindkét fiam itt dolgozik, a feleségem ugyancsak a szövet­kezetben üzemgazdász. Itt is az alma... Harascsák Annamária felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents