Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-16 / 268. szám

Beat Boom! Farkas „Schultz” Tibor : Ha a feladat az .lenne: ne­vezzük meg arockzene szü­letésének pillana­tát, sok szakértő bizo­nyára 1954 áprilisára szavazna. Arra a pillanatra, amikor az Üstökösök (Co­mets) élükön Bill Haley gi­tárossal New Yorkban felvet­ték a mindent elindító Rock Around The Clock (Rock az óra körül) című rock and roll himnuszt, amely rövid idő alatt mozgósította az Egye­sült Államok, majd Európa — főleg Anglia—ifjúságát. A rock and roll — születé­se után — a hatvanas évek elejéig más országok szóra­koztató zenéjére alig-alig volt hatással. Európa döntő részében a francia sanzon, az osztrák operett és az olasz slágerzene hódított. Egyedül Anglia volt az az ország, ahol a rock and roll, a blues és a rhythm and blues nagy sztár­jai már ismertté váltak, sőt koncerteztek is. A beat kialakulása szem- pontjából nagyon lénye­ges a Chris Barber Jazz Band, amely az ötvenes, hatvanas évek fordulóján a legforradalmibb együt­tesnek számított Angliá­ban. Több, a későbbiekben meghatározó jelentőségű zenészegyéniség — Cyrill Davis, Alexis Corner, Bri­an Jones — itt kezdte pá­lyafutását. A fiatal, főleg munkás környezetből érke­zett zenészek figyelme egyszerre csak a dzsessz gyökerei, a blues és a kü­lönböző népzenék felé for­dult. Kialakult egy amatőr zenélési forma, a Skiffle — ahol vasalódeszkát, sztani- olpapíros fésűt, kanalat, villát és más alkalmi hang­szereket használtak. Ez le­hetővé tette, hogy az egész szigetországot meghódítsák. A nagy érdeklődést, az új tö­megigényt látva az angol szórakoztatóipar is kész volt fogadni, támogatni ezt az új dilettantizmust, félretéve a konzervatív professzioniz­must. Megjelentek az amatőr cso­portok körül a profi menedzse­rek. Ennek döntő pillanata volt 1961. november 9-én — 35 éve — a liverpooli CAVERN pin­ceklubban egy Brian Epstein nevű üzletember megjelenése, aki hajlandó volt ebédszüne­tében meghallgatni egy nem­zetközileg ismeretlen, de Liver­poolban annál nagyobb rokon- szenvet élvező — bizonyos Beatles együttest. A látottak-hallottak alapján úgy döntött, hogy pártfogásá­ba veszi a négy különc, gom­bafrizurát, bőrruhát viselő fia­talembert. Hasonló találkozá­sok Anglia más nagyvárosai­ban is történtek. A társadalom mélyrétege mérhetetlen bőség­ben ontotta az új zene képvise­lőit,-és a beatzene társadalmi jelenségekkel is megerősödve, kölcsönhatásba lépve, hamaro­san beatmozgalomként haladt tovább diadalát) án. 1962 ele­jén a társadalmi „gőzfazék” fedele látványos detonációval felrobbant, és végleg elsöpör­te, háttérbe szorította a régit. 1963 januárjában./ohn Len- nőn gitáros-énekes, Paul Mc­Cartney basszusgitáros-éne­kes, George Harrison szólógi­táros és Richard Starkey (Rin­gó Starr) dobos együttesének Please Me című sikere már az első helyre ugrott a sikerlistá­kon, új időszámítást kezdve ezzel a rockzenében, a beat- korszakét. Robbant a Beat Boom! A Beatles Archív fotó Tóth Tamás karmester és a Szabolcsi Koncert Fúvószenekar Fotó: Haras Akit a szíve dirigál Tóth Tamás visszatért kedves zenekara élére Hatházi Andrea A trombiták élesen sikol- tanak, a tuba öregesen mélye­ket pöffent, a pozánok virgon­cán nyújtják dallamukat, s eh­hez a dobok határozott ve­zényszava adja az ütemet. A klarinétok, oboák és fuvolák trillázása segíti e népes család harmóniájának megszületését. Mint a hangszerek és a dalla­mok, megszólaltatóik is kü­lönbözőek. Fiatalok, idősek, diákok, bolti eladók vagy ép­pen vállalkozók. Egyben vi­szont azonosak. Lelkes, ze­neértő és zenélő művészek, kik nem hivatásként, hanem szenvedélyként választották a zenét. A Szabolcsi Koncert Fú­vószenekar karmestereként immár egy éve — ismét — Tóth Tamás dirigál. — Miért ment el és jött vissza ismét Nyíregyházára? — Közel tíz éve kezdtem először Nyíregyházán a kar­mesteri munkát. Az Ifjú Gárda és a Vasutas Zenekar akkori­ban külön működött. A két együttes „házassága” után ala­kult meg a Nyíregyházi Ifjú­sági Fúvószenekar, amelynek vezetésére engem kértek fel. Egy amatőr együttesről lévén szó, van egy határ, ami fölé ennyi próbával nem lehet emelkedni. A fejlődés megállt, s csak a szinten tartásért folyt a munka. Ez meghatározta, hogy milyen műveket tudtunk eljátszani és milyen színvona­lon. Akkor úgy véltem, hogy a szólókarrierem fontosabb. Azt ötvenévesen nem lehet már építgetni. így 1990-ben másnak adtam át a karmesteri pálcát. Rengeteg koncertet, szólófellépést vállaltam, ked­vem szerint gyakorolhattam trombitámon, formálhattam saját karrieremet. Tavaly ok­tóberben aztán úgy éreztem, elég. Visszatértem a zenekar­hoz. Kicsit hiányzott már az a lelkesedés, önfeláldozás, ami a muzsikusaimat jellemzi. Hi­hetetlenül sokat áldoznak azért, amit szeretnek, a zené­ért, a közös játékért. Fizetés nélküli szabadságot kérnek egy-egy fellépés, turné miatt, saját zsebből fizetik az utazá­sokat, ha azt nem tudjuk más­ból megoldani. — Milyen volt ez az újabb nekifutás, ez az egy év? — Olyan feltétellel vállal­tam el a felkérést, hogy csak a szakmai, művészi munkával szeretnék foglalkozni. Köz­ben megnősültem, két gyer­mek boldog apukája vagyok, így teljesen más elfoglaltsága­imnak is meg kell felelnem, hiszen visszatérésemnek egyik legfontosabb oka a csa­lád. A hangszeremet sem sze­retném letenni. Távollétem­ben felére apadt a zenekar, de ma már újra teljes létszámban állunk a pódiumra. Újjáélesz­tettük az országos rendez­vényszervezőkkel a régi kap­csolatokat. Új műsorokat hoztam, igyekszem olyan ösz- szeállításokat választani, ame­lyek igényesek és fejlődésre sarkallják a zenészeket. Kivá­ló kapcsolatot sikerült kiala­kítani a Magyar Fúvószené­szek Társaságával, az elnöke Hidas Frigyes, az elnökség tagjai is közismert művészek, akik nevükkel fémjelzik a tár­saság komolyságát. A tavalyi újévi koncertre teljesen kicse­réltem a repertoárt, s az idén is meglepetéssel, igen nehéz da­rabokkal készülünk az új év köszöntésére. Tavasszal Vesz­prémben a II. Balatoni Zenei Fesztiválon második helye­zést értük el. Szeptemberben országos majoretteversenyt nyertünk. Feltettük a mércét, amit tartani kell. A jövő évi veszprémi versenyt minden­képp szeretnénk megnyerni. — A majorette-ek? — Kálvinná Babka Beáta vezetésével látványos kiegé­szítői a zenekarnak. Beának nehezebb dolga van, mivel az általam javasolt művekre kell koreográfiát kitalálnia. Na­gyon összetett a repertoárunk, mivel koncerteken szereplünk és térzenét is adunk, a menet­ben pedig a majorette-eknek szolgáltatjuk az indulókat, a „talpalávalót”. — Hol hallhatjuk legköze­Sikli Tímea — A nemzetközi gála- hangversenynek már hagyo­mánya van intézetünk életé­ben. Az első külföldi kapcso­latok 1989-re nyúlnak visz- sza, amikor először zenél­tünk együtt iserlohni diákok­kal. S ha már jól működött az a kapcsolat, megpróbál­tuk ugyanezt kiépíteni Eper­jessel, Béccsel, majd Er­déllyel is. Ez utóbbi helyről most első ízben lesznek ven­dégeink. Mivel egyre több a vendégek száma köre, ebben az évben ez már a második nagy hangversenyünk lesz, amire természetesen nem csak külföldi zenészeket hív­tunk meg. Itt lesznek Fehér- gyarmat, Kisvárda és Vásá- rosnamény zeneiskolás nö­vendékei is. — Milyen program várja a zeneszerető közönséget? — Mint az a meghívóból is kitűnik, nagyon sok szá­mot hallgathat meg a közön­Nemzetközi gálahangverseny A zene mindenkié! Ezt hirdeti a Nyíregyházi Zeneisko­lában a tantestület minden tagja. Mi sem bizonyítja állí­tásukat jobban, mint az, hogy a számos, tanév közben megrendezett növendékhangverseny mellett november 17-én nemzetközi gálahangversenynek ad otthont az intézmény. Az iskola igazgatója, Babka József nemcsak a vasárnapi hangversenyről, de a zeneiskola többi ren­dezvényéről is szívesen beszélt. ség. Éppen ezért megpróbáltunk rövid, de pergő műsorszámokat összeválogatni. Az est folyamán szinte minden hangszer képvi­seleti magát hangversenyter­münkben. Széles palettát mu­tat a zeneszerzők névsora is. A régi romantikusok mellett helyet kaptak a huszadik szá­zad mesterei is. A hangverseny után százhúsz fős fogadást adunk, így a vendégeket nem­csak a zenehallgatás, a játék, hanem a személyes kapcsola­tok kialakulása is közelebb hozza egymáshoz.-— Minden évben Nyíregyhá­zán tartják a nemzetközi gála- hangversenyeket? — A legközelebbi ilyen ren­dezvény keretében Bécsben, majd Németországban találkoz­nak a zenebarátok. Ezeket a hangversenyeket mindig össze­kötjük a nagy zeneszerzők jeles évfordulóival. így Németország­ban például Schubert születésé­nek kétszázadik évfordulója tiszteletére adnak közös hang­versenyt a meghívott növendé­kek és tanáraik. A Schubert-év- fordulóról egyébként itthon is megemlékezünk. December másodikén a Nyíregyházi Né­met Baráti Körrel karöltve tar­tanak a zeneiskola tanárai Schubert-estet. Ennek érdekes­sége az lesz, hogy a felcsendü­lő művek egy részének ismer­tetése németül hangzik majd el. — Vannak-e terveik, szerve­zett programjaik az év végéig, illetve jövő év elejére? — Nagy izgalommal készü­lünk a december 15-ei karácso­nyi hangversenyre, melyen a Piccholi Archi zenekar és a ze­neiskola növendékeiből szer­veződött kórus ad közös mű­sort a nyíregyházi református templomban. Szinte ugyaneb­ben az időpontban, december 13—15-én lesz Szolnokon egy országos verseny, ahol a gor­donka szerelmesei mutathatják be tudásukat. A debreceni kör­zeti válogatóról két nyíregyhá­zi diák is továbbjutott az or­szágos versengésre. Újdonság lesz, hogy január 28-án először adunk közös műsort a Nyíregy- házi Társaskörrel a Korona Szál­ló Kodály Termében. lebb a zenekart? — A Váci Mihály Művelő­dési Központ 15 éves évfor­dulójára rendezett ünnepi mű­soron, decemberben a kézilab­da-világbajnokságon, s majd természetesen az elmaradha­tatlan, s most nagy meglepe­tést ígérő Újévi Hangverse­nyen. — És Tóth Tamás trombita­művészt? — A „Brass in Five” fúvós­ötös egyik tagját helyettesítem ebben a szezonban. — Kívánság? — Nyíregyháza hat testvér- városa közül mi még egyikbe sem kaptunk meghívást, pe­dig már számos művészeti cso­port mutatkozott be és vitte Nyíregyháza üdvözletét. A város vezetőitől tavaly kap­tuk meg a Városzászlót, amit próbatermünkben őrzünk, és minden külföldi szereplé­sünkre elviszünk. Szeretnénk ezt megtenni valamelyik test­vérvárosba utazva is. Történelmi dallamok B. E. _____________ Je lentős jubileumi ese­mények, kiemelkedő törté­nelmi megemlékezések al­kalmával, vagy magas ran­gú vendégeink üdvözlése­kor most már szinte rend­szeresen hallhatjuk az egy­re népszerűbb tárogató hangját. Különösen így volt ez az utóbbi időben a millecentenáriumi progra­mok és az őszi évfordulók alkalmával megyénk szá­mos településén. Gondos szervezők figyelme kiter­jed arra, hogy a rendez­vény rangját, színvonalát emeljék, fényét ragyogób­bá, hangulatát ünnepélye­sebbé tegyék e páratlan ha­tású fafúvós felzendülésé­vel. A nagyközönség előtt viszont kevéssé ismert, és ma még megszámlálható, hányán vannak, akik jól játszanak rajta. Nagy Csaba tárogatóművész Ez az elegáns, királyi méltóságú magyar hang­szer, melyet a tizenhatodik századi feljegyzésekben a töröksíp rokonaként emlí­tenek, a kuruc világban volt a legkedveltebb. A szakértők két nagy fényko­rát tartják számon: az elsőt a Rákóczi-szabadságharc idején, a másodikat a 48-as szabadságharc bukását kö­vetően élte. Mint a kuruc érzelem, a rebellis mentali­tás jelképét a különböző történelmi korok folyamán üldözték, fellelhető példá­nyait begyűjtötték, meg­semmisítették. Hazánkban 45 után irredenta-sovinisz- ta bélyegzővel látták el, s azt, hogy egyáltalában megmenekülhetett, Ko­dálynak köszönheti: meg­maradásáért a nagy mester lépett közbe hivatalos he­lyeken. A tárogató történetében meghatározó szerepe volt a jeles budapesti hangszer­gyárosnak, Schunda V. Jó­zsefnek, aki 1894—96 kö­zött foglalkozott a hangzás megreformálásával, s azál­tal az eredeti, harsány ef­fektusokhoz az oboa, a kla­rinét és a fagott színeit tár­sította. A mai hangszerből avatott megszólaltatói ké­pesek a legpuhább, kecses tónusoktól kezdve a hajlé­kony íveken át az erőteljes, harci riadóig bármit elő­varázsolni. Igaz, kevesen vannak még ilyen avatottak, mégis jó tudni, hogy egyi­kük itt él Nyíregyházán. Nagy Csaba tárogatómű­vész amellett, hogy a Vaján megalakított csoportjában az utánpótlást is nevelj, már lemezekkel bizonyította felkészültségét, tudását. Büszkék lehetünk rá, hiszen a világhírű német Ham- mersmidt cég őt kérte fel mi­nősítésre: az ő szakvélemé­nye és engedélye nélkül egyeüen hangszer sem hagy­hatja el a gyárat, és nem ke­rülhet forgalomba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents