Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-14 / 266. szám
1996. november 14.? csütörtök Hazai krónika Az orszát [házból ii"' Ili; A Magyar Távirati Iroda alapjén UH'' III 1 ........ III 'll UHUM II.mii...... A társadalom- biztosításról Meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyekkel a társadalmi béke megőrzése, s a működőképesség fenntartása mellett kerülhet sor a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer reform értékű átalakítására —jelentette ki Kökény Mihály népjóléti államtitkár szerdán a parlamentben, a társadalombiztosítás helyzetét elemző vitanapot bevezető előadásában. Az államtitkár hitet tett a társadalombiztosítási önkormányzatok önálló működése mellett. A nyugdíj- reform fő követelményeként a gazdasági-demográfiai helyzethez alkalmazkodó tartós önfinanszírozó képességet, egy áttekinthető, kiszámítható rendszer létrehozását jelölte meg. Mint elmondta, a reformot megalapozó törvény- csomag várhatóan 1997 első negyedében kerül az Ország- gyűlés elé. Az egészségügyről szólva elismerte, hogy 1996- ra valószínűleg a krízisek, a válságkezelés éveként emlékezünk majd. A reform fő céljaként azt jelölte meg, hogy a rendelkezésre álló pénzforrások a legjobb ellátást nyújtó intézményekhez kerüljenek. A jövőben az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szakmai ellenőrzés kiépítésére, a megfelelő szintű minőség biztosítására. Az államtitkár a most megszületett törvények nyomán esélyt lát arra, hogy 1997-re létrejöjjön a tb-alapok pénzügyi egyensúlya, ami lehetőséget nyújt az Ország- gyűlésnek arra, hogy előre tekintsen és a jövő évben hosszú távra szóló törvényeket fogadhasson el. Befizetésarányos ellátás A társadalombiztosítás és a társadalom érdekében konszenzusra törekvő vitát kért az ellenzéki képviselőktől Kiss József (MSZP). A képviselő a következőkben adatokkal támasztotta alá a társadalombiztosítási rendszer jelentőségét: társadalom egynegyede nyugdíjas, a családok 60—70 százaléka kerül évente közvetlen kapcsolatba az egészségüggyel. A háztartások több mint 50 százalékában van olyan családtag, aki rendszeresen szed gyógyszert, 40 százalékában van krónikus beteg. A társadalombiztosítási rendszer átalakítása tehát mindenkit érint. A kormányprogram eredeti célkitűzéseire utalva a képviselő leszögezte: történt előrelépés a szolidaritási elv érvényesítése érdekében. A most elfogadott törvénycsomagban előirányzott változások ugyanakkor a biztosítási elvet erősítik. Sikerült közelíteni ahhoz az állapothoz, hogy a pénzbeli ellátások a befizetésekkel legyenek arányosak. Ugyancsak pozitívumként értékelte a képviselő, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről a társadalom által elfogadható formában született döntés. Létbiztonságot teremteni Kis Gyula (MDF) felajánlotta az együttgondolkodást, hangoztatva, hogy generációk sorsát határozza meg a döntés. — A társadalombiztosítás kialakításához 50 évre van szükség — tette hozzá, utalva arra, hogy államférfiak általában ge- nerációnyi időben gondolkodnak. Idézte Erhardt kancellárt is, aki hangoztatta, hogy a generációkon átívelő szolidaritás jegyében minden német számára szeretné megteremteni a létbiztonságot. Kérte, hogy a reformokkal kapcsolatos elképzeléseket az ellenzék ismerhesse meg, annál is inkább, mivel a hírek szerint komoly ellentétek vannak a Pénzügyminisztérium és a népjóléti tárca között. Lezsák Sándor (MDF) csalódásának adott hangot a vitanapot illetően, a kormány szereplése miatt. Hangoztatta: elvárta volna, hogy az érintett témáról előzetes anyagot állítsanak össze az ellenzék számára. A felelősség kérdését firtatva a képviselő rámutatott: a kormány kétharmados többségével mindent megtehet, s annak az ellenkezőjét is. Felvetette azt is, hogy szükség lesz egy kerékasztal összehívására a nemzeti egészségügyi program kidolgozása érdekében. Ez még nem reform A vitanap végén Kökény Mihály válaszolt az elhangzott felvetésekre. A Népjóléti Minisztérium államtitkára köszönetét mondott mindazoknak, akik érdemi értékelést adtak a tb jelenlegi helyzetéről. Rámutatott arra is, hogy a járulékrendszer módosításával a koalíció a kormányprogram teljesítése felé halad, de a mostani módosítások még nem jelentenek valódi reformot. Ennek megvalósítása még hátravan. Kökény Mihály hangoztatta: az egészségügy reformjának három pillére van; a szerkezetátalakításnak, a finanszírozás megváltoztatásának és az ellátás biztosításának egyszerre kell érvényesülnie. Selmeczi Gabriellának válaszolva az államtitkár leszögezte: a Fidesz nyugdíjkoncepciója sok tekintetben egyezik a nyugdíjönkormányzat elképzeléseivel. Ezek a tervek azonban lényegesen költségesebbek a kormány változatánál. Pusztai Erzsébet felvetésére Kökény Mihály leszögezte: nincsen olyan nemzetközi pénzintézet, amely finanszírozná az egészségügy átalakítását. Vitazárója végén az államtitkár kijelentette: a polémiából kiderült, hogy a társadalom- biztosítás önkormányzati irányítását fenn kell tartani. Ma ülésezik a kormány — előzetes Szociális ellátás, polgári szolgálat A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalja a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény módosítását kezdeményező előterjesztést — hozta az MTI tudomására szerdán a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs és Sajtóirodája. A kabinet foglalkozik emellett az 1996-os központi költségvetés általános tartalékát érintő határozatok módosításával és egyes előirányzatok átcsoportosításával. Meghatározza a jövő évi agrártámogatási rendszert, áttekinti a menedékjogról készülő törvény koncepcióját, és megvitatja a polgári szolgálatról szóló törvény tervezetét. MTI______________________ Az MTI értesülése szerint, a szociális törvény tervezett módosításával a kormányzat kiterjesztené a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét a munkanélküli jövedelempótló támogatásból kieső személyekre. A változással bővülnének a természetben nyújtott szociális ellátások és a szociális alapellátások is. A kabinet várhatóan sürgős tárgyalást kérve terjeszti a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. A polgári szolgálatról szóló törvény tervezete részletesen szabályozza, hogy a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók miként válthatják át a sorkatonai szolgálatot polgári szolgálatra. Az előterjesztés szerint, a sorkatonai szolgálat másfél- szerese a polgári szolgálat időtartama, amelyet egészségügyi és szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, művelődési, oktatási, természet- és környezetvédelmi, valamint vízgazdálkodási területen tölthetnek le az érintettek. A menedékjogi törvény koncepciója kezdeményezi, hogy Magyarország oldja fel a menekültek befogadására érvényes területi korlátozást. Hazánk ugyanis korábban azzal a feltétellel csatlakozott a genfi egyezményhez, hogy csak Európából hajlandó menekülteket befogadni. A nemzetközi egyezményt aláíró több mint százhúsz ország közül mindössze három tart érvényben ilyen megkötést. A törvény szövegét a tervek szerint 1997. január végéig kidolgozzák. A jövő évi agrártámogatási rendszert taglaló előterjesztés szerint a tavalyihoz képest növekszik a piacra jutás, a biogazdálkodásra való áttérés, az agrártermelés, a szövetkezés, az erdészet, az erdőkárelhárítás és a beruházások támogatása. ílfl'. térciV* egy kenyéren? Szilárd István munkaügyi pere MTI ______ A Magyar Vöröskereszt menesztett főtitkárának munkaügyi pere tanúkihallgatással folytatódott szerdán a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. Szilárd István keresetében a rendkívüli felmondást tartalmazó döntés hatályon kívül helyezését, munkaviszonya helyreállítását kéri, valamint azt, hogy a bíróság kötelezze a Magyar Vöröskeresztet elmaradt járandóságainak megfizetésére. Mint ismeretes, a főtitkár munkaviszonyát azt követően szüntették meg, hogy a Magyar Vöröskereszt Országos Ellenőrző Bizottságának múlt évi vizsgálata feltárta: a szervezet Országos Titkárságának gazdálkodása „megrendült”. (Az ügyben büntetőeljárás is folyik a Magyar Vöröskereszt feljelentése nyomán.) A tárgyaláson a Magyar Vöröskereszt — ugyancsak rendkívüli felmondással elbocsátott — korábbi gazdasági igazgatója tanúvallomásában kijelentette: sem ő, sem Szilárd István nem veszélyeztette tevékenységével a szervezet gazdálkodását. Képtelenségnek nevezte a rendkívüli felmondás egy másik indokát is, miszerint az ellenőrző testület egyik tagját álláspontja megváltoztatására próbálták rábírni. A tárgyalás januárban újabb tanúk kihallgatásával folytatódik. Örömtanyákat számoltak fel Új Kelet-információ Magyarországon is egyre jobban terjed a rendőri szaknyelven üzletszerű kéjelgés- nek nevezett bűncselekmény. Az országutak mentén szolgáltatásaikat kínáló hölgyeken kívül az egyes szórakozóhelyek „melléktevékenységként” az ital és étel mellé könnyűvérű nőket is ajánlanak, akik bizonyos összegekért lazításképpen „elszórakoztatják” a futó kalandra vágyó férfiakat. Ezek a bordélyházak ma már megtalálhatók kis hazánk bármelyik pontján, de a törvény egyelőre tiltja működésüket. A jó szimatot kapó hatóságok időnként felszámolnak egy-egy örömtanyát, de újabbak és újabbak nyitják meg „piroslámpás” kapuikat. A szomszédos Borsod megyében a rendőrök egy éjszakai akció során Miskolctapolcán „leviziteltek” két bárban is, ahol táncosnőként alkalmazott 18—20 éves lányok szórakoztatják a vendégeket, de főleg különböző szexuális szolgáltatásokat kínálnak. Az álbordélyokban általában 30 percnyi szolgáltatás 5—1 ezer forintba került, míg egy óra „etyepetye” a 10 ezer forintot is elérte. A jól berendezett szobácskákból több mint tíz lányt szedtek össze „munka” közben, akik alkalmanként a bárok tulajdonosainak 3 ezer forintot fizettek a helyért. Hazánk szép lányain kívül ukrán hölgyek és férjes asszonyok is bevetették magukat. Az utóbbiakat természetesen azonnal kiutasították az országból. A bordélyok letartóztatott működtetői között akadt egy belga állampolgár is, akit Belgiumban hasonló bűncselekmény miatt köröznek. A város rendőrkapitánya szerint Miskolcon még jó néhány hasonló „intézmény” működik... ÚJ KELET ^ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Úgy tűnik, hogy a magyar parlamentben újabban nem múlhat el hét botrány nélkül. Végül is az ember könnyen rálegyintene, ha nem tudná, hogy ez az állandó huzavona árt az országnak. Az utolsó—keddi—eset: az ellenzék által javasolt és a bizottsági előkészítő munkák során konszenzussal el is fogadott alkotmánybíró kinevezésének leszavazása volt, ami, az igazat megvallva, joggal háborította fel az ellenzéket, amely most a megállapodások felrúgásával és többségi erőfitogtatással vádolja a koalíciót. A helyzet megértéséhez szükség van egy-két tény előzetes ismeretére. Az alkotmánybírákat kijelölő testület megoszlása független a parlamenti erőviszonyoktól és minden párt egy-egy fővel képviselteti magát. Az alku — divatros szóval konszenzus —azonban mégis tisztességes, mert minden tagnak vétójoga van. A jelölhető alkotmánybírók száma viszont már a parlamenti erőviszonyokat tükrözi. Nem csoda tehát, ha az MSZP rég óhajtott javaslatát, miszerint három új alkotmánybírót nevezzenek ki (amelyből kettőt természetesen az MSZP javasolhat), nem fogadta nagy lelkesedéssel az ellenzék, és ragaszkodott az eredeti egy plusz egy fős kinevezéshez. Ez az oka, hogy most a koalí- ciós pártok „ellenzéki, kisebbségi terrorról” beszélnek, ami jól hangzik, de természetesen fából vaskarika. Nos, a plénum megszavazta az MSZP jelöltjét, de nem szavazta meg az ellenzékét! Mivel azonban titkos szavazás volt, senki sem tud biztosat. Pető Iván (SZDSZ) egyenesen azzal hozakodott elő, hogy az illető alkotmánybíró ellen korábban a Kisgazdapárt ellenszenvvel viseltetett, tehát könnyen meglehet, hogy éppen ők voksoltak nemmel. Ismervén azonban a kisgazdák stílusát, ez a feltevés még viccnek is rossz, hiszen közismert, hogy ami vagy aki nem tetszik Tor- gyánéknak, az ellen nyílt sisakkal és nagy hangerővel tiltakoznak, és nem bújnak a titkos szavazás leple mögé. Az is faktum, hogy az SZDSZ- nek már régóta van egy saját jelöltje, akit eleddig nem sikerült ringbe állítania. Egyébként is, a politikában az egyetlen helyes vizsgálati módszer az érdekvonalak tisztázása, és éppen ezért lehetetlen, hogy az ellenzék leszavazza a saját jelöltjét... A helyzeten eztán már csak a titkos szavazás segíthet, hiszen — amint azt láthattuk— a gondos előkészítés fabatkát sem ér. Mindenesetre roppant tanulságos és érdekes lenne megtudni, hogy melyik párt viselkedik ilyen sunyi módon, tudatosan zavart keltve a Tisztelt Ház amúgy sem konfliktusoktól mentes munkájában. Tudniillik a pártérdekeknek is van határa. A haza érdeke!!!
