Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

I UJ KELET Megyei krónika 1996. november 14., csütörtök 3 Szervezettség, túlélés A világ legnagyobb erdőbirtokosa a Shell konszern, amelynek vezetői az üzemanyag-kereskedelemből fel­halmozott tőkéjük jelentős hányadát fektetik favagyon- ba. A legnevesebb közgazdászok, mint például, Samuelsoms elzárkózik attól, hogy egy nagy kiterje­désű tölgytelepítés várható gazdasági hasznát meg­becsülje három generáció múlva, de a gyakorlatban úgy tűnik, hogy nagyobb profitra lehet szert tenni, mint banki kamatok útján. Ha ez a befektetés egy multinak megéri, akkor a magánerdő-tulajdonosnak is kiváló üz­leti lehetőség. Munkatársunktól A megyei tőkeerős válla­latok és társaságok közül a Nyírerdő Rt. volt az egyik leggyorsabban reagáló cég, aki bekapcsolódott a Nem­zeti Agrárprogram (NAP) részeként életre hívott regi­onális erőforrás-gazdálkodás optimalizálási folymatba, mint térségi integrátor. A termelésszervezésről, az er­dőben rejlő hosszú távú gazdasági lehetőségekről beszélgettünk Kovács Zol­tánnal, a részvénytársaság vezérigazgatójával és clr. Berdál Bélával, az Állami Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt. erdőgazdálkodási szaktanácsadójával. — Kötelességünknek éreztük, hogy bekapcsolód­junk az integrált termelés- szervezési rendszerbe — mondta a vezérigazgató. — Az elaprózódott birtokokon gazdálkodó, tapasztalat nél­küli új erdőtulajdonosok számára többek között meg­fizethetetlen az erdőgazdál­kodás speciális gépszükség­lete. Értelmetlen megvásá­rolnia bárkinek is például egy tuskózóeszközi har­mincmillió forintért, hogy életében egyszer használja. A Nyírerdő Rt. szerencsé­sen túlélte a rendszerváltás utáni átalakulást, így ren­delkezik eszközökkel, szak­mai, technológiai és piaci háttérrel, így természetsze­rűleg úgy gondoltuk, hogy segítenünk kell a magáner- dő-tulajdonosokat és az erdőbirtokossági társuláso­dat. — A piacszervezésre és hídfőállás létesítésére a Kis­kunsági Fafeldolgozó szol­gált jó példával — fűzte hozzá a szaktanácsadó. — Bejutottak a szerb papírpi­acra, s gyakorlatilag az or­szág összes fanyő alapanya­gát kínálták úgy, hogy raj­tuk keresztül szabolcsi erdé­szet és a velük kapcsolatban álló magángazdák faalap­anyaga is exportálható lett. Ennek lényege, hogy egy­ségben az erő. Ez igaz kis­birtokosok esetében is. A közelgő európai uniós csatlakozásig talpra kell ál­lítani a honi mezőgazdasá­got. Emiatt bír nagy jelentős­séggel a kormány által meg­hirdetett Agrármodernizáci­ós program. Kis parcellán, az éhhalál küszöbén tervszerűl- lenül gazdálkodva nem lehet bejutni az európai közösség­be. Az erdőművelés tőke- és eszközigényes, ezt az integ­rátoroknak kell szolgáltatni­uk. Hatalmas lehetőség áll az erdészei, az erdőbirtokosok és a vállalkozók előtt, mert Magyarországon 600 ezer és 1,2 millió hektár olyan ala­csony aranykorona értékű te­rület van, amelyen egyedül az erdőművelés gazdaságos. A magántulajdonost segíti a térségi koordinátor, őket a regionális fejlesztési alapok pénzügyi háttere. Mindössze öt—nyolc év van arra. hogy átalakuljon az agrárium struktúrája, külön­ben az egységessé váló eu­rópai piacon életképtelenné válik, s a nyugati cégek „megeszik” a magyar mező­gazdaságot. V ízinformatika Korszerű rendszerek a Nyírségvíz Rt.-nél címmel elő­adóülést szervez ma a Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei területi szervezete és a Nyírségvíz Rt. A szakmai tanácskozáson Galambos Sándor fejlesz­tőmérnök a társaság térinformatikai fejlesztéseiről, Erdei Gábor, műszaki előadó a központi folyamatirányítási rendszerről tart tájékoztatást. Fényírók fesztiválja Munkatársunktól Már most várják a jelent­kezőket a jövő évi vizuális fesztiválra, amit április 28- ától május 3-áig rendeznek Győrben. Elsősorban olyan alkotók pályamunkáit vár­ják, akik egyéni úton járnak, akik számára a technika nem cél, hanem eszköz, éljenek bárhol a világban, kisebb­ségben vagy kevésbé ismert tájakon, de mindenképpen öntörvényű filmeket akar­nak készíteni. A szervezők szeretnék, ha sokféle gon­dolkodású, szabad szellemű alkotók találkozhatnának egymással. Három kategóriában lehet nevezni. Az általánosban bármilyen rendszerű, 1993 után készült film indulhat, amely a fenti gondolatok körébe illeszthető. Kisebbségi kategóriában lehet nevezni minden olyan alkotással, amely valamely szempontból a kisebbség problémáival foglalkozik. A „porlepte dobozok” kategó­riájában nevezhetnek siker­rel a történelem vihara által elsodort alkotások, vagy olyanok, amelyeket igen szűk körben láthatott a pub­likum. Bár a nevezett művek számát és vetítési időtartamát nem korlátozzák, de a 90 percet meghaladó műveket szigorúbban bírálják el. Ne­vezni legkésőbb 1997. janu­ár 5-éig lehet a következő címen: 9028 Győr, Soproni út 45. A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA ESTELYE NYÍREGYHÁZA NOVEMBER 29. Felbermann Endre, a magántulajdon és a verseny helyze­tek híve, Deák József nem árulta el, hogy melyik nyíregy­házi vállalkozó maradt le csupán néhány szavazattal a Matáv első embere mögött a tavalyi népszerűségi verseny­ben, Simon Katalin pedig már azon izgul, hogy ízlik-e majd a marhanyelv pástétom a kedves vendégeknek. Tapolcai Zoltán (Uj Kelet) A három, első látásra függet­len tényt egyetlen varázsszó köti össze. Amely valódi va­rázsszó, hiszen a szegénynek és elmaradottnak kikiáltott me­gyéből gazdasági fellegvárat varázsol. S talán nem csak egy estére. Ez a szó a Szféra, a Vál­lalkozói Szféra Estélye. Talán a borsos belépők miatt nagyon sokak számára a pénz­elit külön kis szórakozásának tűnt a már hatodik évébe lépő rendezvénysorozat. De mára bebizonyította, hogy segít a gazdasági kapcsolatok építésé­ben, és így mindenkire jóté­kony hatással van. De az Estély elsősorban tár­sasági esemény, igazi bál. Az eltelt évek alatt összesen húsz­ezren látogatták, és akkora az érdeklődés utána, hogy külön pályázni kell a színhelyeknek. Nyíregyháza nagyon jó esé­lyekkel indult, hiszen azon négy vidéki város között van, ahol a legtöbben jelentek meg. Tavaly annyira lelkes bálozó társaság gyűlt össze, hogy ami­kor titkos szavazásra szólítot­ták fel őket, miszerint mondják meg, ki az Év Vállalkozója, annyi szavazatot adtak le, hogy az országos értékelésnél majd­nem egy nyíregyházi vehette át a dicső elismerést. November 29-én, pénteken a vendégek között ott lesz Sza- páry György, a Magyar Nem­zeti Bank alelnöke és Gilyán György, az Ipari Minisztérium államtitkára is. A műsorban fel­lép Antall Imre, Peterdi Pál, Ihos József. Páljfy István vállal­kozói szópárbajban ereszti össze a minisztériumok képviselőit a megye és a város vezetőivel, országgyűlési képviselőivel. A Szféra Kft. tehát újból nagy esemény szervezője lehet Nyír­egyházán. Felbermann Endre al­polgármester mi mást ígérhetett volna, mint hogy jó házigazda lesz a város, Simon Katalin, a SzféraKeletKft. ügyvezetőjepe­dig igazi báli hangulatot jósol, dínommal és dánommal. A Szféra Kft. képviseletében balról Deák József ügyvezető ült a sajtótájékoztatón. Nyíregyházát Felbermann Endre alpolgármester képviselte (jobbról). A város és a Szféra közötti kapcsolatot pedig Simon Katalin, a helyi iroda vezetője jelenti. A képen és a valóságban is Fotó: Racskó Negyed évszázados születésnapjára készül Ha akar, bölényt is vehet Vegyen egy fát! — köszönt rám a hirdetés. Első gondola­tom az volt, talán a téli tüzelő beszerzésére buzdítanak, de mikor a szövegben felfedeztem a Nyíregyháza Sóstó-erdei Szabadidőpark nevét, már gondoltam, itt valami másról le­het szó. Sikli Tímea (Új Kelet) ___ Ké rdésemre a szabadidő­park igazgatója, Gajdos Lász­ló elmondta, az akció célja az, hogy minél több pártolót sze­rezzenek a parknak. Mivel a jövő esztendőben ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját a sóstói létesít­mény, ezért a vezetőség úgy gondolta, hogy kettőezer-öt­száz forintos áron bárki meg­vásárolhat jelképesen egy fát a szabadidőpark idős és fiatal lombosai, tűlevelesei közül. Az így összegyűlt pénz a ter­vek szerint — legalábbis rész­ben — a különböző fejleszté­sek költségeit fedezi majd. Aki úgy dönt, hogy lehetőségeihez mérten „megvásárol” egy vagy esetleg több fát, az az év bármely napján meglátogat­hatja „választottját”. A fákat megszámozzák, s a vásárlók neve a számokkal együtt fel­kerül egy nagy fatáblára. Tovább folytatódik az örök- befogadási akció is. Ha valaki­nek megtetszik a parkban élő állatok közül valamelyik, bár haza nem viheti, egy évi ellátá­sáról az örökbefogadás kereté­ben gondoskodhat. A szakem­berek pontosan kiszámították, mennyi pénzbe kerül egy esz­tendőre a mókus vagy a farkas etetése, s eszerint négyezer és félmillió forint közötti értékben lehet aláírni az „örökbefogadá­si nyilatkozatot”. A félmillió forintos pártfogoltak „megérik a pénzüket”, hiszen a vadaspark talán legnagyobb állatairól, a bölényekről van szó. A kifutó­kon természetesen ebben az esetben is feltüntetik az adako­zók nevét, akár cégekről, akár magánemberekről van szó. Méltóképpen szeretné ne­gyedévszázados születésnapját megünnepelni 1997-ben a park, ezért a tervek szerint huszonöt naponként valami új látványos­ság köszönti maid az érdeklő­dőket. Bár a szabadidőpark igazgatója nem árulta el, mi is lesz a meglepetés, azt azonban sikerült megtudni, hogy az első, nem mindennapi látványosság­gal már december közepén ta­lálkozhatnak Sóstón a látogatók. Nyugdíjemelés? K. Z. (Új Kelet) _________ Sz ilágy iné Császár Teré­zia, a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöke, or­szággyűlési képviselő kér­dést intézett a népjóléti tárca vezetőihez. Azt tudakolta, hogy a nyugdíjasok kaphat­nak-e még az idén egyszeri nyugdíjemelést. — Miért kérdezte ezt no­vember közepén? — érdek­lődtünk a képviselőnél. — A probléma aktuálissá vált, és a nyugdíjasok is szor­galmazták, hogy az idei kis mértékű nyugdíjemelést kö­vesse újabb. Az tény, hogy a nyugdíjasoknak a jelenleg ér­vényben lévő törvény alap­ján 14,5 százalékkal emelke­dettjárandóságuk, és egy rá­szorult réteg kiegészítő támo­gatást kapott. Az is tény, hogy az utóbbi két évben az infláció miatt a nyugdíjak reálértéke 50 százalékkal csökkent. A kormány is érzi, hogy az emelés mértéke ki­csi. Mi, kereszténydemokra­ta képviselők eddig vártunk, hogy a Népjóléti Minisztéri­um vezetői törvénymódosí­tásra nyújtanak be előterjesz­tést, némiképpen rendezni ezt a helyzetet — hiába. A kormány csak nyilatkozatai­ban sugallja azt, hogy érzé­kenyek a szociális feszültsé­gekre. Korábban törvényja­vaslatot nyújtottam be, hogy a privatizációs bevételek egy részét vagy annak kamatait a nyugdíjak emelésére fordít­sák. Már csak azért is, mert az eladott értékben a jelenle­gi nyugdíjasok munkája is benne van. Bizottsági tárgya­lás után javaslatom nem ke­rült az Országgyűlés elé. A KDNP megyei elnöké­nek kérdésére Kökény Mi­hály népjóléti minisztériumi államtitkár azt válaszolta, hogy a nyugdíjak idei eme­lésére nincs fedezet. Gyászjelentés Fájó szívvel tudatjuk mind­azokkal, akik ismerték és szerették, hogy a drága jó férj és édesapa, DÚSA ISTVÁN nyíregyházi lakos tragikus hirtelenséggel életének 41. évében elhunyt. Temetése 1996. november 15-én 10 órakor lesz az Északi temető régi ravatalozójából. Gyászoló család

Next

/
Thumbnails
Contents