Új Kelet, 1996. november (3. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-02 / 256. szám
L 1996. november 2., szombat Világkrónika Magyar Táviratíiroda Václav Klaus népszerű Csehországban néhány héttel a november közepére kiírt szenátusi választások előtt ismét a Václav Klaus miniszterelnök vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) került a népszerűségi lista élére, a Factum közvélemény-kutató intézet pénteken közzétett adatai szerint. A felmérés szerint a megkérdezettek 28,2 százaléka kívánja támogatni a kormányzó ODS-t, míg az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Pártra (CSSD) 24 százalékuk szavazna. A szeptemberi eredményekhez viszonyítva, amikor mindkét párt 26 százalékkal fej-fej mellett haladt, az ODS népszerűsége két százalékkal megnőtt, míg a szociáldemokratáké ugyanilyen arányban csökkent. A harmadik helyet továbbra is a kommunisták tartják a szokásos tíz százalék körüli, ezúttal 9,8 százalékos támogatottsággal. Aggasztó az orosz hadsereg helyzete Viktor Csernomirgyin kormányfőt „mélységesen aggasztja” a hadsereg helyzete, s ez a téma áll a kormányfő pénteki rjazanyi látogatásának homlokterében. Ezt Igor Rogyionov orosz védelmi miniszter jelentette ki a közép-oroszországi városban. Rogyionov jelezte, hogy a kormányfői vizit kapcsán nem véletlenül esett a választás Rjazanyra, ahol az ejtőernyős csapatok egyik ezrede állomásozik, illetve itt van a haderőnem parancsnokképző főiskolája is. A nemzetbiztonsági tanács éléről eltávolított Alekszandr Lebegy menesztése után ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy a politikus Rjazanyban találkozott a haderőnem parancsnokaival. Lebegy rjazanyi felbukkanását ugyan cáfolták, ám közvetlenül leváltása előtt Moszkvában Fészt vett az ejtőernyős csapatok vezetőinek gyűlésén, ahol heves kirohanást intézett a tervezett átszervezés ellen. Helikopterek Iránnak Franciaország hozzájámlt ahhoz, hogy Indonézia a francia licenc alapján a délkelet-ázsiai országban összeszerelt helikoptereket adjon el Iránnak. Ezt közölte pénteken Jusuf Bacharudin Habibie indonéz kutatási és technológiai miniszter. „A helikoptereket nem katonai célra szánták, hanem az iráni-kőolajtermelés fejlesztésére akarják felhasználni őket” — jelentette ki a miniszter az Antara hivatalos indonéz hírügynökségnek. A The Washington Times című amerikai lap keddi számában amerikai hírszerzési értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy Indonézia öt Super Puma típusú helikoptert szándékozik eladni Iránnak, s ezeket kínai rakétákkal szerelnék fel. Ezek pedig fenyegetést jelentenének a Perzsa-öbölben tartózkodó amerikai hadihajók számára. Orosz válasz a NATO-bővítésre Oroszország fontolóra veheti katonai támaszpont létesítését a volt Jugoszlávia területén, ha a NATO végrehajtja tervezett kibővítését kelet felé —jelentette ki csütörtökön az orosz védelmi tanács titkára az Eho Moszkvi nevű rádióadónak adott nyilatkozatában. Jurij Baturin, aki a moszkvai katonai körzetben állomásozó fegyveres erőknél tett ellenőrzése után nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy rendkívül kívánatos és összhangban áll Oroszország érdekeivel Moszkva befolyásának növelése a volt Jugoszláviában. Funar—F randa-tévévita MTI A csütörtök éjféltől — közép-európai idő szerint 23 órától —érvényes kampánycsend életbelépése előtt alig 20 perccel, az eredeti programot 40 perccel túllépve ért véget csütörtökön este a román elnökjelöltek tévévitája. Az utolsó, „harmadik körben” minden jelölt két percet kapott. Frunda György zárszavában utalt arra, hogy egyedüli magyar nemzetiségű jelöltként szól az összes választókhoz, a románokhoz, a magyarokhoz, a németekhez, a cigányokhoz, a többséghez és az országban együtt élő mind a 18 nemzeti közösséghez egyaránt. Hangsúlyozta, hogy az általa kínált alternatíva kiemelheti az országot jelenlegi gazdasági, politikai, szociális és emberjogi válsághelyzetéből, és ugyanakkor alternatívát kínál a romániai nemzeti közösségek jogainak biztosításához. Ez a két program együttvéve, mondta, mindenki számára biztosíthatja a jólétet és nemzeti önazonossága megőrzését: megvalósításukhoz kérte, hogy november 3-án a választók az RMDSZ-re, illetve rá adják voksukat. Végül, mint ahogy minden kampánybeszédében tette, három nyelven — románul, magyarul és németül — búcsúzott a hallgatóságtól: va multumesc, köszönöm szépen, danke schön. Ezen a ponton megszólalt Gheorghe Funar, az Egységpárt elnöke, és felszólította Frundát: vagy mind a 18 romániai nemzetiség nyelvén mondja el búcsúszavait, vagy kérjen bocsánatot a román néptől, amelyet szerinte—magyarul és németül elmondott szavaival — megsértett. A tévés vitavezető közbelépett és kifejtette: ilyesfajta bocsánatkérés nem szerepel a vitáról kötött előzetes szabályozásban. A tévékampány utolsó incidense ezzel lezárult. Nemzetközi tanácskozás az uniós csatlakozásról Eltérő feltételek Az Európai Unió történetében először fordul elő, hogy a csatlakozásra jelentkező államok gazdasági, társadalmi feltételei ennyire eltérnek a közösség normáitól. Ráadásul szám szerint is rendkívül sok állam kíván csatlakozni a közép- és kelet-európai térségből. Mindez igazi erőpróbát jelent majd az Európai Uniónak — tartalmazza a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) értékelése, amely a pénteken Budapesten kezdődött nemzetközi tanácskozás vitatémája. M77 _________ Az EU közép- és kelet-európai bővítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok megvitatása érdekében a DGB kezdeményezte — az Európai Szakszervezeti Szövetséggel közösen — a konferenciát. A tanácskozásra meghívták a térség, valamint az Európai Unió több országának szak- szervezeti szövetségeit, és a témával foglalkozó szakembereket. A tanácskozáson figyelembe veszik, hogy a csatlakozásukat kérő országokban rendkívül eltérők a gazdasági és szociális feltételek. Hasonló viszont ezekben az államokban, hogy igen magas a mező- gazdaságban foglalkoztatottak aránya. A szolgáltatószektor ugyanakkor rendkívül elmaradott az EU-országaival összehasonlítva. Az egy lakosra jutó jövedelem — vásárlóerőben kifejezve — csak 30 százalékát éri el az EU átlagának. A jelentkezők nem valószínű, hogy 2001-ig az EU-ban egy lakosra jutó jövedelem 50 százalékát el fogják érni. Portugália ilyen jövedelmi szinttel csatlakozott a közösséghez. A szakszervezeteknek különösen fontos szerepük van ebben a folyamatban. Munkahelyek milliói kerülhetnek ugyanis veszélybe, ha a csatlakozó országok nem felelnek meg az európai és világpiaci verseny követelményeinek. A nemzeti társadalombiztosítási rendszerek — a hiányos teljesítőképesség miatt — ugyancsak túlságosan megterhelődhetnek, válságba juthatnak. A tanácskozáson több, az EU-ból érkezett szakértő tartotta szükségesnek a közép-kelet- európai gazdasági térség létrehozását. A felvételre pályázó államok közötti belső piac lényegesen nagyobb szerepet tölthetne be ezen országok versenyképességének javításában. Lényeges lenne az is, hogy valamennyi csatlakozó országban az Európai Unióval konform normák legyenek érvényben a szociálpolitikában, a demokratizálódás tekintetében, valamint a civil szférára vonatkozóan. A csatlakozni kívánó országoknak az együttműködés minden lényeges területén meg kellene felelniük bizonyos követelményeknek. Ilyen kompatibilitás nélkül mindkét országcsoport túlterhelődne, sok új területet kellene első számú támogatási célterületté nyilvánítani. Mindez a finanszírozási források lényeges növelését tenné szükségessé, vagy pedig korábbi támogatási programokat kellene megszüntetni, támogatásokat csökkenteni — hangzott el a tanácskozáson. Vegyi fegyverek tilalma MTI Nát hon István ENSZ-nagykövet csütörtök este a világszervezet székhelyén letétbe helyezte a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény magyar ratifikációs okmányát. Ezzel Magyarország sorrendben a hatvanötödik államként csatlakozott a szerződéshez, ezáltal lehetővé téve, hogy az egyezmény száznyolcvan nap múlva, 1997. április 29-én hatályba lépjen. A korszakos jelentőségű, tízévi tárgyalás- sorozat után kidolgozott megállapodást 1993- ban Párizsban nyitották meg aláírásra. Eddig százhatvan ország írta alá, köztük a Biztonsági Tanács állandó öt tagja — az utóbbiak közül azonban még csak Nagy-Britannia és Franciaország ratifikálta a szerződést. Az egyezmény kimondja a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának teljes tilalmát, és kötelezi a részes államokat a meglévő készletek megsemmisítésére. Jellegénél fogva a megállapodás az első olyan nemzetközi egyezmény, amely a tömegpusztító fegyverek egy bizonyos fajtájának teljes felszámolásáról szól. Magyarország ugyan nem rendelkezik vegyi fegyverrel, de fontosnak tartotta, hogy csatlakozzon azokhoz a nemzetközi erőfeszítésekhez, amelyek a tömegpusztító eszközök eme válfajának betiltására irányultak. Lépésével beindította azt a régen várt folyamatot, amely hat hónap elteltével önműködően érvénybe lépteti az egyezményt. A magyar parlament jóváhagyását tanúsító okmány letétbe helyezése után Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár nyilatkozatában leszögezte, hogy a világ nagy lépést tett előre a vegyi fegyverek teljes megsemmisítése felé. — A mai nap emlékezetes marad a globális leszerelésre irányuló erőfeszítéseink történetében — hangoztatta. Románia — választás előtt Ellenzéki többség várható MTI ____ Ro mániában a kölcsönös vádakat tekintve rendkívül heves — az ellenzék által „piszkosnak” minősített -—, de súlyosabb incidensek nélkül lezajlott választási hadjárat után vasárnap járni az urnák elé a több mint 17 millió választópolgár. A közvélemény-kutatási eredmények közzététele vasárnap éjfélig tilos, így nem tudni, hogy milyen hatással járt a csütörtök esti maratoni'tévéadás, amelyet ajelöltek és a párhuzamos monológok „inflációja” jellemzett. Általános vélemény szerint a monoton „vita” aligha befolyásolhatta lényegesen a helyzetet. Áz utolsó héten napvilágot látott közvélemény-kutatások ugyan egymásnak is ellentmondanak, de megegyező vonásuk, hogy az ellenzék parlamenti többségét vetítik előre. Az államfői posztra pályázók egyikének sem jeleznek esélyt arra, hogy az első fordulóban megszerezze a győzelemhez szükséges abszolút többséget. Az elnökválasztás november 17-i második fordulójának két résztvevője — ebben az esélyességi sorrendben — Ion Iliescu jelenlegi elnök, Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció és Petre Roman, a Szociáldemokrata Unió jelöltje közül kerül ki valamennyi felmérés szerint. A második forduló kilátásait azonban csak az első menet fényében lehet pontosabban felmérni, és ebből a szempontból az is fontos, milyen szavazati aránya lesz a negyedik helyen álló Frunda György RMDSZ-jelölt- nek és a többi vetélytársnak. A román politikai elemzők jó része a választások után ellenzéki többséget és ellenzéki koalíciós kormányalakítást tart lehetségesnek, míg egyesek elképzelhetőnek vélnek egy koalíciót a jelenlegi kormánypárt és a Konvenció, vagy annak bizonyos része között. Ez utóbbit a választások előestéjén mindkét tábor hivatalos szóvivői érthető módon ugyanúgy kizárják, mint azt, hogy jelöltjük elvesztheti az elnökválasztást. Iliescu elnök viszont elképzelhetőnek tartotta egyik nyilatkozatában a választások utáni „társbérletet” egy „a baloldalra” támaszkodó elnök (azaz Iliescu) és a jelenlegi ellenzék között. A mai kormánypárt, az SZDRP színeiben induló Melescanu külügyminiszter szintén nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy pártja ellenzékbe kerül, és úgy nyilatkozott, hogy az SZDRP „konstruktív ellenzék” lenne. A pénteki lapok idézték Markó Béla szövetségi elnököt, aki szerint koalícióban a szövetség az oktatási, a kulturális vagy a közigazgatási tárcát igényelné, Fmnda György pedig a terület- rendezési minisztériumot említette. Az RMDSZ-vezetők azt is hangsúlyozták, hogy a kormányban való részvétel nem öncél, hanem csak eszköz a magyar közösség céljainak elérésére. \ Hírről % hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Érdekes apróhír reppent fel a napokban a világon. Fidel Castro, a világkommunizmus vén zászlótartója találkozni fog II. János Pál pápával! Abban még nincs semmi meglepő, hogy a pápa szóba áll Marx egyik legutolsó hű fiával, hiszen szóba állt Ali Akcsával is, aki pedig az életére tört. A keresztényi szeretet és megbocsátás alapelve így érvényesül. Isten földi helytartója nyugodt lélekkel szóba állhat még magával Belzebubbal is, hiszen csak és kizárólag ő lehet a győztes. Na, de hogy áll ez a másik fél szemszögéből nézve? Mi lelte Castrót? Tán vénül és meglebbentette a legnagyobb hittérítő — a halál — szele? Vagy talán vissza óhajtja némileg állítani a kubai egyházat a jogaiba? Azt tudjuk, a gyakorlati politikában napról napra több engedményt tesz és főleg a piacgazdaság irányába, de hogy a „szent és sérthetetlen” ideológiai alapjait is feladni látszik, az már igazán arra utal; Kuba, mint kommunista állam végnapjait éh. Castro fél. Ez már régóta benne van a levegőben. Ha lesznek is igazi változások Kubában — tudjuk a magunk gyakorlatából kiindulva —, megjósolhatjuk, hogy Havanna nem lesz a piacgazdaság igazi bástyája! Két emberöltőnyi kommunizmus nem múlik el nyomtalanul az emberek leikéből. A kubaiak még évtizedekig fogják a sűitgalambot várni, aminek egyenes következménye az lesz, hogy a keletkező nagypiaci vákuum következtében az amerikai tőke teljes egészében rátenyerel majd a kubai gazdaságra. Ezt látszik indokolni az USA rendkívüli közelsége, a kubai valutáris tartalékok tökéletes hiánya, a kubai emigránsok szegénysége, valamint azok a rendkívüli lehetőségek, amelyek — az ország felszabadulása után — a turizmusban rejlenek. Az a feneketlen nyomor, ami jelenleg dúl az országban, hamarosan a múlté lesz, és elmondható, hogy a nagy többségnek a rendszerváltás maga lesz egyben a megváltás is. Amit Fidel elért, az mindössze annyi, hogy népe ezt — ha kell — írásba tudja foglalni... Kitoloncolás MTI A kanadai hatóságok csütörtökön megkezdték a jogi eljárást két idős bevándorolt ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy a második világháború idején emberiség elleni bűncselekményeket követett el. Az igazságügy-minisztérium által kezdeményezett eljárás első lépésében megfosztják kanadai állampolgárságától a 82 esztendős Csatári Lászlót és a 75 esztendős Vladimír Katriukot. Az eljárás végén akár ki is toloncolhatják őket.
