Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-03 / 231. szám
Nem jellemző a külföldi bűnözés ; Városlátogató UJ KELET 1996. október 3., csütörtök 5 A város különböző pontjain állítottunk meg embereket, és három kérdést tettünk fel nekik. Az első válaszadó egy postás volt, a második egy sétáló hölgy, a harmadik eladó egy vegyesbolt pultja mögött (ő azt kérte, fotó ne készüljön róla), a negyediktől, egy fiatalembertől az árvíz idején épült városrészen kértünk választ a következőkre: 1. Jónak tartja-e ön a csengeri rendőrőrs munkáját? 2. Az önkormányzat gazdaságfejlesztő programot indít, hogy beruházásokat hozzon a városba, és munkahelyeket teremtsen. Mit erről a véleménye? 3. Ön szerint jó vagy rossz a városnak a határ közelsége? Mezei Gyula 1. — Jól végzik a dolgukat, csak az az egy probléma van, hogy nehéz őket megtalálni, ha van valami baj. Kevesen vannak, gyakran kimennek a környező falvakba, és olyankor senki nem marad a városban. 2. Volt már sok terv, hogy gyárakat létesítenek, de semmi nem sikerült. Reméljük, hogy most több szerencsével járnak, mert kellenének munkahelyek. Postás vagyok, hordom a segélyeket, tudom, hogy Csenger lakóinak 60— 70 százaléka munkanélküli. Nagyon nagy fejlesztésre lenne szükség. 3. — Ha árukapcsolatban gondolkodunk, jó lenne a köMaruzsán Csabáné 1. — Azt mondhatom, hogy jónak, mert a tetteseket többnyire megtalálják. 2. Nagyon jó lenne, mert az állások itt aranyat érnek, sokan vannak, akiknek több gyerekük van és segélyből élnek. Ha valahol, hát nálunk igazán nagy szükség lenne a munkahelyteremtésre! 3. Jó, az emberek át tudnak menni beszerezni olyan dolgokat, amiket ott olcsóbban adnak. Nem hiszem, hogy politikai probzelség, de hitelképtelenek a szomszédok, nem tudnak vásárolni. Idegenforgalom nincs, legfeljebb piacolni jönnek át, de olyan áraik vannak, hogy nem érdemes tőlük vásárolni. lémák miatt baj lehetne amiatt, mert közel van a határ. Boros Józsefné 1. — Erre nem tudok válaszolni, mert nem vagyok idevalósi. 2. Nagyon jó lenne, mert nagyon sok a munkanélGsiiröR László 1. — Jónak tartom, azonnal intézkednek, ha hívják őket, és segítenek annak, aki bajba kerül. 2. Erről semmi. 3. A határok környékén általában sok a baj, a bűnözők átszökhetnek és veszélyt jelenthetnek, részben viszont jó a közelség, mert a munkások, akik a másik oldalon nehezen élnek, itt tudnak egy kis pénzt keresni. küli Csengerben és környékén. 3. Teljesen közömbös a határ közelsége, nem hoz nekünk forgalmat. A kórus álma: 100. év A csengeri református énekkar Lengyel Sándor lelki- pásztor és Katona Máté tanító vezetésével 1898-ban alakult meg, és a környék férfikórusai közül egyetlenként létezik a mai napig. Voltak sikeres évtizedeik, rész vettek fesztiválokon, túlélték a világégéseket, forradalmakat és ellenforradalmakat, a pártállami időket, de a dolgok mai állása szerint, az együttes halálra van ítélve. Amíg még elegen vannak hozzá, fellépnek egyházi ünnepségeken, temetéseken, és csak annyi az álmuk, hogy ha megfogyva és megtörve is, de legalább megalakulása 100. évfordulóját megér je a csengeri református énekkar... Sok a munka, kevés a rendőr Amikor még járási központ volt Csenger, rendőrkapitányság működött itt. A járás megszűnése után a kapitányság is eltűnt. Évekig A—5 fős körzeti megbízotti csoport dolgozott, majd 1991-ben rendőrőrsöt állítottak fel a városban. A terület viszonylag nyugodt, dacára annak, hogy a határ mellett található. Egy város, 10 falu és három tanya tartozik az őrshöz. Az összes bűncselekmény 80—85 százalékát lopás, betöréses lopás teszi ki; csalás, sikkasztás elenyésző számban fordul elő. Az elmúlt évben és idén is három rablás történt, mind a hatnak megtalálták a tetteseit, emberölés nem volt, az autólopás ritka, az elmúlt év folyamán mindössze kettőt jelentettek. A nyár végén megürült őrs- parancsnoki posztra Szilágyi Miklós őrnagyot nevezték ki, aki eddig főnyomozó és parancsnokhelyettes volt. Három éve dolgozik itt, de nem ismeretlen neki a vidék, hiszen Csengerújfaluból származik. Szentendrén végzett a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia után a Kossuthra ment vissza, tanárnak. Ott volt három évig, és 1993. április elsején lépett munkába Csengerben főnyomozóként. Szeptember elsejével nevezték ki őrsparancsnokká. A területre jellemző általános és aktuális gondokról, valamint az őrs munkájáról kérdeztük. — Mi változott az őrssé alakításkor a munkájukban? — Először is, többen dolgoznak itt, ’90 előtt négy fő, utána tizenkettő, de azóta csak fogytunk. Vennénk még fel embereket, de hiány van jelentkezőkben. Kevés rendőrre sok munkajut. Általában az a jellemző, hogy a körzeti megbízottak a területükhöz tartozó falvakban laknak. Nálunk mindenki bent van az őrsön, de a területet felosztottuk a körzeti megbízottak között. A területen minimum egy rendőr mindig szolgálatban van, nem biztos, hogy a rendőrségen, hanem inkább az őrs egyetlen kocsijában, a rádió mellett. A 07-es bejelentések a mátészalkai rendőrkapitányságra érkeznek, onnan hívják rádión az ügyeletes járőrt, aki felveszi a főnyomozót és a technikust, és együtt mennek a helyszínre. Napközben, ha nincs bejelentés, a járőr gyalogos szolgálatot lát el a városban, vagy busszal kimegy a környező falvakba, és ott igazoltat, gépjárműveket ellenőriz. Az a vezető elv, hogy a rendőreink minél többet legyenek az emberek között. Gyökeresen szakítani akarunk azzal a felfogással, hogy a rendőr csak autóval mozoghat. Ez szeptember elsejétől van így, ezért szokatlan a dolgozóknak, de úgy gondoljuk, be fog válni a rendszer. Eszközeink megfelelők, persze jól jönne a frissítés, a számító- géppark, egy új autó, nem ártana még néhány ember sem, de a jelenlegi feltételekkel is el tudjuk látni munkánkat. Felderítési mutatónk jó, a bejelentett bűncselekmények átlagosan hatvan százalékának sikeresen a végére járunk. Nálunk is megvannak a jellemző, mindennapi feladatok. Az embereket zavarja a szombat esti diszkó, illetve a hazafelé tartó fiatalok zajongása. Hozzánk jönnek ez ügyben a bejelentések, de az intézkedés nem a mi hatáskörünk. Annyit tehetünk, hogy a szombatról vasárnapra virradó éjjel kétszeresére emeljük a járőrök számát, akik nyitástól zárásig a szórakozóhely előtti útvonalon járőröznek. Aktuális még a terménylopás, a közelmúltban a terménytárolónál tetten ért a járőr olyan személyeket, akik alma- és kukoricalopással is alaposan gyanúsíthatok. A bíróság ilyen típusú ügyekben ritka, de örvendetes szigorúságot tanúsított azzal, hogy két embernek elrendelte az előzetes letartóztatását. Ami nem egészen a mi hatásSzilágyi Miklós körünk, az a jövedéki termékek — szesz, cigaretta, olaj, benzin —illegális forgalmazásának ügye, • azokat a vám- és pénzügyőrség vizsgálja ki. Hozzánk tartozik a gépjárművek műszaki állapotának ellenőrzése. Nagyon sok probléma van a román autókkal, amelyeket, úgy gondolom, nem kell bemutatni, köztudomású, hogy nagy részük mennyire elhasználódott. A vezetési stílussal is gond van, korábban a román sofőrök nagyon lassan vezettek, újabban pedig túlságosan gyorsan, ezért megnőtt a balesetek számú, de nem a városban, hanem a Csengert elkerülő, 49-es számú főúton. El kell mondanom, hogy a bűncselekmények tettesei az esetek többségében helyi vagy a közelben élő polgárok, az újságokban olvasható külföldi bűnözés itt nem jellemző. A jövőben szeretnénk a bűnügyi munkában tartani a 60 százalékos arányt, de közbiztonsági szempontból előre kell lépni. Többet kell az utcán lenni, a körzeti megbízottaknak a területükön tartózkodni, rendszeressé akarjuk tenni a fogadóórákat — mindezt azért, hogy az emberek érezzék, vigyázunk rájuk, a rendőr nem ellenük, hanem értük van. Az oldalt írta és felvételeket készítette: Dojcsák Tibor Csenger Hírek Október 13-án délután „Az ’56-os forradalom csengeri eseményei emlékére” felirattal emléktáblát helyeznek el a középiskolai kollégium falán. Valamikor a kollégium volt a járási tanács és pártbizottság épülete, itt voltak a forradalmi gyűlések, az erkélyről mondták a beszédeket. Bár Csengerben vértelenül, békésen zajlott a forradalom, a résztvevők többségét később mégis börtönbe vetették. Az igazságtalan meghurcoltatások emlékét is őrzi majd a tábla. A Csengerből elszánna-; zottak nagy sikerű, augusztu-; si találkozóján megalakult a Csengert Pártolók Társasága. Ennek tagja lehet bárki, aki a városban él, élt, vagy egysze-, rűen csak szimpatizál a tele- * püléssel. Azoknak az elszár-f mazottaknak, akik valamilyen! okból nem tudtak részt venni a találkozón, a polgármesteri hivatal eljuttatja a belépési nyilatkozatot és a Csengeri Hírmondó legfrissebb számát. Az Ady Endre Gimnáziumban az elmúlt évben 78 diák fejezte be középiskolai tanulmányait, közülük 52-en jelentkeztek továbbtanulni, és 39-en jutottak be a választott felsőfokú oktatási intézménybe. Ez kiváló, 75 százalékos felvételi arányt jelent. Akik nem tanulnak tovább, azok közül többen beiratkoztak a gimnázium idén indított, érettségi utáni, szakképesítést nyújtó, pedagógiai asszisztensi szakára. A 24 fős osztály tagjai egy év után vizsgát tesznek és bizonyítványt kapnak, amivel iskolákban, óvodákban, nevelőotthonokban helyezkedhetnek el. A szakmai „ártalom” A Csengerből elszármazottak találkozóján paravánokon elhelyezett festményeket csodálhattak meg a résztvevők. A képek készítője Medgyessy Zoltán, aki itt született, nőtt fel, tanult és dolgozott leszázalé- kolásáig. Iskolás éveit megkeserítette, hogy szinte olvashatatlanul csúnyán írt, de legalább szépen rajzolt. Kézügyessége elég volt ahhoz, hogy rögtön a gimnázium után előképzettség nélkül felvegyék az ÁFESZ-hez dekorációsnak. Az első időkben az egyik festéket nem tudta megkülönböztetni a másiktól. Néhány év múlva a fővárosban dekorációs és kirakatrendező szakmunkásvizsgát tett. Szinte kizárólag mozgalmi, május elsejére és november 7-ére szóló plakátokat gyártottak félreeső, fű- tetlen helyeken, házilag esz- kábált világítás mellett, egészen a nyolcvanas évek végéig. Akkortól a reklámot már nem szükséges rossznak tartották. Ünnepi plakátokon és cégtáblákon kívül a kiraktarendezés, a reklám- kampányok (lásd őszi—téli vásár) lebonyolítása, megállítótáblák készítése, az akciók hirdetése is fontos dekorációs feladat lett. Eleinte magában dolgozott, azután jöttek- mentek a segédek, de a kevés tehetséges sem maradt a szakmában. A dekorációs állás sokáig betöltetlen volt, miután 1994 januárjában gerincsérvvel megműtötték és leszázalékolták. Medgyessy Zoltán kirakatrendező-versenyeket is nyert, de a reklám mellett észrevétlenül a festészet is belépett az életébe. Azt mondják, a dekorációsoknál ez szakmai ártalom. Már nem emlékszik, mikor kezdett festeni, a miértre azonban van válasz: kíváncsiságból fogott hozzá, meg tud-e festeni egy figurális vagy tájképet? Családjának megörökítése olyan jól sikerült, hogy szenvedélyévé vált az alkotás. Autodidakta módon tanult, de sokat segített neki Tarr János festőművész, hajdani dekorációs. Sokáig csak a közvetlen környezete tudott hobbijáról, majd jelentkezett egy amatőr festőpályázatra. Képeit jónak találta a zsűri, és más festményekkel együtt vándorkiállításon bejárták a megyét. Eljutottak Csengerbe is, ahol meglepetésként érte a látogatókat, hogy városuk fiának nevét látják három alkotás mellett. Ezután már rendszeresen küldött anyagokat pályázatokra, és azokat szinte mindig kiállításra méltónak ítélték. Dekorációsként anyagi okokból, a szűkös reklámköltségvetés miatt nem volt lehetősége a kibontakozásra, és ez hátráltatja fesMedgyessy Zoltán tőként is. Egy amatőr művésznek nehéz rokkantnyugdíjból ilyen költséges hobbit űzni, hiszen a festékek, keretek és más hozzávalók egyre drágábbak, képeit pedig többnyire elajándékozza vagy megtartja, és nem értékesíti. Mindezek ellenére, amikor csak teheti, dolgozik. A csengeriek találkozóján kívül a helytörténeti múzeumban is volt saját kiállítása, ahol november végén egy újabbat szeretne rendezni.
