Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-16 / 242. szám

1996. október 16., szerda Gazdaság A minőségbiztosítás csak belépő Szigorúbb, mint a vámkorlát A minőségügyi rendszerszabványok alkalmazása a megyei exporttermékeket gyártó cégek életében azt jelenti, hogy a Nyugat-Európában megszerzett keres­kedelmi pozíciójukat fenntarthatják, illetve ez a piaci belépőjegy a további kapcsolatépítéseikhez. Ezen gon­dolat jegyében szervez Minőségügyi Szemináriumot megyei vállalatok képviselőinek a kereskedelmi és iparkamara november 27-én, a Nyíregyháza-Sóstói Ok­tatási Központban. V. P. (Új Kelet) A rendezvény célja, hogy a megyei vállalkozások veze­tői megismerkedhessenek az ISO 9000jelzésű minőségbiz­tosítási rendszerszabványok alkalmazásának előnyeivel, a tanúsítás megszerzésének le­hetőségével. A Magyar Minőségügyi Társaság két előadója, Csiky Gyula és Füredi László a rend­szerhazai ismertségéről, alkal­mazási gyakoriságáról tart is­mertetőt. A TÜV Rheinland Hungária munkatársai, dr. Gutassy Attila főosztályveze­tő és Sándor Miklós minőség­ügyi szakértő bemutatja a rendszert, illetve a rendszer­tanúsítási felkészítés folya­matát. Nagy Lajosné, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um tanácsosa a minőségbiz­tosítás kidolgozására, beve­zetésére és tanúsíttatására igénybe vehető állami támo­gatásokról tart előadást. Dr. Répási János, az Alkaloida Rt. szakági igazgatója ismer­teti az ISO 9001 tanúsítvány megszerzésének gyakorlati tapasztalatait, illetve a Tau­rus Agrotyre Kft. minőségbiz­tosítási rendszeréről Sereghy Ervin szakági igazgató tart előadást. Sikeres nagybányai vásár Munkatársunktól A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei delegáció számára si­keres kiállítást szervezett a romániai Máramaros megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A Nagybányán tartott Ri- vulus Dominarum ’96 vásá­ron bemutatkozott a térség papír-, bútor-, építőipara és kereskedelme, de a könnyű­ipar is jelen volt, így többek között a régió porcelán- és textilgyártása is nyilvánossá­got kapott a seregszemlén. A négynapos rendezvé­nyen a negyven kiállítási standon tartott termékbemu­tató mellett üzletember-talál­kozót is tartottak a szerve­zők. Ezen több mint húsz ro­mán cég és vállalat vezetője képviseltette magát. A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­vel kapcsolatos kereskedel­mi lehetőségek után élénk volt az érdeklődés, több me­gyei üzletember gyümölcsö­ző, hosszú távú kapcsolato­kat épített ki. A megyei iparkamara ve­zetői sikeresnek értékelték a rendezvényt. A Máramaros megyei társszervezet képvi­selői november közepén Nyíregyházára látogatnak, ahol a két közjogi szervezet vezetője együttműködési szerződést ír alá. Újra indul a konzervüzem Az utolsó szalmaszál!? (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzati kiadá­sok negyedét a szociális ki­adások viszik el, nem marad fejlesztésre fordítható keret, s ezzel párhuzamosan lassan elveszíti a település a lakos­ságmegtartó erejét. A fogyat­kozó gyermekszám miatt már most élnie kellett a megszorí­tásokkal az önkormányzat­nak: a pedagógusi kötelező óraszámemelés mellett lét­számleépítést is végre kellett hajtani az általános iskolában. A negatív gazdasági és társa­dalmi hatások fokozatosan erősítik egymást... Persze nem volt mindig ilyen rémisztő a helyzet. A rendszerváltást megelőzve, 1988-ban az országban első­ként vált olyan német—ma­gyar tulajdonú vegyesvál­lalattá, amely saját vámsza­bad területtel rendelkezett. A kezdeményezés olyannyira új volt, hogy egy külön, pénz­intézeti cégből kivált PK Econo tanácsadó vállalatot kellett bevonni a termelés- szervezésbe. A vegyesvállalat jól működött, jelentős mun­kaerőt foglalkoztatott, vi­szont az átmeneti gazdasá­gi káosz tönkretette. A fel­számolását a tanácsadó cég vette át. Szeptember végével várha­tóan új fejezet kezdődött a konzervüzem életében, mert megvásárolta a telephelyet a debreceni Alexander Trade Kft. A cég vezetésének eltö­kélt szándéka a termelés új­raindítása, de ez várhatóan csak a jövő évi betakarítási szezon után lehetséges. A gépparkot fel kell újítani, mert korábban lízingelt esz­közöket a hitelezők vissza­igényelték. Ezzel párhuzamo­san a felszámolási folyamat zárásaként még rendezni szükséges az áprilisban kifi­zetett munkabérek után járó elmaradt kamatokat. Ez még közel 150 volt munkatársat érint, akiknek 1992 óta hal­mozódott a ki nem fizetett juttatások kamata. A konzergyár új tulajdono­sa a nagyüzemi termelést ugyan csak a jövő évben ter­vezi megkezdeni, de belátha­tó időn belül egy csomago­lóegységet beindít. A telep­helyre szállított termékek ki­szerelését, a szállítás előké­szítését a tunyogmatolcsi konzervüzemben fogják vé­gezni. A pénzügyőrök is ismerik a trükköket A műszerolaj a sláger Kezdetben egyszerű volt az olajcsempészek dolga. A fűtőanyagként behozott tüzelőolajat különösebb átala­kítás nélkül eladták gázolajnak. A kormány döntött, és egy szintre hozta a két termék fogyasztói árát. Később jöttél a szőkítők, és a legrafináltabb módszerekkel fából is tudtak vaskarikát csinálni. A kormány ismét lépett, de a nagy vihart kavart olajbárók esete sem tudott minden­kit elrettenteni az üzemagyag-hamisítás kipróbálásáról. Fekete Tibor (Új kelet) Nemrég egy szakmai kon­ferencián megismerkedhet­tünk a legújabb tuti módszer­rel, a műszerolajjal. Ez a gyárt­mány nem tartozik a jövedé­ki termékek hatálya alá, így korlátlanul, és főleg vámpót­lékmentesen hozható be az országba. Bár a vámosok már felfigyeltek a jelenségre (sok­szorosára nőtt az import ará­nya) és javasolták is, hogy vonják jövedéki körbe, mai napig semmi sem történt ez ügyben. Az áru útját nagyon nehéz nyomon követni, mert az olajszállítmányok eredete gyakran ismeretlen. A közúti járműellenőrzésekkor a szál­lítmányozó nem rendelkezik szabályos menetlevéllel, vagy nincs feltüntetve a cél­állomás. A sofőrök szerint, csak megkérte a főnöke, ugor­jon már ki ezért az áruért, és majd menet közben telefonon közlik, hova kell vinni az ola­jat. Ha akad is számla a gép­kocsivezetőnél, arról gyakran derül ki utólag, hogy fiktív vagy hamis. A vámosok szinte tehetetle­nek. Leginkább a végső felhasz­nálási ponton, az üzemanyag- kutaknál lehet eredményesen ellenőrizni, de az nagyon ap­rólékos munka. A csempészek dolgát a bankgarancia rendsze­re sem nehezíti különösebben. Erre a fedezetre csak a jogerős bírósági ítélet után tarthatna igényt a vám- és pénzügyőrség, de — ismerve a bíróságok las­súságát — addigra „leketyeg” a bankgarancia, és se pénz, se posztó. A vámosok mostaná­ban már jobban szeretik az in­gatlanfedezetet, de ez sem mindig százszázalékos megol­dás. Például valaki egy 600 ezer forint értékű volt téeszma- jort mondjuk 15 millió forint­ra értékeltet, és ennek a tulaj­doni lapját adja be, akkor is hoppon maradhat az állam, azaz mi. Ennek elkerülésére, a vámosok is elvégeztethetik a becslést, és ha 20 százaléktól nagyobb az eltérés, akkor az ügyfélnek kell fizetni a szám­lát. Az már más kérdés, mi van akkor, ha ezt sem fizeti ki az érintett... Vízió ’97 — Jaj, várjon egy pillanatra, Margitka! Elgurult az ötezresem! Agrárberuházási támogatás Ötletbörze Munkatársunktól ______ Öt lettől a termékig ’96 néven negyedik alkalom­mal rendezi meg a Debre­ceni Tudományos Műsza­ki Park az ötletbörzén ala­puló innovációs kiállítást november 18—19-én a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Díszudvarában. A rendezvény olyan ki­indulási termékeket, el­képzeléseket mutat be, amelyek fejlesztői műhe­lyekben, felsőoktatási in­tézményekben, kutatóinté­zetekben, gyártás, termelés közben születtek, és válto­zó nagyságú szellemi vagy anyagi befektetéssel piaci termékké fejleszthető esz­közökké válhatnak. Az rendezvény egyetlen kritériuma, hogy a kiállí­tók elké pzeléseiből elad­ható terméket lehessen ki­fejleszteni. A szervezők szeretnék elérni, hogy a résztvevők üzleti partnere­ket találjanak ötleteik megvalósításához. A me­gyei érdeklődők a kereske­delmi és iparkamara mun­katársaitól kaphatnak to­vábbi felvilágosítást. Kozma Ibolya (Új Kelet) Szeptember közepétől igé­nyelhető az agrárberuházások számára nyújtható vissza nem térítendő támogatás. A pályá­zat célja, hogy segítse a ma­gyar mezőgazdaság fejlődé­sét. A támogatás adható egyes mezőgazdasági beruházások­ra, továbbá technikai segít­ségnyújtásra a pályázatok hi­telkérelmének és pályázati anyagának kidolgozásához. A vissza nem térítendő tá­mogatás feltétele, hogy a ter­vezett finanszírozásra a beru­házó legalább a támogatással megegyező összeget vegyen fel, és rendelkezzen a beruhá­záshoz szükséges összeg húsz százalékával. A pályá­zók hitelképességét és pénz­ügyi életképességét a Mező­bank szokásos szabályai sze­rint vizsgálja. A hitel felvéte­lei megfelelnek a szokásos vi­szonyoknak. Támogathatók a növényter­mesztéssel, állattenyésztéssel, erdészettel, halászattal vagy élelmiszer-feldolgozással fog­lalkozók. Vállalják, hogy tö­rekszenek a termelési struktú­ra optimalizálására, a termék­skála bővítésére, az innováci­óra, a környezetvédelemre, az energiatakarékosságra és a fog­lalkoztatás bővítésére. Nem igényelhető a támogatás ter­mőföldvásárlásra, a pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházásokra, az előző adós­ságok visszafizetésére, hasz­nált építőanyagok vásárlására. Az FM PHARE Segélyirodája által létrehozott Beruházás­előkészítési Döntőbizottság dönt a támogatások odaítélé­séről. A projekt által benyúj­tott vissza nem térítendő támo­gatás mértéke a teljes nettó be­ruházás legfeljebb huszonöt százaléka, de ennek értéke nem haladhatja meg a százezer ECU-t. A támogatás elbírálása versenyeztetési alapon törté­nik. A megyéből eddig tizen­kilencen pályáztak támogatás­ra — tudtuk meg Havaj Tamás­tól, a Mezőbank nyíregyházi irodájának hitelügyi főmunka­társától. Kilenc pályázót már regisztráltak, további tíz pedig a pályázati díj befizetésével jelezte szándékát. Elsősorban középvállalkozók kérelmezik a támogatást. Az igénylés ad­dig tart, amíg van a rendelke­zésre álló keretből. ÚJKELET Gyarapodó szeméthegyek Vitéz Péter (Új Kelet) Magyarországon egy év alatt megközelítőleg 20 mil­lió köbméter lakossági szi­lárd hulladék keletkezik. Ez nagyjából annyi, mintha egy kilométer oldalhosszú­ságú, négyzet alakú telket hat emelet magasságig sze­méttel borítanánk be. E rop­pant mennyiségnek közel nyolcvan százalékát szerve­zett, intézményes formában begyűjtik a köztisztasági vállalatok. Az összegyűjtött hulladéknak mintegy 9 szá­zaléka hulladáklerakó hely­re kerül, a maradék tíz szá­zaléka megsemmisítő égető­művekbe. Az országban összesen 2682 legális sze­méttároló működik, amely­nek csupán harminc száza­léka felel meg a közegész­ségügyi és környezetvédel­mi szabályoknak. Az elmúlt évtizedekhez képest, a lakossági hulladék összetétele is megváltozott. Megnőtt azon anyagok mennyisége, amelyek foko­zottan terhelik, mérgezik a környezetet, illetve nem bomlanak el. A környezet­védő szervezetek ajánlása szerint, a lakosságnak követ­nie kellene a megelőzés— újrafelhasználás—újrafel­dolgozás elvet. A megelőzés abból áll, hogy a fogyasztók csak olyan terméket vásárol­nak, amely csomagolása vagy maradéka nem környe­zetkárosító. A kereskedelem egyelőre ezt gazdasági okokból nem támogatja. Ha ez nem jöhet szóba, akkor olyan dolgokat vegyenek a polgárok, amelyeket a meg- vételi cél mellett továbbra is hasznosítani tudnak, illetve, törekedjenek arra, hogy amit végképp el kell dobni, az újrafeldolgozható le­gyen. Ez utóbbi folyamat kriti­kus pont. A papírhulladék­ból olcsóbb az újraelőállí­tás, mint az eredeti nyers­anyagból, viszont egyes szerves anyagok esetén je­lentős többletköltséggel le­het csak újra használhatóvá tenni a hulladékot... Döntés­előkészítés V. P. (új Kelet) A SAS-rendszer, a sikeres döntéshozatali megoldás címmel bemutató előadást szervez a megyei kereske­delmi és iparkamara október 17-én, csütörtökön a nyír­egyházi Tudomány és Tech­nika Házának nagytermé­ben. Az ismeretterjesztő bemu­tató célja, hogy a vállalatok gazdasági vezetői megis­merkedjenek a modem ve­zetői információs rendsze­rekkel, üzleti alkalmazások­kal. A SAS Institute szakem­berei gyakorlati példák se­gítségével adnak összeha­sonlítást az alkalmazói in­formatika hatékonyságáról, a vállalatirányítás összehan­golásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents