Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-15 / 241. szám
4 1996. október 15., kedd Hazai krónika UJ KELET FORGÓlSIiSZiNPAD Választások, bombák, százmilliók Palotai István (Új Kelet) Pofátlanul visszaélnek a demokrácia adta lehetőségekkel néhányan hazánkban! Vagy mi másnak lehet titulálni azt, hogy például az óbányai polgármestert immár harmadszor kellett megválasztania a lakosságnak, mert a képviselő-testület egyes tagjainak nem tetszik a polgármester„képe”. A tévében nyilatkozó egyik ön- kormányzati képviselő — bizonyos Kissné — összevissza hablatyol nyolcmillió elherdálásáról, miközben a dokumentumok semmilyen visszaélésre, de még hanyagságra sem utalnak, és a népakarat is Danyi Ferenc polgármester mellett tanúskodik... Kérdem én, tudja-e ez a Kissné, hogy mibe kerül az államnak egy-egy ilyen helyhatósági időközi választás? Ha igen, és ha nem, mindenesetre én egy fillérig kifizettetném vele! Mert az azért mégsem járja, hogy a közéletet valaki(k) hisztériás rohamai(k) leveze- tésére, illetőleg családi összefonódásai(k) érdekében ide-odarángassák! Ingyen. A mi zsebünkre! * * * Farkaslyuk — Ózd társult községe — vasárnap este óta újra önálló település. így döntött a helyi népszavazás. Amióta Ózd padlóra került, Farkaslyuknak már semmirte sem futotta, de így, önálló községként van reménye a kilábalásra. A központi költségvetésből is csurran-csep- pen, a helyi adók is helyben maradnak... A nagyobb léptékű egységekből álló településszerkezet rémálma összeomlani látszik, és ez a szocialisz- tikus megalománia csak addig mutatott életerős képet önmagáról, amíg folyamatosan pénzzel pumpálták. Ma már?... A csatolt kistelepülések csak a rövidebbet húzhatják. Az önkormányzatokban lehurrogják, leszavazzák képviselőiket, ami nem is csoda, hisze egy-két ember áll tíz—tizenöttel szemben... A mindenütti kevésből nekik csak a semmi jut. Adózni pedig mindenki akkor adózik szívesebben, ha látja adópénzeit és nem a nagy közös „kút” nyeli el... Egyáltalán nem véletlen dolog az, hogy egy-egy ilyen kistelepülés több száz éve ellátva önmagát működött. Volt annak alapja. Méghozzá gyakorlati! * * * Szinte már mindennapos, hogy hazánkban bomba robban. A rendőrség szerint „semmi semmivel nem függ össze” és mindamellett, hogy számíthatunk újabb terrorcselekményekre, nincs okunk aggodalomra, mert a rendőrség megtette az ilyenkor szükséges intézkedéseket... Nagyon jó! Akárcsak a köztisztasági cégek tél előtt. Urai a hóhelyzetnek, csak a hó ne essen... De hát kik rob- bantgatnak? Külföldiek külföldieket? Olyan is van. De ki dug a kukába bombát a zsinagóga mellett? Arabok? Nem hiszem. Ha azok volnának, hát dőlne a templom is. Az arabok profik. Hát akkor az antiszemiták? Meglehet. Mindenesetre szerintem gyerekek. A „mi” drágalátos hülye gyerekeink, akiket elfelejtettünk tisztességesen megnevelni és most „bütykölgetnek” hála az Internet szakszerű terroristaképző „iskolájának’1, a bombagyártási technológia közreadójának... De ki robbant bombát egy távolsági buszon? Ha magyar, csak bolond lehet. Mit ér el vele? Olcsóbb lesz tán a buszjegy? Mindenesetre végre megmozdulhatna már a Nemzet- biztonsági Hivatal és az összes titkosszolgálat ebben az ügyben is, mert nem csak törvényellenes (?) megfigyeléseik kapcsán szeretnénk róluk hallani! Mennyi is az éves költségvetésük? Mert azt mi fizetjük. Mi, akiket hovatovább robbantgat- nak... * * * 0 Vjí'v,' r v : \'J.'ftiß: j '■ Már csak 220 millió van a mi Mártánk számláján. A többit már továbbutalta a bank az utasítások szerint. Most már csak annyi a feladat, hogy megnézzék: kinek? Persze senki se essen abba a tévhitbe, hogy ez egy egyszerű manőver lesz. Az ugyanis biztos, hogy azok a személyek, akiknek vaj van a fejükön, égészen biztos mindent el fognak követni, hogy az igazság soha se derüljön ki. Hallhatunk majd banktitokérvekről, sőt megkockáztatom a jóslatot, hogy még az Alkotmánybíróságnak is állást kell majd foglalnia... Mellesleg az sem biztos, hogy nem futtatják meg a pénzeket néhány külföldi bank bevonásával, hogy a nyomokat összemossák... Mint a „nagyok”... Mivel azonban arról is szól a fáma, hogy két pártnak is jutott egy-két száz- milliócska, feltehetjük a kérdést, hogy vajon melyek is ezek? Nem feltételezvén annyi jóindulatot a kormánykoalíció részéről, hogy az ellenzéknek juttassanak némi pénzmagot a „svamból”, így csak egyetlen megoldás marad. Ezt viszont mondják ki inkább Önök... A belügyminiszter a lövő évi támogatásokról A kistelepülések túlélhetik a krízist Fekete Tibor (Új Kelet) Működésük kezdetén az ön- kormányzatok a területükön élő lakosok személyi jövedelemadójának teljes összegét magukénak tudhatták. Az évek folyamán ez az arány fokozatosan csökkent, és mára harminc százalék körüli az az arány, amit a települések a lakóik adójából visszatarthatnak. A kormány elképzelése az volt, hogy a nagyobb részt, a hetven százalékot újraelosztva juttatja el a falvakba és városokba. Ezt normatív támogatásként kapnák meg. A baj csak az, hogy a támogatás összege évről évre csökken. Bár nominálértéken (számarányosan) magasabb ez az érték, de ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor reálértéken kevesebbet kapnak a települések. Erről a problémáról a legilletékesebbet, Kuncze Gábor belügyminisztert kérdeztük. —Az első elgondolás szerint, csak hat százalékkal növelték volna az önkormányzatoknak nyújtandó központi normatív támogatás mértékét. Ez reálértéken közel húsz százalékos csökkenést jelentett volna. A kormány által benyújtott tervezetben végül ilyen arányban „nőhet” az összeg nagysága? — A parlament elé beterjesztendő tervezetben már több mint tizenhárom százalékkal növekedhet ez az érték. A Pénzügyminisztérium valóban hat MTI — A kormány minden eszközzel biztosítja azt a gazdasági közeget és politikai stabilitást, amely vonzóvá teszi az országot a hazai és külföldi befektetők számára — mondta hétfőn a Transelektro Duna Plaza bevásárló- és szórakoztató központ megnyitó ünnepségén Horn Gyula miniszterelnök. A vállalkozást jó példának nevezte a befektetők, a bankok és az üzemeltetők együttműködésére. Reményét fejezte ki, hogy rövidesen több, hasonló központ is épül Magyarországon, s meglesz az a fizetőképes kereslet is, amely szükséges működésükhöz. A Duna Plaza építtetője és tulajdonosa, a Transelektro Kereskedelmi Rt. és partnerei, az izraeli Control Centers Csoport, valamint a szintén izraeli Ofer Brothers Csoport valószínűleg beváltja a miniszterelnök reményeit, a közeljövőben ugyanis további hét bevásárló- központ létesítését tervezik az országban. Minderről a beruházók és kivitelezők nyilatkoztak a nyitást megelőző sajtótájékoztatón. Elmondták azt is, hogy a bevásárló- és szórakoztató központ környékén lakásokat szándékoznak építeni, és egy Duna-parti sétányt alakítanak ki. A Duna Plaza három szinten, 42 ezer négyzetméteren üzlethelyiségeket foglal magában, a fedett gépkocsiparkoló területe pedig 30 ezer négyzetméter. Van még némi kiadható terület, ezt arra tartalékolják, hogy amikor beinKuncze Gábor belügyminiszter százalékos emelést javasolt, de hosszú viták után több mint duplájára emelkedett az ösz- szeg. — Már szinte hagyomány, hogy az éves költségvetés ezen pontjai szinte gumiszabályként módosulnak a hónapok elteltével. így lesz ez jövőre is? — Valóban nem kell még véglegesnek tekinteni ezeket az összegeket. Nagyon sok kistelepülésnél az a legnagyobb gond, hogy bevételeiket nem tudják növelni. Kicsi a lakosságszám, sok a munkanélküli, és nem tud a helyi adókkal további bevételre szert tenni. A kiadásaikon pedig nem tudnak változtatni, mert vagy nincs is intézményük, vagy annyira pici az az egy-két iskola, óvoda, orvosi rendelő, hogy azon már nem lehet szűkíteni. Ezekdul az üzlet, a legjobbnak tűnő partnereknek adják bérbe. A bérleti díj egyébként olcsóbb, mint Budapest belvárosában, négyzetméterenként és havonta 30—70 márka. A beruházás teljes költsége 83 millió márka volt. A kivitelezéshez szükséges tőkét—a 30 kel a településekkel külön kell foglalkozni. Ha az önkormányzati rendszerünk olyan marad, amilyen jelenleg is (és most nincs politikai szándék arra, hogy ez megváltozzon), akkor a finanszírozásukra külön gondot kell fordítani. — Mire számíthatnak jövőre ezek a települések? —A jövő évben a normatívák emelésével, a személyi jövedelemadó-kiegészítésen keresztül, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatásával többletpénzt akarunk juttatni ezeknek az önkormányzatoknak. Ezzel a három támogatási formával lehet olyan feltételeket teremteni, hogy a települések túlélhessék a nehezebb időszakokat. — Mit jelent mindez a számok nyelvén? — A hat százalék mintegy huszonhatmilliárd forintot tett volna ki, ezzel szemben most ötvenhatmilliárddal nő az ön- kormányzati támogatás. A normatívák alakulására most még nem tudok számokat mondani, de az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására az idei eredeti kétmilliárdos előirányzattal szemben ötmilliárd forintot fordítunk. A személyi jövedelemadó-kiegészítés mérete is jelentősen nő az idén. Természetesen a település mérete alapvetően meghatározza az ilyen jellegű kiegészítő támogatások nagyságát. millió márkás tulajdonosi önrészen kívül — egy nemzetközi bankkonzorcium folyósítja. Ez utóbbinak a Magyar Külkereskedelmi Bank és az izraeli Bank Hapoalim a tagja. A beruházás megtérülési ideje az előzetes számítások szerint 7 év lesz. Megnyílt a Duna Plaza Szándékos gyújtogatás MTI Vélhetően szándékos gyújtogatás történt vasárnap este az esztergomi Halászcsárdában: az ott keletkezett tűz és a robbanás körülményeit vizsgáló szakemberek ugyanis benzinmaradványokat találtak az épületben. A detonáció erejére jellemző, hogy közfalak dőltek ki. A tetőszerkezet és a bútorzat oltására nagy erőkkel kivonult helyi, továbbá nyergesújfalui és tatabányai tűzoltók a még nagyobb baj megelőzése érdekében kimenekítettek a vendéglőből három 11,5 kilogrammos és ugyanannyi 22 kilogrammos pb- gázpalackot. A lángokat végül is háromnegyed óra alatt sikerült megfékezniük. A tűz keletkezésének, valamint a robbanásnak oka és elkövetője egyelőre ismeretlen. A csárda egyébként hosszabb idő óta zárva volt. Vizsgálják a körhintabalesetet MTI 3T A rendőrség a helyszíni szemlét követően munkavédelmi szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot a Heves megyei Nagytályán vasárnap történt körhinta-baleset ügyében.A szakemberek feladata kideríteni, hogy anyaghiba okozta, vagy emberi mulasztás is történt-e a 3 kamasz súlyos és további két tinédzser könnyebb sérülését okozó baleset során. Erről Kovács Barna, az egri rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője tájékoztatta hétfőn az MTI tudósítóját. Elmondta: a baleset időpontjában — amikor kettétört a helyi búcsúban működő ringlispil középső, 7 méter hosszú tartórúdja — a 28 személyes körhintában 22- en ültek, többségükben gyerekek és tizenéves kamaszok, akik valósággal elrepültek az elszabadult centrifugális erő hatására. A körhinta üzemeltetője, K. Ferenc mutatványos a történteket illetően nem tudott magyarázattal szolgálni. Dr. Balogh József, a Heves Megyei Kórház traumatológiai osztályának főorvosa elmondta: az öt sérült állapota kielégítő, egy felkarcsont és egy combcsonttörést szenvedett betegen operációt kell végrehajtani, állapotuk nem életveszélyes.
