Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-15 / 241. szám
UJ KELET Falujáró 1996. október 15., kedd 5 Napsütötte délután szólítottunk meg fehérgyarmatiakat a forgalmas városközpontban, és a következő kérdéseket tettük fel: — Mit szól hozá, hogy rövidesen indul a Szamos Televízió adása? — Mi a véleménye a színházterem beázásáról? — Milyen fajtájú kutyát tartana ön legszívesebben? Fodor Béláné 1. — Az az igazság, még csak tegnap hallottam rólam, azt sem tudom, hogy lehet majd fogni. Arra számítunk, hátha jobb lesz mint a többi csatorna, mert azokkal nem vagyunk elégedettek. 2. — Az önkormányzat dolga megoldani a problémát, például beadhatnának egy pályázatot, hogy támogatást szerezzenek a felújításra. 3. — Van egy magyar drótszőrű vizslánk, de csak a lányaim kedvéért tartom. Szívem szerint semmilyen kutyát nem tartanék, mert ebben a rohanó világban nem marad elég időm, hogy foglalkozzam vele. Hajdú István 1. — Hallottam róla, az a véleményem, minél több adás lesz, annál több dologról értesülünk. 2. — Fel kell újítani, ehhez pedig csak az szükséges, hogy megfogják a pénzt, és arra költsék, amire kell. 3. — Nekem farkaskutyám van. Szeretem ezt á fajtát, mert értelmes, lehet tanítani. Horváth Miklós 1. — Előbb-utóbb díjat fognak kérni érte, majd ha látom, mit adnak és mennyiért, akkor megmondom, mi a véleményem róla. 2. — Meg kellene nézetni sürgősen, hogy rendbe lehet- e hozni, vagy újat kell csinálni! 3. — Ha kertes házam lenne, akkor németjuhászt tartanék, hogy őrizze a portát. Lakásban viszont nem tartok kutyát, mert nem oda való. A gyerekek iskolába járnak, mi dolgozunk, nem lenne, aki foglalkozna vele. Okleveles kutyakiképzők Már megszokott látvány a városiak számára, hogy a Vásártéren kialakított akadály- pályán hétvégeken kutyakiképzést tartanak. Az önkormányzat szerdán és szombaton délután öttől estig, vasárnap reggel kilenctől délig engedélyezte a gyakorlást a területen a kutyásoknak, akik alaposan kihasználják ezt az időt. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Fehér- gyarmati Szervezetét a hetvenes évek elején hozták létre helyi kutyatartók. Erre a lépésre részben a szervezettségből adódó előnyök késztették a szervezőket, mivel a törzskönyvezési, kiállítási, nevezési díjak kétszeresébe kerülnek azoknak, akik nem tagjai az egyesületnek. Az 1200 forintos éves tagdíjban már a kiképzés ára is benne van — tudtuk meg a fehérgyarmati szervezet gazdasági vezetőjétől, Armós Gyulától. A kutyák fegyelme- zettségi gyakorlatokat és őrzővédő feladatokat tanulnak. A tapasztalatok szerint ezen a környéken főképpen munkakutyákat, német juhászt, rott- weilert és dobermannt tartanak. A télen-nyáron egyaránt megtartott kiképzés különösen alkalmas a szervezetnek tagtoborzásra, mert akik fejleszteni akarják kutyájuk tudását már csak gazdasági okból is belépnek, másfelől így biztosak lehetnek benne, hogy nem kontárok, hanem okleveles kutya- kiképzők fogják kedvenceiket színvonalasan oktatni. A fehér- gyarmati iskola a MEOE engedélyével működik. Korábban a mátészalkai szervezet gyarmati része volt, majd kivált belőle, de a csengeri csoport a mai napig hozzájuk tartozik. A tetoválást Armós Gyula, Csengéiben pedig Barcsai Sándor készíti el. Augusztus 4-én nagysikerű tájjellegű kutyakiállítást rendeztek, így jött össze az ilyen rendezvényen szép eredménynek számító 140 kutyás létszám. A legfőbb gondjuk az, hogy az ország csücskében elhelyezkedő városban rendezett versenyekre sokan a nagy utazási költség miatt nem hozzák el a kutyájukat. Ahogyan ismert tévműsorok végén olvashatjuk, a kiállítás nem jöhetett volna létre, ha nincsenek szponzorok. Rájuk jövőre is nagy szükség lesz, mert a gyarmatiak következő évi terve egy országos CAC-kiállí- tás rendezése, amenyiben a MEOE központi szervezete ehhez hozzájárulását adja. Színtársulatok a határokon túlról Pezsgő szellemi élet a végeken Üres a színházterem, csendes és kihalt az épület, de ez csak a felszín, a hétköznapok nyugalma. Közelebbről vizsgálva kiderül, pezsgő élet folyik a fehérgyarmati Móricz Zsigmond Művelődési Házban, amelyet társadalmi öszefogással 30 éve közművelődési célok ellátására építettek. Az emeletén kezdetben a városi könyvtár volt, de kinőtte a helyet, és új helyre költözött. A művelődési ház élete a kisvárosok hasonló intézményeihez hasonló volt, a területen élők segítségével kiszolgálta kulturális igényeiket. A rendezvények, porgramok azt tükrözték, hogy a környék különösen irodalmi hagyományokban gazdag. A ház élete és feladata megváltozott az utóbbi években. Erről a változásról, tevékenységükről, gondjaikról és terveikről kérdeztük Márton István igazgatót. Az addigi direkt irányítást 1989-ben felváltotta az önszerveződés — tudtuk meg. Meg kellett találniuk azokat a közösségeket, amelyeknek igényük volt a művelődésre. így jött létre a Hármashatár Irodalmi Társaság, a Szamos Egyesület, a gimnazistákat befogadó Kamarakórus, a Barátság Nyugdíjas Klub, és több mint negyedszázada létezik már az Erkel Ferenc Vegyeskar. Évről évre itt rendezik meg a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Fesztivál' megyei fordulóját, ahol fellép gyarmati dramatikus csoport is. A művelődési ház kezdeményezte a 80-as évek végén a városi kábeltelevízió létrehozását. A televízió az emeleten kapott helyet, és 1991-ben önállósodott. Az elmúlt évek során elismert lett az ország városi televíziói között. Szintén a ház kezdeményezésére hozták létre az ifjúsági és gyermekprogramokat támogató Szivárvány Alapítványt, a határainkon belüli és túli regionális televíziózás segítését zászlajára tűző Hármashatár Alapítvány bejegyzése pedig a napokban zajlik. A térség életét havonta egyszer bemutató 30 perces Hármashatár című műsort a kábeltévével közösen készítik a Magyar Televízió számára. A műsor alkalom és lehetőség kapcsolatápolásra szomszédos országokkal, ezért a forgatást a Kárpátok Eurorégió is támogatja. A szellemi élet pezsgő, de vannak problémák. Az eltelt három évtized alatti kisebb-na- gyobb felújításokkal nem voltak képesek megőrizni az épület állagát. A színháztermet alig tudják használni a beázások miatt. Az önkormányzat most keres pénzügyi forrásokat a tetőfelújításra. Sürgős lenne, mert a nagyobb középiskolai programokat is itt rendezik. Vannak színielőadások, nagy sikert aratott a közelmúltban a Mandala Dalszínház. Évente öt gyermek- , és három-négy ifjúsági előadást szerveznek. A felnőtteknek szólókat általában határainkon túli színházak társulatai játsszák, kitűnő kapcsolatuk van a szatmárnémeti Északi Színházzal, és ebben az évben már a beregszászi Illyés Gyula Színház is vendégszerepei. Az anyagi korlátok miatt magyarországi nagy színházakat nem tudnak fogadni. A programok jó részét önerőből szervezik, az önkormányzati támogatás az inflációval évről évre csökken. A költségek fedezésére alapítványokhoz pályáznak, idén nyolc pályázattal nyertek pénzt, öt másik pedig most vár elbírálásra. A közelmúltban amatőr művészeti képzést indítottak kerámia, akvarell és olajfestészet témakörben, a Nemzeti Kulturális Alap, és a Szabadidős Alapítvány támogatásából, meghívott művészek segítségével. A kerámiával a Beregszászról érkezett Ortutay Zsuzsa, a festészettel pedig a budapesti Vincze László és Bottyán Marianna foglalkoznak. A kerámiákat formázás után a téglagyárban égetik ki. Később mindkét művészeti ágnak önálló stúdiót szeretnének létrehozni. Remény van rá, hogy a városi kiállítóterem helyett megkapják a volt nagyközségi tanács épületét, ahol a kiállításoknak is jó helyük lenne, és be tudnák mutatni az összegyűjtött néprajzi anyagot, amely jelenleg raktárban van. A továbblépéshez az önkormányzatnak és civil szervezeteknek kell összefogni, felkarolni a közművelődést, hogy a lakosság igényeinek megfelelő programok kerüljenek be a művelődési ház kínálatába. Fehérgyarmat Hírek A művelődési ház színháztermében gyermekműsort mutat be október 18-án a Bárdos Lajos Általános Iskola Bárdos Trió nevű zenekara és táncegyüttese. Ugyanezen a napon kezdődik egy kétnapos továbbképzés azoknak a megyénk- beli pedagógusoknak, akik gyermekszínjátszó-csoportokat vezetnek. A TV2-n október 24-én 18 óra után kezdődő magazin- műsorban mutatják be a Hármashatár soros adását, amelyben hajdani katonákat kérdeznek arról, hogyan élték meg, amikor Magyarországra vezényelték őket a szovjet csapatokkal az ’56- os forradalom leverésére. A műsorban bemutatnak egy interjút, amely Funda Györggyel, az RMDSZ miniszterelnök-jelöltjével készül, egy riportot a Kárpátok Eurorégió Alapítványról a szervezet igazgatójával, végül Tóth Mihály ukrán parlamenti képviselő válaszol a kárpátaljai közigazgatás átszervezéséről szóló kérdésekre. *** Múlt hét végi ülésén döntött a város képviselő-testü- lete a Móricz Zsigmond Művelődési Ház és a Városi Könyvtár összevonásáról, aminek az az előzménye, hogy a könyvtár igazgatója ez évben nyugdíjba vonult. A testület az egy igazgatás alatti egyesülés mellett tette le a voksát, így a könyvtár marad a régi helyén, de a művelődési ház tagintézményeként. Az irányítás a művelődési ház vezetője közeljövőben kinevezendő helyettesének lesz a feladata. Az oldat írta: Dojcsák Tibor Ápolótanfolyam munkanélkülieknek A Vöröskereszt a 60-as évek elején nyitotta meg fehérgyarmati irodáját. A körzet 48 településén a szervezet szép eredményeket ért el. Két főállású alkalmazott, valamint a községekben és a munkahelyeken több mint 250 önkéntes és aktivista vállalta a munkát, amelyről Karácsony Margit városi titkárt kérdeztük. — Tevékenységünknek 4 fő területe van. A szociális teendők keretében összegyűjtjük a lakossági adományokat, pénzt, ruhát stb., és szétosztjuk a rászorulók között. Évente közel 3 ezer embernek juttatunk adományt a 40 ezerből, akik a városban és körzetében élnek. A második feladat a tagszervezés. A fehérgyarmati térségben 2871 tagunk van, ennyi ember fizet tagdíjat, a felnőttek évi 100, ifjúságiak évi 50 forintot. A tagok gyűjtik össze és osztják el az adományokat, felkutatják a rászorulókat, programokat szerveznek, mint például iskolai versenyeket, elsősegélynyújtó és csecsemőgondozó tanfolyamokat, anyák napját, környezetvédelmi akciókat és véradást. Ki kell emelnem a véradásokat, mert a körzetben 3100—3200 ember ad rendszeresen vért, és ez a szám az országos átlag duplája. Ez részben a véradó állomás dolgozóinak köszönhető, másfelől annak, hogy a Vöröskereszt propagandával és elismerésekkel igyekszik megtartani a véradókat. A polgármesteri hivatalok a szervezet ajánlására köszönetét mondanak, és jutalmazzák a véradókat, a rendszeres résztvevőknek és a szervező aktivistáknak pedig a Vöröskereszt kirándulásokat szervez. A harmadik feladatkör a szociális árusítás, ruhaféléket és vegyi árukat kínálunk kedvező áron. Végül, de nem utolsósorban közúti elsősegély- nyújtó tanfolyam szervezése és a vizsgáztatás is a feladataink közé tartozik. A Soros Alapítvány és a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ fehér- gyarmati kirendeltségének támogatásával ingyenes házi- gondozó-betegápoló tanfolyamot szerveztünk. Ezen 58 munkanélküli, illetve képesítéssel nem rendelkező, szociális területen dolgozó ember vesz részt. Már elkezdtük az adományok gyűjtését a karácsonyi szeretetakciónkra. Az iskolákban december első napjaiban fogunk gyűjteni „Adj egy szaloncukrot!” jelszóval. A lakosságtól elsősorban élelmiszereket és pénzadományokat várunk a város iskoláiba, és a Vöröskereszt Kossuth tér 34. szám alatti irodájába. Ezúton is köszönjük mindenkinek a segítségét.
