Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-02 / 230. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. október 2., szerda 3 Mezőgazdasági program Kisvárdán ACDI—V OC A-frigy Bürget Lajos információja A magyar mezőgazdaság­ban ténykedők igen jól isme­rik ezt a két rövidítést: ACDI és VOCA. Az Agricultural Cooperative Development International és a Volunteers in Overseas Cooperative Assistance, a két amerikai nonprofit alapítvány, mely a mezőgazdaság átalakításá­nak megsegítésére jött létre, most egyesült. Amint Kos- tyálné Sebestyén Mária, az ACDI magyar igazgatónője lapunknak elmondta: a haté­konyabb munka, a pénzesz­közök célszerűbb felhaszná­lása indokolta ezt a frigyet. — Az összevonás alapve­tő oka teljesen racinális dön­tésen alapult, hiszen az ACDI és a VOCA korábban is nagyon szorosan műkö­dött együtt — kezdte a tájé­koztatást Kostyálné Sebes­tyén Mária. — A mezőgaz­dasági és élemiszeripari pro­jektek megvalósításán dol­goztunk együtt, de mondhat­ni, ez így volt világszerte. Washingtonban teljesen lo­gikusan ismerték fel, hogy időszerű a két szervezet egyesítése, hiszen ez na­gyobb hatékonyságot jelent. A washingtoni összevonás után itt, Magyarországon is végrehajtottuk a változtatást, és most már ACDI néven. De a két szervezet erejét összesítve vagyunk jelen. — Gondolható, hogy az Összevonás után új erővel, és főleg, valami új projekttel is színre lépnek. Erről kérnénk információt. — Örömmel tájékoztatha­tom lapjukat, hogy az USAID, az Egyesült Álla­mok segélyszervezete jóvá­hagyta egy két-, maximum hároméves programunkat, amelynek lényege az élelmi­szer-gazdaságban működő kis- és középvállalkozások segítése, fejlesztése. Ebben a projektben fogunk először együttműködni a VOCA- val. már a munkatervet is úgy állítottuk össze, hogy számítunk a VOCA szakem­bereire. Projektjeink regio­nális jellegűek, ez követke­zik a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokból. Ezek viszont olyan modell értékű projektek, olyan modell ér­tékű térségek, ahol, ha ered­ményt érünk el, akkor azok példa értékűek lehetnek az ország más vidékei számára is. Elsőként említhetném Sátoraljaújhelyét, az ottani mikrorégiót, illetve Kisvár- dát, az ottani térséget, ami­vel foglalkozni kívánunk. Választásunkat befolyásolta, hogy az ország északkeleti részén, ahol a hármashatár található, az adottságok leg­inkább a mezőgazdaságnak kedveznek. — Mondhatjuk azt, hogy az ország halmozottan hát­rányos területeit vették számba, ahol komoly erőfe­szítések vannak arra, hogy a keleti piacokra is kitörjenek. — Igen, lényegében dön­tésünket több tényező moti­válta, többek között az, hogy bizonyos területei annak a mikrorégiónak nem használ­hatók semmi másra, csak mezőgazdasági célra. Itt nincs remény arra, hogy va­lamilyen nagyobb ipar meg­telepedjék a jövőben. Ebből következik, hogy azt az erő­forrást kell optimálisan hasz­nosítani, ami adott. Progra­munk több elemből áll. Tu­lajdonképpen több oldalról próbáljuk megközelíteni a kis- és középvállalkozókat, és a feltételeket próbáljuk javítani a működésükhöz. Az egyik leglényegesebb elem, hogy az elszeparált kis- és közép agrárvállalkozókat próbáljuk az integrációs és a különböző kooperációs tech­nikák segítségével olyan együttműködésre késztetni, amelyben ki tudják használ­ni a nagyobb volumenű ter­melés és értékesítés kínálta lehetőségeket, természetesen szigorúan ügyelve arra, hogy a föld és a termelés magán- tulajdonban maradjon. — Mindez szép, de egy ilyen jellegű termelésnél és értékesítési elképzelésnél el­engedhetetlen, hogy a terme­lő megfelelő információkkal rendelkezzék. — Igen, ez a program má­sodik eleme, az integráció erősítésével egyidejűleg a helyi információs rendszerek kidolgozásán is dolgozunk, úgy, hogy meg tudjuk terem­teni a kapcsolatot az orszá­gos adatbázisokkal és infor­mációkkal, és megteremtsük az áramlást föntről lefelé és vissza. — A programban foglal­tak pénzigényesek. Hogyan teremhető elő az anyagi bá­zis? Hogyan jut erőforrások­hoz a köztudottan tőkesze­gény kis- vagy középvállal­kozó? — Igen, ebből fakad prog­ramunk harmadik eleme. Kapcsolatot teremtünk azok­kal a helyi pénzintézetekkel, amelyek együtt kívánnak dolgozni velünk, elsősorban a takarékszövetkezetekkel, a Rákóczi Bankkal, az OTP- vel és az összes helyi pénz­intézettel, amely hajlandósá­got mutat erre. A portfolió­kezelés, a hitelbírálatok mo­dem módszereinek megis­mertetésével, fejlesztésével, banki tréningekkel, és a bank és a vállalkozások közötti in­formációáramlás javításával próbáljuk a hitelhez jutás le­hetőségét egyszerűsíteni, gyorsítani. Sajnos, mi hitelt nem nyújtunk, viszont abban tudunk segíteni, hogy a vál­lalkozások jobban tudják prezentálni életképességü­ket, hogy a hitelt vissza fog­ják tudni fizetni, miközben a bankoknak olyan technikát ajánlunk az amerikai szakér­tők segítségével, melyek ré­vén nagyobb biztonsággal tudják elbírálni a hitelkérel­meket. Kisvárdán kiváló szakemberek közreműködé­sével indul ez a kétségtele­nül izgalmas, de mindenkép­pen hasznos programunk, azzal a meggyőződéssel, hogy a projekt két—három esztendeje után már látható eredményekkel bizonyíthat­juk munkánk sikerét — fe­jezte be beszélgetésünket Kostyálné Sebestyén Mária, az amerikai indíttatású ACDI magyarországi igazgatónője. Meleg színek mindenütt A festőművész alpolgármester Köbli Attila: A pócsi templom Csonka Róbert reprodukciója Gyüre Ágnes (Új Kelet) Talán kevesen tudják a me­gyében, hogy Máriapócs alpol­gármestere festőművész is. Pe­dig éppen az elmúlt egy hónap folyamán győződhettünk meg a helyi galériában: nem is akár­hogyan kezeli az ecsetet. Köbli Attilának alig van olyan képe, amelyen a víz nem szerepel. Mégsem a kék, a zöld és a szürke árnyalatai uralják világát, hanem egyértelműen a barna, a sárga és a vörös külön­böző fajtái. Legutóbbi tárlatá­nak látogatói — engedve az érzékek játékának — már-már valami mély gordonkaszólót is hallani vélhettek, meg Verlaine Őszi sanzonját. Az alkotásokon a víz mellett leggyakrabban megjelenő témák: a fák és a föld, s a tájakhoz való kötődés mellett az idő végtelen­ségét is leolvashatjuk. Köbli Atti­la feloldódik a természetben, erőt és békét sugároz belőle tovább. Köbli Attila legutóbbi tárla­tán — nem színvonalában, ha­nem tárgya alapján — kilógott a sorból A pócsi templom című festmény. Talán az alkotó azt akarta súgni beválogatásával: bár nem pócsi születésű, vég­képp megállapodott itt. Remélhető, hogy a lényéből áradó pozitív energia hat majd a település életére is. Tiszavasvári a központ A PHARE az egészségügyért Kovácsvölgyi Z. (Új Kelet) Tíz egészségügyi alapellátási képzési központ épül ki az or­szágban a PHARE támogatásá­val, egyikük Tiszavasváriban. Az intézmények feladatai közé tar­tozik az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kép­zése, továbbképzése. Ez jelenleg fontos, hiszen például a házior­vosoknak 1998-tól háziorvosi szakvizsgával kell rendelkezni­ük. Soltészáé Aranyos Ibolya, a program kidolgozásáért felelős menedzser az alábbiakat mond­ta el munkatársunknak: — Az egészségügyben az elkövetkező években a kórházi helyett az alapellátásra helye­ződik a hangsúly. A háziorvo­sok és a kisegítő személyzet egy része erre még nem készült fel kellőképpen. Az egészségügyi alapellátás korszerűsítése az or­szágban megkezdődött, amely­ben a PHARE is részt vesz a maga eszközeivel. Tiszavasvá­ri önkormányzata pályázott, és 60 ezer ECU-t (közel 12 millió forintot) nyert képzési és forrás- központ kiépítésére. A központ átfogja majd a megye területét, és több városban: Kisvárdán, Fehérgyarmaton és Nyíregyhá­zán alközpontokat alakítunk ki. Feladatunk az egészségügyi el­látásban dolgozó orvosok, asz- szisztensek, ápolónők, védőnők, valamint a gyógyszerészek intéz­ményen kívüli továbbképzésén túl az, hogy információs hátte­rünk segítségével naprakész szakmaijogi stb. tájékoztatókat kapjanak az érdeklődők. A kollégáknak a központban kötetlen szakmai beszélgetések­re is lehetőségük lesz. A tanfo­lyamok megrendezését a jövő év végéig támogatja a PHARE. Azok díjai a fizetőképes kereslet függvényében alakulnak. Az említett összegen túl központi és szponzori pénzekből valósítjuk meg céljainkat. Az ALKALOI­DA Rt. épületet adott a központ működéséhez. A képzéseket ebben a hónap­ban indítjuk. Erről a megye há­ziorvosai a jövő héten levélben kapnak tájékoztatást. November­re tervezzük a háziorvosok me­gyei konferenciáját, melynek célja, hogy a legilletékesebbek­től kapjanak választ az őket most leginkább foglalkoztató kérdés­re: jelenlegi és jövőbeni helyük­ről, feladataikról az egészség­ügyben. Ez a konferencia lehe­tőséget teremtene arra is, hogy megalakuljon a Megyei Házior­vosok Egyesülete. Példás megértés Erdélyi—Racskó A múlt keddi számunkban ki­fogásoltuk, hogy hibás nemzeti lobogót, fölöslegesen tűzött ki épülete elé egy nyíregyházi cég. Most ország-világnak örömmel mutatjuk be a helyesbítést: a két reklám-lobogó közül a tegnapi nappal eltüntették a „magyart” — árbocostul együtt. Felettébb örülünk, hogy van­nak még, akikkel egyetértünk abban, nem feltétlenül fontos mindenben a külföldet majmol­ni! Lennénék hozzá még ötlete­ink, csak félünk, egyik-másik ügyben falra hányt borsó volna észrevételünk... POLI-TOP—10 A számok mögött Fekeía Tibor (Új Kelet) A nyugati társadalmakban régóta szokás, hogy az ismert politikusokról időről időre fel­méréseket készítenek. Orszá­gos napilapjaink egy-két éve szintén kísérleteznek ismeri személyek poli-top listájának összeállításával. Egy hóna p­pal ezelőtt mi is úgy döntöt­tünk, megkérdezzük a válasz­tópolgárokat, és ezzel is tűk rőt tartunk megyebeli politi­kusaink elé. Reméljük, nem lesz görbe a tükör. A mi felmérésünk annyiban más, hogy lényegesen kisebb a mintavételünk. (Kevesebb embert kérdeztünk meg.) Úgy gondoltuk, olvasóinkat talán jobban érdeklik a nyíregyhá­zi, megyei, illetve a megyén két képviselő, itt élő országos j politikusok, ezért róluk érdek- I födtünk. A vizsgált személyek j köre menet közben is váltó- ] zott. Akikről úgy tapasztaltuk, i túl kevesen ismerik, azok Se- ! kerültek a listáról, míg máso- | kát a megkérdezettek javasia- ! tára bevettünk a csapatba. Mielőtt bárki félreértené a címlapon megmutatott listán ­kat, a tizedik helyezett teiifié- szetesen nem az utolsó a sor­ban, hanem a tetszési index alapján az első tíz fényképe került lapunk első oldalára. A politikusok között a sorrendet az interjúalanyok által adott pontok alapján állítottuk fel. (Táblázatunkban a fotók alatti harmadik rubrika.) Arra kér­tük a válaszadókat, ha nem tudják eldönteni, hogy a kér­dezett szimpatikus vagy sem, akkor adjanak öt pontot. Több név, így Lövei Csa­báé vagy Petróczki Ferencé azért nem kerülhetett fel a lis­tára, mert ismertsége nem érte el az ötven százalékot. Talán meglepő lehet, hogy néhol a második szám magasabb az elsőnél. Ez úgy fordulhatott elő, hogy akik felismerték a politikust, azoknak hány szá­zaléka tudta, mely párt kép­viseletében tevékenykedik. Ez akár 100 százalék is lehet. Például Csabai Lászlónét, Nyíregyháza polgármesterét 94 százalékban ismerték fel névről, de a válaszadók 98 százaléka tudta, hogy az MSZP képviseletében polgár- mester. A mintavételnek és a vé­letlenszerű kiválasztásnak most azt a módját választot­tuk, hogy Nyíregyháza főte­rén az éppen szembejövő, és láthatatlan szavazókorú sze­mélyeket állítottuk meg. Annyi feltétele volt a kérde­zésnek, hogy Szabolcs me­gyei legyen az illető. így si­került vásárosnaményi, tisza- löki vagy záhonyi lakosokat is megkérdeznünk. Listánkon az ellenzéki po­litikusok vezetnek. Külön ki­emelkedik a mezőnyből Szi­lágyiné Császár Terézia, a Kereszténydemokrata Nép­párt parlamenti képviselője, akinek tetszési indexe 7,13 pont. Ez még ötvenes mintá­nál is komoly eredmény. Őt követően már sokkal tömö­rebb a „mezőny”. Még a ti­zedik helyezett Zilahi József, a megyegyűlés elnöke is kö­zeljár az ötpontos átlagérték­hez, ami szintén jó eredmény­nek mondható. Amennyiben észrevételük, javaslatuk van kezdeménye­zésünkről, úgy kérjük önöket, írják meg azt a szerkesztősé­günk címére.

Next

/
Thumbnails
Contents