Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-11 / 238. szám
1996. október 11., péntek Pénz, piac, gazdaság Fekete, mint a munka Magyarországon lassan átalakulnak a fekete színről szóló szólások és közmondások, sőt hovatovább a ritkaságokat sem a fehér holló, hanem például kivételes, mint a „fehér” vagy legális munka hasonlattal fejezi ki a nyelvünk. Sajnálatos tény, de a magyar gazdaság tortájából jelentős, milliárdos szeletet hasit ki a feketegazdaság, amely ellen egyelőre bármit is tehet a kormány, az attól függetlenül létezni fog. Vitéz Péter (Új Kelet) Az illegális munkavállalás nem tipikusan magyar jelenség, Európa-szerte közismert, csak nálunk kiélezettebb a hatása. Ennek oka, hogy az öreg kontinensen létezik egy nyugat— kelet irányú gazdasági lépcső, amelynek valamely középső fokán áll Magyar- ország. Az átlagkeresetek nyelvére lefordítva ez any- nyit jelent, hogy a németországi minimálbér egyenlő a magyar csúcsfizetéssel, s a hazai legalacsonyabb jövedelem Romániában kiemelkedő fizetésnek számít. Emiatt az illegális munkavállalók és munkaadóik közös érdekeltsége okozza a feketegazdaságra oly jellemző feketemunka-jelenséget. Hazánkban évente mintegy 30 ezer legális munka- vállalási engedélyt állítanak ki a hatóságok, s egyes szerényebb becslések szerint ennél háromszor—ötször több külföldi dolgozik a határainkon belül. A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyére is jellemző illegális „élőmunkaimport” főként Ukrajnából és Romániából érkezik. A határátugró munkásokat leginkább az építőipar, a mezőgazdaság szívja fel, mint egy szivacs, ugyanis nincs az a magyar szerencsétlen, megszorult munkanélküli, aki a turimunkát tíz—tizenötezerért elvégezné. Egy román munkavállaló esetében ez a rabszolgakereset lejben kifejezve egy ötvenezressel több, mint a romániai átlag- kereset! A megyei munkaadó, ha foglalkoztatottját be sem jelenti, nem fizet tb-t, jövedelem utáni adót és rendkívül olcsó munkaerőhöz jut. Ha korrektebb a helyi mecénás, akkor minimálbérrel bejelentett „szürkeállású” kétkezi dolgozónak ad munkát, így viszont a hivatalok szürke eminenciásainak nem szúr szemet a tevékenysége. A jelenség a világon mindenütt ismert, csak az esetek kezelésében található jelentős eltérés. Ha egy német feketézőt lebuktat a hivatal, akkor a munkaadó gyakorlatilag be is zárhatja a boltját, s csak kis híján ússza meg, hogy ővele nem ugyanezt teszi a hatóság. Hasonló helyzetben Magyarországon a munkaadó laza csuklómozdulattal kipengeti a minimális harmincezer forintos bírságot — amelyet a törvényalkotók rettenetes szigorral ötvenezer forintra szeretnének felemelni —, s ott folytatja a dolgát, ahol abbahagyta, mert munka mindig van, és olcsó rabszolga is bőven akad a keleti határ másik oldalán... — Nincs gyógyszer-áremelkedés,... szociálissegély-ké- rés,... csak nyugalom,... nyugalom... Az adótörvény-módosítás félidejében Szigorodó szabályozás, bővülő feladatok A parlamentben heves viták folynak az őszi ülésszak talán legfontosabb kérdéséről, az adótörvény módosításáról. A szakértői véleményekre támaszkodó pártpolitikai törekvések gyakorta ellentmondanak egymásnak, viszont az alapelvekben többségében egyetértenek a honatyák: mindannyian szeretnék a lehetőségekhez képest morálisan is elfogadhatóvá tetetni a magyar adószabályokat és -gyakorlatot. A szabályzók változásairól, illetve azok lehetséges hatásáról Fazekas Jánosáéval, az APEH megyei Igazgatóságának jogi osztályvezetőjével beszélgettünk. Munkatársunktól — Milyen újszerű elemekkel bővülhet a szabályzat, és ez várhatóan milyen feladatváltozást jelent az adóhivatal mindennapi gyakorlatában? — Az adótörvény-tervezetek —különösen az szja-nál—sok, szakmai szempontból is újszerű vonást tartalmaznak. A változások különösen az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági kistermelők és őstermelők, valamint az osztalékjövedelmek adóztatása tekintetében várhatók. Nem sok, de egyes témákban, mint például a használt termék felvásárlásánál lényeges változás várható az áfában is, de ide sorolhatnám az önkormányzatok gazdasági tevékenysége körében hasznosított vagyonának átadására vonatkozó, vagy a behajthatatlan követelések leírásának engedélyezésére vonatkozó szabályok módosítását. A társasági adóban a leglényegesebb változás a kiegészítő adó Külgazdaság MTI Az exporttal foglalkozó és az ipari vámszabad területeken működő cégek együttes kivitele az év első nyolc hónapjában 9,8 milliárd dollár volt. Az össz- behozatal ugyanakkor 11,7 milliárd dollárt ért el. így a külkereskedelmi termékforgalomban az export 10,3 százalékkal, az import 6,8 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakát. Ha csak a külkereskedelmi termékforgalmat vesszük számításba, a kivitel 8,3 milliárd dollárra rúgott, ami 300 millió dollárral (3,8 százalékkal) magasabb mint az előző év hasonló időszakában. A külföldről behozott termékek értéke 10,3 milliárd dollárt ért el augusztus végéig, s ez 100 millió dollárral nagyobb, mint tavaly augusztus végén. A legdinamikusabban a gépipari export nőtt, ezen belül is kiemelkedett az autóipari termékek, berendezések, az elektronikai cikkek és a mű- anyagipari ágazatok termékeinek kivitele. Az idegenforgalom devizabevétele kedvezően alakult. Az ágazat júliusig 600 millió dolláros aktívummal zárt. Kedvező az, hogy a belföldi értékesítés csökkenésének üteme mérséklődik, és valószínűsíthető, hogy az év egészét tekintve a kiskereskedelmi forgalom a tavalyi szintet éri el. A külföldi működőtőke beáramlása az év első hét hónapjában mintegy egymilliárd dollárt ért el, amely 27 százalékkal magasabb, mint 1995 hasonló időszakában. helyett belépő 20 százalék osztalékadó. Ami valamennyi törvényben valamilyen formában megfogalmazódik, az az, hogy szigorodnak az adózási szabályok, a tervezetek tételes korlátokkal igyekeznek azt az elvet érvényesíteni, hogy a költségek között kizárólag a vállalkozás érdekében felmerült kiadásokat lehet elszámolni. Emiatt bizonyos intézkedések fogalmazódnak meg a készpénz- forgalom korlátozására, ha nem is azonnali, de jövőbeni bevezetéssel. Az anyagi jogszabályok változásai adóztatási, ellenőrzési alapfeladatainkat nem érintik, de lényegesen módosítják a feladatmegoldás módszerét, és feladatnövekedéssel is járnak. —Az adóhivatal eljárási szabályai várhatóan milyen formában módosulnak? — Az adózás rendjéről szóló törvényben — amely eljárásunkat szabályozza — több változA vártnál jelentősebb lakossági érdeklődés mellett szervezett földárverést a volt Lenin Termelőszövetkezet földjeiből szerdán a megyei Kárrendezési Hivatal a csengeri művelődési központban. A heitre kijelölt földalap 63,5 hektár volt, amelynek az összértéke meghaladta a 840 aranykoronát. Az árverésre bocsátott földterület fele-fele arányban szántót és gyepet tartalmazott. A lakossági érdeklődés miatt lehetetlen volt befejezni a licitet szerdán, így a kárrendezési hivatal egy pótnapot beiktatva, csütörtökön folytatta az árverést. Egy hét múlva, október 15-én lesz legközelebb Csengerben árverés. Ekkor a volt állami gazdaság földjeiből különít el a Kárrendezési Hivatal mintegy 180 hektárnyi, összesen több mint 2800 aranykorona értékű A századik Budapesti Nemzetközi Vásár szervezői megkülönböztetett figyelemmel készültek a jubileumi eseményre. A kiállítás tíz napja alatt — szeptember 20—29. között — 420 ezer látogató tekintette meg a vásárt. Az 1163 magyar és külföldi résztvevő 40 ezer négyzetméteren sorakoztatta fel a termékeit. A szakmai rendezvényeken — Magyarajkú üzletemberek és Vállalkozók Világtalálkozója, Fogyasztóvédelmi Ankét, Joint Venture Szövetség bemutatkozása, Nemzetközi Energiatakarékossági Szimpózium és Kiállítás — naponta 80— 120 szakembert regisztráltak. tatás várható. Az eljárási szabályok módosítása részben az adóhatóság működésének célszerű- sítését, egyszerűsítését, másrészt a már meglévő szabályoknak a gyakorlatban tapasztaltakhoz igazítását, pontosítását célozza. Például ezek körébe sorolom a revizorok részére bizonyos körben általános megbízólevél bevezetését, a jövedelembecslés sajátos módszerének kialakítását, és a társaságiadó-előleg kivetés megszüntetését. A pontosítást célozza az önellenőrzés szabályainak módosítása, az adóhatóság előtti képviselet egyértelművé tétele. Több olyan tervezett változás van, amely mind az adóhatóságnak, mind az adózónak pozitív irányú változást jelentenek. Például, ha az önkormányzat visszavonja az adózó vállalkozási igazolványát, nem kell külön bejelenteni, megszűnik a késedelmi pótlék pótlékolása, illetve az elévült tőkekövetelés esetén a pótlék is elévül. — Az egyre inkább terjedő feketegazaság mértékéről és a gazdaságon belüli részarányáról horribilis számadatok látnak napvilágot... —A szigorodó adózási szabályok végül is következményei egyes vállalkozások részéről tapasztalt, a,,feketegazdaság’ ’ néven ismert jövedelemeltitkolásra, az adójogszabályok kijátszására irányuló jelenségnek, ami alól sajnos megyénk sem kivétel. földet. Ennek nagyobb része szántó, de a licitre kijelölt területből mintegy öt hektár gyümölcsös, illetve lajstromba vett a hivatal még egy hatezer négyzet- méteres erdőrészletet is. Licitre csak csengeri lakosok, illetve azok jelentkezhetnek, akiknek az államosított földjük igazolhatóan Csenger térségében volt. Mivel a környéken gyakorlatilag a mezőgazdaság jelenti az egyedüli megélhetési forrást, ezért továbbra is nagyszámú érdeklődőre számítanak a szervezők. A megyében a második földalapból ez idáig közel 73 ezer aranykorona értéket adott el a kárrendezési hivatal, s még mintegy 25 ezer aranykorona értékű, több mint 2 ezer hektár kerül kijelölésre, amely munkával várhatóan a jövő év első felében végez a hivatal. Nagy sikert arattak a közönség- programok is, a BNV helyszínén történt a Rádiókabaré nyilvános felvétele és sok-sok zenei program volt látható a L’art pour Part társulattól Pege Aladár szórakoztató műsoráig. E kulturális kísérőprogramokra naponta átlagosan 20—25 ezren voltak kíváncsiak. A vásárterület idén rendezettebb volt a korábbi évekban megszokottnál. A sok százezres látogató közönség jobb tájékozódása érdekében a kiállítói standok témacsopor- tosan álltak. A bevezetett új reklámhordozókkal megnőtt a cégek és vállalatok bemutatkozási lehetősége. Sikeres 100. BNV Földárverés Kétezer hektár eladó ÚJ KELET Településfejlesztés MTI Településeink múltja, jelene és jövője lesz a témája annak az október 17-én kezdődő kétnapos országos konferenciának, amelyet a Belügyminisztérium településfejlesztési és lakásügyi főosztálya a Önkormányzati Szövetségek Tanácsával és a Janus Pannonius Tudományegyetem Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékével együtt szervez Harkányban. Loyd Tamás, a BM főosztályvezetője az MTI- t tájékoztatva elmondta: az ön- kormányzatok, szolgáltatók, kormányzati, pénzügyi és településfejlesztési szakemberek, tudományos kutatók tanácskozásán azokat a kérdéseket tűzik napirendre, amelyekről a területfejlesztési és területrendezési törvény — szükségképpen—nem rendelkezett, ám azok megválaszolása nélkül elképzelhetetlen az európai közösség normáival összehangolt magyar településfejlesztési gyakorlat kialakítása. A konferencián szó lesz a területfejlesztéssel azonos súlyú településfejlesztés törvényi szintű szabályozásának szükségéről is. A képviseletre épülő demokrácia alapintézményei ugyanis a választott érdekképviseletek. ezért a demokrácia egyik alapvető intézményének, a települési önkormányzatnak a társadalomban betöltött szerepét, illetve a demokratikus intézményrendszer többi eleméhez való viszonyát törvényben szükséges szabályozni. A harkányi konferencián megvitatják a települések gazdaság- és térségfejlesztési szerepének kérdéseit, együttműködésük eredményeit, társulásaik tapasztalatait, a területfejlesztési törvény rájuk vonatkozó következményeit. Erdei hírek Villanyerdész A haszonállatokat őrző villanypásztor elvéhez hasonlatosan megszületett a villanyerdész is, amelynek feladata, hogy a frissen telepített erdőrészeket megóvja a vadállatok pusztításától. Az új ültetvények zsenge hajtásaiból előszeretettel csemegéznek az őzek, szarvasok, vaddisznók, akik egy-egy ínségesebb időszakban több hektárt képesek lepusztítani. A villanyerdészt a vámosatyai erészeti kerületben próbálták ki. A berendezés napenergiával működik, s alacsony amperszám mellett, 8—9 ezer voltos feszültséget termelve távol tartja az állatokat az új telepítésű erdőktől. Verseny Fakitermelői versenyt szervez a gúthi erészeti igazgatóság november 8-án, pénteken. A már hagyományosnak, számító, évenként megrendezendő erőpróbán a megoldandó feladat két részből fog állni. Első részként a jelentkező munkacsapatok eszközeit, felszereltségét vizsgálják meg munkavédelmi szempontból. A feladat látványosabb, második részében történik a faki- döntés, a gallyazás, és a gazdaságossági szempontokat messzemenően figyelembe vevő darabolás. A feladatot adott szintidőn belül kell végrehajtani.
