Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-11 / 238. szám

4 1996. október 11., péntek Az országházból ÍeMl !i! i A Magyar Távirati Iroda alapjái Küld1' Hl UH HI 'II ......Ili ll.ll'llllllll Ag rártámogatás, tulajdonjog MTI Az Országgyűlés Mezőgaz­dasági Bizottsága támogatja, hogy az agrárágazat megfelelő támogatásban részesüljön. En­nek érdekében úgy döntött: a műit évi anomáliákat elke­rülendő — amikor is parla­menti döntés volt szükséges egyes többlettámogatások megadásához — javasolja az Országgyűlésnek, adjon olyan felhatalmazást a kormánynak, hogy az idén túlléphesse a hét- milliárd forinttal megnövelt agrártámogatási keretet. Ez a felhatalmazás akkor lépne élet­be, ha az idei költségvetés mó­dosításáról szóló törvényjavas­latot a honatyák elfogadják. A többlettámogatás mértéke négy-ötmilliárd forintos forrást biztosítana még az agrárium számára. A javaslatot Orosz Sándor, a Mezőgazdasági Bi­zottság elnöke ismertette csü­törtöki sajtótájékoztatóján. A bizottsági elnök közölte: a tes­tület kezdeményezi a földekre kötött kül- és belföldi érdekelt­ségű zsebszerződések, vala­mint haszonbérietek pontos számának feltárását. Ez utób­bi kérdés annak nyomán került ismét a bizottság elé, hogy Torgyán József kisgazdapárti képviselő kezdeményezte a külföldiek termőföld-részese­désének tilalmát megszegők­ről, és a törvényszegés követ­kezményeiről szóló képviselői indítványának tárgysorozatba vételét az Országgyűlésben. A bizottság ugyan ezt a képvise­lői javaslatot nem támogatta, ám azt szükségesnek tartotta, hogy lehetőleg rövid időn belül ren­dezzék ezt az ügyet, és mielőbb tiszta képet kaphassanak arról, hogy milyen földtulajdoni, illet­ve bérleti viszonyok uralkodnak a mezőgazdaságban Magyaror­szágon. Ennek felmérését a bi­zottság szerint elsősorban a he­lyi önkormányzatokra kellene bízni. Ám a bizottság elnöke szerint az is szükséges volna, hogy az ingatlannyilvántar­tásban pontosan regisztrálják mind a földbérleti szerződé­seket, mind a tulajdonjogi vo­natkozásokat. Ezt a kérdést azonban a bizottság tagjai összefüggésbe hozták még a föld-, az illeték- és az adótörvé­nyek módosításával is. E jog­szabályokat ugyanis szerintük úgy kellene pontosítani, hogy azok ösztönözzék a legális gaz­daság hatékonyabb működését az ágazatban. Kertész Zoltán (SZDSZ), aki szintén jelen volt a sajtótájékoztatón, arra muta­tott rá, hogy nem cél a mező- gazdaság eddiginél nagyobb mértékű megadóztatása, ám az ágazat gazdasági folyamatait a legalitás irányába kívánják te­relni. A Tocsik-ügy MTI A Tocsik-ügyben jogi fele­lősségem nincs: utasítást nem adtam, a dolgot nem tűrtem el, a hölgyet nem ismerem, és a pénz sincs nálam — mondta Suchman Tamás a sajtónak nyilatkozva csütörtökön, miu­tán az Országgyűlés alkot­mányügyi bizottsága meghall­gatta a Tocsik-üggyel kapcso­latban. Nézete szerint az ÁPV Rt.-nél nem volt korrupció, a vizsgálat nem is erről szól, ha­nem Tocsik Márta zugírászati tevékenységét és a részére ki­fizetett szokatlan mértékű tisz­teletdíjat érinti. A testület előtt a privatizációért felelős mi­niszter ismét elmondta: febru­árban értesült a hölggyel kö­tött szerződésről, s azonnal je­lezte, hogy túlságosan magas a tízszázalékos sikerdíj. Ekkor az ÁPV Rt. vezetése ígéretet tett a miniszternek, hogy a leg­rövidebb időn belül pályáza­tot írnak ki a közvetítői tevé­kenységre. Suchman szerint ennek áprilisra kellett megtör­ténnie. Kocsis István, a privatizáci­ós szervezet vezérigazgatója viszont arról számolt be a bi­zottságnak: júniusban értékel­ték a pályázatot, s ezútán kö­tötték meg Tocsik Mártával azt a szerződést, amely már degresszív sikerdíjról szólt. Tudományos ülés MTI A baleset bekövetkezésétől számítva Magyarországon át­lagosan alig kevesebb mint másfél óra telik el addig, amíg a beteg kórházba kerül; kirívó esetben ez az idő elérheti a két órát is. Mint a Magyar Oxyológiai Társaság a Vas megyei Bük-fürdőn csütörtökön kezdődött kétnapos konferencián el­hangzott: ez az idő messze alatta marad az európai átlagnak. A tudományos tanácskozás amelynek témája éppen a sürgősségi baleseti ellátás volt, és amelynek több mint há­romszáz résztvevője van, összekapcsolódott az Országos Mentőszolgálat főorvosi és vezető mentőtiszti értekezleté­vel. Az MTI munkatársának kérdéseire válaszolva dr. Góbi Gábor az OMSZ főigazgatója, a Magyar Oxyológiai Társa­ság elnöke elmondta: amennyiben az Országos Mentőszolgálat pénzügyi finanszírozásának kérdése továbbra sem oldódik meg, az ellátás jelenlegi színvonala sem tartha­tó fenn hosszú ideig. Hazai krónika A LIGA Szakszervezetek sajtótájékoztatója Nő a társadalmi szakadék UJ KELET MTI A LIGA Szakszervezetek elnöksége elfogadhatatlannak tartja a kormány jövő évi költségvetési törvényjavasla­tát, mivel úgy véli, hogy a tervezet a gazdasági stabili­záció érdekében feláldozza a növekedést és a nagy tár­sadalmi ellátórendszereket. zat nem keres más megoldást a stabilizáció megteremtésére. Szerintük a beterjesztett adópo­litikával összefüggésben han­goztatott egyszázalékos reáljö­vedelem-javulás nem ellensú­lyozza a térítésköteles szolgál­tatások körének bővülését, így a társadalomra mindenképpen több teher nehezedik majd. Ki­fogásolják továbbá, hogy a kor­mányzatnak nincs hatékony el­képzelése a foglalkoztatás problémáinak rendezésére. A megoldás az érdekképvi­selet szerint csak egy komplex gazdaság- és térségfejlesztési program része lehet. Nem fo­gadja el a LIGA a közszférá­ban várható 15 százalék körüli béremelést sem, különös tekin­tettel arra, hogy ennek forrása sok esetben olyan mértékű lét­számleépítés, amely már veszé­lyezteti a közfeladatok ellátá­sát. Nem támogatják a térítéses szolgáltatások kiterjesztését a nagy ellátórendszereken belül, mivel véleményük szerint ezt már jelentős tömegek nem tud­nák igénybe venni, így tovább nőne a társadalmi szakadék a jómódú és a lecsúszó rétegek Mindezt Gaskó István, a LIGA elnöke mondta el csütör­töki sajtótájékoztatóján. Az el­nök szerint a kormány eddigi stabilizációs gazdaságpolitikája nem volt egyértelműen sikeres, mivel csak olyan látszategyen­súlyt teremtett, melyben a jelentős belső és külső hiánnyal szemben megismételhetetlen, egyszeri állami bevételek áll­nak. Kifogásolta azt is, hogy a törvénytervezetet túl későn jut­tatták el az érdekképviseleti szerveknek, így azok az Ér­dekegyeztető Tanács ülésén nem tudtak érdemi változtatá­sokat elérni a tervezet szöve­gén. A LIGA elnöksége úgy véli, hogy a „lopakodó” államház­tartási reform során jelentős jö­vedelemátcsoportosítás történt a szegényebb rétegek kárára, és az ellátások színvonalát olyan mértékben csökkentették, ami már a társadalmi stabilitást is veszélyezteti. Úgy vélik: a to­vábbi restrikciós politika nem vezet eredményre, és hiányol­ják, hogy a pénzügyi kormány­Tájékoztató a kormányülésről MTI Horn Gyula javaslatára a kormány úgy döntött, hogy a miniszterek azonnali hatállyal kötelesek megvizsgálni tár­cáiknál az elkülönített alapok és célelőirányzatok felhasz­nálását s pályáztatási gyakor­latát, elemezve, hogy a kiala­kult eljárási rend ad-e lehető­séget a visszaélésekre. A minisztereknek az eset­leges szükséges változtatáso­kat haladéktalanul meg kell tenniük, illetve erre vonatko­zó javaslataikat a kormány elé kell terjeszteniük. — A vizsgálatokba a tárcák kérésére a Kormányzati Ellen­őrzési Iroda is bekapcsolódik — jelentette be Kiss Elemér a csütörtöki kabinetülést követő sajtóértekezleten. A miniszter- elnökségi államtitkár hangsú­lyozta, hogy a kormány ezen intézkedéssel is törekszik a közélet tisztaságának megte­remtésére. Kiss Elemér a tájé­koztatón arról is beszámolt, hogy a kormány a belügymi­niszter előterjesztését elfogad­va elrendelte az önkormány­zati tulajdoni igények felmé­rését, és megszabta, hogy a bel­ügyi tárca vezetője a privatizá­ciós miniszterrel közösen no­vember végéig terjessze a ka­binet elé a felmérés eredmé­nyét, és a szükséges intézkedé­sekre vonatkozó javaslatokat. Az államtitkár ugyanakkor az újságírók érdeklődésére kö­zölte, hogy a kormányülésen nem esett szó az úgynevezett Tocsik-Ugyről, sem pedig a miniszterelnök személyi ja­vaslatairól. Csapatmozgások a hazai közutakon MTI Többhetes előkészület után megkezdődött az amerikai csa­patok visszavonását fedező erők Boszniába telepítése, illet­ve az ott tartózkodó egységek kivonása. A konvojok által használt hazai közutakon ezért jóval nagyobb forgalomra kell számítani — tájékoztatta az MTI tudósítóját Mesztegnyei hwr alezredes, a taszári sajtó- központ magyar tisztje. A Boszniában állomásozó katonák napi ellátását biztosító eddig megszokott 3-5 konvoj mellett további 7 indul a taszári bázisról, illetve Boszniából egy­mást keresztezve. A lemenő kon­vojok Taszár—Kaposvár—Bö- hönye-—Nagyatád—Barcs útvo­nalon haladnak, visszafelé pedig Drávaszabolcsnál lépik át a ha­lán. és Harkány—Pellérd—Szi­getvár—Kaposvár—Taszár út­vonalon közlekednek. Azok a 100 tonnás nehézjárművek, ame­lyek a drávaszabolcsi hidat a súlykorlátozás miatt nem hasz­nálhatják, Barcsnál lépnek be Magyarországra. Egy konvoj 20- 30 járműből áll. és rendőri fel­vezetéssel halad. Az amerikai békefenntartók minden érintett önkormányza­tot személyesen tájékoztattak a várható forgalomnövekedésről. Az egyes településeken, a for­galmi lámpával felszerelt cso­mópontokban a konvojok átha­ladásakor sárga fény villog majd. a közutakon pedig nem szabad megelőzni a járműosz­lopot. A határforgalom is ne­hézkesebb lesz a megszokott­nál. A konvojok mellett cu­korrépa-szállítmányok is lassít­ják a be-, illetve kiléptetést. így esetenként torlódásokra is szá­mítani kell. Vallási tanácskozás MTI Az Egyházak Világtanácsa Európai Szekciójának szerve­zésében nemzetközi tanács­kozás kezdődött csütörtökön Dobogókőn, ahol huszonegy országból tíz vallás képviselői gyűltek össze. A többi között katolikus, anglikán, reformá­tus, zsidó, mohamedán vallá- sú előadók azt vitatják meg, hogy a különböző egyházak miként tudnák egy igazságo­sabb gazdasági rend kialaku­lását elősegíteni a világon. Megítélésük szerint ugyan­is jelenleg a földkerekségen az anyagi javak elosztása, az energia- és nyersanyag­kincsekből való részesedés rendkívül aránytalan, ami pedig a gazdagok és a sze­gények tömege közötti sza­kadékot mélyíti. A tanács­kozás résztvevői a program szerint pénteken közösen el­látogatnak a budapesti Kál­vin téri református temp­lomba, a Dohány utcai zsi­nagógába, és a Szent István Bazilikába. között. Gaskó István a tervezett adórendszerről elmondta, hogy az egyértelműen a magas jöve­delműeknek kedvez, egyben túl alacsonynak tartotta a családi pótlék megállapításának 18 ezer forintos alsó jövedelmi korlátját is. Szakács Péter, a LIGA alel- nöke hangsúlyozta: elfogadha­tatlannak tartják azt, hogy a költségvetés nem biztosít még csak inflációközeli támogatás- növekedést sem a közszféra számára. Úgy vélte, hogy az ál­lamháztartási reform gyakori emlegetése ellenére a kormány­zatnak valójában nincs kész re­formkoncepciója, mivel ezt so­hasem vitatta meg az érdekkép­viseleti oldallal. Az alelnök fel­hívta a figyelmet az önkor­mányzatok finanszírozási prob­lémáira. Úgy vélte, a törvény- tervezet elbocsátásokra kény­szeríti az önkormányzatokat, mivel a szükséges béremelés­hez nem biztosít megfelelő tá­mogatási többletet. Kifogásol­ta azt is, hogy nincs elkülöní­tett központi forrás a közalkal­mazottak bérének növelésére. A LIGA reméli, hogy javasla­tait valamilyen módon még el tudja juttatni az Országgyűlés­nek, és a javasolt módosítások beépülhetnek a jogszabályter­vezet szövegébe. \ Hírről hírre Palotai István (Uj Kelet) Most persze mindenki csak sóhajtozik, fogja a fe­jét. Pedig nem történt sem­mi eget-földet rengető do­log, csupán annyi, hogy némi por került a szerkezet­be, és nem merik kinyitni az órát. mert nagyon jól tud­ják, hogy belül minden csu­pa mocsok. Természetesen a látható, érzékelhető kosz jelentősen maceTásabb, mint a nem látható, a sző­nyeg alá sepert, de azért azt mindenki beláthatja, hogy az is létező valóság, ami éppen „illegalitásban” van. Na de ennyi pénzt ! — mondogatják az emberek. — Ennyi pénzt semmiért! Tromfol rá maga a parla­ment is. Pedig sejthető, hogy ez csak némi töredé­ke annak az összegnek, ami valóban kifizettetett ilyen­olyan jogcímen. Irigylik, és ezért mint a bokrot, szidják Tocsik Mártát, holott lete­szem rá a főesküt, hogy ő kereste ezen a bolton a leg­kevesebbet... Akkor ki volt, aki igazán nagyot szakított? -— teheti fel joggal a kérdést a nyá­jas olvasó. Hát ez az!... A dolgok ugyanis a mai Magyarországon olyan ál­lást mutatnak, hogy min­denki mindenért fizet, és mindenért pénzt kap. (Na nem önök, vagy én, mert nekünk a második: coki!) A körkörös védelem és önvédelem rendszere — te­hát a mindenki mindenki­nek fizet gyakorlata — az­tán elrendezi a lényeget: „duma súlyba”, akkor min­den működik. Gyakorlatilag ez a követ­kezőképpen fest: mondjuk van lépegető exkavátorom, amit el akarok adni. A hir­deti! - nem is jöhet szóba, meri akkor sokan molesz­tálnak, és senki sem vesz, csak kérdez és fitymál- kodik. Teendő: szólok La­josnak, aki mindent elintéz. Lajcsi az általam mondjuk egymillióra taksált ketyerét már másfélért árulja, elvég­re neki is élni kell valami­ből. Persze ő sem fog vevők után rohangálni (elvégre az eladói oldal a specialitása), így felhívja Kázmért, aki a „keres-kutat” területének császára. Kázmér is rátesz egy felest, és már hozza is a vevőt. így aztán minden­ki jól jár. Igaz, a vevőnek kétszer annyiban van, mint normális körülmények kö­zött, azonban ez igazán lé­nyegtelen, hiszen a többlet- költséget úgyis továbbhárít­ja... Ezért nem valószínű, hogy Tocsik Márta megtart­hatta magának az egészet, hiszen az eladói és a vásár­lói oldal mindenütt tartja a markát. Mellesleg nagyon gyanús nekem ez a Mártika. Szerin­tem csak olyan ő, mint min­den mondabeli alak. Vagy volt, vagy nem is volt...

Next

/
Thumbnails
Contents