Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)
1996-10-09 / 236. szám
4 1996. október 9., szerda Fűnyíróelv, templomrongálás A pénzügypolitikai fűnyíróelv alkalmazásával kapcsolatosan mondott kritikát napirend előtt elsőként Csépe Béla, az Országgyűlés keddi munkanapjának kezdetén. A KDNP frakciójának helyettes vezetője úgy vélte: a tervezett 10-15 milliárd forintos elvonás a költségvetési intézményektől a későbbiekben komoly gondot jelenthet. Győriványi Sándor a kisgazdapárt képviselőcsoportjából az utóbbi időszak templomrongálásaira hívta fel a figyelmet, kitérve arra is, hogy szerinte a sajtó és a hatóságok ezeket az ügyeket agyonhallgatják. Adócsökkentési javaslat Ilyen mértékű adócsökkentési javaslatot még nem tárgyalhatott eddig a T. Ház - hangsúlyozta Medgyessy Péter pénzügyminiszter a személyi jövedelemadóról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló előterjesztés együttes általános vitáját bevezető expozéjában. A javaslat a társasági adó területén ösztönözni kívánja a tőkék felhalmozását és a megtakarítást, a vállalkozások számára kedvezőbb adózási feltételekkel. A pénzügyminiszter szerint a vállalkozási szféra működési feltételeinek javulása révén jövőre a vállalkozási szektor felhalmozási célú saját forrásai, mintegy 50 százalékkal bővülnek, ami körülbelül 350 milliárd forint összegű saját forrástöbbletet jelent majd. Enyhülnek a vállalkozások közterhei és egyéb befizetési kötelezettségei a társadalombiztosítási, a vám- és vámjellegű terhek. Ugyanakkor a könnyebbség csak azok számára jelentkezik, akik a közterheket eddig is tisztességesen fizették. Jövőre a két adónem vállalkozóinál azonos elvek szerint történik majd a bevételek és a költségek számbavétele, egységesülnek az értékcsökkenési leírás — 1997-re kedvezőbb — elszámolási szabályai is. A nyereségadó 18 százalék lesz, és a beruházásra visszaadott nyereséget más adó vagy társadalombiztosításijárulék nem terheli majd. Az adókedvezmények miatt a 18 százalékos lineáris adó átlagosan mindössze 11 százalékos adóterhet jelent. A társasági adónál megszűnik a 23 százalékos kiegészítő adó és az osztalékot mindkét adónemnél 20 százalékos adó terheli majd. Az össz-adóterhelés a társaságiadózás körében így a mai 40 százalékról 34,4 százalékra csökken. Tévedés és gesztus Nem helytálló az elmúlt két esztendő privatizációját sikertörténetnek nyilvánítani, ahogyan ezt a miniszterelnök teszi -hangsúlyozta napirend előtti hozzászólásában Varga Mihály. A fideszes politikus beszédében példákkal illusztrálta a magánosítás sikertelenségeit, melyek sokszor jártak az állam ráfizetésével. Kelemen András (MDF) arra volt kiváncsi, hogy miért kurtították meg 147 hátrányos helyzetben lévő önkormányzat támogatási igényeit. A honatya szerint az elvonások indokolatlanok voltak, és sok kistelepülést hoznak nagyon nehéz helyzetbe. Utolsóként Szabó Iván jelentkezett napirend előtt. Sajnálattal állapította meg, hogy Antall József egykori miniszterelnök első köztéri szobrának avatásán, a hét végén Mányban mindenki képviseltette magát, kivéve a magyar kormányt. Hazai krónika Egyeztetés a jövő évi költségvetésről UJ KELET Kinek a kezében van a kormány? Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a kormányzat az idén sem kérte ki előzetesen az önkormányzati szövetségek véleményét a parlamenthez benyújtott jövő évi költségvetési irányelvekről — közölte Magyar Levente, a Magyar Önkormányzatok Országos-Szövetsége Tanácsának soros elnöke a BM és a PM vezetésével folytatott keddi megbeszélés után. Hozzátette: mindez annak ellenére alakult így, hogy a nyáron létrejött az ilyen egyeztetéseket koordináló országos szövetség. MTI Mint elmondta: a kormány által javasolt 492 milliárd forint helyett a szövetség szerint 535 milliárd forintra lenne szükség jövőre az önkormányzatok működéséhez. Ha a kormányzat nem változtat beteijesztett javaslatán, akkor a szövetség önálló képviselői indítványok segítségével kívánja elérni célját. Kuncze Gábor belügyminiszter szerint a törvényben előírtaknak megfelelően még a parlamenti vita megkezdése előtt kikérték az önkormányzatok véleményét. Elmondta, hogy több kérdésben, így például az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő településeknek szánt támogatás jövő évi növelésében is egyetértésre jutottak. Az intézmények finanszírozásának mértékéről — s ezen belül főként a bérekre fordítható pénzről—eltérnek az álláspontok. Az önkormányzatok kevesMTI A Honvédelmi Minisztérium várhatóan a jövő héten írásos értesítést küld azoknak, akik kárigényt nyújtottak be az IFOR-erők magyarországi tevékenységével kapcsolatban. A Honvédelmi Minisztériumban az MTI-nek kedden elmondták, hogy eddig 356 kárigényt jeleztek a tárcánál, közülük 331-re érkezett válasz az Egyesült Államok illetékeseitől. Az amerikaiak mindössze azt vizsgálják, hogy a kárigény bejelentésének időpontjában egyáltalán jártak-e IFOR-járművek az adott térségben. Osztrák—magyar pilótajáték MTI A Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság vezetői, valamint az Alsó-ausztriai Tartományi Csendőrparancsnokság nyomozói kedden Szegeden nagyszabású osztrák—magyar pilótajátékról tájékoztatták a sajtó képviselőit. Az egri székhelyű The Connection Betéti Társasághoz — amelynek osztrák, valamint magyar állampolgárok a tulajdonosai, vezetői és alkalmazottai — egy hódmezővásárhelyi bejelentés nyomán jutottak el a rendőrök. A bt.-t 1993 augusztusában alakította meg az osztrák G. M. és J. G. Az alapító okiratban 66 különféle tevékenységi kört jelöltek meg, ám kizárólag számítógépes pilótajátékot működtettek, a belépés feltétele 39 ezer 200 forint befizetése volt. Hódmezővásárhelyen 1994 októberében egy helyi lakos feljelentése alapján az ügyészség csalás miatt nyomozást rendelt el D.P- né békésszentandrási és N. A. orfűi lakos ellen. A vizsgálat megállapítása szerint alapos a gyanú arra, hogy a két személy, mint a betéti társaság kiképzett munkatársai, nem a játékszabályoknak megfelelő, hanem a befizetett pénz megtérülését illetően megtévesztő tájékoztatást adott az érdeklődőknek. A rendőri fogalmazás szerint „önálló tettesként” dolgoztak. Ügyükben október 14-én kezdődik a bírósági tárgyalás Hódmezővásárhelyen. Tulajdonképpen ennek az esetnek a szálai vezették el a rendőröket a The Connection Bt.-hez, amelynek két osztrák tulajdonosa a nyomozás szerint eleve csalási szándékkal hozta létre a piramisrendszert. A rendőrségnek eddig több mint 1800 befizetőről, játékosról van tudomása, a bt. bankszámlájára pedig több mint fél- milliárd forint folyt be. A meglehetősen szövevényes ügy nyilvántartásai hiányosak, így a rendőrségnek több kérdésben csak becsült adatai vannak. Ezek alapján az osztrák—magyar pilótajátékkal okozott kár 117 millió forint. A sajtótájékoztatón elhangzott: az osztrák gyanúsítottaknak valószínűleg hazájukban kell bíróság elé állni. lik az összeget, ezért nem fogadják el a kormány javaslatát. A nézetkülönbségek rendezésére szakértői egyeztetéseket kezdenek. Csak ezek után derül majd ki, hogy a kormány mely módosító javaslatokat tudja támogatni a parlamenti végszavazás során. A kormányzat egyébként jövőre nem kíván új feladatokat átadni az önkormányzatoknak. Köllner Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára úgy vélte, hogy a kormányzati intézményeknek szánt 15 százalékos támogatásnövekedés megilletné az önkormányzatokat is, szemben a tervezett 13 százalékkal. Magyar Levente szerint a gazdaság egészének fejlődését lassíthatja le, ha elegendő forrás hiányában az önkormányzatok 'nem tudják folytatni beruházásaikat. Kérdésesnek tartja, hogy az érdekképviseletekkel aláírt három évre szóló szerződés után miként tudják végrehajtani az önkormányzati területen tervezett 4 százalékos létszámleépítést. A belterületi földek értékével kapcsolatos vitás ügyeket — úgy véli—hogy a patikavagyon átadásához hasonló módon lehetne korrektül rendezni. Kuncze Gábor megjegyezte: az ön- kormányzatokkal egyeztetve a kormányzatnak is foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, hogy a települések jogos igényeit milyen módon tudják teljesíteni. Újabb hitel a Mol-nak MTI Százmillió dolláros szin- dikált hitelt folyósít a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. számára 23 nemzetközi bank. Az erről szóló megállapodást a hitel fő szervezőivel, az ABN AMRO Bank N. V. és a Bankers Trust International Plc. képviselőivel a Mól kedden írta alá. A pénzt fele-fele arány ban a százhalombattai kőolaj-finomító informáci ós rendszerének fejlesztésé re, illetve általános vállala ti finanszírozásra fordítják A kölcsönt a Mol hat-, illet ve hétéves futamidőre veszi fel. Szabolcsi kérdések MTI Czellár István (MSZP) Beregsurány, Tiszabecs és Csengersima határátkelő- helyek fejlesztése felől érdeklődött. Akar László pénzügyi államtitkár arról számolt be, hogy a Beregsurány— Tiszabecs közötti átkelő ügye az ukrán fél anyagi gondjai miatt késik. Az útszakaszt ugyanis mindkét ország nemzetközi határátkelővé nyilvánította, ám az ukránok addig nem engedik át a teherforgalmat, amíg meg nem épül a Beregszászt elkerülő út. Tárgyán Józsefi FKGP) azt firtatta, mi a magyarázata annak, hogy folyamatosan nagy mennyiségű import-alma érkezik az országba, miközben a szabolcsi termelőktől október 1. óta nem veszik át a gyümölcsöt. Kis Zoltán földművelésügyi államtitkár elmondta: a kedvezményes vámmal behozható alma mennyiségét az Országgyűlés fogadta el, közel kilencven százalékos többséggel. Ez a CEFTA és az EU-tagokkal fenntartott kvótarendszer függvénye. A kvótán túlmenően pedig szabályosan csak negyven százalékos vámmal lehet behozni az almát. Torgyán utalt arra, hogy az almát oda-vissza utaztatják a határokon. Kis Zoltán szerint ez aligha éri meg a kereskedőknek, az exporttámogatás ugyanis kilónként öt forint, ezzel szemben a behozatali vám negyven százalék. Rusznák Miklós (KDNP) a bodrogközi dá- móci határátkelő megnyitását sürgette* amely nagymértékben enyhíthetne a térség gazdasági gondjain. Az átkelő megnyitását egyébként már az előző kormányzati ciklusban elhatározták. Kovács László külügyminiszter válaszában elmondta: a kabinet 1994 óta n. y új határállomást nyitott meg, s továbbiakról is tárgyalások folynak. A konkrét ügyben a miniszter írásbeli, részletes választ igéi megfelelő felkészülés utá Hazai ár, külföldi kézben Megkezdődött kedden az egyeztetés a magyar energiaiparban érdekeltséget szerzett külföldi befektetők képviselőivel az energiaáremelés előkészítéséről. A Magyar Energia Hivatalban tartott megbeszélésen részt vettek a MÉH szakértői, Kar! Imre, az energiaárfelülvizsgálatot végző kormánymegbízott, valamint a gázszektor tulajdonosainak képviselői. MTI A találkozó célja az volt, hogy a befektetők véleményének ismeretében kerülhessen a kormány elé október második felében az áremelésre vonatkozó előterjesztés. Kari Imre az MTI-nek a tanácskozásról elmondta: a felülvizsgálat olyan szakaszba jutott, amikor lehetővé és indokolttá vált, hogy a szektor hazai és külföldi tulajdonosaival érdemben egyeztessenek a még nyitott kérdésekről. Az egyeztetési folyamat első lépéseként a gázszolgáltatókkal tárgyaltak, szerdán kerül sor a megbeszélésekre a villamosenergia-szolgálta- tókkal. Ezt követően folytatják a tárgyalásokat az ágazat többi cégével. Az egyeztetések lebonyolítására egyébként még Suchman Tamás ipari és kereskedelmi miniszter tett ígéretet. A kormánymegbízott beszámolt arról, hogy az egyeztetésen szakmai kérdéseket vitattak meg. Terítékre került például a költségek struktúrájának kérdése, s további vizsgálatot igényel, hogy a befektetők által javasolt tételek az árak részét képezzék-e. A befektetők egyébként a MÉH által korábban készített költség-felülvizsgálat során is jelezték saját elképzeléseiket a szükséges költségek elismerésére vonatkozóan. Kari Imre hangoztatta: a befektetők részéről nagy együttműködési készséget tapasztalt, az új tulajdonosok igénylik, hogy kifejthessék véleményüket a cégek későbbi működését alapvetően befolyásoló kormánydöntés előtt. A kormánymegbízott szerint a következő két hét elegendő lesz arra, hogy a döntést megalapozó egyeztetéseket elvégezzék. A kor- . mány ígérete szerint október végén nyilvánosságra hozza a január 1-jétől érvényes energiaár-emelés mértékét. Ezeket az árakat tekintik majd a tarifaképlet alapjának, amelynek nyomán a jövő év során rendezik a tarifákat. Az új árak tart; nazni fogják az energiatermelés és -szolgáltatás indokolt költségeit és a tulajdonosok 8 százalékos tőkearányos nyereségét. Januártól már nem az ipari és kereskedelmi miniszter határoz az árak változásáról, hanem erre évente egyszer lesz lehető “gük a cégeknek.
