Új Kelet, 1996. október (3. évfolyam, 229-242. szám)

1996-10-09 / 236. szám

5 UJ KELET Megyénk életéből 1996. október 9., szerda Nyelvtanulás — gyorsan! Biflázás nélkül Lefler György (Új Kelet) Mintegy félszáz nyelvtanár vett részt tegnap délelőtt Nyír­egyházán, a megyeháza kis­termében azon az idegen­nyelvi tananyag- és módszer­bemutatón, amelyet a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Studium Nyelvoktatási Köz- alapítvány kuratóriuma és a Relaxa Magyar—Német In­novációs Kft. közösen tartott. A „rendhagyó nyelvóra” résztvevőit Együd János, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte, aki kiemelte a Studium Nyelvoktatási Köz- alapítvány jelentőségét, elis­merve az alapítvány kurató­riumának tevékenységét, s ugyancsak elismeréssel szólt a villámtanulás módszerét al­kalmazó Relaxa Kft. munká­járól. Mint mondta, az Euró­pába vezető út a nyelvtudás­sal „lerövidülhet”. Figyelem­be véve megyénk elhelyezke­dését, az ukrán, az orosz és a román nyelv tudása — a nyu­gati nyelvek mellett — elen­gedhetetlenül fontossá kell, hogy váljon. Ezt követően Vass Lajosné dr., a Studium Közalapítvány kuratóriumának titkára tájé­koztatta a jelenlévőket az ala­pítvány és a Relaxa együtt­működéséről, az idegen- nyelv-oktatás feltételeinek javítására irányuló törekvé­sekről. Mint elmondta, a Studium Nyelvoktatási Ala­pítványt 1990-ben 5 millió forint alaptőkével hozta létre a megyei tanács. A megyei közgyűlés 1994-ben közala­pítvánnyá átminősítette, s azóta—az eredeti célok alap­ján — akként működik. A közalapítvány nyitott, megalakulása óta 11 városi, 7 községi önkormányzat, 8 intézmény csatlakozott hoz­zá, melyekkel folyamatos az együttműködés. Az alapít­vány (közalapítvány) létreho­zásától kezdve minden évben nyilvános pályázatot hirdet, eddig 16 pályázati forduló­ban értékelte a kuratórium a beérkezett pályázatokat, kö­zel 27 és fél millió forint tá­mogatást nyújtva. Ezt követően dr. Makara György kandidátus, a Relaxa Kft. ügyvezető igazgatója be­mutatta a nyelvtanároknak a tananyagot és az alkalmazott módszert, amely „villám­ként” vált ismertté a köztu­datban, s amely legalább olyan hatásos is az idegen nyelv tanulásában. A lénye­ge, hogy a nyelvi szabályo­kat a kurzus elején a sutba kell dobni, ahhoz hasonlóan kell tanulnunk, miként azt egykor az anyanyelv elsajá­tításakor tettük: a legtermé­szetesebb úton! A „Villám Német” tan­anyagot 1996-ban, pályázat útján a következő oktatási in­tézmények nyerték el: 1. So­mogyi Rezső Általános Isko­la, Kisvárda; 2. 5. Sz. Általá­nos Iskola, Mátészalka; 3. Petőfi Sándor Általános Isko­la, Csenger; 4. Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium, Nyíregyháza; 5. Bethlen Gá­bor Szakközépiskola, Nyír­bátor. Ungváron a Tisza-hídról K. Z. (ÚjKelet) __________ A magyar—ukrán határ menti együttműködést koor­dináló kormányközi bizott­ság ülésezik október 10-én, csütörtökön Kárpátalja szék­helyén, Ungváron. A minisz­tériumok képviselői és a ha­tár két oldalán fekvő megyék vezetői, dr. Zilahi József és Szergej Usztics áttekintik a bizottság eddigi munkáját. A szakemberek értékelik; me­lyik fél hogyan teljesítette a Tisza-híd rekonstrukciójában vállalt kötelezettségét. Szó lesz még a magyar és az uk­rán vámosok együttműködé­sének tapasztalatairól, és a beregszászi kórház építésé­nek helyzetéről. Zsindelytetős iskola Lefler György (Új Kelet) Iskolatörténeti emlékülést szervez a magyar közoktatás ezeréves jubileuma alkalmá­ból a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Peda­gógiai Intézete, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, a Nyíregyházi Főiskolai Egye­sület Hungarológiai Intézete, valamint a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal oktatá­si osztálya október 17-én Nyír­egyházán. Az egész napos program délelőtt 11 órakor a Sóstói Múzeumfaluban kez­dődik, ahol Barangolás régi is­kolákban címmel kiállítás nyílik, melyet Horváth Tibor kandidátus, az OPKM főigaz­gatója nyit meg. Az Apáczai Csere János Gyakorlóiskola 3/c. osztályos tanulóinak köz­reműködésével a bemutató ta­nítást Ács Lászlóné nyugdíjas pedagógus vezeti a „barabási elemi iskolában”. A Sóstói Múzeumfalu a megye beregi részéből, Bara­bás községből 1987-ben tele­pítette át a múzeum faluköz­pontjába a 19. század köze­pén épült zsindelytetős, nagyméretű falusi iskolaépü­letet. A kéttantermes, előte- res, tanítói szobás iskolát a református egyház építettette, s felekezeti iskolaként mű­ködtette az államosításig. A múzeumban a két világ­háború közötti állapotokat bemutató osztálybelsőt ren­deztek be eredeti bútorokkal és szemléltetőeszközökkel, illetve az egykori Szabolcs, Szatmár és Bereg megyék is­kolatörténeti emlékeit állan­dó kiállítás keretében tekint­hetik meg az érdeklődő láto­gatók. Az iskolatörténeti emlék­ülés délutáni programja a me­gyei pedagógiai intézet nagy­termében folytatódik fél ket­tőtől, ahol neves pedagógu­sok tartanak előadásokat a magyar iskola ezer évéről. Az emlékülés résztvevőit Ham­vas László, a megyei közgyű­lés alelnöke köszönti, s ismer­teti az „1000 éves az iskola” pályázat eredményét, illetve a nyerteseknek díjakat ad át. Dojcsák Tibor (Új Kelet) A meghirdetett kezdéskor, szombaton délután kettőkor Ópályiban még csak egy aján­dékcikkeket árusító sátor jelez­te, itt valami történni fog. Alig fél órával később már szép szám­mal gyűltek az 1996-os ópályi szüreti bálra az érdeklődők, ki­öltözött, vagy ruhájukat kézben, vállfán hozó résztvevők. Feldíszített szekerek, rajtuk népviseletbe öltözött gyerekek és szekeresek vártak az indulás­ra. Egy szekér nem érkezett meg. Idefelé tartva elragadták a lovak, majd az árokba borult. Ember­életben nem esett kár, de az egyik ló elpusztult. Lovasok és szeke­rek a hírt hallva azonnal elindul­tak segítséget nyújtani. Kihúz­ták a járművet, majd a gazda megmaradt lovával hazafelé for­dította a szekérrudat. A szeren­csétlenül járt állat még sokáig feküdt kifordult belekkel az árokparton. Üvegessé vált tekin­tetű szemei már nem láthatták a parádés szüreti felvonulást. Volt ott homokfutó, egyszerű parasztszekér, és Bartha Gyula szüretiesen kicicomázot lőcsös szekere. A gyerekekkel teli jár­művek körbejárták a falut, hogy láthassák őket, az utcára tódul­tak az emberek. Az egyesület autójából hangosbemondón ke­resztül csábították az ópályiakat az esti szüreti bálba. Először a Petőfi és a Kossuth út kereszte­ződésében állt meg a menet. A mátészalkai Szatmár Táncegyüt­tes népviseletbe öltözött gyere­kei táncbemutatót tartottak a szabad ég alatt, az út közepén. Senki sem panaszkodott hogy feltartják a forgalmat, mivel sen­ki nem akart továbbmenni, nem hagyták ki a különleges látvá­nyosságot. A falunak még három pontján ismételték meg nagy si­kerrel a produkciót. A falujárás végén viszaérkeztek a kiinduló­pontra, az általános iskolához. Mivel a további programhoz is szükség volt az úttestre, a bal­esetek elkerülése érdekében a helyszínt rendőrök biztosítot­ták. Az ópályi mazsorettcsoport megközelítőleg egy kilométer hosszan masírozott végig a falu főutcáján. Akik látták őket, nem­csak menetelőtudományukat, hanem gyönyörű ruháikat is megcsodálhatták, amelyeket nyolc helyi varrónő készített olyan színvonalasan, hogy bár­melyik fővárosi divatszalon bát­ran vallhatná azokat saját termé­kének. A szüreti mulatságok évtize­dekkel ezelőtt megszakadt ha­gyományának fonalát az Ópá- lyiak Baráti Köre vette fel és gombolyította tovább. A szerve­zetnek három évvel ezelőtti megalakulásakor kezdeti na­gyobb megmozdulása az első „újkori” szüreti bál megrende­zése volt. Az idei már a harma­dik a sorban. Idős embereket kér­deztek meg, hogyan is volt ez hajdanán, és felelevenítették a régi szokásokat. Ilyen régi do­log a szekeres felvonulás vagy a szőlőlopás szokása. A szekere­ken utazó csőszfiúk és csőszlá- nyók dolga megőrizni a bálban közszemlére tett szőlőt, a ven­dégeknek pedig az a feladata, hogy lopjanak a termésből. Akit tetten érnek, azt a bálgazdához viszik. Idén ezt a tisztet Erdélyi Miklós, a baráti kör elnöke töl­tötte be, ő döntötte el, milyen büntetést érdemel a bűnös. Este egy mátészalkai együttes húzta a talpalávalót a bálozóknak, akik, mivel idén korán kellett szőlőt szedni, a szüreti mulatsá­gon már nemcsak mustot, de idei bort is kóstolhattak! Megvonják a támogatást K.Z. (ÚjKelet) A megyei munkaügyi központ szakembereinek kimutatása szerint a szep­tember végi zárónapon a nyíregyházi kirendeltség il­letékességi területén 13 074 a regisztrált állástalanok száma, amely 399-cel — 3 százalékkal — kevesebb, mint egy hónappal koráb­ban. A munkanélküliek ará­nya 16,3 százalék, ennél csak Kisvárda térségében kedvezőbb a kép a 15,4 szá­zalékkal. Gyes, gyed, sorka­tonai szolgálat, szabadság- vesztés miatt a körzetben 560 személy esetében szü­neteltetik a munkanélküli­segély folyósítását. A csök­kenés oka az, hogy a nyá­ron megkezdődött, illetve az ősz kezdetével folytató­dott a közhasznú foglalkoz­tatási program. Azoknak a munkanélkülieknek, akik számára 1995.július Lelőtt állapították meg a jövede­lempótló támogatást, a jövő januártól a további folyósí­tás feltétele az 1996. de­cember 31-éig meglévő 90 napos munkaviszony. Meg­szüntetik azoknak a támo­gatását, akik szeptember végéig nem kezdték el a három hónapos munkát. A nyíregyházi polgármesteri hivatal szociális irodájának szakemberei szerint a me­gyeszékhelyen legalább ezer munkanélkülitől von­ják meg a jövedelempótló támogatást. Nyírbátori névadó Új Kelet-információ Jeles nap lesz október 11., péntek a nyírbátori 2. Számú Általános Iskola életében, hi­szen az önkormányzat hatá­rozata értelmében az intéz­mény Báthori István nevét veszi fel. A kenyérmezei dia­dal — a sereg vezetője volt Báthori — 517. évfordulója október 13-án, vasárnap lesz. Az iskolában tanítás nélküli munkanapot tartanak pénte­ken, de a jeles eseményt gaz­dag program színesíti. Pénte­ken reggel 8 órakor megko­szorúzzák Báthori István hadvezér szobrát, majd az in­tézmény előtt emlékfákat ül­tetnek a pedagógusok és a gyermekek. A tanulók talál­koznak a Nyírbátori Határőr Igazgatóság munkatársaival, és tájékoztatót hallgatnak meg a Báthori nevét viselő gimnáziumban és múzemban folyó munkáról, de lesz még honismereti vetélkedő is. A névadó ünnepség 11 órakor kezdődik, amely során a határőrigazgatóság parancs­noka, Seres József ezredes és a szülői munkaközösség ve­zetője, Szilvási Judit zászlót ad át a Báthori Iskola igazga­tójának, Jánvári Tibornak. A zászlót református, római és görög katolikus lelkészek szentelik fel. Az iskola aulá­jában leleplezik TabinéJenei Erzsébet Báthory István tűz­zománc portréját. Szombaton este 7 órakor az intézmény tornatermében jótékonysági est veszi kezdetét.

Next

/
Thumbnails
Contents