Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-26 / 225. szám
UJ KELET Tisza vas vári 1996. szeptember 26., csütörtök 5 r> CSAK Í6Y SZÓRA Fázósan húzták össze magukat ebben a szokatlanul hűvös időben a belvárosban a járókelők, de készségesen válaszoltak kérdéseinkre. Elsőként arra, mi a véleményük arról, hogy ilyen drága lett az iskoláztatás. Másodszor azt kérdeztük, jártak-e az augusztus 20-án újra megnyílt múzeumban. Majd arra voltunk kíváncsiak, most éppen mi bosszantja őket, illetve minek örülnek. Balázsins Huszánszki Tímea — Annak idején a miénk sem volt olcsó, de most minden képzeletet felülmúl, hogy mennyibe kerül egy gyermek iskolába indítása, és milyen tetemesek a tanév közbeni költségek. Nem is tudom, hogyan tudja mindezt megfizetni, akinek több gyereke van. Azt kellene megoldani, hogy az iskolák gyűjtsék össze a könyveket, osszák szét a rászorulóknak, hogy azoknak csak a munkafüzeteket kelljen megvenni. — Hallottam róla, hogy a millecentenárium alkalmából újra megnyitották, de még nem voltam benne. Ennek oka az is, hogy nemrégiben kisbabánk született, és az ő jövetele foglalt le bennünket. — Örülök, hogy most éppen nem esik az eső, és a picivel fel tudtam sétálni a városba. Bosszant, hogy nagyon szemetes a város... Sándor Gáborné — Nagyon elkeserítő, hogy idáig jutottunk. Az én gyerekeim már nagyobbak, a lányom közgazdász, míg a kisebbik divattervezőnek tanul, de az ő taníttatása sem olcsó. Nem irigylem azokat a szülőket, akik még most kezdik tapasztalni, mibe is kerül az iskoláztatás. —Korábban már jártam benne, de mióta újra megnyitották, nem volt alkalmam elmenni. Ami késik, nem múlik, időt fogok rá szakítani, hogy a legújabb kiállításokat megtekintsem. — Amit ma el akartam intézni, minden fennakadás nélkül sikerült, ennek akár örülhetek is. Több minden bosz- szant, például az is, hogy az ország nem akar elmozdulni a holtpontról. Továbbra sincsenek munkahelyek, itt, vidéken pedig teljesen reménytelen a helyzet. A gyerekek is hiába tanulnak, nem tudnak elhelyezkedni. Emiatt nem tudjuk őket magunk mellett tartani, hiába igyekeztünk itt megalapozni a jövőnket, lehet, hogy nekünk kell majd utánuk költözni valamerre... Gazdag Barna — Az én gyermekem még nem iskoláskorú, de ha így haladunk, amire odajut, még drágább lesz minden. A családban látom, milyen erőfeszítésbe kerül a szülőknek, hogy mindent megadjanak a gyerekeknek. Az is baj, hogy sok szülő túlzásba viszi, amikor luxusdolgokat vesz meg a csemetéjének, a szegényebb gyerekek pedig nem értik, hogy nekik miért nem telik rá. — Azelőtt többször megfordultam a múzeumban, de mióta újra menyílt, még nem nyílt alkalmam szétnézni. — Beteg voltam, de most már javul az állapotom, ennek nagyon örülök. Van munkahelyem, de nem tudok annyi pénzt keresni, hogy gond nélkül elég legyen egyik hónaptól a másikig, ez egy kicsit mindennap bosszant... Gazdaasszonyok lesznek Félidejénél tart Tiszavasvá- riban a cigánygazdaasszony- képzés, amelyet még a nyár folyamán a Nyír Dinamika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Megyei Munkaügyi Központ Tiszavasvári Kirendeltségével közösen indított el. A tanfolyam célja a cigányasszonyok, lányok összetett képzése, ami elméleti és gyakorlati részből áli. Elsajátítják a főzést, a csecsemőgondozást, a betegápolást, a szabás-varrást, a kertművelés fortélyait és váliaikozási alapismeretekből is kapnak ízelítőt. Felelevenítik a cigányság ősi hagyományait is. Jelenleg 16 nő vesz részt az oktatásban és a cigány közösségi házban naponta hat órát tanulnak az iskolapadban vagy vesznek részt a gyakorlati foglalkozásokon. A képzés decemberben záróvizsgával ér véget, de addig is átképzési támogatásban részesülnek, melynek összege a minimálbérnek felel meg. A gazdaasszony- képzéssel párhuzamosan a közösségi házban megkezdődött egy kosárfonó tanfolyam is, ahol 16 férfi sajátítja el a régi szakmát, hogy később a kosárkészítésből segítsék családjuk boldogulását. Korabeli fegyverektől a gyógyszerészet történetéig Régi óhajuk vált valóra a város és a térség lakóinak, amikor a millecentenáriumi ünnepség- sorozat keretén belül ismét megnyitották a Vasvári Pál Múzeumot a református egyház volt parókiaépületében. Kitűnő körülmények között állandó és időszaki kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. A megnyitáskor a Magyar fegyverek és egyenruhák (1848—1956) időszaki és a Szabolcs-Szatmár- Bereg megye orvos- és gyógy- szerészet-története című állandó kiállítással kedveskedtek a látogatóknak. A fegyver- és egyenruha-kiállítás az önálló magyar haderő, a honvédség megszervezésétől — 1848-tól — kezdve követi végig a magyar hadifegyverek és -viseletek fejlődését, változását 1956-ig. Az állandó kiállításon a gyógyítás évszázadainak emlékeivel ismerkedhet meg a látogató. Több neves orVos és gyógyszerész arcképe is megtekinthető, mint például Korányi Frigyesé vagy Mádi Szabó Dávidé. Bemutatják Tiszavasvári egészségügyének alakulását, az Alkaloida történetét, valamint a vegyészeti gyár alapítója, Kabay János életútját is. Sok más helytörténeti remeket is láthatnak a betérők, és gyönyörködhetnek Adám Lajos helyi fafaragó művész ideiglenesen kiállított alkotásaiban is. A múzeum — hétfő kivételével — ezentúl mindennap nyitva van. Kicsi, de patyolattiszta helyiségben találjuk Kovács Bélánét, aki éppen egy toronyhoz hasonló remekművön dolgozik. Itt az alapanyag megolvasztott kristálycukor, dióval vagy magvakkal keverve. A végtermék hasonló a cukrászüzemekben készült finomságokhoz. — FI onnan jött az ötlet, hogy elkezdje ezt a kihalóban lévő mesterséget? —Ez egy népi hagyományon alapuló kézműves mesterség. Hajdúnánáson születtem, és emlékszem, hogy gyermekkoromban a lakodalmakba ilyen és ehhez hasonló, íves, csúcsos, csipkeszerű tortacsodákat vittek, amit idős nénik készítettek — halljuk a mestertől. — Szeretek sütni- főzni, és eszembe jutott, hogy felelevenítem a régi hagyományt, megpróbálom megtanulni ezt a tortakészítési eljárást. Itt szabadjára engedhetem a fantáziámat, nem úgy, mint a gyógyszergyári laboránsi munkám során, ahol szigorú előírások szerint kell dolgozni. Idős asszonyokat kerestem fel, akik szívesen átadták a tapasztalataikat. Három éve kezdtem, és most már nem csak őket utánzóm, hanem számos új megoldást és formát találtam ki. Mondhatnám, hogy a bölcsőtől a zongoráig mindent meg tudok csinálni. Nagyon tetszik, és örömmel tölt el, amikor látom a gyerekek boldogságát, ha egy jól sikerült Jancsi és Juliska jelenetet formázok meg vagy más mesefigurát. A Népművészeti Egyesület tagja vagyok, és fő törekvésem, hogy megmaradjak a népi hagyományoknál. Bízom benne, hogy valamikor kiérdemiem A népművészet mestere címet. — Kiállításokon is szerepel termékeivel. — Mióta ezzel foglakozom, minden évben elmegyek Budapestre a mesterségek ünnepére, ahol nagy sikere van a tárgyaimnak. De nemrégiben Nyíregyházán egy nemzetközi pályázaton a Ludas Matyi-vásárjelenet- re Mesterremek Díjat kaptam. Sok idős ember szívesen vásárol nálam, nosztalgiáznak, mert lassan feledésbe merül ez a szakma. Mondják is sokan, hogy gyermekkoruk óta nem ettek ilyet. —Mennyire van még jelen az országban ez a szakma? — A Duna—Tisza közében, Kecskemét, Baja környékén, a Jászságban és a Balaton mellett egyes településeken még él ez a szakma. Tudomásom szerint, az országban összesen hatvanegyen foglalkozunk vele, köztük a második legfiatalabb—45 évesen — én vagyok. A megyében viszont rajtam kívül senki sem folytatja ezt a mesterséget. — Egyáltalán, hogyan nevezik ezt az édességet? — Vidékenként változó, van ahol diótortának, pörkölttortának, Hajdúnánáson például égetett tortának nevezik. A cukrászati neve grillázstorta. — Elárulná, hogyan kell készíteni? — A kristálycukrot megolvasztom, és beleteszek annyi durvára darált diót, hogy jó szilvalekvár sűrűségű legyen — de lehet belekeverni mogyorót, tökmagot és szezámmagot is —, aztán kiöntöm egy vaja- zott vagy zsírozott deszkára, és vajas nyújtófával elnyújtom, csíkokra vágom. Ekkor kell a kézügyesség, mert nagyon gyorsan kell dolgozni, hogy a csíkokból elkészítsük azt, amit elképzeltünk. Ugyanis, ha megmerevedik az alapanyag, akkor lőttek az egésznek, nem lehet újra megolvasztani. Ezért nem dolgoznak vele szívesen a cukrászok, mert munkaigényes. —Önnek ez keresetkiegészítés vagy hobbi? — Azt hiszem, mind a kettő. Élvezem, amit csinálok, de jól jön a családnak egy kis pluszkereset is. Nagyon sokan viszik a tortákat lakodalmakba, születésnapra, ajándékba is. A tortán kívül — mint ahogy említettem —, sok mást is készítek. Például, a múlt héten az egyik megrendelőm kívánságára a debreceni nagytemplomot csináltam meg. Nagy előnye még a gril- lázstortának, hogy hűtést nem igényel, és hetekig, hónapokig is eltartható és fogyasztható. Újra megnyílt a múzeum Gyerekkoruk óta nem ettek Ilyet Bölcsőtől a zongoráig Tiszavasvári Hírek Helytörténeti eseménynek számít a város életében, hogy pár nappal ezelőtt a településen megkezdődött a főiskolai képzés. A DOTE Egészségügyi Főiskola kihelyezett tagozatot indított a városháza tanácstermében. Tizenöt környékbeli diák szociális munkás szakon kezdte el tanulmányait. A hároméves oktatás végén a hallgatók főiskolai diplomát szereznek. A város vezetői azt szeretnék, ha ez a főiskolai képzés hagyományt teremtene, és később kiszélesedne más szakokra ' is... Befejezés előtt áll a városi piac felújítása. A lakosság régi és jogos kívánsága alapján a terület szilárd burkolatot kap. Ennek finanszírozá- j sát az önkormányzat a be- : folyt bérletidíjakból oldotta meg — közel másfél millió forintba került. Emellett mintegy hétszáz üdülőtulajdonos vágya is teljesül még ebben az évben, ugyanis a parkírozó kiépítésével megszűnik az eddig tapasztalt közlekedési káosz. A felújított piacon kereskedelmi és szolgáltató pavilonsort is létesítenek, ebből már 15 hely gazdára talált, a többi még eladásra vár. A központi útalappályázaton nyert pénzhez az ön- kormányzat még ugyanannyit hozzátett, így összesen 4 miliő 300 ezer forint ráfordítással a napokban befejeződik a Báthory út kiépítése, amely párhuzamos a városon áthaladó 36-os főúttal. Ezzel az volt a cél, hogy a helyi forgalom ide terelődjön át afőútról, és nem utolsósorban sokkal biztonságosabbá válik a kerékpárosok, motorosok és az autósok közlekedése is... Többletbevételének terhére az önkormányzat a város történelmi központját, a református templom környékén lévő utcákat szilárd burkolattal látja el, illetve ahol nincs vízelvezetés, ott szeretnék megkezdeni a kiépítését. A munkákat kellő pénz hiányában ebben az évben nem tudják befejezni, a következő évben folytatják... Közmeghallgatás lesz ma 17 órától. A város vezetői bíznak abban, hogy minél többen eljönnek a városlakók közül. Az indítótéma a beruházási és felújítási munkákról készült beszámoló lesz. Emellett általános képet kap a lakosság a város jelenlegi gazdasági és szociálpolitikai helyzetéről, de más fontos kérdésről is szó esik, ami a lakosságot érinti és érdekli. Majd előzetesen vitaindító hangzik el a jövőbeli komolyabb feladatokról. Az oldalt írta: Fullajtár András Fotók: Harascsák Annamária
