Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-20 / 220. szám

Hazai krónika 1996. szeptember 20., péntek rMagyar Távirati Iroda Kutyatámadás Egerszalókon Súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba szerdán a'He- ves megyei Egerszalókról egy hétéves kisfiút, miután egy elszabadult rotweiler megtámadta az iskolába tartó gyer­meket. Mint azt Ferenc Teréz, a község jegyzője, az MTI tudósítójának csütörtökön elmondta, a megvadult kutyától a járókelők szabadították meg a fiút. A vizsgálat eddigi adatai szerint a zárt helyen tartott kutya szétszedte a ket­recét borító dróthálót és így jutott ki az utcára. A kisfiú fején, arcán és álián ejtett sérüléseket. A kutya tulajdono­sa, S. József szerint a támadást az váltotta ki, hogy a járókelők közül valaki gázspray-vel fújta le a csaknem 70 kilogrammos állatot, az csak ezt követően harapta meg a gyereket. Vonatdobálás Székesfehérvárott Vonatdobáló gyerekeket fogott el szerdán a rendőrség Székesfehérvárott — tájékoztatta csütörtökön az MTI-t az QRFK sajtóosztálya. A négy — 9, 10, 11, illetve 12 éves — fiú a Budapest—Tapolca között közlekedő személyvo­natot hajigálta meg kövekkel a kora esti órákban. A vonat egyik ablaka betörött, de személyi sérülés nem történt. A történtekre a kalauz lett figyelmes. Értesítette a rendőrséget, a járőrök a helyszínen hamarosan elcsípték a gyerekeket, akik vallomásuk szerint „jó heccnek” szánták a vonat- dobálást. Amerikai vadászgép Az F—16-os vadászgépeket darabonként mintegy 24 mil­lió dollárért kínálja Magyarországnak az amerikai Lock­heed Martin óriáscég. A vadászgépeket gyártó cég vezetői csütörtökön Budapesten tartott tájékoztatójukon elmond­ták: tárgyalni kívánnak a kormány és a honvédség illeté­kes vezetőivel a gépek értékesítéséről, illetve a lehetséges ipari együttműködésről. Elhangzott az is, hogy a magyar kormány költségvetéséhez illeszkedő programot dolgoz­nak ki az F—16-osok eladására. A gépek többek között hét NATO-országban üzemelnek Európa 120 légibázisán. A gyár vezetői szerint a vadászgépek a legfejlettebb tech­nológiát képviselik, és igen kedvezőek a fenntartási, üze­meltetési költségei is. Jól van a katapultált pilóta Jól érzi magát az a pilóta, aki szerda este a pápai katonai repülőtér közelében katapultálásra kényszerült, miután MiG 21-es vadászgépe meghibásodott. Csengery Attila orvos ez­redes, a kecskeméti repülőkórház repülőorvos igazgatója csütörtök délelőtt az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a 28 éves Dobai Attila százados az elsődleges vizsgálat meg­állapítása szerint csupán kisebb hámsérüléseket szenvedett. A későbbiek során azonban még alapos kivizsgálás alá vetik a pilótát, és csak ezt követően lehet pontos diagnózist adni. Közben Gál István alezredes vezetésével bizottság alakult a szerencsétlenség körülményeinek kivizsgálására. A tes­tületben többek között pilóták, orvosok és meteorológu­sok is részt vesznek. UJ KELET Zsidó közösségek kárpótlása Ellenzéki álláspont A KDNP, a Fidesz és az MDF szerint meg kell oldani a zsidó közösségek kárpótlását, de a kormány javaslatát teljességgel alkalmatlannak tartják a probléma rende­zésére — ezt hangsúlyozta lsépy Tamás, a keresztény- demokraták frakcióvezetője csütörtöki sajtótájékoz­tatóján. v A frakcióvezető kifogásolta, hogy a parlamenti vitában ki­fejtett álláspontjukat a TV- Híradó aznapi adása nem is­mertette, így sajtótájékozta­tón kénytelen megismételni a KDNP, a Fidesz és az MDF közös vezérszónoklatának tar­talmát. A három ellenzéki párt sze­rint a kárpótlás kérdése nem vitatható, ezt a hatályos jogsza­bályok, az Alkotmánybíróság határozata és a párizsi béke- szerződés egyértelműen meg­fogalmazza. Az ügy rende­zése azonban nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelezettség is. Problémát jelent azonban a vagyontömeg és a jogosultak körének megállapítása, erre pe­dig nem nyújt megoldást a kor­mány határozati javaslata. A három párt emellett sérel­mezi, hogy a kormány parla­menti felhatalmazást kért a kár­pótlást kezelő közalapítvány létrehozására és a tárgyalások megkezdésére, miközben a magyar—román alapszerződés aláírásához ezt nem tartotta szükségesnek. Álláspontjuk szerint a kormány javaslata mindössze a felelősséget pró­bálja áthárítani az Országgyű­lésre, miközben konkrét meg­oldási javaslatokat egyáltalán nem tartalmaz. A sajtótájékoztatón Rubovsz- ky György (KDNP) frakció­vezető-helyettes kitért a lakás­takarékpénztárakról szóló tör­vény tervezetére is. A képviselő szerint a jelenlegi infláció mű­ködésképtelenné teheti a terve­zett konstrukciót. Számításai alapján a takarékoskodó pol­gárok az állami támogatás je­lenlegi tervezett mértékével együtt is mindössze 10,5 szá­zalékos kamat mellett kötik le négy évre a pénzüket, így a később felvehető hitel csak az infláció miatti értékvesztést el­lensúlyozza majd. A képviselő üres törvénynek nevezte a ja­vaslatot, mivel a kormány ren­deletekben kívánja szabályoz­ni a végrehajtás mikéntjét. A frakcióvezető-helyettes aggasztónak találja azt is, hogy miközben a parlament a lakás­takarékpénztárak részleteiről vitázik, még meg sem kez­dődött a tervezet alapjául szol­gáló hitelintézeti törvény tár­gyalása. EU-kérdőív Az Európai Unió kérdő­ívére adott belügyminiszté­riumi válaszok bizalmasak, nem hozzáférhetők a nyilvá­nosság számára — közölte Kuncze Gábor belügyminisz­ter. Az úszószövetségben történt botrányról szólva el­mondta: a rendőrség vizs­gálja, hogy történt-e magán­okirat-hamisítás az olimpia előtt, az úszók felkészülése idején. Kuncze Gábor he­lyesli az Úszószövetség elnö­kének lemondását, s támo­gatná azt is, ha a főtitkár ugyancsak távozna. Külpolitikai baklövés Torgyán József véleménye szerint a kormány újabb kül­politikai baklövés elköveté­sére készül, amikor meg­próbálkozik a peren kívüli megállapodással Szlovákiá­val a bős—nagymarosi vízlép­csőről. A Független Kisgazdapárt elnöke erről csütörtöki sajtó- tájékoztatóján beszélt az Or­szággyűlés Képviselői Iroda­házában. A pártelnök-frakcióvezető hangsúlyozta: a peren kívüli megállapodás elhibázott lépés, következménye pedig, hogy „ismét orránál fogva vezetik” majd a kormányt. Torgyán József bírálattal il­lette a rendőrség tevékenységét is. Hangoztatta: miközben a közrendőrök áldozatkész mun­kát végeznek, a belügyminisz­ter és környezete embercsem­pészetben, hamis útlevelek ki­állításában teszi magát érdekelt­té. Torgyán József utalt az or­szágszerte tapasztalható kor­rupciós ügyekre is, s arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy az ország működésképtelen, a mi­niszterelnök és a belügyminisz­ter pedig alkalmatlan. Érvek? A Magyar Demokrata Fóru­mot a kormány kétéves mun­kájáról tartott parlamenti vita­nap meggyőzte arról, hogy a koalíció nem hallgatja meg az ellenzék észrevételeit, szakmai érvekkel alátámasztott gondo­latait. Még súlyosabb gond, hogy a kormány mindeközben azt állítja: nincsenek konstruk­tív javaslatok, és az ellenzék nem mutat fel alternatívát, jól­lehet, már a Bokros-csomag­gal kapcsolatos alkotmánybí­rósági döntések is visszaiga­zolták az ellenzéki észrevéte­lek megalapozottságát. 1956-os sortüzek A Legfőbb Ügyészség ál­láspontja szerint az 1956-os sortüzek — figyelemmel az Alkotmánybíróság határo­zatára —a polgári lakosság háború idején való védel­méről szóló 1949-es genfi egyezménybe ütköző, embe­riség elleni bűncselekmé­nyek voltak, tehát nem évül­tek el. Ezeknél az ügyeknél a magyar Büntető törvény- könyv 166. paragrafusa sze­rint kell eljárni: az (1.) be­kezdés alapján, továbbá a (2.) bekezdés f) pontjának megfelelően a több emberen elkövetett emberölés eseté­re rendelt büntetési tételt kell alkalmazni. (Ez tíztől ti­zenöt évig terjedő vagy élet­fogytig tartó szabadságvesz­tés.) Az ilyen ügyekben fo­lyó büntetőeljárásokban az ügyészségek napokon belül a fentieknek megfelelően változtatják meg a vádban szereplő cselekmények jogi minősítését. Ezt Fábián Já­nos, a legfőbb ügyész helyet­tese nyilatkozta az MTI munkatársának. Elmondta azt is, hogy a Genfben 1949. augusztus 12. napján kelt nemzetközi egyezményt ha­zánkban az 1954. évi 32. tör­vényerejű rendelettel hir­dették ki. *** Az Alkotmánybíróság—a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész közös in­dítványa alapján—szeptem­ber 3-i határozatában ítélte az alaptörvénybe ütköző­nek, és semmisítette meg az 1956 októberi forradalom és szabadságharc során elkö­vetett egyes bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos eljárás­ról szóló 1993. évi XC. tör­vényt. A testület megfogal­mazása szerint ezzel elhárí­totta az akadályt annak út- jából, hogy a magyar ható­ságok az 1956-ban elköve­tett emberiség elleni bűncse­lekményeket és háborús bűn- cselekményeket üldözzék, megbüntessék. A testület rá­mutatott arra is, hogy a nem­zetközi jog szerint ilyen bűn- cselekménynek minősülő bűntetteket a magyar ható­ságok külön törvényi ren­delkezések nélkül is üldöz­hetik és megbüntethetik. Csecsemőégetés Nógrádmarcalban Szörnyű tragédiára derült fény Nógrádmarcalban: egy fiatalasszony paplanba csavarta, majd háza udvarán el­égette újszülöttjét. Maga sem tudja, fiú volt-e vagy lány, s egyelőre azt sem tudni, élve jött-e a világra. A hátbor­zongató történetről csütörtökön tartott sajtótájékoz­tatót Szekeresné Vermes Katalin, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának megbízott vezetője. MTI Elmondta: szerdán jelen­tették a balassagyarmati rendőrségre, hogy Nógrád­marcalban egy régi paraszt­ház udvarán a 26 éves V. Jánosné édesanyja apró csontokat talált. Az asszony nem is tagadta a helyszínre siető nyomozók előtt: igen, mintha pici bordacsontok, illetve ujjcsontok lettek vol­na. Fogta őket, s bedobta a vécébe. A faluban azonban már jó ideje pletykálták, hogy a férjétől egy ideje külön élő háromgyermekes fiatalasszony újra terhes, az ismerősök érdeklődésére azonban tagadta. Néhány nap óta észlelték, hogy újra lapos a hasa, baba viszont se­hol sincs. Utóbb a nőgyógyá­szati vizsgálat is azt állapítot­ta meg, hogy az asszony va­lóban nemrégiben szült vagy vetélt. V. Jánosné a nyomozók kérdéseire csakhamar vallo­mást tett. Elmondta, hogy 18 évesen férjhez ment, s vettek Nógrádmarcalban egy régi parasztházat. Velük egy fedél alá költözött anyja, valamint a nagymama is, akit a fiatal­asszony nagyon szeretett, ha­lála igen megviselte. Nagy nyomorban éltek, férjével csakhamar megromlott a kapcsolata. Ezért, miután két gyermeket már szült, a har­madik terhességét megszakít- tatta. Tavasszal azonban újra gyermeket várt. Miután azonban bízott benne, hogy férjével kibékül, s továbbá, mert előző abortusza miatt bántotta a lelkiismeret, ez­úttal nem fordult orvoshoz. Férje szeptember 10-én is ittasan jött haza, s hamaro­san lepihent. Anyja nap­számból tért meg, s fárad­tan dőlt az ágyba. így, mire a szülési fájások megkez­dődtek, a fiatalasszony ma­gára maradt. Egyetlen jaj­szó nélkül hozta világra a babát, elvágta a köldökzsi­nórt, miközben nem ébredt fel senki. Vallomása szerint a baba nem adott életjelet, paplanba csavarta tehát és eltüzelte az udvaron. A rendőrség folytatja a vizs­gálatot. V. Jánosnét a szü­lés után elmaradt orvosi el­látás miatt kórházba szállí­tották. Alumínium helyett acél útjelző táblák Évente mintegy hétezer út­jelző táblát lopnak el a fővá­rosban, míg a rongálások szá­ma meghaladja a háromezret — nyilatkozta az MTI-nek a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. illetékese. Az útjelzők eltűnése — kü­lönösen az elsőbbségadást jelzőké és a terelőtábláké — rendkívül balesetveszélyes. Ahonnan hiányzik a stoplám­pa vagy az elsőbbségadásra felszólító háromszög, karambol esetén nehéz megállapítani, ki volt a vétkes. Ezért a rendőrség az ilyen ügyekben a felelős­séget arra az ismeretlen sze­mélyre hárítja, aki az útjelző táblát ellopta. Sajnos a tolvajok közül csak keveseket sikerül el­csípni. A táblák négyzetmétere több mint tízezer forintba kerül, ezért az évi négymillió forin­tos keretből legfeljebb százra telik a fővárosnak. Az útjelzők fóliaborítása 5-6 évig marad ép, így az eltűnt vagy megron­gált táblák pótlásán kívül a meglévők kicserélése vagy fel­újítása az elsődleges cél. Mivel az útjelző táblákat job­bára az alumínium értékesítése miatt lopják el, a vállalat folya­matosan acéltáblákkal pótolja a régieket, illetve az újak is már acélból készülnek. Az oldalt MTI-anyagok segítségével állítottuk össze.

Next

/
Thumbnails
Contents