Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-09 / 210. szám
6 1996. szeptember 9., hétfő Mezőgazdaság ÜJ KELET Fajta váltási kényszer A mezőgazdasági termékek vetőmag-alapanyagai ma már szakosodott genetikai kutatóintézetekben születnek meg. A cél az egyre növekvő terméshozam mellett a minőségre helyeződött át. Magyarországon a legnevesebb kutatóintézetek között tartják számon a martonvásárhelyi és a szegedi intézeteket. Munkatársunktól Nos, amíg tíz—tizenöt éve még évente egy—két új szaporítóanyagot kísérleteztek ki, addig mára ez a szám 5—10-re gyarapodott. A piaci törvények diktálják az egyre több és jobb termék létrehozását. Egy-egy intézet 20—25 ezer hibridmaggal folytat egy időben kutatásokat, amelyből jó esetben 5—6 válik alkalmassá nagyüzemi termesztésre. A kísérleti idő fajtánként meghaladja a 10—15 évet. A minőségi, fémzárolt vetőmagot forgalmazó cégek eladási statisztikái jól példázzák a felgyorsult fejlesztési tendenciát. A kukorica-szaporítóanyagok közül például a 1995-ben listavezető fajta, a FURIO SC mára a hatodik helyre csúszott visz- sza, mert a termelők rábukkantak ennél hasznosabb vetőmagra, mint például a jobb környezeti alkalmazkodásra képes DK 417 vagy a DK 523-ra. A folyamatos kísérletek alatt időnként kialakulnak olyan fajták, amelyek sok paraméterükben nemesebbek elődjeiknek. Ilyen például a MV 355 DMSC fajta, amelynek olyannyira elterjedt a jóhíre, hogy minősítésének évében,1995-ben felkerült a legjobbak 12-es listájára, s idén már a harmadik legkedveltebb vetőmagfajta. A márványos a kuriózum Szilárd almaié Új Kelet-információ A hétköznapi vásárló csak ritkán olvassa el alaposan a dobozos gyümölcslevek csomagolásán a termékre vonatkozó ismertetőt. A választást leginkább az ár és a fajta alapján dönti el. A tájékozottabbak külön keresik, hány szár zalékban tartalmaz gyümölcsöt a lé. A leggyakrabban 12, illetve 45 százalékos, valamint a teljesen eredeti anyagból készült százszázalékos ivólevet készítik a gyártók. Mióta kezd közismertté válni a rostos anyagok jótékony hatása a bélrendszer működésére, azóta az ezeket tartalmazó ivóleveket is szívesen vásárolják. Az, hogy egy sűrítményalapanyagból szűrt vagy rostos ivóié készül, már a feldolgozás első szakaszában eldől, de mindkettőre igaz, hogy üledékmentesnek kell lennie. (Nem tévesztendő össze a „használat előtt felrázandó” felirattal). A gyümölcsrostoknak is úsznia kell a termékben. A vajai léüzemben épp a minap állították üzembe azt a membraim rendszerű szűrőt, mely már átmérőjében is nagyobb, így ugyanannyi idő alatt több híg levet tud megtisztítani — és a szakma nyelvén nevezve — ultraszűrő. A hazánkban ismert eljárások közül a legprecízebb szűrést ezzel lehet végezni. A léüzemekben készült gyümölcslevek sokkal sűrűbbek, mint a boltokban kapható ivólevek. Olyanok, mint a méz. Érthető is, hisz roppant gazdaságtalan lenne a tengeren túlra szállítani a „vizet”. A 60—65—70 brix fokos (a cukor- és szárazanyag-tartalom aránya az egész mennyiséghez viszonyítva) massza már sokkal olcsóbban fuvaroztatható, és a csomagolás költségén is tudnak takarékoskodni, ami szintén nem elhanyagolható tétel. Egy 275 kg-os hordó közel négyezer forintba kerül. Ráadásul minél sűrűbb a termék, annál kevésbé erjed meg a hosszú úton. Külön érdekes, amit a japán vevők kérnek. Nekik olyan töménységre sűrítik a gyümölcslevet, hogy az a cukortartalom miatt szürke színűvé válik. A későbbi felhígításkor is megtartja árnyalatát, és az üdítőital ettől márványos lesz. Olyan hatást kelt, mintha rostos lenne, pedig nem az. Térkép a földtulajdonosoknak A vad védelmében Talán gazdagabb lesz az asztaluk Harascsák Annamária illusztrációja Lefler György (Új Kelet) Az új vadászati törvény alapjaiban változtatja meg a korábbit. A régi, a vadászati jogot állami monopóliumnak tekintő törvény az egységes állami földalapra épült. Ez azonban a termőföldek és az erdők jelentős részének magántulajdonba adásával idejét múlta. Az új föld- és erdőtulajdonosoknak semmiféle érdekeltségük nem volt a vadgazdálkodásban, sőt, beleszólási lehetőségük sem. Az új törvény aktuális teendőiről Szénégető Lászlót, a Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjét kérdeztük meg. — Hivatalunk augusztus 1- jén valamennyi önkormányzatnak megküldte előzetesen egyeztetett javaslatunkat a vadászterülei határok térképi megjelölésére. Természetesen ennek az előzetes javaslatnak semmiféle kötelező érvénye nincs. A tulajdonosok ettől eltérhetnek, kezdeményezhetik a módosítását szeptember 1. és november 30. között. A határidő elmulasztása jogvesztő. A módosítás kezdeményezése esetén 1997. február 1-jéig a vadászati hatóság határoz, amely ellen fellebbezésnek helye nincs, a megváltoztatást vagy megsemmisítést a bíróságtól lehet kérni. A csaknem három hónap rendelkezésre álló idő alatt a földtulajdonosok jól átgondolhatják döntésüket, nem kell elkapkodni, kiknek adják a vadászati jogot. A vadászati hatóság a vadászterület határának megállapításánál a szigorú szakmai elveket veszi figyelembe, melyek elsősorban a vadgazdálkodás, a vad védelmét szolgálják. Társult vadászati jog esetén a határozat meghozatalát a kialakítandó vadászterület tulajdonosainak egyharmada kezdemé- nyezetheti. A határozatot írásba kell foglalni, a két tanúval hitelesített okirat egy példányát a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából 15 napon belül meg kell küldeni. Amennyiben az érintett föld- tulajdonosok nem értenek egyet az FM Hivatal határkijelölési javaslatával, a törvénynek a társult vadászati jogra vonatkozó szabályai alkalmazásával önálló vadászterület kialakítását, vagy a vadászterület-határ módosítását kezdeményezhetik. Ebben az esetben a földtulajdonosok legalább egyharmados csoportjának hirdetményt kell közzé tennie az FM Hivatal és az érintett település hirdetőtábláján, 30 napos időtartamra. Ennek tartalmaznia kell a kialakítandó vadászterület térképi megjelölését, a határozathozatal helyét, időpontját és tárgyát, valamint figyelmeztetést a képviselet szabályaira. A határozathozatalban a 30 hektár földtulajdont birtoklók önállóan, az azt el nem érők pedig közös képviselőjük útján vesznek részt. Amennyiben e tulajdonosok a határidőig képviseletről nem gondoskodnak, vagy nem jelennek meg a határozathozatalon, a jegyző teszi meg a szükséges jognyilatkozatot. A képviselő köteles a bevétellel, valamint költségeivel elszámolni. A bizonytalan tulajdoni viszonyok miatt gondot okozhat a földtulajdonosok tisztázása. Az ennek érdekében figyelembe vehető dokumentumok: a tulajdoni lap, a kárpótlási licit jegyzőkönyve, a földkiadó bizottság jogerős határozata. A települések termőföldjeinek 65—70 százaléka részaránytulajdon, tehát a helyi földkiadó bizottságok az esetek túlnyomó többségében meg tudják mondani, hogy az eljárás lefolytatása után ki szerzett tulajdont az adott táblán. Hírek Új Kelet-információ ...A ragadós száj- és körömfájás-megbetegedéssel kapcsolatos szimulációs gyakorlat sorozat kezdődik szeptember 10-én, kedden Nyíregyházán. A felkészítő' akciót a Földművelésügyi Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályának vezetője rendelte el. A gyakorlatot a megyei igazgató főállatorvos vezeti. ...A falusi turizmus lehetőségeinek alapszintű felmérése még szeptemberben befejeződik az agrár- kamarai gazdajegyzők segítségével. ...Az elfogadott agrárfejlesztési beruházások szerződéskötései és azok megvalósítása beindult, viszont az építési pályázatok nagy részét visszavonták az igénylők, mivel jeletősen (18 százalékra) lecsökkent a támogatás mértéke. ...Az idei év első felében a takarékszövetkezetek közel tíz százalékkal növelték részesedésüket az agrárágazat finanszírozásában. A szerződéskötéses hitelek összértéke elérte a 868 millió forintot. ...A 100. Budapesti Nemzetközi Vásár, minden idők leggazdagabb jubileumi programsorozatával szeptember 20-án nyitja meg kapuit. Egervin MTI Csaknem 50 százalékos, azaz 500 millió forintos zárt körű alaptőke-emelést terveznek az Egervin Borgazdaság Rt. tulajdonosai —jelentették be pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten. Mint elhangzott: ebből a forrásból kívánják finanszírozni a folyamatos növekedést megalapozó kereskedelmi tevékenység szélesítését. Az alaptőke-emelésről a közeli napokban rendkívüli közgyűlésen döntenek a tulajdonosok, a Timesco Befektetési és Fejlesztési Rt., valamint a négy környékbeli mezőgazdasági szövetkezet. A társaság két éven belül tőzsdei megjelenést is fontolgat. Levelet vár az Alma Terméktanács A Tiszavasvári Asszonykórus népdalcsokrával kezdődött pénteken délelőtt az OMÉK 8. napja a szabolcsi megyesátorban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara szakmai napján. Az első vendégeket Lakatos András országgyűlési képviselő, a megyei agrárkamara elnöke köszöntötte. A vásárnyitó után alighanem e napon látogattak el Gödöllőre a legtöbben megyénkből, hiszen — a kamarai gazdajegyzők szervezésében — pontosan egy tucat busz érkezett, mintegy ötszáz főnyi közönségével. L. GY. (Uj Kelet) A szakmai nap fő témájaként az almatermesztés aktuális kérdései szerepeltek. A program első részében az ellenőrzötten környezetkímélő almatermesztés hazai lehetőségeit és teendőit vázolták fel előadásaikban megyénk ismert szakemberei: dr. Szabó Tibor, Sallai Pál, dr. Bubán Tamás, majd az almatermesztés hazai lehetőségeiről Jakab Ferenc, az Alma Terméktanács soros elnöke tájékoztatta a szép számban megjelent érdeklődőket. Jakab Ferenc elmondta: az Alma Terméktanács (és más agrárszereplők) exporttámogatást kérő levelére a Földművelésügyi Minisztériumtól ez idáig nem kaptak választ, az almaszüret pedig lassan a finisébe érkezik. A terméktanács az étkezési alma exportjára kilogrammonként 8 forintot, a sűrítményre pedig 4 forint támogatást javasolt. A szakmai nap munkájába—-rövid időre — bekapcsolódott Benedek Fülöp államtitkár is, aki a kérdés mielőbbi megvitatására tett ígéretet. Nagy reményekkel azonban nem biztatta a jelenlévőket. A délutáni kulturális program valamelyest felélénkítette az almatermesztők csüggedt tekintetét, a Tiszavasvári Asszonykórus és citerazene- kar kitűnő műsora megérdemelt nagy tapsot kapott. A kamarai szakmai napot Horn Gyula felesége és kísérete is meglátogatta, a vendégeket Lakatos András kalauzolta körbe a szabolcsi megyesátorban. A miniszterelnök felesége tetszésének adott hangot a szabolcsi együttes megjelenéséről, a kiállított termékekről. A vendégek mellett szép számban keresték fel a megyesátrat üzletemberek is. A szombati program közönségnapként szerepelt, a házigazda a megyei kiállítást szervező Expo Wanderer Kft. volt, a látogatók a standok mellett a közreműködő Szat- már Táncegyüttes műsorában is gyönyörködhettek. Vasárnap délelőtt hasonlóan indult az OMÉK megyei programja a 600 négyzetméteres sátorban, ismét közönségnap volt, érdeklődő látogatókkal és üzletemberekkel. Kora délután azonban Lakatos András ünnepélyesen bezárta a 72. OMÉK szabolcsi kiállítását, megemlítve, hogy a megyebeli kezdeményezés mindenütt elismerésre talált, a vásáron szereplők pedig minden bizonnyal megtalálták, megtalálják számításukat. Zárásként a vajai tárogatóegyüttes lépett színpadra.
