Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-09 / 210. szám
UJ KELET Interjú 1996. szeptember 9., hétfő 7 Tarnavölgyi György jegyzete A vagyon mindig nagy kérdéseket vet fel... ...és ezekre a kérdésekre egymástól merőben eltérő válaszok szoktak születni. Különösképp így van ez, ha egy település vagyonáról van szó, ami tudvalevőleg nem kevés, éljünk bármilyen rossz időket. Hogy mindezt most papírra vetem, annak az az oka: komoly vita látszik kibontakozni Nyíregyházán arról, hogyan kezelje a város a vagyonát, miképp működtesse közszolgáltatásait. A vélemények három irányban látszanak kristályosodni. Az egyik álláspont szerint, az lenne a legjobb, ha a város közgyűlése létrehozna egy nagy céget, egy részvénytársaságot, arra rábízná a vagyonát, hogy haszonnal kezelje, beolvasztaná a ma önálló közszolgáltató cégeinek jelentős részét, hogy azokkal a várost működtesse. A második álláspont azt vallja, hogy ne egy, hanem két új, de kisebb cég alakuljon: az egyik a vagyon kezelésére jönne létre meghatározottjogosítványokkal, a másik pedig a közszolgáltatásokra vonná össze a mai kisebb városi kft.-ket. Végül a harmadik álláspontot képviselők azt mondják: álljon meg egy kicsit a menet... Hová ez a sietség addig, amíg nem tudjuk, hogy mi a valódi célja és igazi előnye egy átszervezésnek? Amíg fekete-fehéren le nem írták megfelelő szakemberek megfelelő vizsgálódás után, hogy olcsóbb lesz-e,jó- e a városnak, ha átalakítja a meglévő szervezeteit — amíg fel nincs rajzolva az a működőképes modell, amely mindezt igazolja. Mert hogy egy önmagáért történő átszervezés értelmetlen, és túl sokba kerülhet. Minden tekintetben. Az utóbbi vélemény vallói azt is fölvetik: vajon megtudott-e mindent a város arról, hogy gazdasági társaságai, közszolgáltatói, vagyonának mai kezelői jól sáfárkodnak-e a rájuk bízott értékekkel, megfelelően végzik-e a dolgukat, van-e lehetőségük (és szándékuk) hatékonyabb, takarékosabb munkára? Sokak szerint még nincs erről elég információ — és ez hiba. Ugyanis felveti a kérdést: érdemes-e egy szűknek, kényelmetlennek tűnő házat grandiózus tervek alapján átépíteni, amíg ki nem derítettük, hogy van más eszköz is a jobbá tételére? Lehetséges ugyanis, hogy kiderül: bútorok átrendezésével, limlomok kidobásával, működésképtelen berendezések kicserélésével esetleg olcsóbban, gyorsabban tehetjük lakályosabbá... Mindez persze nem zárja ki azt sem: végül is kiderül, hogy mégiscsak át kell építeni azt a házat. Mintha sűrűbben lettek volna a pult mögött... ...az ALFI-KER általam már többször megzenésített nyíregyházi húsboltjának fehér köpenyes dolgozói, amikor a minap betértem a magam maszek ellenőrzésére. Talán emlékszik a T. Olvasó: e hasábokon nemrég erőteljes nemtetszésemet fejeztem ki minden húsvásárló nevében, midőn észlelni voltam kénytelen, hogy az említett intézményben ugyanazon férfiúi kéz markolja az elhunyt sertés kimérni szánt combját, mint az érte járó magyar forintokat — vagyis e boltban hentes és pénztáros képzettségű dolgozókat foglalkoztatnak. Ez pedig nemcsak újdonság, hanem gusztustalan és szabálytalan is, voltam kénytelen a nagyközönség elé tárni. Nos, azóta be-betekintet- tem a boltba időnként, ja- vult-e a helyzet. Úgy határoztam ugyanis, hogy addig nem vásárolok itt húst, amíg a fennálló viszonyok meg nem változnak. Tudván persze, hogy ez nem fogja padlóra vinni a céget, de hát a hírlapíró betegesen optimista fajta, aki akkor is fülel a visszhang után, ha előzőleg pusztába kiáltott. Nos, a legutóbbi magánrevíziómon felfedeztem a címben említett dolgozói sűrűsödést, gyanút kellett hát fognom: itt történt valami! Egy—két gyors pillantás meggyőzött arról, hogy nem tévedek, a visszhang megérkezett. Az említett pillantások nem mind a sajátjaim voltak, az igaz. A számbéli gyarapodáson átesett húsosok egyike ugyanis észlelte közeledésemet, mi több, valami oknál fogva megérezte, hogy itt van ama piszkálódó, kényes gyomrú médiapatkány, aki... Szóval, felismertek. Egy erőteljes testalkatú férfiú erre úgy lecöve- kelt a pénztárgép előtt, hogy hajót lehetett volna kikötni hozzá, ráncolt szemöldökkel szólott az automatice a pénzért nyúló véres kezű kollégájára: „Hagyd, majd én elveszem!”. Igaz, a pénztárgép helye mit sem változott, a nyers húsokkal zsúfolt pult kellős közepén található továbbra is, s ez (az említett cövekelés okán) némi fennakadást okozott a dolgozói sürgésben, sőt, forgásban, de a lényeg nem ez. A lényeg az, hogy e boltban továbbra is olcsón mérik a húst, s ennek a leve már sűrűbb, étvágygerjesztőbb. A sertéscomb itt csak 610, hölgyeim, uraim, és külön pénztáros van! Remélem, mindennap. Kuncze Gábor megígérte a hitelfelvételt Nincs szárnyaszegett tűzmadár Jövőre 17 százalékos bérfejlesztést tervez a Belügyminisztérium a tűzoltóságoknál, tájékoztatta Kuncze Gábor belügyminiszter a fővárosban összegyűlt megyei és városi tűzoltóparancsnokokat. Ezzel párhuzamosan nyilvánosságra hozta azt a régóta esedékes és a sokak által várt döntést, mely szerint a minisztérium a közeljövőben hitelt vesz fel technikai fejlesztésre. Úri Mariann (Új Kelet) — A hírek szerint mindössze ötmilliárd forintról van szó, ennyiből lehetetlenség behozni 15 év lemaradását — kommentálja a hallottakat Pernyák Sándor alezredes, a Nyíregyházi Tűzoltóság parancsnoka. — Csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minimum 600 millió forintos fejlesztésre lenne szükség. Ezzel együtt az ország tűzvédelmi helyzete továbbra sem javult. Egyedüli biztató jel, hogy 40 év után idén áprilisban megszületett végre és augusztus elsejétől hatályba lépett a tűzvédelmi törvény. Ennek egyik legjelentősebb pontja, hogy alapfeladatként határozza meg a műszaki mentést is. Azt azonban nem vették figyelembe, hogy az ehhez szükséges felszerelések és eszközök megyei szinten nem állnak rendelkezésünkre. Ezzel párhuzamosan törvényben rögzítették, hogy a tűzoltáson és a műszaki mentésen kívül egyéb bevatkozást csak az érdekelt kérelmére és költségére végezhetünk. Sok esetben mérlegelnünk, és az eset jellegétől függően döntenünk kell arról, hogy kiszámlázzuk-e a tűzoltók által végzett munkát, így például nem tartozik a feladataink közé olyan, árokba borult járműnek a kimentése, ami nem akadályozza a közlekedést, és nincs emberi élet vagy testi épség veszélyben. Ugyancsak nem feladatunk, hogy rendszeresen vizet szivattyúzzunk olyan helyeken, ahol nem gondoskodnak a szigetelésről, a csapadékvíz elvezetéséről, ahol nem kerülnek veszélybe az anyagi javak vagy nincs közvetlen életveszély. Ennek elbírálása — ismerve az emberek anyagi helyzetét — komoly terhet ró ránk, de a törvényesség mellett továbbra is azok a segítőkész és emberséges tűzoltók kívánunk maradni, akik eddig is voltunk. A törvény rögzíti az állampolgárok tűzjelzésével és -oltásával kapcsolatos kötelező feladatokat is. A telefon rendelkezésre bocsátásával és szemé- • lyes részvételével mindenkinek kötelessége segíteni a tűzoltók munkáját. Ehhez kapcsolódóan köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével összefüggően keletkezett költségek megtérítésére az, aki a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta, vagy szándékosan megtévesztő jelzést adott. Az eddig életben lévő kormányrendeletekhez és törvény- erejű rendelkezésekhez képest új a tűzvédelmi bírság bevezetése. Bírság — amelynek felső határa 3 millió forint lehet — olyan esetekben szabható ki, amikor a tűzvédelmi szabály megszegésével közvetlen tűz- és robbanásveszély alakul ki, tűzvédelmi berendezések létesítésének elmulasztásáért, ha a létesítményi tűzoltóság szervezésével összefüggésben a tervező, kivitelező valótlan nyilatkozatot ad, valamint a tűzvédelmi oktatás és szakvizsgáztatás elmulasztásáért. A bírság összege a Belügyminisztériumba kerül, és kizárólag a hivatásos és önkéntes tűzoltóságok tűzoltási és műszaki mentéshez szükséges technikai eszközök fejlesztésére használható fel. Emellett a biztosító társaságok a vagyonbiztosításból befolyt összeg egy százalékát kötelesek ugyancsak a fenti fejlesztéshez átadni. A tűzvédelmi hatósági feladatok ellátására osztott hatósági jogkör jött létre. Részben a települési önkormányzatok jegyzői járnak el a hatósági bizonyítványok kiadásánál, a tűzvédelmi bírság kiszabásánál, valamint az állampolgárokat érintő korlátozó intézkedéseknél. így a jegyzőnek lehetősége van a hivatal által korábban kiadott határozatokba is betekinteni. Újdonság a törvényben, hogy a szakhatósági ügyekben, a tűzvizsgálatban, a tűzvédelmi ellenőrzések során az önkormányzati tűzoltóság jár el. Ennek köszönhetően jelentősen lerövidül az a korábbi eljárás, amelyet a tűzoltóság székhelye szerint illetékes jegyzőn keresztül bonyolítottak le. (Korábban a jegyző járt el minden hatósági és szakhatósági ügyben.) Az ügyintézési határidő továbbra is 30 nap, de a gyakorlatban 5— 10 nap alatt közvetlenül történik az ügyintézés. További újdonság, hogy a gazdálkodást folytató magán- és jogi személyeknek, ha a családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes munkahelyeken, kereskedelmi létesítményekben és szállásokon tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. Augusztus elsejétől az általános iskoláktól kezdve a felsőfokú oktatási intézményekig mindenhol kötelező a tananyagba építve oktatni az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Ugyanez vonatkozik a szaktanfolyamokra is. (Az eddig is érvényben lévő és itt nem említett rendelkezésekben és szabályzatokban lényegi változtatás nem történt, a cikkben csak a leglényegesebb módosításokról és újításokról szóltunk.) S ha már beszélgetésünket a szükséges fejlesztések megemlítésével kezdtük, a végén hadd térjek rá vissza néhány mondat erejéig. Bízunk benne, hogy a fenntartó nyíregyházi önkormányzat és a megyei önkormányzat — más megyékhez hasonlóan — lehetőségéhez képest segíti technikai fejlesztésünket. Nemrégiben Csabai Lászlóné polgármester asszonnyal közösen megkerestük a vidéki önkormányzatokat, hogy nyújtsanak anyagi támogatást egy pályázat bedásához, de sajnos nagyon kevés visszajelzés érkezett. Éppen ezért a napokban megtörténik a Tűzmadár Tűzbiztonsági Alapítvány bejegyzése (számlaszáma: ING Bank Rt. 11006000 — 04501008). Csak reménykedni tudunk benne, hogy lesznek olyan vállalatok, vállalkozók és magánszemélyek, akik fontosnak tartják, hogy minél hamarabb kiérjünk a riasztás helyszínére, s időben elkezdhessük az életmentést és a tűzoltást. Hoppáré Veszélyes üzem! Fekete Tibor (Új Kelet) Szombaton délelőtt egy üres kamion haladt Nyíregyházán Nagykálló felől a városközpont irányába. A mentőállomáshoz érve csak azt lehetett látni, hogy túl sokáig megy egyenesen, majd hirtelen az enyhe ívű kanyarban balra húzza a kormányt. Felszaladt a szegélyre, éppen csak érintette a villanyoszlopot, végül egy termetes fa állította meg a hosszú szerelvényt. Jobb helyet nem választhatott volna a sofőr, hiszen ettől közelebb nem is lehetett az elsősegély. A mentősök kiszaladtak, és azon nyomban kisegítették a pilótát az összegyűrt vezetőfülkéből. A két utas — akiken látszott, hogy nem rakodómunkások, talán inkább az ősi mesterséget űzik — beleszorultak az eldeformálódott kabinba. A csattanás és a forgalmi dugó láttán nagy tömeg verődött össze. Hamar megérkeztek a tűzoltók, hidraulikus szerszámaikkal pillanatok alatt szétfeszítették az ajtót, és ölben emelték ki a két leánykát. A potyautasok a nagy tömeg és a hatalmas felfordulás láttán sem estek zavarba. Az egyik mentőtiszt huncut kacsintással kísérve meg is jegyezte: lehet, hogy akcióztak és attól ment a sofőr a fának. Egyesek szerint, ennek volt némi nyoma is. Bár ezt a sofőr bőszen tagadta: „hirtelen fékezett előttem valaki.” Ennek ellent mondani látszik a keréknyom, mely nyílegyenesen a fatörzshöz vezet. Sokkal valószínűbb, hogy a két hölgy elterelte a pilóta figyelmét, és ez vezetett a balesethez. Hja kérem. Az autóvezetés itt, a 41-esen duplán veszélyes üzem! Most néhány karcolással megúszták mindany- nyian, de belegondolni is rossz, mi történt volna, ha rakománnyal gurul a szerelvény. Talán még a pavilonsornak is fütyültek... Piknik az árnyas kertben Használják kis teakonyhájukat, az ital jólesik a rendszeresen felszolgált aprósütemény mellé. Erre a negyedévenként fizetendő 150 forintos tagdíjból jut. Közösen ünnepük meg a névnapokat, videó és tévé is segít a szabadidő kellemes eltöltésében. A családsegítő központ szép, árnyas udvara, kertje alkalmas piknikre, sütésre, főzésre. Időnként kirándulásokra is telik, de ha kell, segítséget is kapnak, legutóbb például az önkormányzattól 10 ezer forintot, hogy elmehessenek a beregsurányi nyugdíjastalálKét nyugdíjasklub működik Nyírbátorban, az egyiket Illés György né vezeti. A művelődési központ szárnyai alól a közelmúltban kikerültek, és a családsegítő központnál találtak új otthonra. A klubvezető 10 éve nyugdíjas, azóta jár a körbe, három éve lett a csoport szervezője. Minden csütörtökön délután összegyűlnek, megtárgyalják az aktuális pletykákat, felolvassák a leveleket, amelyeket más kluboktól, szervezetektől kapnak, kötésmintákról beszélgetnek, varrnak, sakkoznak, kártyáznak. kozóra. Ellátogattak Miskolc- Tapolcára, ez volt idén a másik nagy kiruccanásuk. Az úti költség befizetése esetén bárkit szívesen fogadnak útitársanak, azokat is, akik nem tagjai a klubnak. Egy-egy csütörtöki összejövetelre 20—25 ember jön el a 35 tag közül. Kicsi a létszám, annak ellenére, hogy nem kevés nyugdíjas él a városban. A programok szórakoztatók, a társaság jó, talán az elidegenedés az oka az érdeklődés hiányának. Különösen kevés a férfi, mindössze hárman vannak. A klub mindenesetre hallat magáról: például az idősek világnapján rendszeresen fellépnek. Nyitottak, szeretettel várnak minden nyugdíjast kis közösségükbe.
