Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-06 / 208. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. szeptember 6., péntek 5 Megbecsülést és elismerést Sztrájkolnak a tűzoltók Minden ellenkező híresztelés ellenére és a tagságunk­ra megtévesztő hatású nyomásgyakorlás dacára, az eredeti terveknek megfelelően szeptember 10-én megtartjuk tiltakozó nagygyűlésünket — adta hírül körlevélben Gálos Imre, a Hivatásos Tűzoltók Füg­getlen Szakszervezetének (a továbbiakban HTFSZ) elnök-ügyvivője. Úri Mariann (Új Kelet) A levélben szólt arról, hogy a Kuncze Gábor belügymi­niszterrel augusztusban foly­tatott egyeztető tárgyaláson a meglévő gondok közül né­hány, más megvilágítást ka­pott, de az alapvető nézetkü­lönbségek továbbra is meg­maradtak. Az ezt követően tartott parancsnoki értekezle­ten számos ígéret hangzott el, de a miniszter tájékoztatásá­ban többször is szó esett ar­ról, hogy sok a kívánalom, sok a feltételes mód és a bizony­talanság. Ami biztos: a végső döntést a parlament hozza meg. — A tavaly ilyenkor be­nyújtott, petícióba foglalt ké­rések nem teljesültek, érdeke­ink nem érvényesülnek, éppen ezért szeptember 10-én min­denképpen megtartjuk az országos demonstrációt — mondja határozottan Móré Sándor főhadnagy, a HFTSZ Nyíregyházi Szervezetének titkára. — Tesszük ezt azért is, mert sorra születnek az egy­másnak ellentmondó — gyak­ran ál — intézkedések, ame­lyek során a nyilatkozatokban foglaltakkal ellentétben lénye­gesen kevesebb teljesül. —Mit tartalmaz a most be­nyújtandó petíció? — A már tavaly is megfo­galmazott kéréseket, követe­léseket. Kérjük az országgyű­lést, hogy a jelenlegi munka­időrendszerünkhöz a munka törvénykönyvében elfogadott keretet közelítsék és többlet- szolgálatainkat, túlóráinkat fi­zessék ki. Tavaly ugyanis a szolgálati törvény előkészíté­se során a Tárcaközi Érdek­egyeztető Fórum keretében megállapodtak a tűzoltók kö­telező havi munkaidejéről. A törvény kihirdetésekor aztán megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a megállapodásban sze­replő 216-tal szemben 236 órában határozták meg az alapmunkaidőt. Ez tovább nő a szabadnapok számának csökkenésével, valamint a pótszabadság elvételéből adódó összesen 168 órával. Kérjük továbbá, hogy a munkánkkal arányos fizetést kapjunk, mert a a munkánk pénzbeni elismerése nem tük­rözi a vállalt és végzett felada­tok veszélyességét. Ehhez kapcsolódóan évek óta szeret­nénk elérni, hogy a tűzoltósá­got veszélyes munkahelynek, a tűzoltói szakmát veszélyes munkakörnek nyílvánítsák, és az ehhez tartozó szemé­lyi, tárgyi, pénzügyi, jogi és egyéb feltételeket megteremt­sék. Jelenleg ugyanis a szol­gálati létszám nem elegendő, a tárgyi eszközök, a technikai és munkavédelmi felszerelé­sek hiányoznak, a meglévők jelentős része korszerűtlen, vagy nem megfelelő. Az Or­szággyűlés Önkormányzati és Rendvédelmi Bizottsága ugyan a technika fejleszté­sére hitelfelvételt irányzott elő, és javaslatot tettek a tűzoltói munka veszélyessé nyilvánítására is, de a belügy­miniszter nem tekinti a bizott­ság döntését és javaslatát kö­telező érvényűnek. — Köztudott, hogy a tava­lyi demonstráció ellenére is alig javult a tűzoltóságok helyzete. Mit várnak a mosta­ni tüntetéstől? — Csak azt szeretnénk el­érni, hogy a petícióban fog­lalt kéréseinket teljesítsék és tartsák magukat a tárgyaláso­kon elért megegyezéshez. Bi­zakodunk abban, hogy méltá­nyolják munkánkat és végre nagyobb megbecsülést, elis­merést kap a szakma. — A megyéből hányán vesznek részt a demonst­ráción? — A tervek szerint Nyír­egyházáról 10—15 fő, a me­gyéből mintegy 60 tűzoltó utazik a fővárosba. S hogy milyen érzésekkel indulunk el? Bizakodunk, mást nem­igen tehetünk. Tizenötezer tanári álláshely szűnhet meg Mérgez az óraszámemelés Közbeszéd tárgya, hogy a tanárok állandóan elége­detlenek, már a buszon is ezt hallani: egyszer a fize­tésüket keveslik, máskor a munkájukat sokallják, pe­dig örülhetnének, mennyi szabad idejük van. Most is elégedetlenek a pedagógusok, mégpedig az óraszám- emelés miatt. Erről kérdeztük meg néhány érintett vé­leményét. Hatházi Andrea (Új Kelet) Jenei Istvánná, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igaz­gatóhelyettese, gyakorló pe­dagógus; — Régóta napirenden van, mindenki barátkozott a gon­dolattal, csak a bevezetésé­nek időpontja volt kérdéses. A fogadtatás több ok miatt sem kedvező. Három éve csökkentették a heti kötele­ző tanítási óraszámot húsz­ról tizennyolcra. A 40 órás kötelező munkahéten emel­lett 22 óra jutott a felkészü­lésre, továbbképzésre, javí­tásra. Ettől remélték az okta­tás színvonalának emelkedé­sét, és ezzel lehetőség volt is­kolánkban is három tanári álláshely létesítésére. Most éppen ennek ellenkezőjét ve­zették be. Tehát visszalép­tünk a fejlődésben, mert a kötelező órák száma kettővel nőtt, 20-ra, míg a felkészülési idő kettővel csökkent, így az is 20 lett. Több órára keve­sebb felkészülési idő jut. A munkaidő növelése viszont alapbéremeléssel, arányosan 10 százalékkal több jövede­lemmeljárna, így érthetetlen, hogy ez miért volt gazdasá­gos a kormány számára? Nem felejtkezhetünk el a ren­delkezés miatt távozó peda­gógusok végkielégítéséről sem, ami megint az állam pénztárcáját vékonyítja. Nincs anyagi megtakarítás, csak az oktatómunka színvonala csökken. Egy tanár több órát tart, így kevesebb pedagó­gusra van szükség a tantes­tületben, a közös munkákból — mint például az ügyelet vagy a rendezvények szerve­zése — is több feladatot kell vállalnia. Valószínű, hogy február 1-jével vezetjük be ezt a rendeletet, de mi már most szeptemberben próbá­lunk mindenkinek húsz órát tervezni, addig túlóraként könyveljük el. Hallottam, más iskolákban két tantárgy- felosztást készítettek még júliusban, hogy az aktuális­sal tudjanak majd szeptem­berben kezdeni. A február elsejei bevezetés nem túl sze­rencsés, mivel több helyen órarendet is kell módosítani. Ha végül mindenképp tanár­elbocsátásra lesz szükség, az a többi pedagógus be­osztását is megzavarja, és nem szóltam még arról, hogy az évközbeni tanárcse­re mennyire rossz a diákok számára. Mádi László országgyűlé­si képviselő, a Fidesz—MPP megyei elnöke; — A kormány célja egyér­telmű; elvonja a pénzt az ok­tatástól. Az óraszámemelés önmagában nem lenne prob­léma, ha egyéb reformokkal társulna. Az ilyen változtatá­sokkal párhuzamosan töre­kedni kellene az ifjúsági munkanélküliség csökkenté­sére, az oktatásban lemorzso­lódó fiatalok számára speci­ális képzésről, így a „felsza­badult” tanárok más helyen kamatoztathatnák tudásu­kat. Nincs sok pedagógus, csak rosszul fizetett pedagó­gusok vannak, és az ő bi­zonytalanságukat még ez a rendelet is növeli. A kormány áthárította az önkormányza­toknak a rendelkezés kelle­metlen részét, így próbál indirekt módon országosan 15 ezer tanári álláshelyet megszüntetni. A tanárok szá­mára is sokkal intenzívebb továbbképzési lehetőségek­re, szakmai megújulásra, fel- töltődésre lenne szükség, hogy gyermekeinket meg­felelően oktassák. Ez a lépés a fejlődés helyett az amúgy is bizonytalan oktatás hely­zetét tovább mérgezi, gon­doljunk csak az elbocsátások előtti „helyezkedésekre”, ami negatív hatással van az iskolák légkörére. A pénz­ügyi elvonásokkal lehetetlen­né tesszük a szakmai kísérle­teket, az újszerű oktatási módszereket, lehetőségeket. Néhány éve indultak speciá­lis tagozatok az iskolákban, azok ma már nehézkesen funkcionálnak. Elvesznek a sajátos profillal rendelkező évfolyamok, és „tömegter­melésű” iskolákba járnak majd gyermekeink. A Fidesz oktatáspárti, így a jövő társa­dalmában a gazdasági fej­lődés mellett a nevelésre sze­retné a legnagyobb figyel­met irányítani. Nem rövid távú kényszermegoldások­ban kell gondolkodnunk, Jenei Istvánná: több órára kevesebb felkészülési idő jut Mádi László: a kormány áthárította a felelősséget az önkormányzatokra mint ahogy ez a rendeletből következik. Hajdú Sándor, a nyíregy­házi polgármesteri hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Irodájának vezetője; —- A városi közgyűlés ha­tározza meg az érintett in­tézmények érdekeit, figye­lembe véve az óraszámvál­toztatások bevezetési idő­pontját. Nem lehet egyér­telműen óraszámemelésről beszélni, mivel egyes in­tézménytípusokban csök­kenésről van szó. A szakok­tatók kötelező óraszáma pél­dául 28-ról 25-re csökken. A rendelet bevezetésének ha­tárideje 1997. szeptember. Mivel a június végi közgyű­léskor még nem volt hatály­ban ez a rendelet, így nem tudtuk figyelembe venni a következő tanév előkészí­tésénél. Szándékunk átfo­góan megvizsgálni a válto­zásokat — alapóraszám, csoportszám, Nemzeti Alap­tanterv (NAT) ’98-as beve­zetése —, és olyan döntést hozni, hogy rövid időn be­lül ne legyen szükség újabb módosításra. A törvénynek végrehajtási utasítása még nincs, legkorábban február elsejével vezethetjük be. Az utolsó könnycsepp Petró Viktória tárcája Az aluljáró félhomályá­ban egy öreg, szakállas em­ber kuporgott a kövön. Ko­szos, szürke kalap volt előtte, melyben néhány aprópénz hevert. Az emberek elmentek mellet­te, nem néztek rá, vagy ha még­is, zord, semmitmondó tekinte­tük szinte égetett. Fájt neki e tekintet, nagyon. Ugyan mit tudják ők, miért van itt. Csak egy öregembert látnak, rongyos, szakadt öltö­zetben, szomorú, de kedves arccal. Pedig ő több. 0 egy ember. Egy ember, akinek ez a sorsa, s változtatni már nem tud rajta. Belenyugodott, bár a szíve csordultig volt fájda­lommal. Egy kisfiú állt meg előtte ra­gyogó, kipirult arccal, csillogó szemekkel. — Te vagy a télapó? — kér­dezte. Az ősz öregember megsimo­gatta szakállát, majd eképpen felelt: — Igen, én vagyok. Látva a kisfiú örömét, el­tűnt belőle a fájdalom s min­den rossz emlék. Szívét me­legség járta át. Boldog volt. Abban az órában, percben talán a legboldogabb a vi­lágon. Fáradtan lecsukta sze­mét, melyből egy nagy könnycsepp még utat tört magának. Az utolsó könny­csepp. Reggel, mikor rátaláltak, már csak egy élettelen test volt. Szép csöndben elaludt... Nyírbátori hírek Beruházások. A telefon- hálózat kiépítése tavaly befe­jeződött a városban, a bekö­tési igényeket korlátlan szám­ban ki tudják elégíteni. A szennyvízberuházás még tart, most éppen 526 millió forintért biológiai szennyvíz- tisztító telep épül 85 százalé­kos állami támogatással, a meglévő Nyárfás öntözőtelep helyett. A létesítményt 1997 első félévében kezdik mű­ködtetni. A lakossági in­gatlanok szennyvízhálózatra csatlakozása folyamatosan történik, a hálózat kiépítettsé­ge ötven százalékos. A hátra­lévő szakasz elkészítésének költségeit a kormány céltámo­gatási és kiegészítő állami tá­mogatási programjában el­nyert pénzből fedezik, a hi­ányzó összegre pedig pályá­zatot nyújtottak be a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Re­gionális Fejlesztési Tanács­hoz. A 17—18 kilométeres szennyvízcsatorna-szakasz teljes beruházási költsége 434 903 millió forint. Befejeződött a vízműtelep rekonstrukciója. Ezentúl Cul- ligan-technológiával tisztítják a vizet, és európai szabvány­minőséget nyújtanak. Kiszűrik a gázt, a vasat, a mangánt, az ammóniát és a klórt. Tervbe vették továbbá a városi vízhá­lózat öregebb szakaszainak szivacsdugós tisztítását. Az önkormányzat terve­zett fejlesztései közül a leg­nagyobb gondot a két isko­laépítés okozza. Több évtize­de megoldatlan a Tinódi Se­bestyén Zeneiskola elhelye­zésének kérdése, és a nagy zenei rendezvények megfele­lő helyszínének kialakítása. Szeretnének új épületet emel­ni erre a célra. Az előzetes tervek szerint a beruházás tel­jes költsége mintegy 200 mil­lió forint lenne, ebből 60 mil­liót kellene a városnak két év alatt előteremtenie. Az önrész fedezetére a Regionális Fej­lesztési Tanácshoz fordultak segítségért. Ugyancsak az önrész kigazdálkodása okoz fejtörést az új, 10 tantermes, korszerű, Báthory Úti Álta­lános Iskolával kapcsolato­san. Az intézmény alkalmas lehetne a környező, iskola nélkül maradó kisebb falvak diákjainak fogadására is. Az építkezéseket még ebben az évben szeretnék elindítani. Két út építésére nyújtott be pályázatot az önkormány­zat. Megkönnyítené az állo­más környéki közlekedést az Akácfa utca burkolása, a másik építendő pedig a Nyír­bátor—Nyírderzs közötti út­szakasz, közös beruházásban a községgel, így a városnak mindössze 11 millió forintjá­ba kerül. Több út mentén él­tek azzal a lehetőséggel, hogy ha az ott lakók 75 százaléka befizet 28 ezer forint hozzá­járulást, akkor útjuk szilárd burkolatot kap. Sajnos, a pol­gárok akciója eredménytelen maradt, mert az útépítés fenn­maradó költségének fedeze­tére az önkormányzat nem tudott pályázati pénzt szerez­ni. Közműépítés közben ke­letkezett károsodás miatt fel­újítják a Hunyadi utcát, a Zrí­nyi út egy szakaszát és a Munkácsi sétányt. A Zrínyi úton a felújítandó szakasz mentén a járdákat is rendbe hozzák, de máshol nem ter­veznek járdaépítést vagy re­konstrukciót.

Next

/
Thumbnails
Contents