Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-06 / 208. szám
6 1996. szeptember 6., péntek Pénz, piac, gazdaság UJ KELET Havi húszezerrel nő a létszám Önkéntes pénztárak MTI _____ Az adatok azt mutatják, hogy hazánkban nagy ütemben nő az önkéntes alapokon alapított pénztárak száma, a pénztármozgalom fellendülőben van. Havonta 20 ezerrel bővül taglétszámuk, és mintegy egymilliárd forinttal emelkedik a befizetések ősz- szege. Nem elérhetetlen cél, hogy év végére az önkéntes pénztárak vagyona meghaladja a 21 milliárd forintot. Mindezt Radnai György, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak felügyeletének elnöke közölte újságírókkal csütörtökön, Budapesten. A pénztárfelügyelet elnöke szerint ez év első félének végéig 265 önkéntes pénztár alakult hazánkban, taglétszámuk megközelítette a 282 ezer főt, vagyonuk meghaladta a 11,3 milliárd forintot. A második negyedév végére bevételeik összege meghaladta a 4,5 milliárd forintot, a tagok által befizetett tagdíj 695 millió forint volt, a munkáltatók által a tagok részére befizetett tagdíj pedig az idei első félévben már csaknem 1,8 milliárd forintot tett ki. (Tavaly a pénztárak összes bevétele mintegy 8,8 milliárd forint volt) Az elnök szerint a napirenden lévő nyugdíjreformban is fontos szerepet töltenek be majd az önkéntes nyugdíj- pénztárak, közülük a nagy vagyonnal rendelkezők, illetve jelentős taglétszámot magukba tömörítők várhatóan kötelező nyugdíjpénztárakká alakulnak. Kétmilliárdos igény A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium decentralizált alapjaira négyezer pályázat érkezett szerte az országból. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság területén a területi kiegyenlítést szolgáló támogatásra tizennégy pályázatot készítettek. A tervezett beruházások értéke 857 millió 582 ezer forint, ebből 309 millió a támogatási igény. Erre az alapra önkormányzatok és önkormányzati társulások pályázhattak. A területfejlesztési célelőirányzat-támogatásra összesen hatvankilenc pályázatot nyújtottak be — tájékoztatta lapunkat Tisza Gabriella, az ENYFT vezetője. Ezekhez a beruházásokhoz több mint kétmilliárd forintra lenne szükség. Ebből vissza nem térítendő támogatási igény több mint hétszázhar- mincmillió, a visszatérítendő támogatás pedig meghaladja a nyolcmilliót. A társulás már értékelte a pályázatokat, s több mint a felét támogatásra érdemesnek tartotta. Hamarosan a szakértők és a Területfejlesztési Tanács is véleményezi az ajánlatokat. Az országban hétszázezer... Kozma Ibolya jegyzete Menedzser. Korunk legdivatosabb foglalkozása. Pontosabban így: manager. Ez a jól hangzó idegen szó számos megfoghatatlan tevékenységet takar, amit nem lehet meghatározni. Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint az előadóművészek vagy sportolók vendégszerepléseit szervező üzletember, valamint bonyolult feladatok megszervezésével és irányításával, különösen gazdasági irányítással foglalkozó szakember. A szó hallatán egy kellemes megjelenésű, magas, elegánsan öltözött, jóképű férfit képzelnék el amerikai mosollyal. Magyarországon ma hétszázezer menedzser él... Ennyi szervező talán elég is lenne a gazdaság fellendítéséhez, üzeletek kötéséhez, kapcsolatok kialakításához. Ha a menedzser valóban menedzser lenne, és nem valami más. A minap régi ismerőssel futottam össze. A fiatalember fontoskodó arccal és hóna alá vágott mappákkal közlekedett. Fehér ingben, fekete nadrágban. Bandika az általános iskola alsó tagozatában közepes tanuló volt. Az idő haladtával egyre gyűjtötte az elégteleneket. Végül a nyolcadikat csupa kettessel fejezte be. A szakmunkásképzőben csak bukdácsolt, majd a sorozatos sikertelenségek miatt kiiratkozott. Ma egy reklámügynökség menedzsere. Elmesélte, hogy havi nyolcvanezret fizetett a tanfolyamért, amivel felkészülhetett új hivatására. Hosszan ecsetelte, mennyire sikeres, mivel foglalkozik. Kitért arra is, hogy hamarosan elhagyja a megyét, mert Nyugaton sokkal nagyobb lehetőségei vannak, és sokkal jobban érvényesül. Miért is ne — gondoltam —, egy gyenge tanulóból is lehet „nagyember’’ .Az eltelt évtized alatt nem találkoztunk, és közben Bandikának is benőhetett a feje lágya. Elkezdhetett felkészülni, tanulni. Megtalálhatta a testhezálló foglalkozást... Közben tovább beszélt, kiderült, hogyan teremti le a titkárnőt, hiszen az irodában ő a főnök, miképpen tolja le a kollégákat. Kiderült, menynyire nagyszerű ember, menynyire okos és intelligens. Semmi és senki más nem érdekelte, csak ő, s ekkor már kételkedni kezdtem nagyszerűségében. Majd elmesélte, milyen fordítógépet forgalmaztak legutóbb. —A káromkodást nem tudta lefordítani a készülék — mondta —, pedig szerintem erre is van igény. Olyan összetett tőmondatok tolmácsolására is képes volt... Összetett tőmondat... Egy menedzser nem nyelvész, de lehet általános műveltsége. Gyorstalpalón képzett iskolázatlan hencegők azonban soha nem lendítik fel az ország gazdaságát. Csak lejáratnak egy foglalkozási ágat, melyet úgy neveznek: menedzser. Kukoricából rekordtermés, a pritamin kevés Paradicsomdömping az EKO-ban Paradicsomi állapot a Tiszavasvari utón Kozma Ibolya (Új Kelet) Az EKO Kft. udvara előtt napok óta teherautók sora kígyózik paradicsommal megrakva.- Décsi Tibor termelési igazgató lapunk kérésére elmondta, hogy a termelők megriadtak az utóbbi napok hideg, esős időjárásától. Az alacsony hőmérséklet és az állandó nedvesség miatt rohadnak a paradicsomok. Ezért legtöbben — sajnos néhá- nyan zölden — leszedik a termékeket. Szerdán nyolcszáz tonna paradicsom érkezett az EKO-ba, tegnap pedig hetven teli vagon állt az udvaron. Egy nap alatt öt-hatszáz tonnát képesek feldolgozni, ezért átvételi szünetet rendeltek el, amely vasárnap reggel hat óráig tart. Addig az üzemben feldolgozzák a beérkezett növényeket, és a várakozó teherautósoktól is átveszik a paradicsomot. A dömping ellenére nem változott a paradicsom felvásárlási ára, 12,50— 13,50 forintot adnak az első osztályú kilogrammjáért. A másodosztályúért nyolc forintot fizetnek, de ebből szerencsére mindössze két kocsival érkezett. Eddig összesen tizenegyezer tonnát vásároltak fel, a terv pedig húszezer tonna. Elvileg szeptember végéig várnák a paradicsomot, de félő, hogy akkorra már nem lpsz a földeken. Pénteken befejeződött az uborka felvásárlása, az utolsó napokban hetven forintért vették át a 6—9-es méretűt. Fotó: Bozsó Katalin Ötmillió üveg uborkát készítettek el, melynek harmincöt forintos tervezett ára helyett átlagosan 55—60 forintba került a befőttek nyersanyaga. Jelenleg harminc forintért veszik a tölteni való paprikát, ebből főként lecsót készítenek. A pritaminpapri- kát szeletelve tudják átvenni, nyolcvan forintért. Sajnos az időjárás a pritaminnak sem kedvezett, ezért várhatóan elszabadul a termék ára. Csemegekukoricából már tízezer tonnát vettek át, és tizenhárommillió dobozzal gyártottak. A rekordmennyiségű kukoricát várhatóan október közepéig veszik át. Elkezdődött a léalma átvétele, tizenöt forintot adnak kilogrammjáért. Államháztartási reform: most vagy soha! Pazarló koldus intézményrendszer Életmentő műtétek maradnak el, körlevelekben könyörögnek anyák a gyermekeikért, mert egy speciális, lét- fontosságú műtét megfizethetetlen, csőd szélén áll a nyugdíjellátási rendszer. Mindez annak a piaci viszonyok követelményeihez alkalmazkodni képtelen állam- háztartásnak az eredménye, amely ma az egyik legnagyobb inflációgerjesztő tényezővé vált Magyarországon. A tervezett reformnak lesznek vesztesei, de összehasonlíthatatlanul kevesebben járnak rosszabbul, mint amikor két—három év múlva szétrobban az érintetlenül hagyott, mai állami elosztási hálózat. Vitéz Péter (Új Kelet) __ — A szocialista társadalomra tervezett állami elosztási rendszer anyáskodó jellege miatt óriásira dagadt az állam- háztartás kiadása — mondta nyíregyházi előadásán Győrfi István, a Pénzügyminisztérium miniszteri biztosa. — Amíg a versenyszférában a kereslet-kínálat kialakította — ugyan jelentős munkaerőfelszabadítás árán — a gazdaságos üzemeltetést, addig a költségvetési intézményeknél minden maradt a régiben. Ezek pazarlók és koldusok is egyben. A megmerevedett, indokolatlanul nagyra méretezett intézményhálózatok növekvő mohósággal emésztik fel az állami bevételek nagyobb hányadát. A keletkező sokmilliárdos hiányt adóemelésekkel próbálja pótolni az állam, ez árnövelést indukál. Az etikátlanul magas adókat csak a közszférától lehet behajtani, ez teszi ki az államkassza bevételének több mint 90 százalékát, s a sokmilliós vagyonát gyarapító versenyszféra a mai törvények alapján „megfoghatatlan”. A gazdaság és az államháztartás csak együtt és egyszerre változtatható, fejleszthető. Az adó- és a járulékpolitika a legmarkánsabb összekötőkapocs közöttük. Az átalakított államháztartás szolgáltatói jellege és a támogatás visszafogása miatt lecsökkenő kiadásai a mainál jóval alacsonyabb, befizethetőbb adókból fedezhetők. A mai felosztó, kirovó nyugdíjrendszert felváltó hárompilléres — munka-, tőke- fedezeti és állami járadékos nyugdíj —juttatási hálózat a gazdaságba visszaforgatható tőkefelhalmozást eredményez. Például, a harmadik pillérként sokszor emlegetett, nemrégiben megalakult önkéntes biztosítópénztárak vagyona ez év végére elérheti a 27 milliárd forintot. Az egészségügyi ellátás mai, kórházcentrikus súlyozásának át kell alakulnia egy gyógyításra képes alapellátássá, és egy korszerű, hatékonyan gyógyító klinikai fekvőbeteg-ellátássá. Az egészségügy idén 6, jövőre 10—12 milliárd forintot kap arra, hogy megkezdje az átalakulást. A folyamat a nyugdíjrendszernél legalább 25, az oktatás esetében 8—16 év. Még idén szükséges, hogy a parlament megszavazzon néhány alapvető oktatási és egészség- ügyi törvényt, különben jövőre, a választásokra készülés első évében a kormány nem lepz hajlandó nagy horderejű, hatalmas politikai vitát gerjesztő problémákkal foglalkozni. Ha az őszre tervezett vitát elodázza a parlament, akkor a Tisztelt Házat ugyanúgy maga alá temeti az összeomló államháztartás, mint az egész országot. Export és hitel Új Kelet-információ A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. kelet-magyarországi képviselete konferenciát szervez szeptember 11-én, szerdán délelőtt kilenc órától a nyíregyházi polgármesteri hivatal dísztermében. A tanácskozás célja, hogy a hátrányos helyzetű területeken működő exportvállalkozók — banki közreműködéssel — sikeresebben valósíthassák meg export célkitűzéseiket. Az exportfinanszírozás és hitelbiztosítás elnevezésű konferencián Huszty András, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Apatini Kor- nélné, a Hitelgarancia Rt. vezérigazgatója, dr. Nyíri Iván, az EXIMB ANK Rt. és a MEHIB Rt. vezérigazgatója és dr. Debreczeni Ferenc, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITD Hungary) Kelet- Magyarországi Regionális Képviseletének vezetője tart előadást. Tőzsdei hírek Munkatársunktól ______ A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) indexkosara, a BUX előreláthatólag szeptember végétől megváltozik, amennyiben a tervezetet a tőzsdetanács jóváhagyja. A módosításra azért lett szükség, mert az eddig a kosárban szereplő Agrimpex- és Globál-rész- vények huzamosabb ideje gyengítik a BUX-ot, ezzel rontja a közép-kelet-euró- pai indexkosárban, a CESI-ben a magyar részvények pozícióját. Az elképzelések szerint a BUX ezután a 25 legjelentősebb forgalmat hozó magyar részvényből állna: Csopak, Danubius, Domus, Dunaholding, Egis, Fotex, Globus, Goldsun, Graboplast, Human, Inter-Euró- pa, Mól, OTP, Pannon- plast, Pick, Prímagáz, Richter Gedeon, Skála- Coop T, Styl, Zalakerámia, Zwack, illetve a tervezett BorsodChem, Confinec, Eravis és TVK. Az értéktőzsde indexkosarában szereplő értékpapírok forgalma az összes kereskedelem 99 százalékát tette ki az elmúlt fél évben. Harmincszorosán túljegyezték a Tiszántúli Áram- szolgáltató Rt. részvényeit a meghirdetett kárpótlá- sijegy-csereakció ideje alatt. A vételre felajánlott, mintegy 2,73 milliárd forint névértékű értékpapír- csomagra összesen 82,9 milliárd forintnyi igény gyűlt össze. A Budapesti Árutőzsdén az étkezési és a takarmány- búza októberi, decemberi és januári elszámolóárai 400 forinttal emelkedtek. A takarmányárpa ára a közeli jegyzési időpontok esetében kissé esett, de a jövő nyári árak 200 forinttal emelkedtek.
