Új Kelet, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-06 / 208. szám
Hazai krónika 4 1996, s; 5., péntek A hernádszurdoki tragédia A Miskolci Városi Bíróság ítéletet hirdetett a hernádszurdoki közúti-vasúti baleset ügyében; Szergej Akmentist, lett állampolgárt, a kamion vezetőjét halálos közúti baleset gondatlan okozásában találta bűnösnek, ezért őt első fokon 4 év fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte és 4 évre eltiltotta a gépjármű vezetéstől. A gépkocsivezető a 3-as számú fő közlekedési úton, a hernádszurdoki közúti-vasúti kereszteződésben június 5-én délelőtt a fénysorompó tilos jelzése ellenére hajtott a sínekre a kamionjával, amelybe nagy sebességgel ütközött a Rákóczi nemzetközi expressz. A karambol következtében a 35 éves mozdonyvezető, Orosz Ferenc a helyszínen meghalt, az utasok közül egy súlyos, hat pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. A lett kamionsofőr a csodával határos módon komolyabb sérülések nélkül megúszta az ütközést. A Miskolci Városi Bíróság ítélete nem jogerős: az ügyész tudomásul vette a határozatot, az elítélt egyhítésért fellebbezett. Miskolc gazdálkodása Miskolc város önkormányzata az első félévben 8,8 milliárd forintos bevétellel és 8,3 milliárdos kiadással gazdálkodott, ami azt jelenti, hogy bevételi oldalon az éves előirányzatnak 53,3, a kiadásoknak 50,3 százalékát használták fel. Év közben jelentősebb mértékű központi támogatáshoz, illetve olyan pénzeszközökhöz jutott a város; enél- kül zavarok keletkezhettek volna a város működésében. Miskolc önkormányzati testületé csütörtöki ülésén regisztrálhatta, hogy a város első féléves gazdálkodásában nem voltak nagyobb fennakadások, a feladatokat sikerült finanszírozni, biztosítani az intézmények zavartalan működését. Mindez nem jelenti — állapították meg —, hogy az év második felében lemondhatnak a korábban meghirdetett gazdálkodásról, mert az év végéig csak így tudják garantálni a város működésének stabilitását. Az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítése napi, „kézi vezérlésű” gazdálkodást igényel a jövőben is, ami több esetben a számlák teljesítésének határidőn belüli visszatartását jelenti. Gondot okoz, hogy nem sikerült megfelelő forrásokat találni az áremelkedések kompenzálására — így az energiaáremelések ellentételezésére sem — ezek hatása jelentkezett például az intézmények élelmezési költségeiben is. A város évek óta tervezi az intézményhálózat szerkezetének ésszerű átalakítását, ez azonban néhány oktatási intézmény kivételével nem járt megfelelő eredménnyel. A közgyűlés a gazdálkodás féléves mérlegét elfogadta, ugyanakkor a második félév várható kiadásainak függvényében módosította az önkormányzat idei költség- vetését. Halálos baleset az Acélműben A Diósgyőri Acélmű Kft.-ben két ember halálát követelő baleset történt csütörtökön. Két karbantartó lakatos, R. Gy. 37 éves miskolci és Sz. F. 32 éves léhi lakos az acélmű gyárrészleg konverter kemencéjének füstelvezető kéményét tisztította. Délelőtt 11 óra 15 perckor a kemence falára lerakódó, úgynevezett acéltapadványból egy összeállt nagyobb darab leszakadt és a karbantartókat magával sodorta. A pillanatok alatt helyszínre érkezett mentők R. Gy.-t már holtan találták, társa a kórházba szállítás után halt bele sérüléseibe. A baleset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja. Jöhetnek az orwadászok? MTI A Csongrád Megyei Agrárkamara álláspontja szerint az ország területének nagysága lehetővé teszi, hogy a mintegy 50 ezer vadász — kiegészülve a vadászni kívánó földtulajdonosokkal — megférjen egymás mellett, ezért javasolja az érintetteknek, hogy keressék egymással a kapcsolatot, s a vad védelme érdekében vállalják a szükséges kompromisszumokat — közölték a kamara vezetői csütörtökön Szegeden tartott sajtótájékoztatójukon. Nem célszerű kizárni sem földtulajdonosokat, sem pedig területes vagy bérkilövő vadászokat e tevékenységből — mutattak rá —, ugyanis ellenkező esetben teret kaphat az orvvadászat. A kamara vezetői sürgették a vadászati törvény végrehajtási rendeletének megalkotását, valamint az érintettek megfelelő informálását a törvényben foglaltakról. A mezőgazdaság helyzetét vázolva elmondták, hogy Csongrád megyét a gabonafélék kivételével általános túltermelési válság jellemzi. Véleményük szerint ennek legfőbb oka a belföldi piac beszűkülése. A kialakult helyzeten az export sem tudott javítani, ugyanis a külpiac olyan termékeket vásárolna, amelyek a megyében nincsenek. Emiatt a termelőknek az agrárolló további nyílásával kell számolniuk. Az egyik legnagyobb gondot Makón és térségében a vöröshagyma értékesítése okozza: ezen a területen 13 ezer család él ebből a fűszernövényből. A kereslet hiánya az idén 400 millió forintot vesz ki a termelők zsebéből — mondta Kovács Lajos, a kamara elnöke. Véleménye szerint támogatni kellene a minőségi vetőmagot elvető gazdákat — hektáronként 5 ezer forinttal — a minőségi vetőmag alkalmazása ugyanis 36 milliárd forint többletet hozhatna. A számvevőszék az önkormányzatok ellenőrzéséről Sűrűn a körmükre kell nézni! Az ÁSZ ellenőrzésének tapasztalatai szerint egyre több a nehéz pénzügyi helyzetben gazdálkodó önkormányzat. A megalapozatlan fejlesztési döntéseket hozó ön- kormányzatok számos esetben kerültek kritikus pénzügyi helyzetbe. Ezért a számvevőszék szerint olyan szabályozásra lenne szükség, amely hosszabb távra biztos alapokon szabályozná az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségeit — hangsúlyozta Sándor István, az ÁSZ alelnöke csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. MTI A számvevőszék ezúttal a helyi önkormányzatoknál tartott, és az első félévben lezárt ellenőrzéseiről informálta az újságírókat. Sándor István rámutatott arra is, hogy véleménye szerint a jövőben szigorítani kellene az önkormányzatok ellenőrzését, és ezzel párhuzamosan a számonkérést is a mainál rendszeresebbé kellene tenni körükben. Ezzel kapcsolatban három lehetőség vetődött fel: vagy az Állami Számvevőszék önkormányzatokkal foglalkozó részlegét kellene létszámában és technikájában megerősíteni, vagy egy gyakorlatilag önálló ön- kormányzati számvevőszéket alapíthatna az Országgyűlés. Emellett — harmadik verzióként — az sem lehetetlen, hogy a kormány hozna létre egy olyan önálló ellenőrző szervezetet, mely kizárólag az önkormányzatok gazdálkodását vizsgálná. Kérdésre válaszolva az alel- nök kifejtette: a jelenlegi alkotmányi és más típusú törvényi szabályozás csak az Állami Számvevőszéknek teszi lehetővé, hogy ellenőrizze a helyi önkormányzatok gazdálkodását. így ahhoz, hogy az ÁSZ mindenben eleget tudjon tenni e feladatának, és legalább minden négy évben egyszer minden önkormányzatot megvizsgáljon, 130 fővel kellene bővíteni a létszámát. A tartalmi kérdésekről elmondta: 1992—94 között országos szinten az önkormányzatok bevételei 45,3 százalékkal nőttek, de ez elmaradt a kiadások emelkedésének ütemétől. így az önkormányzatok tartalékai csökkentek, a külső hitelek és más források növekvő bevonására kényszerültek. A hitelekből származó bevételek ezen idő alatt 470 százalékkal növekedtek. Az államháztartás összesített adatai szerint 1994 végén az önkormányzatok hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeinek ösz- szege már mintegy 79 milliárd forint volt, a kimutatott adósságállomány összességében csaknem 300 százalékkal emelkedett. Az önkormányzati hitelek állományán belül meghatározó a hosszú lejáratú tartozások aránya. Országos szinten a vizsgált három év során ötszörösére nőttek a hosszú lejáratú önkormányzati kötelezettségek, és a fejlesztési célú hiteltartozás 1994-ben elérte az összes kötelezettség 51 százalékát. ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Magyarországnak csak két feltétel esetén érdemes tárgyalóasztalhoz ülni és szomszédaikkal — köztük román barátainkkal — úgynevezett alapszerződést kötni. Az egyik... ha el tudja érni, hogy a lakosság népszavazás útján dönthessen sorsa felől, egyebek között államterületi hovatartozásáról. A másik a teljes körű és kifogástalan autonómia! —- Mindezek hiányában teljesen felesleges tárgyalni és szerződést kötni. ...Ha azt akarjuk, hogy a Kárpát-medencén belül békés és baráti népek lakjanak, akkor igazságos határok szükségesek... Eleddig minden alapszerződés vitáján kifejthettem véleményemet. Minden alkalommal elleneztem az aláírást és a ratifikálást. Félelmeim sajnos egytől egyig igazolódtak, mert sehol sem javult, sőt romlott a magyarság helyzete! Elég ebben a vonatkozásban a szlovák nyelvtörvényre, a szlovák közigazgatás átszervezésére, avagy a kárpátaljai magyar honfoglalási emlékmű sorsára utalnunk... Ne adják hát voksukat a politikára, amely eleve bukásra van ítélve és a legnyilvánvalóbban nemzetellenes. Kérem, gondolják meg, hogy a tapasztalat szerint a rosszul és rossz helyre tett névjegyek évtizedek, sőt, évszázadok után is rosszul köszönnek vissza. Mindezeket dr. Kávássy Sándor, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője — megyei elnök — mondta a parlament rendkívüli ülésén. Mélységesen egyetértünk vele abban, hogy az erdélyi magyarság (és természetesen a felvidéki, a délvidéki sőt a burgenlandi is) jogosult az önrendelkezésre. Mindazonáltal meggyőződésünk az is, ugyanez érvényes kell hogy legyen a honi magyarságra is! Márpedig, ha a haza érdeke azt kívánja, hogy ne álljunk folytonos acsarkodás- ban szomszédainkkal, akkor európai módon viselkedünk és politizálunk, akkor még csak megütni sem szabad ilyen hangot a parlamentben, amilyet a képviselő úr! Ezzel ugyanis nem bizonyít mást, mint azt, hogy az ország politikai elitjének vannak olyan rétegei, amelyek re- vansista törekvéseket vállánál Mert ez az, ami jelenleg a legártalmasabb hazánknak! Körletszemle MTI Elmarasztaló jelentést készített az újonc katonák helyzetéről az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese a honvédség tatai alakulatánál, a Tatai 25. Klapka György Gépesített Lövészdandárnál. A Honvédelmi Minisztériumban a megállapításokat nem cáfolták, és csak annyit jegyeztek meg, hogy a hiányosságok megszüntetése „mindössze” pénz kérdése. FKGP MTI A legnagyobb ellenzéki párt elnöke Horn Gyula miniszterelnököt nyilvános tv-vitára hívja ki, ebben a magyarság sorskérdéseivel kapcsolatos kérdések kerülnének szóba. Torgyán József ezt a párt országgyűlési képviselő-csoportjának csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján jelentette be. Az FKGP elnökének tervei szerint, a műsorban felváltva tennének fel egymásnak kérdéseket a kormányfővel, aki reményei szerint „el meri vállalni” a részvételt. A vita célja az lenne, hogy a választók összevethessék a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt programját. Kérdésre válaszolva Torgyán elsősorban fáradtsággal indokolta, hogy a parlament keddi rendkívüli ülésnapján több kisgazda képviselő nemmel szavazott az ellenzéki határozati javaslatra. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a házelnök fél- reérthetően ismertette a szavazás tárgyát, ezért a végül nemmel voksolók azt gondolták: a magyar—román alapszerződést utasítják el. A hibát észlelve írásban jelezték, hogy szavazatuk Pártoló valójában „igen”, s ez a tény a jegyzőkönyv lábjegyzetében szerepel is. A kisgazda pártvezér elítélően szólt a Központi Bűnüldözési Igazgatóságnál bevezetett névtelen telefonos bejelentések rendszeréről. Leszögezte: a módszer a legsötétebb állampárti diktatúra legocsmányabb megjelenési formáját állítja vissza. Lányi Zsolt frakció-szóvivő a szerdai magyar—magyar találkozóról számolt be, amely, nézete szerint, félszegre sikerült, így inkább a következő csúcstalálkozó előkészítéseként kell értékelni. Szóvá tette, hogy a megbeszélésen nem jelentek meg sem a kormány, sem a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselői, illetve nem volt ott Tabajdi Csaba sem. Lányi bejelentette: a következő — december 10- éig megrendezésre kerülő — magyar—magyar csúcs előkészítő bizottságába az FKGP Balláné Korondy Móricát delegálja. MDF A román politikai életet befolyásoló első számú tényező, Iliescu elnök választási kampányában vesz részt a magyar kormány- többség azzal, hogy olyan időpontra időzítette a magyar—román alapszerződés aláírását, amikor Romániának 30 százalékos kisebbségi ügyvezető kormánya van. Ezt Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alelnöke, ország- gyűlési képviselő jelentette ki pártja csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján. Véleménye szerint, az időpont megválasztása önmagában is csapdahelyzetbe hozza az RMDSZ-t, amely sem teljes mértékben elutasítani, sem egyértelműen elfogadni nem tudja az alap- szerződést. Hangsúlyozta, hogy mindez befolyásolhatja az RMDSZ választási eredményét, ugyanis még a magyar közösség részéről is számítani lehet szavazatvesztésre. Kelemen András, az MDF alelnöke, országgyűlési képviselő annak a nézetének adott hangot, hogy az aláírás előtt álló magyar— román alapszerződés 24 cikkelyének szinte mindegyike szakmailag is kifogásolható, mert megfogalmazásuk nem egyértelmű. Álláspontja szerint, ez felveti azt a kérdést, hogy a Külügyminisztérium képes- e megfelelő szakmai munkát végezni.
